Szemétbotrány: tovább bűzlik a Zöld Híd-ügy, a fideszesek is hiába kilincselnek

Publikálás dátuma
2019.02.06 07:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Egyelőre a 113 hazai település hulladékszállítójának kormánypártira hangolt vezetősége is eredmény nélkül lobbizik a kukaholdingnál többletforrásokért.
Január elejétől Hajnal Zsolt, a szemétdíjak beszedését végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese látja el az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye 113 települése lakossági hulladékbeszedését végző Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. ügyvezetését – derül ki a hivatalos adatokból. Igaz, egyelőre megbízottként, mert a kinevezésre még nem bólintott rá a tulajdonos Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tanácsülése. Október végén ez a cég függesztette fel az általa ellátott térségben a háztartási hulladék elszállítását, miután az anyagi forrásainak biztosítására hivatott NHKV a Zöld Híd akkori vezetősége szerint nem utalta nekik még az elromlott kukásautóik javításához szükséges összeget sem. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV ezt – legalábbis fideszes politikusok tolmácsolásában – vitatja. A kormánypárt – arra hivatkozva, hogy a tulajdonosi társulást addig a korábban LMP-szövetséges Gémesi György gödöllői polgármester irányította – a krízist egyszerű ellenzéki szabotázsakcióként állította be. A néhány napos válságot követően a Zöld Híd eszközeinek működtetését és így a begyűjtés irányítását az anyagi szükségletek biztosításával együtt a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) vette át. Ebben a helyzetben, december elején Gémesi György távozott a társulás éléről. A tag-önkormányzatok a helyére Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választották meg. Azóta a Zöld Híd belső életéről hivatalosan keveset tudni. Megkeresésünkre lapunkat Hajnal Zsolt Fördős Attilához irányította, aki tudakozódásunkat szintén elhárította. Mindazonáltal a Zöld Híd háza tájáról számos, egybevágó hír kering. Eszerint például a – lapunknak szintén nem nyilatkozó - katasztrófavédelem üzemeltetési költsége jóval magasabb, mint amennyit a cég az NHKV-tól hiába kért. Már csak azért is, mert az OKF "udvari" beszállítói akár drágábbak is lehetnek. Annak ellenére, hogy az NHKV tavaly november elején megvonta a cégtől úgynevezett „megfelelőségi véleményét”, szerződést mindeddig egyetlen helyhatóság sem bontott. A hulladékot így mindenütt elszállítják, bár a még az előző vezetőség által bemutatott kilenc új kukásautóból elszámolási problémák miatt állítólag csak négy járja a településeket. A Zöld Hídba továbbra se folynak be a hosszú távú üzemeltetéshez, beruházásokhoz szükséges források: a társulás immáron fideszes vezetője állítólag többször is sikertelen tárgyalásokat folytatott ez ügyben az NHKV-val. Habár Hajnal Zsolt tavaly a kukaholding korábbi elnök-vezérigazgatójával, Weingartner Balázzsal nagyjából egy időben távozott a vezérigazgató-helyettesi posztról, értesülésünk szerint ehhez éppenséggel a kettejük között kialakult szakmai ellentétek is hozzájárultak. A – 2017-es könyvvizsgálói jelentés szerint igen kusza belső elszámolású – NHKV éléről felfelé bukó Weingartner Balázs az új Orbán-kabinetben az innovációs és technológiai tárca NHKV-ért is felelős fenntarthatósági államtitkára lett. Fördős Attila eredetileg állítólag egy hozzá személyesen közelebb álló személyt képzelt el a Zöld Híd élére, vagyis Hajnal Zsoltot kívülről "kapta". Miután Gémesi György utolsó heteiben még megrendelt egy átvilágítást, az elnökváltó ülésen Fördős Attila szintén beígért egy hasonlót. Míg az első valóban elkészült (erről lásd keretes írásunkat), addig utóbbiról nincs hír. A cég pénzügyei továbbra zavarosak: az általa használt eszközök jó része a tulajdonosi társulás birtokában áll, de ellentmondásosak az alvállalkozókkal – például a váci közszolgáltatóval – fennálló elszámolási viták is. A vezetőségváltás óta feltűnően zárkózottá vált társaságnál állítólag bizakodnak abban, hogy a jogszabály szerinti hat hónapon belül az NHKV-tól munkaerőproblémáik ellenére is visszakapják a megfelelőségi véleményt, a kukaholdintól befolyik az általuk igényelt – a fideszes bírálatok ellenére a korábbiaknál legalábbis nem kevesebb – forrás és megszűnik az OKF fennhatósága. Ellenkező esetben a határidő lejártával a 113 érintett önkormányzatnak azonnal másik ellátó után kéne néznie. Ez pedig az országos hulladékágazat mai csődhelyzetében a lehetetlennel határos kihívás.

