Azbeszthalál: felelős lehet az állam

Publikálás dátuma
2019.02.06. 12:23

A korábbinál szigorúbb szabályok figyelembevételével új eljárás lefolytatását kérte a Kúria annak a férfinak az ügyében, aki azbeszt okozta mellhártyadaganatban halt meg 2014-ben.
A korábbi bírósági ítéletek hatályon kívül helyezésével új eljárást kezdeményezett szerdán a Kúria annak a férfinak az ügyében, aki egy korábban állami tulajdonban lévő eternitgyárból származó mérgező anyag, az azbeszt miatt betegedett meg és hunyt el 2014 decemberében. A kétgyermekes, betegsége tüneteinek jelentkezésekor mindössze 37 éves családapa születésétől kezdve a Heves megyei Zagyvaszántón élt – a település és a szomszédos Lőrinci határában évtizedekig működött az azbesztfeldolgozással foglalkozó üzem. A férfival mezotelióma, vagyis azbeszt miatt kialakult, szinte gyógyíthatatlan mellhártyadaganat végzett. A család 2014 nyarán indított pert az állam ellen. Noha az 1960-as években alapított üzem 1996 után magántulajdonba került, azt megelőzően állami tulajdonban volt – a betegség lappangási ideje pedig 20-50 év is lehet. Így amikor György Zsolt tüdejébe bekerültek a halálos azbesztrostok, a gyár még az államhoz tartozott. A család 100 millió forintos kártérítésért perel – a férfi ügyét özvegye, György Sándor Judit vitte tovább. A perben 2017 novemberében született másodfokú ítélet: a bíróság elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy a korabeli jogszabályok értelmében a gyár az előírásoknak megfelelően működött, így az állam felelősségét nem lehet megállapítani a megbetegedésekkel kapcsolatban – merthogy György Zsolton kívül több más lőrinci és zagyvaszántói lakos is megbetegedett. A családapán kívül még heten indítottak pert 2014-ben, ma már egyikőjük sincs életben. A Kúria szerint viszont a megbetegedések és halálozások már önmagukban feltételezik a jogellenességet, az alsóbb fokú bíróságok tényállása pedig megalapozatlan. Kifogásolták, hogy a korábbi ítéletekben csak a férfi születési évétől, vagyis 1976-tól 1985-ig terjedő időszakot vizsgálták, holott a legvalószínűbb, hogy György Zsolt megbetegedése ezt követően, 1992. december 31-ig bezárólag történhetett. A tanácselnök ezért alaposabb vizsgálatot kért, hiszen „a bíróság nem hozhat olyan döntést, amely kételyeket vet fel a felperes kárára”. Elrendelte azt is, hogy az állam felelősségének vizsgálatánál a korábbinál szigorúbb kimentési szabályokat kell alkalmazni. – Ez azt jelenti, hogy az államot valóban felelősség terhelheti – nyilatkozta lapunknak a család ügyvédje, Igyártó Gyöngyi. Mint mondta, a Kúria határozata pozitív fejlemény az ügy szempontjából. A megismételt eljárás tiszta vizet önthet a pohárba, és minden bizonnyal nem fog olyan sokáig húzódni, mint az eddigi döntések. Felhívta a figyelmet arra is: egy másik, a Komárom-Esztergom megyei nyergesújfalui eternitgyár működésével kapcsolatban is nyomozás indult halált előidéző gondatlan közveszély okozása miatt. Az ügyvédnő azt kéri, akik érintettek lehetnek az ügyben (Nyergesújfalun laknak, mellhártyadaganattal küzdenek) jelentkezzenek nála a betegek és áldozatok nagyságrendjének pontosabb meghatározása érdekében. 
Szerző

Az új budapesti Duna-hídnak csak a tervei több mint négy milliárdba kerülnek

Publikálás dátuma
2019.02.06. 11:58
A Galvani híd látványterve
Fotó: UNStudio, Buro Happold Engineering / Németh Szilárd Facebook
A Csepelt és Dél-Budát összekötő, eredetileg az olimpiára megálmodott, de "csak azért is" elkészülő Galvani híd építése csak évek múlva kezdődhet.
Eredményt hirdetett a budapesti Galvani híd tervezésre kiírt közbeszerzésen a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja. Az uniós értesítőben megjelent hirdetmény szerint a Csepelt Dél-Budával összekötő híd tervei nagyjából 12,9 millió euróba, azaz átszámítva mintegy 4,1 milliárd forintba kerülnek majd - vette észre a hvg.hu.

Ahogy az már tavaly eldőlt, a majdani Galvani hidat a UNStudio és a Buro Happold Engineering iroda tervezheti. Az akkori döntés indoklása szerint a győztesek pályázata „statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb” volt. Íme:
Az új híd 2x3 forgalmi sávos, és villamosközlekedésre is alkalmas lesz. Megépülésére még várni kell, Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos a tervpályázat eredményhirdetésen azt mondta, a tervezővel való szerződéskötés után várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése.

A Galvani hidat a kezdeti elképzelések szerint a 2024-es olimpiára szánták, amikor Budapest még versenyben volt a rendezésért, hiszen a környékre számos ötkarikás létesítményt álmodtak. A híd kapcsán az Index korábban arról írt, olimpia nélkül felesleges beruházásnak tűnik. "A budai kapcsolódó úthálózat ugyan már kiépült egészen az M7-estől majdnem a majdani hídfőig, csakhogy ez az úthálózat a tervezett Galvani hídtól nem messze álló Rákóczi hidat szolgálja ki.

