Bebetonoznák az egyiptomi elnök hatalmát

Publikálás dátuma
2019.02.07. 08:15
A 64 éves esz-Szíszi akár 2034-ig Egyiptom államfője maradhatna
Fotó: AFP
Az egyiptomi képviselők ötöde a minap tervezettel fordult a házelnökhöz, melyben több javaslatot tettek az alkotmány módosítására.
Visszatérnének például a kétkamarás parlamenti rendszerhez, amelyet még 2012-ben töröltek el, egy évre rá, hogy elűzték Hoszni Mubarak elnököt. Újra életre hívnák a média ellenőrzéséért felelős információs minisztériumot, amelyet ugyancsak 2011 után szüntettek meg, 25 százalékos kötelező kvótát kapnának a nők a törvényhozásban , valamint növelnék a fiatalok, a munkások, a hátrányos helyzetűek és nem utolsó sorban a kopt keresztények képviseletét is. Emellett - és ez a legfontosabb javaslat - négyről hat évre növelnék az elnök mandátumának idejét. Mivel a tavaly újraválasztott jelenlegi államfő, Abdel Fattah esz-Szíszi már második ciklusát tölti, és az alkotmány értelmében harmadjára nem mérettetheti meg magát, elvileg 2022-ben távoznia kellene a hatalomból. Elképzelhető azonban, hogy a most benyújtott módosítások egyik célja, hogy a mandátumai úgymond „újrainduljanak”, ami zöld utat nyitna, hogy akár 2034-ig Egyiptom elnöke maradjon. A javaslatokra a parlament illetékes bizottsága már rábólintott, ezután a parlament szavaz róluk, és kétharmados többség esetén népszavazásra bocsátanák a kérdést. Az erről szóló híreket az ellenzék felháborodva fogadta, a Twitteren több ezren tiltakoztak, mondván, a tervek szembe mennek a 2011-es forradalommal. „Főbb jellemzők: az elnöki időszak kiterjesztése, a bírói függetlenség csökkentése, a hadsereg felkenése az állam védelmezőjeként. Az arab tavasz megfordítva” - fakadt ki Mohammed el-Barádei Nobel-békedíjas egyiptomi politikus is. Tekintve azonban, hogy a törvényhozás túlnyomó többsége esz-Szíszi mögött áll, valószínűtlen, hogy elgáncsolnák az ügyet, és várhatóan a referendum is sikeres lesz. A 64 esztendős esz-Szíszi korábban úgy nyilatkozott, hogy nem tervezik az alkotmány módosítását, és ő nem akar hatalomban maradni második mandátumának lejártát követően. Csakhogy miután 2013-ban a népharag elsöpörte Muhammad Morszit, és pártját, az iszlamista Muszlim Testvériséget betiltották és üldözik, a politikai palettán nincs igazi kihívója, sem alternatívája. Esz-Szíszi a 2014-es elnökválasztáson 96,91 százalékot zsebelt be, négy évre rá 97,08 százalékkal még javítani is tudott. Igaz, ellenfelei inkább csak biodíszletként szolgáltak, tavaly a komolyan vehető ellenjelöltek sorra léptek vissza, vagy takarították el őket, végül egyedül Músza Musztafa Músza, egy apró párt alig ismert vezetője szállt ringbe, úgy, hogy korábban alakulata és ő is nyíltan támogatta az elnököt. Híradások szerint jelölése napjáig például még Facebook-profiljának borítóképén is Esz-Szíszit éltette. Egyiptomban nem léteznek független közvélemény-kutatások, így nincs megbízható adat arról, hogy a tábornokból lett politikus társadalmi támogatottsága hogyan áll. Az utcán mindenesetre egyelőre nem lászik az elégedetlenség. Az ország gazdasága magabiztosan növekszik (5,3 százalékos), a munkanélküliség csökken (már 10 százalék alatti), a biztonsági helyzet viszonylag stabil, az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az államnak meg kell küzdenie, éppen saját, százmilliósra növekvő népessége. Nem világos az sem, hogy ki lehetne Esz-Szíszi utódja. Az erőskezű elnök némileg joggal tart attól, hogy távozása után ismét az iszlamisták, rosszabb esetben szélsőségesek kezébe kerünel az irányítás. Dacára a rendre felmerülő emberi jogi aggályoknak, kívülről sincs arra szándék, hogy elmozdítsák, a világ vezetői egymásnak adják a kilincset az egyiptomi elnöknél. Donald Trumppal például két év alatt ötször egyeztetett, Vlagyimir Putyinnal stratégiai együttműködést kötött tavaly, Angela Merkelnél a múlt év végén járt, Emmanuel Macron egy hete látogatta meg.
Szerző

