Annyira tiszta lappal akart kezdeni az újra kormányakolba terelt Magyar Nemzet, hogy több év digitális emlékezetét süllyesztették el, nehogy könnyen visszakereshetőek legyenek a G-nap után megjelenő tartalmak.
Bár az online archívum még elérhető, a URL-eket megváltoztatták, a korábbi formátumra így nem ad találatot a Google sem: „kintről" csak a cikkek tárolt, formázatlan változatát lehet elolvasni – már ha emlékezünk az eredeti cikkcímre, egy-két kulcsszavára, a szerzőre, valamint kiírjuk a lap nevét is.
Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a Nemzet saját felületén próbálkozunk: a keresőprogram csupán a 2019. február 5. után megjelent írásokat ajánlja fel, a lap saját archívumában nem kutat.
Maga az archívum pedig szinte használhatatlan: 202 ezer cikket ajánl fel több mint 22 ezer oldalon, de csak tyúklépésben, oldalanként lépegetve tudunk itt böngészni
Mivel egy oldal öt írást tartalmaz, több mint négyezerszer kellene kattintanunk azért, hogy az archívum végére érjünk.
Ez jócskán megnehezíti a keresést, és persze azt is, hogy bárki is tükröt tartson a NER-pártivá hangolt újságnak. A lap körüli változásoknak egyvalaki biztosan örül: Orbán Viktor.
A miniszterelnök, aki (mint az Origo egyelőre elérhető cikke emlékezet) 2015-ben, a Nemzet elvesztése után napbarnított, de morózus képpel forgatta a hozzá lojális Magyar Időket, most gyermeki elégedettséggel forgatja visszaszerzett játékát. Napra pontosan négy évvel a Simicska Lajossal folytatott médiaháború kitörése után. A győzelemről tanúskodó képet pedig meg is osztja a Facebookon.
Az mno-s cikke egy része kereshetővé váltA nap folyamán elérhetővé vált a G-nap utáni, az mno.hu oldalra felkerült cikkek egy része. Ezeket a magyarnemzet.hu archívumában keresve lehet megtalálni, de még nem az összeset. Az oldalon a keresés közben egy üzenet jelenik meg. E szerint a korábbi tartalmak feltöltése folyamatban van.
Milyen szabadságharc?Disznóságnak tartja Murányi Gábor, ami a Magyar Nemzettel történt. Az újságíró-történészt – aki 1975-től dolgozott a lapnál, 1991-ben pedig politikai és lelkiismereti okokból távozott a szerkesztőségből – annak kapcsán kerestük meg, hogy a kormánypárti Magyar Idők február 6-án, a G-nap évfordulóján Magyar Nemzetté alakult. – A Régi Nemzetesek Társaságában jelenleg gondolkodunk azon, hogy kell-e, érdemes-e megszólalnunk a mostani történésekre reagálva – mondta. Murányi ugyanakkor hozzátette: az egyesület már hivatalosan is megszűnt, a bíróságon sincsenek bejegyezve. Az újságíró hangsúlyozta azt is, hogy a Magyar Nemzet történetét nem szabad leegyszerűsíteni a G-nap előtti és G-nap utáni időszakokra, ez ugyanis megalázó. A Magyar Nemzet egykori munkatársa érdeklődésünkre értékelte a régi-új lap keddi számát. – Az utolsó Magyar Időkben azt hangsúlyozták, hogy semmi sem változik, ennek viszont ellentmondott az, amit az új főszerkesztő az Azonnalinak és a Népszavának mondott. Ballai Attila ugyanis azt nyilatkozta, hogy egy mérsékelt, nem a szavazóknak szóló, hanem kiegyensúlyozott sajtóra törekvő lap lesz a Magyar Nemzet – fogalmazott Murányi, aki szerint azt majd a lap további számai fogják eldönteni, hogy melyik változat érvényesül. A beköszöntő vezércikk Murányinak jelzés értékű, ebben ugyanis azt írják: „És újra a szellemi szabadságharc frontvonalában.” - Milyen szabadságharc? A saját tábora radikálisaival, vagy a szitokszavakkal ellátott balliberális értelmiség közötti harc folytatásáról írnak? – vetette fel Murányi Gábor, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy egy lapszámból nem lehet érdemi következtetéseket levonni.