Aki nem tesz hűségesküt a Fidesznek, leszedik

Mindeddig nem tapasztalt érdemi javulást a Zöld Híd gazdálkodásában Juhász Béla, Sződliget első embere, akit valahogy mindig kimarad a térség fideszes képviselőjének polgármesteri fejtágítóiból. - Mi a véleménye a Mazars-jelentés megállapításairól? - Ez már a sokadik ilyen, milliókba kerülő átvilágítás, ami ugyanarra a végkövetkeztetésre jut: a hulladékszállítás ellehetetlenülése mögött alapvetően nem rossz gazdálkodás, hanem külső hatások állnak, még ha a kormányhű sajtó luxusbuszozásról is cikkezik. Bár Fördős Attila már két hónapja a tulajdonosi társulás elnöke, a Zöld Hídnál azóta sem tapasztalok javulást. A hulladékot a katasztrófavédelem pénzén elviszik ugyan, de a tavaly tavasszal elmaradt lomtalanítás pótlásáról például semmi hír. A szemetet továbbra is Gyálra szállítják, ami változatlanul többletköltség. - Akkor mi lehetett a váltás oka? - Mivel az ország hulladékszállítóinak többsége a tönk szélén áll, az egész mizéria mögött a kormánypártisággal nem vádolható Gémesi György leváltására irányuló politikai megrendelést sejtek. A rezsim minden bizonnyal kiadta a „kilövési parancsot” az ellenzéki, illetve a kormánypártokkal kevéssé rokonszenvező polgármesterek ellen. Ebben ilyen, adott esetben családok százezreinek közműellátását veszélyeztető eszközöktől sem riadnak vissza. Hasonló helyzet alakul a Wittinghoff Tamás irányította Budaörsön is. - Ha jól értem, ön sem sorolható a Fidesz feltétlen hívei közé. - Nem, nem tartozom ama polgármesterek csoportjába, akiknek Vécsey László, a térség fideszes parlamenti képviselője az elnökválasztás előtt eligazítást tartott. Korábban a mára megszűnt MDF-ben és Együttben politizáltam, a település vezetőjévé azonban - immár második alkalommal - a Tiszta Forrás Szövetség képviselőjeként választottak meg. Fördős Attila kinevezésével – az ülés előtt közzétett levelemhez híven – azért sem értek egyet, mert a legtöbbel éppenséggel az általa irányított Vác hulladékszállítója tartozik a Zöld Hídnak. Gémesi Györgyéknek tárgyalások helyett inkább felszámolást kellett volna kezdeményezniük ellenük.

A béremelés a hibás?

Kisebb hiányosságokon túl alapvetően megalapozottnak és ésszerűnek látta a Zöld Híd vezetőségének, felügyelőbizottságának és tulajdonosának tavalyi gazdasági döntéseit a Népszava birtokába került jelentésében az átvilágítással még Gémesi György által megbízott Mazars. Az évi közel százmilliárdos hulladékszállítási ágazat üzemi eredménye – a fővárosi FKF-et leszámítva – összességében negatív. Anyagi forrásaik – leginkább a bevételeiket biztosító NHKV teljesen kiszámíthatatlan 2017-es utalásai miatt – bizonytalanok. Igaz, tavalytól a kukaholding már pontosabb elszámolás szerint akár előre is utal, ami javítja a szereplők – így a Zöld Híd – helyzetét. Igaz, míg a gödöllői társaság igényeit rendre alapos kimutatásokkal támasztotta alá, kifizetéseihez az NHKV hasonló számításokat nem mellékelt. A tanácsadó felmérése szerint ugyanakkor eme bevételek nem fedezik a Zöld Híd költségeit. Az egyik legnagyobb tétel, hogy míg 2017-ben 250 ezer főt láttak el, több település – így Balassagyarmat, Szada és Vác – szolgáltatója ebbéli jogait átadva egyszersmind alvállalkozóvá vált. Ennek több százmilliós többletköltségeit ugyanakkor az NHKV csak részben fedezte. A munkaerő jelentős cserélődésének fékezése érdekében bért emeltek, de ez, illetve a bérpótlék és a toborzási sikerdíj nem növelte komolyan a hiányt. A piac csökkenése és a terhek emelkedése miatt saját hulladékfeldolgozójukat leállították, így a szemetet kezeletlenül, a gyáli lerakóban helyezik el. Bár a lépés ellent mond a szakmai elveknek és többletkiadásokkal is jár, azt a Mazars a gazdálkodási egyensúly szempontjából indokoltnak látja. A Zöld Híd beszerzéseit úgyszintén cél-, jog- és ésszerűnek minősítik, de e tárgyban új, még inkább versenyélénkítő szabályzatot javasolnak. A gépjárműpark - az ellátási terület növekedése nyomán is - lerobbant, így a nagyjavításokra se pénz, se idő nem jutott. A társaság tavalyi vesztesége a vizsgált időszakban az egymilliárdot közelítette, így maga is egyre inkább elmaradt a kifizetésekkel. A kritikus szintet októberre érték el, amikor ténylegesen le is álltak. A Mazars ugyanakkor megjegyzi: az átvilágítás a részükre átadott anyagokon alapul, azok valóságtartalmát nem kérdőjelezték meg és nem ellenőrizték, bár azok kapcsán tisztázó megbeszéléseket folytattak.