Trump egy héten belül felszámolná a terrorkalifátust

Publikálás dátuma
2019.02.07. 07:49
Képünk illusztráció
Fotó: Youtube
Az amerikai elnök szerint közel az Iszlám Állam egykori területeinek teljes felszabadítása. Ez azonban nem jelenti a dzsihadisták ellen folytatott harc végét is.
Közeli az Iszlám Állam nevű terrorszervezet teljes felszámolása Irakban és Szíriában - mondta Donald Trump amerikai elnök az Iszlám Állam ellen küzdő globális koalíció külügyminiszteri tanácskozásán Washingtonban szerdán. Trump a dzsihadista szervezet által valaha uralt területek 100 százalékos felszabadítását ígérte a jövő hétre. Az Egyesült Államok, a terrorellenes akcióban részt vevő partnerei és a (kurdok és arabok szövetségéből álló) Szíriai Demokratikus Erők ezeket a vidékeket Irakban és Szíriában már megszabadították a terroristáktól - idézi bejelentését az MTI. 
 „Nem akarom elkiabálni, de a kalifátus területének 100 százalékos visszavételét jelentem majd be” - büszkélkedett Donald Trump . Elismerte, hogy a még harcoló dzsihadisták „nagyon veszélyesek lehetnek”, de hozzátette, hogy „egyre kevesebben lesznek”.

A szétvert Iszlám Állam veszélyesebb is lehet

Trump felszólalása előtt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam "változatlanul veszélyes fenyegetést" jelent. Azt mondta, hogy a terrorszervezet egyre inkább decentralizált, és a harcmodora is változik. A terrorellenes koalícióban részt vevő 74 ország külügyminisztereit és öt nemzetközi szervezet képviselőit épp ezért arra sürgette, tegyenek meg mindent a terrorcsoport végleges legyőzéséért. Kiemelte a hírszerzés fontosságát, és ismét arra ösztökélte a koalíció résztvevőit, hogy járuljanak hozzá a terrorellenes küzdelem költségeihez. A tárcavezető szerint csak az idén még 350 millió dollár hiányzik Irak stabilizálásához. Az amerikai külügyminiszter megerősítette: az amerikai katonák kivonása Szíriából nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ezzel be is fejezi a terrorellenes harcot. "Amerika továbbra is irányító szerepet vállal a dzsihadisták elleni küzdelemben" - hangsúlyozta. Mike Pompeo felvetette, hogy az elfogott európai dzsihadistákat az egyes európai országoknak vissza kell fogadniuk, azoknak kell felelősségre vonniuk és megbüntetniük őket.  Az elfogás viszont nem lesz könnyű feladat: a The Daily Beast nemrég idézte Iszlám Állam egyik elfogott hírszerző tisztjének vallomását – e szerint a terrorszervezet több mint ezer alvóügynököt tarthat készenlétben Európában, olyan embereket, akik hamis identitással, érdekházassággal, álcaként használt profillal leplezik kilétüket, és csak a támadás parancsára várnak. Ismert fedési technika az is, hogy dzsihadistáknak sokszor előre halálhírüket keltik, később pedig hamis papírokkal térhetnek vissza európai országokba.
Szerző

Reagan és Bush kormányában is dolgozott a Világbank új elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.06. 21:33
Trump bejelenti a mögötte álló David Malapasst
Fotó: Brendan Smialowski / AFP
A Trump által kijelölt David Malpass a Világbank egyik éles hangú bírálójaként tartják számon.
David Malpasst, az amerikai pénzügyminisztérium magas rangú tisztségviselőjét jelölte a Világbank elnökének Donald Trump elnök szerdán a Fehér Házban. Malpasst amerikai elemzők a Világbank egyik éles hangú bírálójaként tartják számon.
A 62 éves, republikánus párti szakember a pénzügyi tárca nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, aki helyettes államtitkári beosztást töltött be Ronald Reagan, majd George W. Bush elnökök kormányzatában is, később pedig a Wall Street egyik nagybankjának vezető közgazdásza volt. Jelenlegi beosztásában részt vett az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokon is.
A globalizmus és a multilaterális politika bírálója, s miközben határozottan ellenzi az izolacionista, azaz elzárkózó politikát, 2017-ben egy kongresszusi panelbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy "a globalizmus és a multilateralizmus lényegében túl messzire ment". Bírálta a mintegy száz munkacsoportot és intézményt összefogó Világbankot is, mondván, hogy nem mindegyik csoport, illetve intézmény érdemli meg a támogatást. Mint fogalmazott:

"egy rakás pénzt költenek, nem hatékonyak, pénzkihelyezéskor gyakran korruptak és nem az adott országban élő népek hasznára dolgoznak".

A Világbank előző elnöke, a dél-koreai Kim Yong Kim - akit az előző amerikai elnök, Barack Obama jelölt - decemberben váratlanul jelentette be távozását, mivel a magánszférába készült pénzügyi tanácsadónak. Az elmúlt napokban az amerikai sajtóban megjelent értesülések szerint Donald Trump fontolgatta Mohamed el-Erian pénzügyi szakember és Indra Nooyi, a PepsiCo volt elnöknője jelölését is.