Csak emiatt a budai forgalom miatt most már felesleges hidat építeni a Rákóczi hídtól mindössze két kilométerrel délebbre.

A híd nyomvonalában Csepelen most semmi sincs, csak egy árva szennyvíztisztítómű, meg szántóföldek" - írta annak idején a portál.

A hivatalos várakozások szerint egyébként a főváros majdani legújabb hídja napi 55 ezer autóval tehermentesíti a túlzsúfolt belvárosi hidakat, az Üllői út forgalmát pedig napi hatezer gépjárművel csökkentheti. A végső költségről egyelőre nem tudni részleteket, de 2018 őszén a Magyar Időkben arról lehetett olvasni, hogy a 2023–2025 közötti időszakban 150 milliárd forintból kezdődhet meg az új déli dunai átkelő, a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó közlekedési hálózat kialakítása.

Szerző

Pincemélyre temették a Magyar Nemzet emlékezetét

Publikálás dátuma
2019.02.06. 11:19
Orbán Viktor négy év után visszaszerezte kedvenc újságját
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Saját felületén is csak nehezen böngészhető a lap archívuma, megváltoztatott URL-címekkel süllyesztették el a régi tartalmakat.
Annyira tiszta lappal akart kezdeni az újra kormányakolba terelt Magyar Nemzet, hogy több év digitális emlékezetét süllyesztették el, nehogy könnyen visszakereshetőek legyenek a G-nap után megjelenő tartalmak. Bár az online archívum még elérhető, a URL-eket megváltoztatták, a korábbi formátumra így nem ad találatot a Google sem: „kintről"  csak a cikkek tárolt, formázatlan változatát lehet elolvasni – már ha emlékezünk az eredeti cikkcímre, egy-két kulcsszavára, a szerzőre, valamint kiírjuk a lap nevét is. 
Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a Nemzet saját felületén próbálkozunk: a keresőprogram csupán a 2019. február 5. után megjelent írásokat ajánlja fel, a lap saját archívumában nem kutat. 

Maga az archívum pedig szinte használhatatlan: 202 ezer cikket ajánl fel több mint 22 ezer oldalon, de csak tyúklépésben, oldalanként lépegetve tudunk itt böngészni

Mivel egy oldal öt írást tartalmaz,  több mint négyezerszer kellene kattintanunk azért, hogy az archívum végére érjünk. Ez jócskán megnehezíti a keresést, és persze azt is, hogy bárki is tükröt tartson a NER-pártivá hangolt újságnak. A lap körüli változásoknak egyvalaki biztosan örül: Orbán Viktor.   A miniszterelnök, aki (mint az Origo  egyelőre elérhető cikke emlékezet)  2015-ben, a Nemzet elvesztése után napbarnított, de morózus képpel forgatta a hozzá lojális Magyar Időket, most gyermeki elégedettséggel forgatja visszaszerzett játékát. Napra pontosan négy évvel a Simicska Lajossal folytatott médiaháború kitörése után.  A győzelemről tanúskodó képet pedig meg is osztja a Facebookon.

Az mno-s cikke egy része kereshetővé vált

A nap folyamán elérhetővé vált a G-nap utáni, az mno.hu oldalra felkerült cikkek egy része. Ezeket a magyarnemzet.hu archívumában keresve lehet megtalálni, de még nem az összeset. Az oldalon a keresés közben egy üzenet jelenik meg. E szerint a korábbi tartalmak feltöltése folyamatban van.

Milyen szabadságharc?

Disznóságnak tartja Murányi Gábor, ami a Magyar Nemzettel történt. Az újságíró-történészt – aki 1975-től dolgozott a lapnál, 1991-ben pedig politikai és lelkiismereti okokból távozott a szerkesztőségből – annak kapcsán kerestük meg, hogy a kormánypárti Magyar Idők február 6-án, a G-nap évfordulóján Magyar Nemzetté alakult. – A Régi Nemzetesek Társaságában jelenleg gondolkodunk azon, hogy kell-e, érdemes-e megszólalnunk a mostani történésekre reagálva – mondta. Murányi ugyanakkor hozzátette: az egyesület már hivatalosan is megszűnt, a bíróságon sincsenek bejegyezve. Az újságíró hangsúlyozta azt is, hogy a Magyar Nemzet történetét nem szabad leegyszerűsíteni a G-nap előtti és G-nap utáni időszakokra, ez ugyanis megalázó. A Magyar Nemzet egykori munkatársa érdeklődésünkre értékelte a régi-új lap keddi számát. – Az utolsó Magyar Időkben azt hangsúlyozták, hogy semmi sem változik, ennek viszont ellentmondott az, amit az új főszerkesztő az Azonnalinak és a Népszavának mondott. Ballai Attila ugyanis azt nyilatkozta, hogy egy mérsékelt, nem a szavazóknak szóló, hanem kiegyensúlyozott sajtóra törekvő lap lesz a Magyar Nemzet – fogalmazott Murányi, aki szerint azt majd a lap további számai fogják eldönteni, hogy melyik változat érvényesül. A beköszöntő vezércikk Murányinak jelzés értékű, ebben ugyanis azt írják: „És újra a szellemi szabadságharc frontvonalában.” - Milyen szabadságharc? A saját tábora radikálisaival, vagy a szitokszavakkal ellátott balliberális értelmiség közötti harc folytatásáról írnak? – vetette fel Murányi Gábor, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy egy lapszámból nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 19:48