Szemétbotrány: tovább bűzlik a Zöld Híd-ügy, a fideszesek is hiába kilincselnek

Publikálás dátuma
2019.02.06. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyelőre a 113 hazai település hulladékszállítójának kormánypártira hangolt vezetősége is eredmény nélkül lobbizik a kukaholdingnál többletforrásokért.
Január elejétől Hajnal Zsolt, a szemétdíjak beszedését végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese látja el az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye 113 települése lakossági hulladékbeszedését végző Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. ügyvezetését – derül ki a hivatalos adatokból. Igaz, egyelőre megbízottként, mert a kinevezésre még nem bólintott rá a tulajdonos Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tanácsülése. Október végén ez a cég függesztette fel az általa ellátott térségben a háztartási hulladék elszállítását, miután az anyagi forrásainak biztosítására hivatott NHKV a Zöld Híd akkori vezetősége szerint nem utalta nekik még az elromlott kukásautóik javításához szükséges összeget sem. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV ezt – legalábbis fideszes politikusok tolmácsolásában – vitatja. A kormánypárt – arra hivatkozva, hogy a tulajdonosi társulást addig a korábban LMP-szövetséges Gémesi György gödöllői polgármester irányította – a krízist egyszerű ellenzéki szabotázsakcióként állította be. A néhány napos válságot követően a Zöld Híd eszközeinek működtetését és így a begyűjtés irányítását az anyagi szükségletek biztosításával együtt a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) vette át. Ebben a helyzetben, december elején Gémesi György távozott a társulás éléről. A tag-önkormányzatok a helyére Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választották meg. Azóta a Zöld Híd belső életéről hivatalosan keveset tudni. Megkeresésünkre lapunkat Hajnal Zsolt Fördős Attilához irányította, aki tudakozódásunkat szintén elhárította. Mindazonáltal a Zöld Híd háza tájáról számos, egybevágó hír kering. Eszerint például a – lapunknak szintén nem nyilatkozó - katasztrófavédelem üzemeltetési költsége jóval magasabb, mint amennyit a cég az NHKV-tól hiába kért. Már csak azért is, mert az OKF "udvari" beszállítói akár drágábbak is lehetnek. Annak ellenére, hogy az NHKV tavaly november elején megvonta a cégtől úgynevezett „megfelelőségi véleményét”, szerződést mindeddig egyetlen helyhatóság sem bontott. A hulladékot így mindenütt elszállítják, bár a még az előző vezetőség által bemutatott kilenc új kukásautóból elszámolási problémák miatt állítólag csak négy járja a településeket. A Zöld Hídba továbbra se folynak be a hosszú távú üzemeltetéshez, beruházásokhoz szükséges források: a társulás immáron fideszes vezetője állítólag többször is sikertelen tárgyalásokat folytatott ez ügyben az NHKV-val. Habár Hajnal Zsolt tavaly a kukaholding korábbi elnök-vezérigazgatójával, Weingartner Balázzsal nagyjából egy időben távozott a vezérigazgató-helyettesi posztról, értesülésünk szerint ehhez éppenséggel a kettejük között kialakult szakmai ellentétek is hozzájárultak. A – 2017-es könyvvizsgálói jelentés szerint igen kusza belső elszámolású – NHKV éléről felfelé bukó Weingartner Balázs az új Orbán-kabinetben az innovációs és technológiai tárca NHKV-ért is felelős fenntarthatósági államtitkára lett. Fördős Attila eredetileg állítólag egy hozzá személyesen közelebb álló személyt képzelt el a Zöld Híd élére, vagyis Hajnal Zsoltot kívülről "kapta". Miután Gémesi György utolsó heteiben még megrendelt egy átvilágítást, az elnökváltó ülésen Fördős Attila szintén beígért egy hasonlót. Míg az első valóban elkészült (erről lásd keretes írásunkat), addig utóbbiról nincs hír. A cég pénzügyei továbbra zavarosak: az általa használt eszközök jó része a tulajdonosi társulás birtokában áll, de ellentmondásosak az alvállalkozókkal – például a váci közszolgáltatóval – fennálló elszámolási viták is. A vezetőségváltás óta feltűnően zárkózottá vált társaságnál állítólag bizakodnak abban, hogy a jogszabály szerinti hat hónapon belül az NHKV-tól munkaerőproblémáik ellenére is visszakapják a megfelelőségi véleményt, a kukaholdintól befolyik az általuk igényelt – a fideszes bírálatok ellenére a korábbiaknál legalábbis nem kevesebb – forrás és megszűnik az OKF fennhatósága. Ellenkező esetben a határidő lejártával a 113 érintett önkormányzatnak azonnal másik ellátó után kéne néznie. Ez pedig az országos hulladékágazat mai csődhelyzetében a lehetetlennel határos kihívás.