Frissítve: 2019.02.06 14:31

Már egy magánlevéllel is fegyelmit kockáztathat a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:10

Fotó: DISOBEYART
A munkavállalók eddigi lehetőségeit korlátozó rendelkezések is életbe lépnek pénteken. A személyes adatok védelme címén 85 törvényt módosított az Országgyűlés.
Egy mozaikszó tartotta „rettegésben” majd egy évvel ezelőtt a vállalatvezetőket, miután két év késéssel ugyan, de a hazai jogban is helyet kapott az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozása, a GDPR (General Data Protection Regulation). Ennek célja, hogy védje az uniós polgárok személyes adatait, szabályozza az adatgyűjtés módját, feldolgozását, tárolását, törlését, az adattovábbítást és a felhasználást is. Nincs kibúvó: az új előírásoknak minden olyan helyi és nemzetközi cégnek meg kell felelnie, amelyik Európában üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már akkor figyelmeztetett: érdemes figyelmet szentelni az új szabályoknak, mert a szigorral együtt a bírságtételek is brutálisan nőnek majd. A hazai viszonyok között százezertől húszmillió forintig állapíthat meg büntetési tételt a hatóság. Az unió szabályai szerint a büntetés mértéke elérheti az éves globális bevétel 4 százalékát vagy 20 millió eurót, ráadásul a kettő közül azt kell kifizetni, amelyik a magasabb. Az általános szabályok tavaly május 25-i hatálybalépését követően hazánkban majd egy évet kellett várni, hogy a részletek is kiderüljenek. Azaz a különböző területeken működő cégek, hivatalok számára is egyértelművé váljon: miben kell módosítaniuk eddigi adatkezelési gyakorlatukat. Az április 12-én elfogadott salátatörvény 85 – különböző területek, hivatalok, intézmények működését szabályozó – törvényt módosított, és pénteken lép hatályba. Mértékadó jogászi körök szerint ennél jóval több területen volna szükség a részletszabályok megalkotására. Miután az emberek idejük felét-harmadát munkahelyükön töltik, leginkább ott szembesülnek azzal, hogy adataik milyen szintű védelmet élveznek. Azok, akiknek a munkavégzését a Munka törvénykönyve igazgatja, egyszerre találkozhatnak lehetőségeiket korlátozó, a munkáltatónak szélesebb ellenőrzést biztosító, valamint valóban személyes adataikat védő rendelkezésekkel is az új szabályok között. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddigi megengedő gyakorlattal szemben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja. Így munkáltatói kegy lesz egy magánemail-váltás, de akár egy személyes fénykép, vagy dokumentum tárolása is a munkahelyi számítógépen, vagy éppen a céges okostelefonon, tableten. A munkáltatók ráadásul szélesebb jogosítványokat kapnak az ellenőrzéshez. Az új szabályozás ellentmondásosnak tűnő passzusa szerint azonban ez csak odáig terjedhet, ameddig a munkáltató fel nem ismeri, hogy már a munkavállaló magánszférájában kutakodik. Ekkor vissza kell vonulnia, mert ezt a teret akkor sem vizsgálhatja, ha a tiltás ellenére a céges gépen történik a privát levelezés vagy adattárolás.

Nem kell törölni a kamerafelvételeket

A munkahelyeken felszerelt kamerák felvételeit eddig – ha nem használták fel –, törölni kellett (3-30-60 nap elteltével), az új szabályozás feloldja ez alól az adatkezelőt (munkáltatót), és addig tárolhatja, amíg jogos érdeke megkívánja, igaz ezt úgynevezett érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania. Ugyanez vonatkozik a beléptetőrendszerekből gyűjtött adatokra is. Újdonság még, hogy a NAIH megbízásából a helyi jegyző is ellenőrizheti az önkormányzat területén működő cégek adatkezelését.

