Szemétbotrány: tovább bűzlik a Zöld Híd-ügy, a fideszesek is hiába kilincselnek

Publikálás dátuma
2019.02.06 07:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Egyelőre a 113 hazai település hulladékszállítójának kormánypártira hangolt vezetősége is eredmény nélkül lobbizik a kukaholdingnál többletforrásokért.
Január elejétől Hajnal Zsolt, a szemétdíjak beszedését végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese látja el az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye 113 települése lakossági hulladékbeszedését végző Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. ügyvezetését – derül ki a hivatalos adatokból. Igaz, egyelőre megbízottként, mert a kinevezésre még nem bólintott rá a tulajdonos Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tanácsülése. Október végén ez a cég függesztette fel az általa ellátott térségben a háztartási hulladék elszállítását, miután az anyagi forrásainak biztosítására hivatott NHKV a Zöld Híd akkori vezetősége szerint nem utalta nekik még az elromlott kukásautóik javításához szükséges összeget sem. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV ezt – legalábbis fideszes politikusok tolmácsolásában – vitatja. A kormánypárt – arra hivatkozva, hogy a tulajdonosi társulást addig a korábban LMP-szövetséges Gémesi György gödöllői polgármester irányította – a krízist egyszerű ellenzéki szabotázsakcióként állította be. A néhány napos válságot követően a Zöld Híd eszközeinek működtetését és így a begyűjtés irányítását az anyagi szükségletek biztosításával együtt a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) vette át. Ebben a helyzetben, december elején Gémesi György távozott a társulás éléről. A tag-önkormányzatok a helyére Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választották meg. Azóta a Zöld Híd belső életéről hivatalosan keveset tudni. Megkeresésünkre lapunkat Hajnal Zsolt Fördős Attilához irányította, aki tudakozódásunkat szintén elhárította. Mindazonáltal a Zöld Híd háza tájáról számos, egybevágó hír kering. Eszerint például a – lapunknak szintén nem nyilatkozó - katasztrófavédelem üzemeltetési költsége jóval magasabb, mint amennyit a cég az NHKV-tól hiába kért. Már csak azért is, mert az OKF "udvari" beszállítói akár drágábbak is lehetnek. Annak ellenére, hogy az NHKV tavaly november elején megvonta a cégtől úgynevezett „megfelelőségi véleményét”, szerződést mindeddig egyetlen helyhatóság sem bontott. A hulladékot így mindenütt elszállítják, bár a még az előző vezetőség által bemutatott kilenc új kukásautóból elszámolási problémák miatt állítólag csak négy járja a településeket. A Zöld Hídba továbbra se folynak be a hosszú távú üzemeltetéshez, beruházásokhoz szükséges források: a társulás immáron fideszes vezetője állítólag többször is sikertelen tárgyalásokat folytatott ez ügyben az NHKV-val. Habár Hajnal Zsolt tavaly a kukaholding korábbi elnök-vezérigazgatójával, Weingartner Balázzsal nagyjából egy időben távozott a vezérigazgató-helyettesi posztról, értesülésünk szerint ehhez éppenséggel a kettejük között kialakult szakmai ellentétek is hozzájárultak. A – 2017-es könyvvizsgálói jelentés szerint igen kusza belső elszámolású – NHKV éléről felfelé bukó Weingartner Balázs az új Orbán-kabinetben az innovációs és technológiai tárca NHKV-ért is felelős fenntarthatósági államtitkára lett. Fördős Attila eredetileg állítólag egy hozzá személyesen közelebb álló személyt képzelt el a Zöld Híd élére, vagyis Hajnal Zsoltot kívülről "kapta". Miután Gémesi György utolsó heteiben még megrendelt egy átvilágítást, az elnökváltó ülésen Fördős Attila szintén beígért egy hasonlót. Míg az első valóban elkészült (erről lásd keretes írásunkat), addig utóbbiról nincs hír. A cég pénzügyei továbbra zavarosak: az általa használt eszközök jó része a tulajdonosi társulás birtokában áll, de ellentmondásosak az alvállalkozókkal – például a váci közszolgáltatóval – fennálló elszámolási viták is. A vezetőségváltás óta feltűnően zárkózottá vált társaságnál állítólag bizakodnak abban, hogy a jogszabály szerinti hat hónapon belül az NHKV-tól munkaerőproblémáik ellenére is visszakapják a megfelelőségi véleményt, a kukaholdintól befolyik az általuk igényelt – a fideszes bírálatok ellenére a korábbiaknál legalábbis nem kevesebb – forrás és megszűnik az OKF fennhatósága. Ellenkező esetben a határidő lejártával a 113 érintett önkormányzatnak azonnal másik ellátó után kéne néznie. Ez pedig az országos hulladékágazat mai csődhelyzetében a lehetetlennel határos kihívás.

