Már nem csak Washington államban terjed a kanyarójárvány

Publikálás dátuma
2019.02.06. 10:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő Washington államban nem tudják megfékezni a kanyarójárványt, amely már egy tucatnyi másik szövetségi tagállamra is átterjedt.
Washington államban január végén hirdettek egészségügyi rendkívüli állapotot. Akkor még két tucatnyi beteget regisztráltak a kórházakban, de azóta már negyvennyolc beteget kezelnek e fertőző betegséggel. Közülük 41 páciens nem volt beoltva.
A kanyarójárvány átterjedt Oregon, Colorado, Connecticut, New York, Pennsylvania, Georgia és Kalifornia államokra is, sőt, a távoli Hawaiiról szintén jeleztek megbetegedéseket. A megbetegedettek többsége gyermek és nem kapott védőoltást. 
Az akár végzetessé is váló kanyarót az Egyesült Államokban megszűnt betegségnek nyilvánították 2000-ben, de a betegség 2009 óta ismét felütötte a fejét. Szakemberek szerint részben behurcolták, részben pedig az Egyesült Államokban erős oltásellenes mozgalom miatt terjed. A Plos tudományos intézmény által a minap nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a védőoltások nem orvosi okok miatt történő elutasítása egyre nagyobb méreteket ölt szerte az Egyesült Államokban. Ennek következtében gyakoribbak és szélesebb körben terjednek a kanyarós megbetegedések. 
A tanulmány különösen veszélyeztetettnek minősítette a Washington államban lévő Seattle városát és környékét, az oregoni Portlandet, a michigani Detroitot, a pennsylvaniai Pittsburgh városát, az arizonai Phoenixet és Texas állam több városát, köztük a fővárost, Austint is. Valamennyi városban erős az oltásellenes mozgalom, és sok szülő dönt az oltások elutasítása mellett. A leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy az oltások komoly betegségeket, köztük autizmust okoznak. Ezt a vélekedést a tudomány eddig nem igazolta.
Szerző

Feladja a leckét a Brexit a választások előtt álló EU-nak, mert mi lesz, ha a britek válás közben mégis szavaznak

Publikálás dátuma
2019.02.06. 09:00

Fotó: Tolga Akmen / AFP
Ahogy közeledik március 29-ike, a Brexit időpontja, úgy szaporodnak a kérdőjelek a Csatorna két partján.
Mindenki azt találgatja, hogy mi lesz a kimenetele a konok egymásnak feszülésnek: kizuhan-e az Egyesült Királyság az EU-ból, vagy rendezett körülmények között távozik? Sokan valószínűsítik, hogy a folytatódó patthelyzet miatt a londoni kormány kérni fogja a kilépés időpontjának az elhalasztását az uniós állam- és kormányfők testületétől. Theresa May brit miniszterelnök sem zárja ki ezt az eshetőséget, bár egyelőre eltökéltnek mutatkozik a késedelem nélküli Brexit mellett. A hosszabbítást alaposan meg kell indokolni, hogy az EU27-ek az előírás szerint ellenszavazat nélkül, egyhangúan beleegyezzenek. Nem mindegy az sem, hogy a szigetország milyen hosszú halasztást kérne: ha csak két-három hónaposat, azzal még nem okozna fejfájást uniós partnereinek. De ha EU-tagsága ennél tovább nyúlna, akkor komoly dilemma elé állítaná az európai parlamenti választásokra készülő tagállamokat és közösségi intézményeket. “Megállapodással vagy anélkül, de nem fogjuk engedni, hogy a brit politikai felfordulás megint átterjedjen a kontinensre. Megértjük, ha az Egyesült Királyságnak több időre lesz szüksége, de számunkra elképzelhetetlen, hogy az 50. cikkelyes (kilépési — a szerk.) folyamat még az EP-választások után is tartson” — írta a Twitteren Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, a parlament brexites irányítótestületének koordinátora. A választásokat május 26-29. között rendezik meg az Európai Unió országaiban. Az EU előírásai szerint a szavazópolgároknak minden tagállamban az urnákhoz kell járulniuk. A Brexitre készülő Egyesült Királyság azonban speciális helyzetbe kerülhet, amelyre most kell megoldást találni. Sokféle javaslat és elképzelés kering, és csak az látszik biztosnak, hogy a végső szót az uniós vezetőknek kell kimondaniuk. A 73 brit mandátum megszüntetéséről már tavaly döntöttek az állam- és kormányfők az EP javaslata alapján. Eszerint 27-et szétosztanak a többi tagállam között, a többit pedig fenntartják az EU-hoz később csatlakozó országoknak. Az erről szóló határozat ugyanakkor leszögezi: az új elosztás csak abban az esetben lép életbe, ha az Egyesült Királyság távozik az integrációs szervezetből. Egyébként a Brexit lezárultáig a jelenlegi, 751 fős látszámmal működik tovább Európai Parlament. Ahogy a szigetország kilép a közösségből, EP-képviselőinek vissza kell adniuk parlamenti mandátumukat. Itt a Dániához tartozó Grönland példája az irányadó: amikor 1985-ben megszűnt a tagsága, a grönlandi honatyák elhagyták az uniós törvényhozó testületet. Ha május végén az Egyesült Királyság még az EU-hoz fog tartozni, akkor szerződéses kötelessége, hogy megrendezze az EP-választásokat, másként eljárás indítható ellene a bíróságon kötelezettségszegés miatt. Ez a véleménye az Európai Bizottságnak, amely ragaszkodik hozzá, hogy még egy távozóban lévő tagország is éljen a törvényben rögzített jogaival. Az EB jogi szolgálata szerint ugyanakkor a briteknek nem lenne muszáj pont májusban szavazniuk, később is sort keríthetnének a választásra, ahogyan például az újonnan csatlakozott országok tették. Az új képviselőtestület július 2-iki alakuló ülésére nem kell feltétlenül kell minden helyet betölteni — érvelnek a szakértők. Az EP jogi szolgálata 2017-es véleményében egy másik lehetőséget is felvázolt. Eszerint az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács felmentést adhat a szigetországnak a parlamenti választások megtartása alól. Ez a döntés azonban megkövetelné az EU szerződéseinek és választási törvényének a módosítását, amit a nemzeti parlamenteknek azután ratifikálniuk kellene. Danuta Hübner, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke szerint ez a verzió megvalósíthatatlan, mert a tagállamoknak nincs idejük a jóváhagyásra. Felvetődött még, hogy az EU első számú vezetőnek határozata alapján a brit EP-képviselők a megfigyelőihez hasonló státuszt kapnának a Brexit halasztott időpontjáig. Az előzőekhez hasonlóan, ez a megoldás is szerződésmódosítást igényelne. A szükséges lépésekről a tagállami vezetőknek kell megegyezniük a különféle vélemények mérlegelése után. Bár politikai megfontolások nem befolyásolhatják a jog értelmezését és betartását, az uniós döntéshozók lelki szemei előtt máris megjelentek a frissen megválasztott brit euroszkeptikusok tucatjai, amint elárasztják a következő Európai Parlamentet. Nigel Farage, a Brexit szellemi atyja és a Függetlenség Párt alapítója már bejelentette, hogy halasztás esetén indulna egy újabb mandátumért. Egy név nélkül nyilatkozó EU tisztviselő azt mondta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy a szigetország Brexitbe belefáradt, rosszkedvű szavazópolgárai akár 73 Nigel Farage-t is Brüsszelbe, illetve Strasbourgba küldhetnek, ami rémülettel tölti el a fősodorhoz tartozó politikai erőket. Megalakulása után nem sokkal az EP-nek meg kell választania saját vezetőit, valamint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök utódját és a biztosi testület tagjait. Az EU székhelyén nem igen lelkesednek a perspektíváért, hogy az Uniót ellenző britek döntő szót kapjanak a folyamatban.
Témák
Brexit

