Gulyás Gergely: vonják ki a forgalomból Frans Timmermanst

Publikálás dátuma
2019.02.06. 10:07
Frans Timmermans
Fotó: JOHN THYS / AFP
Nem tetszik a magyar kormánynak, hogy Timmermans egyszerre lehet az Európai Bizottság alelnöke, és a szocialista tömb csúcsjelöltje – ráadásul, még nyíltan ki is fejezi véleményét.
Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, az Európai Szocialisták (PES) választási csúcsjelöltjét ki kell vonni a bizottság munkájából arra az időre, amíg aktívan részt vesz az európai választási kampányban - tudatta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter levélben Jean-Claude Junckerral, a bizottság elnökével.
A politikus arra kérte Junckert, hogy lehetőség szerint „kezdeményezze Timmermans kivonását a bizottsági munkából”: biztosítsonfizetés nélküli választási szabadságot számára, mert a bizottsági alelnöki tisztség összeegyeztethetetlen az aktív részvétellel az európai parlamenti választások kampányában -írja az MTI. 
Magyarán, a miniszter az EB-alelnök ideiglenes felfüggesztésére szólította fel az Európai Bizottság elnökét, mert elfogultnak tartja Timmermanst.

Lehet neki, csak nem szabad

A miniszter a távirati iroda cikke szerint azért fordult Junckerhoz, mert Timmermans képviselte a bizottságot a magyar jogállamiságról szóló vitábanaz Európai Parlament január 30-ai plenáris ülésén. Az uniós magatartási kódex legutóbbi módosítása ugyan lehetővé teszi a bizottság tagjainak, hogy csúcsjelöltként is hivatalban maradjanak, azonban a biztosi feladatok ellátása során "nem tűrhető el a vitán tanúsított, bizonyíthatóan politikailag elfogult magatartás" - szögezte le Gulyás Gergely. 
Ha már az elfogultságot emlegetjük: Orbán Viktor egyenesen Soros emberének nevezte a közelmúltban Frans Timmermanst, a magyar kormánysajtó akár naponta ír arról, hogy Jean Claude Juncker Soros György kottájából játszik. Az EB elnökét most cselekvésre kérő Gulyás 2015-ben pedig még arról beszélt, hogy a bizottság elnöke teljesen alkalmatlan feladatának ellátására.

Sodródó jobbközépről beszélt a szocialista jelölt

Az Orbán-kabinet dühét valószínűleg az is fokozta, hogy Frans Timmermans hétfőn újra bírálta őket: az Olaszországban ellenzékben lévő, balközép Demokrata Párt (PD) római kongresszusán arról beszélt, hogy 
aki az európai jobbközépre, vagyis a Fideszt is magába foglaló Európai Néppártra (EPP) szavaz, az voksával a szélsőjobb oldalán fog kikötni.

A Politico című brüsszeli lap témával foglalkozó írása szerint szinte bizonyos, hogy az Európai Parlament két legnagyobb politikai pártcsaládja, az EP-ben régóta a legnagyobb pártcsaládnak számító, jobbközép EPP, illetve a PES közül egyik sem fog elegendő szavazatot szerezni ahhoz, hogy többségi koalíciót alakítson az Európai Parlamentben. Az Európai Néppárt a lap szerint emiatt arra kényszerülhet, hogy a politikai palettán tőle jobbra álló erők közül keressen további szövetségeseket, akiket az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportban, a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypártban, vagy a flamand szakadár Új Flamand Szövetségben (N-VA) találhat meg.  
Szerző

Már több mint száz áldozata van a fagyhalálnak

Publikálás dátuma
2019.02.06. 09:31

Fotó: Népszava
101-re nőtt a fagyhalál áldozatainak száma – tudatta a Magyar Szociális Fórum.
A szervezet a késő őszi-téli időszakban rendszeresen közli a fagyhalál következtében elhunytak számát, ám azt, hogy honnan veszi az adatokat, nem teszi publikussá. Szerdai közleményük szerint "az emberéletben keletkezett veszteség 2018. szeptemberének hideg napjai és 2019. február 3. között következett be".
A hajléktalantörvény október 15-i életbelépése óta 94-en fagytak meg

- írta a Magyar Szociális Fórum. Az elhunytak többsége fűtetlen lakásokban hűlt ki végzetesen, továbbá kórházba szállítás közben és odaérkezés után, mert már nem tudtak rajta segíteni. A szervezet egyúttal emlékeztetett arra, hogy tavaly február 4-ig 114-en szenvedtek fagyhalált. Az idei adat szerint tehát valamivel kevesebb áldozata van a hidegnek, mint tavaly.
Szerző

Nem heveny felindulásból savazta Varga István a jobboldali sajtót - előre megkapta a kérdéseket