Aki nem tesz hűségesküt a Fidesznek, leszedik

Mindeddig nem tapasztalt érdemi javulást a Zöld Híd gazdálkodásában Juhász Béla, Sződliget első embere, akit valahogy mindig kimarad a térség fideszes képviselőjének polgármesteri fejtágítóiból. - Mi a véleménye a Mazars-jelentés megállapításairól? - Ez már a sokadik ilyen, milliókba kerülő átvilágítás, ami ugyanarra a végkövetkeztetésre jut: a hulladékszállítás ellehetetlenülése mögött alapvetően nem rossz gazdálkodás, hanem külső hatások állnak, még ha a kormányhű sajtó luxusbuszozásról is cikkezik. Bár Fördős Attila már két hónapja a tulajdonosi társulás elnöke, a Zöld Hídnál azóta sem tapasztalok javulást. A hulladékot a katasztrófavédelem pénzén elviszik ugyan, de a tavaly tavasszal elmaradt lomtalanítás pótlásáról például semmi hír. A szemetet továbbra is Gyálra szállítják, ami változatlanul többletköltség. - Akkor mi lehetett a váltás oka? - Mivel az ország hulladékszállítóinak többsége a tönk szélén áll, az egész mizéria mögött a kormánypártisággal nem vádolható Gémesi György leváltására irányuló politikai megrendelést sejtek. A rezsim minden bizonnyal kiadta a „kilövési parancsot” az ellenzéki, illetve a kormánypártokkal kevéssé rokonszenvező polgármesterek ellen. Ebben ilyen, adott esetben családok százezreinek közműellátását veszélyeztető eszközöktől sem riadnak vissza. Hasonló helyzet alakul a Wittinghoff Tamás irányította Budaörsön is. - Ha jól értem, ön sem sorolható a Fidesz feltétlen hívei közé. - Nem, nem tartozom ama polgármesterek csoportjába, akiknek Vécsey László, a térség fideszes parlamenti képviselője az elnökválasztás előtt eligazítást tartott. Korábban a mára megszűnt MDF-ben és Együttben politizáltam, a település vezetőjévé azonban - immár második alkalommal - a Tiszta Forrás Szövetség képviselőjeként választottak meg. Fördős Attila kinevezésével – az ülés előtt közzétett levelemhez híven – azért sem értek egyet, mert a legtöbbel éppenséggel az általa irányított Vác hulladékszállítója tartozik a Zöld Hídnak. Gémesi Györgyéknek tárgyalások helyett inkább felszámolást kellett volna kezdeményezniük ellenük.

A béremelés a hibás?

Kisebb hiányosságokon túl alapvetően megalapozottnak és ésszerűnek látta a Zöld Híd vezetőségének, felügyelőbizottságának és tulajdonosának tavalyi gazdasági döntéseit a Népszava birtokába került jelentésében az átvilágítással még Gémesi György által megbízott Mazars. Az évi közel százmilliárdos hulladékszállítási ágazat üzemi eredménye – a fővárosi FKF-et leszámítva – összességében negatív. Anyagi forrásaik – leginkább a bevételeiket biztosító NHKV teljesen kiszámíthatatlan 2017-es utalásai miatt – bizonytalanok. Igaz, tavalytól a kukaholding már pontosabb elszámolás szerint akár előre is utal, ami javítja a szereplők – így a Zöld Híd – helyzetét. Igaz, míg a gödöllői társaság igényeit rendre alapos kimutatásokkal támasztotta alá, kifizetéseihez az NHKV hasonló számításokat nem mellékelt. A tanácsadó felmérése szerint ugyanakkor eme bevételek nem fedezik a Zöld Híd költségeit. Az egyik legnagyobb tétel, hogy míg 2017-ben 250 ezer főt láttak el, több település – így Balassagyarmat, Szada és Vác – szolgáltatója ebbéli jogait átadva egyszersmind alvállalkozóvá vált. Ennek több százmilliós többletköltségeit ugyanakkor az NHKV csak részben fedezte. A munkaerő jelentős cserélődésének fékezése érdekében bért emeltek, de ez, illetve a bérpótlék és a toborzási sikerdíj nem növelte komolyan a hiányt. A piac csökkenése és a terhek emelkedése miatt saját hulladékfeldolgozójukat leállították, így a szemetet kezeletlenül, a gyáli lerakóban helyezik el. Bár a lépés ellent mond a szakmai elveknek és többletkiadásokkal is jár, azt a Mazars a gazdálkodási egyensúly szempontjából indokoltnak látja. A Zöld Híd beszerzéseit úgyszintén cél-, jog- és ésszerűnek minősítik, de e tárgyban új, még inkább versenyélénkítő szabályzatot javasolnak. A gépjárműpark - az ellátási terület növekedése nyomán is - lerobbant, így a nagyjavításokra se pénz, se idő nem jutott. A társaság tavalyi vesztesége a vizsgált időszakban az egymilliárdot közelítette, így maga is egyre inkább elmaradt a kifizetésekkel. A kritikus szintet októberre érték el, amikor ténylegesen le is álltak. A Mazars ugyanakkor megjegyzi: az átvilágítás a részükre átadott anyagokon alapul, azok valóságtartalmát nem kérdőjelezték meg és nem ellenőrizték, bár azok kapcsán tisztázó megbeszéléseket folytattak.

