Pincemélyre temették a Magyar Nemzet emlékezetét

Publikálás dátuma
2019.02.06. 11:19
Orbán Viktor négy év után visszaszerezte kedvenc újságját
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Saját felületén is csak nehezen böngészhető a lap archívuma, megváltoztatott URL-címekkel süllyesztették el a régi tartalmakat.
Annyira tiszta lappal akart kezdeni az újra kormányakolba terelt Magyar Nemzet, hogy több év digitális emlékezetét süllyesztették el, nehogy könnyen visszakereshetőek legyenek a G-nap után megjelenő tartalmak. Bár az online archívum még elérhető, a URL-eket megváltoztatták, a korábbi formátumra így nem ad találatot a Google sem: „kintről"  csak a cikkek tárolt, formázatlan változatát lehet elolvasni – már ha emlékezünk az eredeti cikkcímre, egy-két kulcsszavára, a szerzőre, valamint kiírjuk a lap nevét is. 
Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a Nemzet saját felületén próbálkozunk: a keresőprogram csupán a 2019. február 5. után megjelent írásokat ajánlja fel, a lap saját archívumában nem kutat. 
Maga az archívum pedig szinte használhatatlan: 202 ezer cikket ajánl fel több mint 22 ezer oldalon, de csak tyúklépésben, oldalanként lépegetve tudunk itt böngészni

Mivel egy oldal öt írást tartalmaz,  több mint négyezerszer kellene kattintanunk azért, hogy az archívum végére érjünk. Ez jócskán megnehezíti a keresést, és persze azt is, hogy bárki is tükröt tartson a NER-pártivá hangolt újságnak. A lap körüli változásoknak egyvalaki biztosan örül: Orbán Viktor.   A miniszterelnök, aki (mint az Origo  egyelőre elérhető cikke emlékezet)  2015-ben, a Nemzet elvesztése után napbarnított, de morózus képpel forgatta a hozzá lojális Magyar Időket, most gyermeki elégedettséggel forgatja visszaszerzett játékát. Napra pontosan négy évvel a Simicska Lajossal folytatott médiaháború kitörése után.  A győzelemről tanúskodó képet pedig meg is osztja a Facebookon.

Az mno-s cikke egy része kereshetővé vált

A nap folyamán elérhetővé vált a G-nap utáni, az mno.hu oldalra felkerült cikkek egy része. Ezeket a magyarnemzet.hu archívumában keresve lehet megtalálni, de még nem az összeset. Az oldalon a keresés közben egy üzenet jelenik meg. E szerint a korábbi tartalmak feltöltése folyamatban van.

Milyen szabadságharc?

Disznóságnak tartja Murányi Gábor, ami a Magyar Nemzettel történt. Az újságíró-történészt – aki 1975-től dolgozott a lapnál, 1991-ben pedig politikai és lelkiismereti okokból távozott a szerkesztőségből – annak kapcsán kerestük meg, hogy a kormánypárti Magyar Idők február 6-án, a G-nap évfordulóján Magyar Nemzetté alakult. – A Régi Nemzetesek Társaságában jelenleg gondolkodunk azon, hogy kell-e, érdemes-e megszólalnunk a mostani történésekre reagálva – mondta. Murányi ugyanakkor hozzátette: az egyesület már hivatalosan is megszűnt, a bíróságon sincsenek bejegyezve. Az újságíró hangsúlyozta azt is, hogy a Magyar Nemzet történetét nem szabad leegyszerűsíteni a G-nap előtti és G-nap utáni időszakokra, ez ugyanis megalázó. A Magyar Nemzet egykori munkatársa érdeklődésünkre értékelte a régi-új lap keddi számát. – Az utolsó Magyar Időkben azt hangsúlyozták, hogy semmi sem változik, ennek viszont ellentmondott az, amit az új főszerkesztő az Azonnalinak és a Népszavának mondott. Ballai Attila ugyanis azt nyilatkozta, hogy egy mérsékelt, nem a szavazóknak szóló, hanem kiegyensúlyozott sajtóra törekvő lap lesz a Magyar Nemzet – fogalmazott Murányi, aki szerint azt majd a lap további számai fogják eldönteni, hogy melyik változat érvényesül. A beköszöntő vezércikk Murányinak jelzés értékű, ebben ugyanis azt írják: „És újra a szellemi szabadságharc frontvonalában.” - Milyen szabadságharc? A saját tábora radikálisaival, vagy a szitokszavakkal ellátott balliberális értelmiség közötti harc folytatásáról írnak? – vetette fel Murányi Gábor, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy egy lapszámból nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 19:48