Magyar kormánypropagandával mutatta be Sargentini, miért felesleges vitázni a NER-rel

Publikálás dátuma
2019.02.06. 07:48
Judith Sargentini
Fotó: Marc Dossmann / Európa Parlament
A holland EP- képviselőnő nem akart válaszolni Kocsis András nagykövet sértéssel felérő megjegyzésére: egy kivetítőn demonstrálta, miért lenne értelmetlen felelnie.
Elérhető az interneten Judith Sargentininek az amszterdami egyetemen a magyar jogállamiságról tartott előadásának felvétele, amelyről korábban azt állította a kormánypárti sajtó, hogy a holland EP-képviselő kidobatta az Echo TV munkatársait, majd azt, hogy nem volt hajlandó válaszolni az ott megjelent Kocsis András hágai magyar nagykövet kérdéseire.
Az már korábban kiderült, hogy a tévé munkatársait nem Sargentini dobatta ki, a csapat egyszerűen nem kapott forgatási engedélyt az egyetem sajtóosztályától – írja az ügyről beszámoló 24.hu. Az internetre felkerült felvételen pedig (1 óra 14 perctől) az is meghallgatható, hogyan zajlott valójában a nagykövet és Sargentini párbeszéde. Kocsis felszólalása ennyi volt:
Az előadása tele volt hazugságokkal és félrevezetéssel, és tényszerűen hamis kijelentésekkel, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy az Európai Parlamentnek saját szabályait kellett megszegnie, hogy elfogadja ezt a döntést, miközben az előadás a jogállamiság fontosságáról szólt.

A nagykövet ezzel arra utalt, hogy a Sargentini-jelentés tavaly szeptemberben úgy kapott több mint 69 százalékos támogatást az Európai Parlamentben, hogy a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele az eredménybe, az EP jogi osztályának állásfoglalására hagyatkozva.
Erre aztán Sargentini így reagált: korábban elmondtam, és újra elmondom, hogy egy ideje eldöntöttem, hogy nem bocsátkozom közvetlen vitába a magyar kormánnyal, mutatom, hogy miért. Beindította a projektort, 
kivetítőn pedig a „Ne engedjünk a zsarolásnak” feliratú kormánypropaganda-plakát jelent meg, amelyen egymás mellett látható Guy Verhofstadt, Soros György és Sargentini.

A holland politikus így folytatta: ez a magyar kormány hivatalos kampánya a magyar újságokban és tévékben. A szóvivőjük folyamatosan dobálja rám a sarat Magyarországon, mostanában már az országon kívül is. 2018 tavaszán, amikor a magyar külügyminiszter felszólalt az Európai Parlamentben, mert lehetővé tettük neki, tíz percen belül tízszer mondta el, hogy hazudozó vagyok. Akkor közöltem a magyar kormánnyal, hogy komoly bocsánatkérést követelek. Ez nem történt meg, és mivel közszereplő vagyok és demokrata, ön itt lehet, én pedig megtehetem, hogy ne bocsátkozzak vitába, köszönöm.
Szerző