Aki nem tesz hűségesküt a Fidesznek, leszedik

Mindeddig nem tapasztalt érdemi javulást a Zöld Híd gazdálkodásában Juhász Béla, Sződliget első embere, akit valahogy mindig kimarad a térség fideszes képviselőjének polgármesteri fejtágítóiból. - Mi a véleménye a Mazars-jelentés megállapításairól? - Ez már a sokadik ilyen, milliókba kerülő átvilágítás, ami ugyanarra a végkövetkeztetésre jut: a hulladékszállítás ellehetetlenülése mögött alapvetően nem rossz gazdálkodás, hanem külső hatások állnak, még ha a kormányhű sajtó luxusbuszozásról is cikkezik. Bár Fördős Attila már két hónapja a tulajdonosi társulás elnöke, a Zöld Hídnál azóta sem tapasztalok javulást. A hulladékot a katasztrófavédelem pénzén elviszik ugyan, de a tavaly tavasszal elmaradt lomtalanítás pótlásáról például semmi hír. A szemetet továbbra is Gyálra szállítják, ami változatlanul többletköltség. - Akkor mi lehetett a váltás oka? - Mivel az ország hulladékszállítóinak többsége a tönk szélén áll, az egész mizéria mögött a kormánypártisággal nem vádolható Gémesi György leváltására irányuló politikai megrendelést sejtek. A rezsim minden bizonnyal kiadta a „kilövési parancsot” az ellenzéki, illetve a kormánypártokkal kevéssé rokonszenvező polgármesterek ellen. Ebben ilyen, adott esetben családok százezreinek közműellátását veszélyeztető eszközöktől sem riadnak vissza. Hasonló helyzet alakul a Wittinghoff Tamás irányította Budaörsön is. - Ha jól értem, ön sem sorolható a Fidesz feltétlen hívei közé. - Nem, nem tartozom ama polgármesterek csoportjába, akiknek Vécsey László, a térség fideszes parlamenti képviselője az elnökválasztás előtt eligazítást tartott. Korábban a mára megszűnt MDF-ben és Együttben politizáltam, a település vezetőjévé azonban - immár második alkalommal - a Tiszta Forrás Szövetség képviselőjeként választottak meg. Fördős Attila kinevezésével – az ülés előtt közzétett levelemhez híven – azért sem értek egyet, mert a legtöbbel éppenséggel az általa irányított Vác hulladékszállítója tartozik a Zöld Hídnak. Gémesi Györgyéknek tárgyalások helyett inkább felszámolást kellett volna kezdeményezniük ellenük.

A béremelés a hibás?

Kisebb hiányosságokon túl alapvetően megalapozottnak és ésszerűnek látta a Zöld Híd vezetőségének, felügyelőbizottságának és tulajdonosának tavalyi gazdasági döntéseit a Népszava birtokába került jelentésében az átvilágítással még Gémesi György által megbízott Mazars. Az évi közel százmilliárdos hulladékszállítási ágazat üzemi eredménye – a fővárosi FKF-et leszámítva – összességében negatív. Anyagi forrásaik – leginkább a bevételeiket biztosító NHKV teljesen kiszámíthatatlan 2017-es utalásai miatt – bizonytalanok. Igaz, tavalytól a kukaholding már pontosabb elszámolás szerint akár előre is utal, ami javítja a szereplők – így a Zöld Híd – helyzetét. Igaz, míg a gödöllői társaság igényeit rendre alapos kimutatásokkal támasztotta alá, kifizetéseihez az NHKV hasonló számításokat nem mellékelt. A tanácsadó felmérése szerint ugyanakkor eme bevételek nem fedezik a Zöld Híd költségeit. Az egyik legnagyobb tétel, hogy míg 2017-ben 250 ezer főt láttak el, több település – így Balassagyarmat, Szada és Vác – szolgáltatója ebbéli jogait átadva egyszersmind alvállalkozóvá vált. Ennek több százmilliós többletköltségeit ugyanakkor az NHKV csak részben fedezte. A munkaerő jelentős cserélődésének fékezése érdekében bért emeltek, de ez, illetve a bérpótlék és a toborzási sikerdíj nem növelte komolyan a hiányt. A piac csökkenése és a terhek emelkedése miatt saját hulladékfeldolgozójukat leállították, így a szemetet kezeletlenül, a gyáli lerakóban helyezik el. Bár a lépés ellent mond a szakmai elveknek és többletkiadásokkal is jár, azt a Mazars a gazdálkodási egyensúly szempontjából indokoltnak látja. A Zöld Híd beszerzéseit úgyszintén cél-, jog- és ésszerűnek minősítik, de e tárgyban új, még inkább versenyélénkítő szabályzatot javasolnak. A gépjárműpark - az ellátási terület növekedése nyomán is - lerobbant, így a nagyjavításokra se pénz, se idő nem jutott. A társaság tavalyi vesztesége a vizsgált időszakban az egymilliárdot közelítette, így maga is egyre inkább elmaradt a kifizetésekkel. A kritikus szintet októberre érték el, amikor ténylegesen le is álltak. A Mazars ugyanakkor megjegyzi: az átvilágítás a részükre átadott anyagokon alapul, azok valóságtartalmát nem kérdőjelezték meg és nem ellenőrizték, bár azok kapcsán tisztázó megbeszéléseket folytattak.

Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 14:31

Csak kis béremelést engedélyez a kormány a Volánnak, recseg a vidék közlekedése

Publikálás dátuma
2019.02.05. 21:22
illusztráció
Fotó: Népszava
Egyelőre kilátástalan a volánosok helyzete, a kormány ugyanis döntött, a munkáltató egyelőre nem változtathat az idénre tervezett 5 százalékos bérfejlesztés mértékén, írja a Világgazdaság a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ). Az érdekvédők szerint ez minden eddiginél rosszabb helyzetbe hozhatja az ágazatot, ugyanis már nemcsak járművezetők, hanem karbantartók is tömegével hagyják el a szakmát. A szakszervezetek már csak abban bíznak, hogy az államnak fontos a közúti közösségi közlekedés megtartása, ezért a döntéshozók talán hajlandóak év közben újraértékelni a helyzetet. A KKSZ-nél feltételezik, hogy a szakszervezetek mellett az államot, mint tulajdonost képviselő kormány számára is fontos a munkavállalók megőrzésén túl a közösségi közlekedés színvonalának megtartása, a munkakörülmények jobbítása, s a jövedelmek javítása. Erre alapozva fogalmazták meg 2019-ben a „kétszámjegyű” fejlesztési igényüket, figyelembe véve a béren kívüli juttatások nettó értékének csökkenését is – magyarázza Baranyai. A szakszervezet reméli, a szakmát elhagyók számának növekedése nem sodorja még nagyobb veszélybe a szolgáltatás ellátását.
Szerző

Hát mégsem vásárolták betegre magukat a magyarok karácsonykor

Publikálás dátuma
2019.02.05. 19:19

Fotó: Shutterstock
Az elemzők mintegy 5 százalékos növekedésre számítottak.
Elmaradt a várakozásról a karácsonyi költekezés, decemberben csupán 4,1 százalékkal haladta meg az üzletek forgalma az egy évvel azelőtti szintet. Az elemzők 5-5,1 százalékos bővülésre számítottak. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 4,9 százalékkal emelkedett az értékesítés, míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben eladott áruk mennyisége nem változott 2017 decemberéhez képest. 2018 egészében a forgalom – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6 százalékkal nagyobb volt az előző évinél - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A kiskereskedelem meglehetősen gyengén zárta a 2018-as évet, hiszen a decemberi adat lett a leggyengébb az összes hónap közül, ami a karácsonyi szezont is figyelembe véve, ha nem is aggasztó, de mindenképpen egy figyelmeztető jel, hogy a szektor dinamikus növekedése nem tartható fenn hosszútávon - értékelte a folyamatokat Virovácz Péter az ING senior elemzője.  A gyenge decemberért elsősorban az élelmiszerkereskedelem okolható, ahol éves bázison stagnálást mértek, ugyanakkor a többi főbb bolttípus esetében is az év egyik leggyengébb hónapja volt. Az elemző értékelése szerint 2019-ben a kiskereskedelmi szektor bővülése elmarad a tavalyi év átlagától, de így is 3-4 százalék körüli növekedésre számíthat. A lassulás legfőbb oka, hogy a pótlólagos fogyasztás egyre kevésbé lesz meghatározó, és a háztartások egyre inkább szolgáltatások vásárlására fordítják majd a többletjövedelmüket. Idén a mérséklődő belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének hajtóereje maradhat. A némileg lassuló, de továbbra is emelkedő bérek, a feszes munkapiac támogatják a belső keresletet, illetve a viszonylag mérsékeltebb ütemű inflációs számok is erősíthetik a fogyasztást. A belső fogyasztás azonban magas importtartalma miatt tovább apadhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet - véli Varga Zsombor, az Erste junior makrogazdasági elemzője, aki szerint idén 4,6 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom volumene és 3,6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.

Sörből tavaly is sok fogyott

Tavaly mennyiségben 4, értékben 11 százalékkal nőtt a sör magyarországi kiskereskedelmi értékesítése, és meghaladta a 150 milliárd forintot - írta a Világgazdaság a Nielsentől kapott adatok alapján. Így piackutató által vizsgált 90 kategória között a sörnél csak a feldolgozott hús generált nagyobb forgalmat. A bolti eladások 90 százalékát a hagyományos sörök adták - ezen belül nagyobb teret nyertek a minőségi termékek -, az ízesített típusok aránya 7 százalék volt, a fennmaradó 3 százalékon a búza-, a barna-, a félbarna és a kukoricasörök osztoztak.

Frissítve: 2019.02.05. 19:25