Publikálás dátuma
2019.02.06. 08:00

Fotó: Tóth Gergő
Az inkriminált interjút készítő szerkesztőség tagjait semmilyen retorzió nem érte - és szeretik az országos hírverést.
A fideszes pártközlöny szerepét is betöltő Magyar Idők gyakorlatilag megerősítette, amit lapunk még csak feltételezésként írt: Varga István ügyvéd nem önszántából távozott, hanem nagy feltűnést keltő nyilatkozata miatt menesztették a több száz kormánypárti sajtóterméket magába olvasztó Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány éléről. A kuratóriumi elnök a békéscsabai behir.hu-nak adott interjújában – idézzük a kedden utoljára megjelent Magyar Időket, amely mától Magyar Nemzet néven jelenik meg – „a valóságtól elrugaszkodó állításokat fogalmazott meg a konzervatív média helyzetéről”. Varga lemondását Liszkay Gábor alapító elfogadta.
A hivatkozott interjúban, ahogyan arról beszámoltunk, Varga István arról beszélt, hogy keresztény, konzervatív, kormánypárti ember létére Élet és Irodalmat, Indexet, Magyar Narancsot és Népszavát olvas. Igényes, jó tollú újságírókat ugyanis – mondta – inkább a „másik oldalon”, tehát nem a fideszes sajtóban lát.
Azt, hogy a kormánypárti sajtótáborban mekkora felzúdulást keltett a nyilatkozat, Varga István gyors eltávolításán túl Kocsis Máté fideszes frakcióvezető bocsánatkérő levele is mutatja. A pestisracok.hu közlése szerint Kocsis a kormánypárti szerkesztőségeknek írt levelében „méltánytalannak és valótlannak” minősítette Varga István kijelentését.
Kocsis Máté frakcióvezető (bepillantást engedve abba, hogyan képzeli el a sajtó működését) nem győzött hálát adni a fideszes médiamunkásoknak, akikre „a mindennapokban és a leghangosabb politikai csatákban is mindig számíthatunk”. Majd arról biztosította őket, hogy szerinte „döntő többségükben tanultabb, műveltebb, ha úgy tetszik igényesebb újságírók, mint odaát”. Azt is megjegyezte: „Tényleg sok Népszavát, Indexet és Magyar Narancsot olvashat Varga István, talán így ivódott bele a »odaátiak« oktalan felsőbbrendűség-kultusza. Szégyellem magam az általa elmondottak miatt, ezért helyette is bocsánatot kérek Önöktől.”
Értesüléseink szerint a behir.hu-nál, a békéscsabai városi televízió oldalán, ahol Varga István interjúja megjelent, az eset után nem történt retorzió. Éppen ellenkezőleg: a szerkesztőség tagjai büszkék rá, hogy sikerült országos figyelmet kiváltaniuk. Úgy tudjuk, hogy a kérdéseket az interjú előtt elküldték Varga Istvánnak, akit így nem ért váratlanul, milyen témában kíváncsiak a véleményére. Kedden is kerestük a lemondott kuratóriumi elnököt, de ő nem akart nyilatkozni.
Mától egyébként Magyar Nemzet címen jelenik meg a kormánypárti napilap, a Magyar Idők. A lap azonban nemcsak nevet vált, hanem főszerkesztőt is: az újrainduló Magyar Nemzet főszerkesztője - mint ahogyan arról az Azonnali.hu elsőként beszámolt - nem Gajdics Ottó lesz, hanem Ballai Attila. Utóbbi dolgozott az Esti Hírlapnál, a Pesti Hírlapnál, a Népszavánál, a Magyar Nemzetnél, majd a Magyar Időknél. A Nemzeti Sportnak írt publicisztikában korábban azt írta: „Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez nem is mérhető államférfi, de a futball közegében visszavedlik csillogószemű rajongóvá”. Ez önmagában jelzi, a lap mennyire lesz független szellemiségű, bár korábbi információink szerint az újság a Magyar Időkhöz képest szolidabb hangnemet üt majd meg. Gajdics Ottó, a megszűnő Magyar Idők főszerkesztője a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) portfólióján belül kapott új pozíciót: a nemrég lapunk tulajdonosától az alapítványhoz került Szabad Föld főszerkesztője lesz. A hetilap közleménye szerint "az új vezető rendkívüli értekezleten arról biztosította a szerkesztőség tagjait, hogy a lap szellemisége és arculata a jövőben sem változik".
A Magyar Idők elnevezése egyébként mindig is kényszermegoldás volt: miután Simicska Lajos összeveszett korábbi barátjával, Orbán Viktor kormányfővel, a Magyar Nemzetnél megszűnt a korábbi szoros politikai felügyelet és hamarosan egy kifejezetten kormánykritikus szellemű szerkesztőség jött létre. Emiatt gyorsan életre kellett hívni egy kormánypárti napilapot. A frissen felállított szerkesztőséget részben a G-nap után a Magyar Nemzettől távozott, részben máshonnan toborzott újságírók alkották. A lap példányszámát soha nem auditálták, így nem lehetett tudni, hány példányban fogyott, de egyes hírek szerint legfeljebb napi néhány ezer körül adtak el belőle. A lap ettől függetlenül megkerülhetetlen szereplője lett a médiapiacnak, egyszerűen azért, mert a kormányzati közlések, a vezető kormánypolitikusok megszólalásának fórumává vált.
Az ellenzéki választási kudarcot követően Simicska Lajos bedobta a törölközőt, így tavaly április 10-én bezárták a Magyar Nemzetet. Miután Simicska Lajos tavaly júliusban váratlanul minden üzleti érdekeltségét eladta Nyerges Zsoltnak, folyamatosan lehetett hallani a Magyar Nemzet újraindításáról valamilyen formában. Ezt Gajdics Ottó mindig dühödten tagadta.

Frissítve: 2019.02.06. 13:19