Frissítve: 2019.02.06 14:31

Nem engedik el a suzukisok kezét

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:03

Népszava
Nem hagyják magukat a Suzuki dolgozói, egyre többen lépnek be a helyi szakszervezetbe. A Vasas ráerősít a toborzásra.
Már több mint száz tagja van az esztergomi Suzuki gyárban két hete megalakított szakszervezetnek, és naponta tucatnyian töltenek ki belépési nyilatkozatokat, a vezetők azonban egyelőre nem mernek a nyilvánosság elé állni. Lapunk megkeresésére - az esetleges retorzióktól tartva - elzárkóztak a nyilatkozattól. Félelmük nem alaptalan: a Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség – ennek tagszervezeteként jött létre a helyi szakszervezet - megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést (a szakszervezetet csütörtök délután alakították meg a gyár parkolójában, a cég péntek reggel felmondott a dolgozónak). Hogy a két esemény között összefüggés van, az Balogh Béla, a Vasas elnöke szerint egyértelmű.  
A titkár munkájára ugyanis 14 év alatt semmilyen panasz nem volt - sőt, szalag melletti dolgozóból részlegvezetővé léptették elő -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.
A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység. Most viszont – feltehetőleg az utóbbi időszak erőteljesebb szakszervezeti megmozdulásai, az audis dolgozók sikeres sztrájkja, és a több autóipari cégnél kötött kétszámjegyű bérmegállapodások hatására – ismét szervezkedni kezdtek a dolgozók.
A Vasas nem is hagyja abba a toborzást, sőt, szórólapokkal még rá is erősítenek – közölte Balogh Béla. A kirúgott szakszervezeti vezető ügyét munkaügyi bíróságra viszik, és segítséget kértek az ipari szakszervezeteket összefogó nemzetközi IndustriALL Globaltól is.
Szeretnék a Suzuki menedzsmentjével is felvenni a kapcsolatot, ám eddig mindössze annyi történt, hogy a cégvezetés a hagyományos, postai úton történő levelezésre kérte a szakszervezeti szövetséget. „A HR-vezető küldött nekünk egy postai levelet, de annak tartalmát még nem ismerjük, mivel még nem érkezett meg” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A Magyar Suzuki Zrt.-nek lapunk is feltett kérdéseket – például, hogy egyeztetnek-e majd a frissen megalakult szakszervezettel, illetve pontosan milyen okból mondtak fel a titkárrá választott munkavállalónak -, ám ezekre eddig nem kaptunk választ. Helyette egy állásfoglalást küldtek, miszerint a vállalat és az üzemi tanács szerdán is tárgyalt az üzemi tanács bérfejlesztésre és béren kívüli juttatások bővítésére vonatkozó javaslatáról. Az éves bónuszról és a béren kívüli juttatások emeléséről megállapodás született, a 2019 évi béremelés mértékéről viszont még zajlanak az egyeztetések, de várhatóan február végéig erről is megállapodnak - írták, konkrét számokat azonban nem közöltek. Egy üzemi tanácsnak és egy szakszervezetnek azonban egészen más szerepe és jogosítványa van. Az üzemi tanácsok csak üzemi megállapodást köthetnek, amely viszont nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó, kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Balogh Béla jelezte is: a Vasas többi tagszervezetéhez hasonlóan a Suzukinál működő tagszervezet is kezdeményezni fogja a bértárgyalásokat, amelyhez adatokat kérnek majd a cégvezetéstől. „Nem teljesíthetetlen elvárásokat szeretnénk megfogalmazni, partnerként kívánunk fellépni. A munkavállalók számára ugyanakkor megfelelő életszínvonalat biztosító bérezést és munkakörülményeket szeretnének elérni” – hangsúlyozta. A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is. 
A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is.
A szakszervezetnek ugyanis – az üzemi tanácsoktól eltérően – sztrájk szervezésére is joga van. A győri Audi gyárban pár hete lezajlott sikeres sztrájk alapján pedig a Suzuki vezetősége is joggal tarthat hasonló következményektől egy erős szakszervezet létrejötte esetén. Márpedig a három Magyarországon működő autógyár közül éppen a Suzukinál a legalacsonyabbak a fizetések. A G7 céges beszámolókon alapuló számításai szerint 2017-ben az Audinál 600 ezer, a Mercedesnél 470 ezer, a Suzukinál 430 ezer forint körül volt a bruttó átlagfizetés. A gazdasági portál szerint ráadásul a suzukis dolgozók érvelhetnek azzal is , hogy a cégnél futná magasabb szintű bérekre. A 2017-es számok szerint a termelékenységben a Suzuki ugyanis jobban teljesített a Mercedesnél, az egy dolgozóra jutó nyereséget vizsgálva pedig még az Audit is felülmúlta. 
Frissítve: 2019.02.20 15:40

Drágul a benzin

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:04

Népszava
A Mol bruttó 3 forinttal emeli a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát pénteken, a gázolaj ára nem változik.
Az emeléssel a benzin átlagára 357 forintra emelkedik, a gázolajé 392 forint marad literenként.
Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a benzin és a gázolaj literje egyaránt 5 forinttal drágult.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző
Témák
benzinár