Pincemélyre temették a Magyar Nemzet emlékezetét

Publikálás dátuma
2019.02.06 11:19
Orbán Viktor négy év után visszaszerezte kedvenc újságját
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Saját felületén is csak nehezen böngészhető a lap archívuma, megváltoztatott URL-címekkel süllyesztették el a régi tartalmakat.
Annyira tiszta lappal akart kezdeni az újra kormányakolba terelt Magyar Nemzet, hogy több év digitális emlékezetét süllyesztették el, nehogy könnyen visszakereshetőek legyenek a G-nap után megjelenő tartalmak. Bár az online archívum még elérhető, a URL-eket megváltoztatták, a korábbi formátumra így nem ad találatot a Google sem: „kintről"  csak a cikkek tárolt, formázatlan változatát lehet elolvasni – már ha emlékezünk az eredeti cikkcímre, egy-két kulcsszavára, a szerzőre, valamint kiírjuk a lap nevét is. 
Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a Nemzet saját felületén próbálkozunk: a keresőprogram csupán a 2019. február 5. után megjelent írásokat ajánlja fel, a lap saját archívumában nem kutat. 
Maga az archívum pedig szinte használhatatlan: 202 ezer cikket ajánl fel több mint 22 ezer oldalon, de csak tyúklépésben, oldalanként lépegetve tudunk itt böngészni
Mivel egy oldal öt írást tartalmaz,  több mint négyezerszer kellene kattintanunk azért, hogy az archívum végére érjünk. Ez jócskán megnehezíti a keresést, és persze azt is, hogy bárki is tükröt tartson a NER-pártivá hangolt újságnak. A lap körüli változásoknak egyvalaki biztosan örül: Orbán Viktor.   A miniszterelnök, aki (mint az Origo  egyelőre elérhető cikke emlékezet)  2015-ben, a Nemzet elvesztése után napbarnított, de morózus képpel forgatta a hozzá lojális Magyar Időket, most gyermeki elégedettséggel forgatja visszaszerzett játékát. Napra pontosan négy évvel a Simicska Lajossal folytatott médiaháború kitörése után.  A győzelemről tanúskodó képet pedig meg is osztja a Facebookon.

Az mno-s cikke egy része kereshetővé vált

A nap folyamán elérhetővé vált a G-nap utáni, az mno.hu oldalra felkerült cikkek egy része. Ezeket a magyarnemzet.hu archívumában keresve lehet megtalálni, de még nem az összeset. Az oldalon a keresés közben egy üzenet jelenik meg. E szerint a korábbi tartalmak feltöltése folyamatban van.

Milyen szabadságharc?

Disznóságnak tartja Murányi Gábor, ami a Magyar Nemzettel történt. Az újságíró-történészt – aki 1975-től dolgozott a lapnál, 1991-ben pedig politikai és lelkiismereti okokból távozott a szerkesztőségből – annak kapcsán kerestük meg, hogy a kormánypárti Magyar Idők február 6-án, a G-nap évfordulóján Magyar Nemzetté alakult. – A Régi Nemzetesek Társaságában jelenleg gondolkodunk azon, hogy kell-e, érdemes-e megszólalnunk a mostani történésekre reagálva – mondta. Murányi ugyanakkor hozzátette: az egyesület már hivatalosan is megszűnt, a bíróságon sincsenek bejegyezve. Az újságíró hangsúlyozta azt is, hogy a Magyar Nemzet történetét nem szabad leegyszerűsíteni a G-nap előtti és G-nap utáni időszakokra, ez ugyanis megalázó. A Magyar Nemzet egykori munkatársa érdeklődésünkre értékelte a régi-új lap keddi számát. – Az utolsó Magyar Időkben azt hangsúlyozták, hogy semmi sem változik, ennek viszont ellentmondott az, amit az új főszerkesztő az Azonnalinak és a Népszavának mondott. Ballai Attila ugyanis azt nyilatkozta, hogy egy mérsékelt, nem a szavazóknak szóló, hanem kiegyensúlyozott sajtóra törekvő lap lesz a Magyar Nemzet – fogalmazott Murányi, aki szerint azt majd a lap további számai fogják eldönteni, hogy melyik változat érvényesül. A beköszöntő vezércikk Murányinak jelzés értékű, ebben ugyanis azt írják: „És újra a szellemi szabadságharc frontvonalában.” - Milyen szabadságharc? A saját tábora radikálisaival, vagy a szitokszavakkal ellátott balliberális értelmiség közötti harc folytatásáról írnak? – vetette fel Murányi Gábor, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy egy lapszámból nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

Frissítve: 2019.02.06 19:48

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32