Gulyás Gergely: vonják ki a forgalomból Frans Timmermanst

Publikálás dátuma
2019.02.06. 10:07
Frans Timmermans
Fotó: JOHN THYS / AFP
Nem tetszik a magyar kormánynak, hogy Timmermans egyszerre lehet az Európai Bizottság alelnöke, és a szocialista tömb csúcsjelöltje – ráadásul, még nyíltan ki is fejezi véleményét.
Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, az Európai Szocialisták (PES) választási csúcsjelöltjét ki kell vonni a bizottság munkájából arra az időre, amíg aktívan részt vesz az európai választási kampányban - tudatta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter levélben Jean-Claude Junckerral, a bizottság elnökével.
A politikus arra kérte Junckert, hogy lehetőség szerint „kezdeményezze Timmermans kivonását a bizottsági munkából”: biztosítsonfizetés nélküli választási szabadságot számára, mert a bizottsági alelnöki tisztség összeegyeztethetetlen az aktív részvétellel az európai parlamenti választások kampányában -írja az MTI. 
Magyarán, a miniszter az EB-alelnök ideiglenes felfüggesztésére szólította fel az Európai Bizottság elnökét, mert elfogultnak tartja Timmermanst.

Lehet neki, csak nem szabad

A miniszter a távirati iroda cikke szerint azért fordult Junckerhoz, mert Timmermans képviselte a bizottságot a magyar jogállamiságról szóló vitábanaz Európai Parlament január 30-ai plenáris ülésén. Az uniós magatartási kódex legutóbbi módosítása ugyan lehetővé teszi a bizottság tagjainak, hogy csúcsjelöltként is hivatalban maradjanak, azonban a biztosi feladatok ellátása során "nem tűrhető el a vitán tanúsított, bizonyíthatóan politikailag elfogult magatartás" - szögezte le Gulyás Gergely. 
Ha már az elfogultságot emlegetjük: Orbán Viktor egyenesen Soros emberének nevezte a közelmúltban Frans Timmermanst, a magyar kormánysajtó akár naponta ír arról, hogy Jean Claude Juncker Soros György kottájából játszik. Az EB elnökét most cselekvésre kérő Gulyás 2015-ben pedig még arról beszélt, hogy a bizottság elnöke teljesen alkalmatlan feladatának ellátására.

Sodródó jobbközépről beszélt a szocialista jelölt

Az Orbán-kabinet dühét valószínűleg az is fokozta, hogy Frans Timmermans hétfőn újra bírálta őket: az Olaszországban ellenzékben lévő, balközép Demokrata Párt (PD) római kongresszusán arról beszélt, hogy 
aki az európai jobbközépre, vagyis a Fideszt is magába foglaló Európai Néppártra (EPP) szavaz, az voksával a szélsőjobb oldalán fog kikötni.

A Politico című brüsszeli lap témával foglalkozó írása szerint szinte bizonyos, hogy az Európai Parlament két legnagyobb politikai pártcsaládja, az EP-ben régóta a legnagyobb pártcsaládnak számító, jobbközép EPP, illetve a PES közül egyik sem fog elegendő szavazatot szerezni ahhoz, hogy többségi koalíciót alakítson az Európai Parlamentben. Az Európai Néppárt a lap szerint emiatt arra kényszerülhet, hogy a politikai palettán tőle jobbra álló erők közül keressen további szövetségeseket, akiket az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportban, a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypártban, vagy a flamand szakadár Új Flamand Szövetségben (N-VA) találhat meg.  
Szerző

Már több mint száz áldozata van a fagyhalálnak

Publikálás dátuma
2019.02.06. 09:31

Fotó: Népszava
101-re nőtt a fagyhalál áldozatainak száma – tudatta a Magyar Szociális Fórum.
A szervezet a késő őszi-téli időszakban rendszeresen közli a fagyhalál következtében elhunytak számát, ám azt, hogy honnan veszi az adatokat, nem teszi publikussá. Szerdai közleményük szerint "az emberéletben keletkezett veszteség 2018. szeptemberének hideg napjai és 2019. február 3. között következett be".
A hajléktalantörvény október 15-i életbelépése óta 94-en fagytak meg

- írta a Magyar Szociális Fórum. Az elhunytak többsége fűtetlen lakásokban hűlt ki végzetesen, továbbá kórházba szállítás közben és odaérkezés után, mert már nem tudtak rajta segíteni. A szervezet egyúttal emlékeztetett arra, hogy tavaly február 4-ig 114-en szenvedtek fagyhalált. Az idei adat szerint tehát valamivel kevesebb áldozata van a hidegnek, mint tavaly.
Szerző