Nem is egyszer utazna idén a magyar

Publikálás dátuma
2019.02.06. 12:25
Illusztráció
Fotó: pexels
Összesen 2-3 hétre, autóval, belföldre és hotelben megszállva – ezt tervezik a legtöbben 2019-re. A tendencia nem változott, tavaly is az ilyen utazások voltak a legnépszerűbbek – derült ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital kutatásából.
2018-ban a válaszadók 78 százaléka többször is utazott valahová. Ennél is nagyobb arányban utaztak többször egy évben a fővárosiak, közülük 82 százaléknak volt egynél több alkalma utazni. A kérdőív készítői összefüggést találtak az iskolai végzettség és az utazások száma között: az általános iskolai végzettségűeknek mindössze ötöde utazott egynél többször, egyszer a 60 százalékuk, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 87 százaléka utazott több alkalommal is.
Magyarország vonzó úti célnak bizonyult, ugyanis a legtöbben (82 százalék) az országhatárokon belül maradtak. A szomszédos országokba való utazást – egy-egy belföldi kirándulás mellett – a válaszadók több mint fele engedhette meg magának, 44 százalék európai, de nem szomszédos országban járt. Amerika a 18-29 évesek, míg Afrika az 50 éven felüliek körében volt különösen népszerű a GKI Digital és a Bónusz Brigád adatai szerint. 
Úgy tartják, a kikapcsolódáshoz legalább két hétre van szükség, de valódi pihenést és kikapcsolódást három hét alatt lehet elérni. Ezt azonban kevesen tehetik meg; a válaszadók negyede utazott egész évben összesen 21 napnál többet. A legtöbben (31 százalék) egy-két hetet töltöttek összesen pihenéssel. Ha tehetné minden harmadik ember több mint három hetet töltene távol az otthonától, de erre reális esélyt csak minden ötödik válaszadó lát.
Aki egyszer belekóstol az utazás ízébe, rá is kap. Így vannak ezzel a kérdőív kitöltői is: 65 százalékuk nem is csak egyszer, hanem többször is szeretne idén útra kelni. A célpontokat tekintve kétféle irányt mutatott a kutatás: a többség (66 százalék) "bakancslistás" helyre menne, a többiek pedig újra elutaznának oda, ahol jól érezték magukat.  A 30-39 évesek még nagyobb arányban (62 százalék) térnének vissza ismerős helyre, a 18-29 éves fiatalok 76 százaléka pedig inkább új helyet fedezne fel.
A válaszadók 81 százaléka azt tervezi, idén belföldön fog pihenni, de 58 százalékuk európai, nem szomszédos országba is tervez utazást. A kutatásban részt vevők fele szomszédos országba megy. A városlátogatás, a wellnessezés és a vízparti nyaralás továbbra is a három legnépszerűbb programelem – mindháromra 60 százalék körüli arányban voksoltak a megkérdezettek.  A válaszadók több mint fele oda menne, ahová jó ajánlatot kap, azaz nincs konkrét elképzelése arról, hol tölti majd a szabadságát.
„Mindegy, csak pihenjek végre!”

- válaszolta a válaszadók 14 százaléka a programot firtató kérdésre.

A megkérdezettek kétharmada hotelben, 56 százaléka apartmanban, minden ötödik válaszadó pedig magánházban tervez megszállni. Három emberből kettő a párjával utazik, arra a kérdésre, hogy ha nyerne egy nyaralást, az emberek harmada vinné csak el a családját is, a legtöbben kettesben mennének. A nyereményút célpontja a válaszadók 28 százaléka számára európai ország lenne, de közel ugyanennyien választanának ingyenes amerikai utazást is. 
A rengeteg fapados járat ellenére továbbra is legszívesebben autóval kelnek útra az emberek. Sokak számára ez biztosít kellő szabadságot: nem kell menetrendekhez igazodni, reptereken várakozni, és nem csak egy bőröndbe lehet csomagolni. A válaszadó 73 százaléka autós útra készül, repülős útra pedig 64 százalék vállalkozna. Nem tűnnek népszerűnek az utazási irodák szervezett útjai: csupán minden negyedik ember bízza magát rájuk, a válaszadók 68 százaléka mindent maga szervez: önállóan keres programokat. Az információk beszerzésének fő forrásai a blogok, internetes turisztikai oldalak. A válaszadók 10 százaléka lazán utazik: a helyszínen dönt mindenről.
Szerző