E határ tiszteletben tartása az ellenőrzést végző belátásán múlik, ezért az egész szabályozást hibásnak tartja Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSz) jogász végzettségű elnökségi tagja. A kormány szokás szerint ismét a legegyszerűbb megoldást választotta, letiltott mindent  –  tette hozzá. Úgy véli: a szándék egyértelműen az, hogy még nehezebb legyen a munkavállalóknak. Mivel főszabály szerint a munkáltató mindent megnézhet, amíg el nem éri a magánszférát, könnyen fegyelmit kockáztat az a munkavállaló, aki magánemailezést folytat hivatali, munkahelyi gépén. A szakszervezet ugyanis számos tagjával céges emailcímen keresztül tartja a kapcsolatot, mert a tagok ezt adták meg elérhetőségként. Sokaknak eddig elég volt egyetlen, munkahelyi emailcím, ők most készíthetnek újabb fiókot, ha nem akarnak összetűzésbe kerülni munkáltatójukkal – említett egy példát. Ha a vállalat, a hivatal mégis engedné az eszközök magáncélú használatát, akkor ezt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Ha ezt elfelejtik megtenni, az az ellenőrzéskor nem várt bonyodalmakhoz, tiltott adatkezelés gyanújához is vezethet. A munkáltatók számára hasonlóan sikamlós terület, hogy milyen adatokat, dokumentumokat kérhet és tárolhat a munkavállalókról. Megszokhattuk, hogy eddig minden, végzettséget, képesítést igazoló, személyes adatokat tartalmazó dokumentum vagy annak fénymásolata a cég tulajdonaként akár örökre annak archívumába került. Ezután az okiratok túlnyomó részének csupán a bemutatását kérheti a cég, azokról másolat sem készíthető, csak a kivonatos tartalom jegyezhető fel a munkavállaló kartotékára. Eddig a cégek válogatás nélkül kérhették a dolgozóktól az erkölcsi bizonyítvány beszerzését is. Volt, amelyik időről-időre azt ismét bekérte, így bizonyosodva meg arról, hogy még mindig megbízhat-e dolgozójában. Az új szabályozással ennek vége, miután egy belső szabályzatban előre és pontosan le kell fektetnie a vállalatnak: az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást - mondta a témában tartott tájékoztatón Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A korábban begyűjtött erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteni. Az újak bemutatása pedig csak akkor kérhető, ha elkészültek az új szabályzatok – tette hozzá, megjegyezve: feltételezése szerint alaposan megcsappan majd a büntetlenséget igazoló dokumentumok iránti igény.

Védelem a bejelentőnek

Véletlen az egybeesés, hogy a hazai adatvédelmi részletszabályok életbe lépése egybeesik az uniós jog megsértését bejelentőknek nagyobb védelmet kínáló rendelkezések európai parlamenti elfogadásával. Az új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak a közösségi jogsértések bejelentőinek egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén. A jogszabály kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére, és ez akkor is megilleti, ha az információkat nyilvánosságra hozza. A közérdekű bejelentő segítői, például kollégák vagy családtagok is védelemben részesülnek – derül ki az MTI tudósításából. A hazai jogrendbe – az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának jóváhagyását követően – két év alatt kell átültetni a bejelentők kiemelt védelmét előíró jogszabályt.

Frissítve: 2019.04.24 10:07

Öt év alatt tíz kötelezettségszegési per indult Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2019.04.24 08:25

Fotó: AFP/ SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA
Ezek közül jelenleg hét zajlik, illetve hamarosan egy újabb várható.
Az utóbbi öt év során tíz kötelezettségszegési pert indított az Európai Bizottság Magyarország ellen – közölte Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök parlamenti kérdésére Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Ezek közül jelenleg hét zajlik, illetve hamarosan egy újabb várható. Az ellenzéki képviselő ma mintegy félszáz, uniós szabályok megsértését feltételező, a pert megelőző, zömmel az igazságügyi tárca jelenlegi vezetője idejében indult eljárásról tud. Miközben Trócsányi László hivatalához eddig összesen közel másfél száz hasonló vizsgálat kötődött, az értékek uniós összevetésben nem kiugrók – véli (statisztikákat is mellékelve) Völner Pál. Az országot az uniós bíróság sosem marasztalta el irányelv-átültetés elmaradása miatt, illetve úgyszintén nem szabtak ki ránk ítélet végre nem hajtása miatti büntetést. Völner Pál hosszan ecseteli az uniós megfelelés biztosítására hivatott, ennek hiányára már az előkészítés szakaszában figyelmeztető államigazgatási eljárást. A vitás esetekben ugyanakkor a kormány áll akár a per elébe is. Az Európai Bizottság januári tájékoztatása szerint egyébként eljárás zajlik Magyarország ellen például a menekültek támogatását büntető „Stop Soros” csomag, a közös áfaszabályokat megsértő közútiforgalom-ellenőrző rendszer, az engedélyezett szint alatti cigarettaadók, a vasúti akadálymentesítési tervek elmaradása, illetve a külföldi élelmiszerek hátrányos árrésszabályai miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24 08:25