Azbeszthalál: felelős lehet az állam

Publikálás dátuma
2019.02.06. 12:23

A korábbinál szigorúbb szabályok figyelembevételével új eljárás lefolytatását kérte a Kúria annak a férfinak az ügyében, aki azbeszt okozta mellhártyadaganatban halt meg 2014-ben.
A korábbi bírósági ítéletek hatályon kívül helyezésével új eljárást kezdeményezett szerdán a Kúria annak a férfinak az ügyében, aki egy korábban állami tulajdonban lévő eternitgyárból származó mérgező anyag, az azbeszt miatt betegedett meg és hunyt el 2014 decemberében. A kétgyermekes, betegsége tüneteinek jelentkezésekor mindössze 37 éves családapa születésétől kezdve a Heves megyei Zagyvaszántón élt – a település és a szomszédos Lőrinci határában évtizedekig működött az azbesztfeldolgozással foglalkozó üzem. A férfival mezotelióma, vagyis azbeszt miatt kialakult, szinte gyógyíthatatlan mellhártyadaganat végzett. A család 2014 nyarán indított pert az állam ellen. Noha az 1960-as években alapított üzem 1996 után magántulajdonba került, azt megelőzően állami tulajdonban volt – a betegség lappangási ideje pedig 20-50 év is lehet. Így amikor György Zsolt tüdejébe bekerültek a halálos azbesztrostok, a gyár még az államhoz tartozott. A család 100 millió forintos kártérítésért perel – a férfi ügyét özvegye, György Sándor Judit vitte tovább. A perben 2017 novemberében született másodfokú ítélet: a bíróság elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy a korabeli jogszabályok értelmében a gyár az előírásoknak megfelelően működött, így az állam felelősségét nem lehet megállapítani a megbetegedésekkel kapcsolatban – merthogy György Zsolton kívül több más lőrinci és zagyvaszántói lakos is megbetegedett. A családapán kívül még heten indítottak pert 2014-ben, ma már egyikőjük sincs életben. A Kúria szerint viszont a megbetegedések és halálozások már önmagukban feltételezik a jogellenességet, az alsóbb fokú bíróságok tényállása pedig megalapozatlan. Kifogásolták, hogy a korábbi ítéletekben csak a férfi születési évétől, vagyis 1976-tól 1985-ig terjedő időszakot vizsgálták, holott a legvalószínűbb, hogy György Zsolt megbetegedése ezt követően, 1992. december 31-ig bezárólag történhetett. A tanácselnök ezért alaposabb vizsgálatot kért, hiszen „a bíróság nem hozhat olyan döntést, amely kételyeket vet fel a felperes kárára”. Elrendelte azt is, hogy az állam felelősségének vizsgálatánál a korábbinál szigorúbb kimentési szabályokat kell alkalmazni. – Ez azt jelenti, hogy az államot valóban felelősség terhelheti – nyilatkozta lapunknak a család ügyvédje, Igyártó Gyöngyi. Mint mondta, a Kúria határozata pozitív fejlemény az ügy szempontjából. A megismételt eljárás tiszta vizet önthet a pohárba, és minden bizonnyal nem fog olyan sokáig húzódni, mint az eddigi döntések. Felhívta a figyelmet arra is: egy másik, a Komárom-Esztergom megyei nyergesújfalui eternitgyár működésével kapcsolatban is nyomozás indult halált előidéző gondatlan közveszély okozása miatt. Az ügyvédnő azt kéri, akik érintettek lehetnek az ügyben (Nyergesújfalun laknak, mellhártyadaganattal küzdenek) jelentkezzenek nála a betegek és áldozatok nagyságrendjének pontosabb meghatározása érdekében. 
Szerző

Az új budapesti Duna-hídnak csak a tervei több mint négy milliárdba kerülnek

Publikálás dátuma
2019.02.06. 11:58
A Galvani híd látványterve
Fotó: UNStudio, Buro Happold Engineering / Németh Szilárd Facebook
A Csepelt és Dél-Budát összekötő, eredetileg az olimpiára megálmodott, de "csak azért is" elkészülő Galvani híd építése csak évek múlva kezdődhet.
Eredményt hirdetett a budapesti Galvani híd tervezésre kiírt közbeszerzésen a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja. Az uniós értesítőben megjelent hirdetmény szerint a Csepelt Dél-Budával összekötő híd tervei nagyjából 12,9 millió euróba, azaz átszámítva mintegy 4,1 milliárd forintba kerülnek majd - vette észre a hvg.hu.

Ahogy az már tavaly eldőlt, a majdani Galvani hidat a UNStudio és a Buro Happold Engineering iroda tervezheti. Az akkori döntés indoklása szerint a győztesek pályázata „statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb” volt. Íme:
Az új híd 2x3 forgalmi sávos, és villamosközlekedésre is alkalmas lesz. Megépülésére még várni kell, Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos a tervpályázat eredményhirdetésen azt mondta, a tervezővel való szerződéskötés után várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése.

A Galvani hidat a kezdeti elképzelések szerint a 2024-es olimpiára szánták, amikor Budapest még versenyben volt a rendezésért, hiszen a környékre számos ötkarikás létesítményt álmodtak. A híd kapcsán az Index korábban arról írt, olimpia nélkül felesleges beruházásnak tűnik. "A budai kapcsolódó úthálózat ugyan már kiépült egészen az M7-estől majdnem a majdani hídfőig, csakhogy ez az úthálózat a tervezett Galvani hídtól nem messze álló Rákóczi hidat szolgálja ki.
Csak emiatt a budai forgalom miatt most már felesleges hidat építeni a Rákóczi hídtól mindössze két kilométerrel délebbre.

A híd nyomvonalában Csepelen most semmi sincs, csak egy árva szennyvíztisztítómű, meg szántóföldek" - írta annak idején a portál.

A hivatalos várakozások szerint egyébként a főváros majdani legújabb hídja napi 55 ezer autóval tehermentesíti a túlzsúfolt belvárosi hidakat, az Üllői út forgalmát pedig napi hatezer gépjárművel csökkentheti. A végső költségről egyelőre nem tudni részleteket, de 2018 őszén a Magyar Időkben arról lehetett olvasni, hogy a 2023–2025 közötti időszakban 150 milliárd forintból kezdődhet meg az új déli dunai átkelő, a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó közlekedési hálózat kialakítása.

Szerző