Azbeszthalál: felelős lehet az állam

Publikálás dátuma
2019.02.06 12:23

A korábbinál szigorúbb szabályok figyelembevételével új eljárás lefolytatását kérte a Kúria annak a férfinak az ügyében, aki azbeszt okozta mellhártyadaganatban halt meg 2014-ben.
A korábbi bírósági ítéletek hatályon kívül helyezésével új eljárást kezdeményezett szerdán a Kúria annak a férfinak az ügyében, aki egy korábban állami tulajdonban lévő eternitgyárból származó mérgező anyag, az azbeszt miatt betegedett meg és hunyt el 2014 decemberében. A kétgyermekes, betegsége tüneteinek jelentkezésekor mindössze 37 éves családapa születésétől kezdve a Heves megyei Zagyvaszántón élt – a település és a szomszédos Lőrinci határában évtizedekig működött az azbesztfeldolgozással foglalkozó üzem. A férfival mezotelióma, vagyis azbeszt miatt kialakult, szinte gyógyíthatatlan mellhártyadaganat végzett. A család 2014 nyarán indított pert az állam ellen. Noha az 1960-as években alapított üzem 1996 után magántulajdonba került, azt megelőzően állami tulajdonban volt – a betegség lappangási ideje pedig 20-50 év is lehet. Így amikor György Zsolt tüdejébe bekerültek a halálos azbesztrostok, a gyár még az államhoz tartozott. A család 100 millió forintos kártérítésért perel – a férfi ügyét özvegye, György Sándor Judit vitte tovább. A perben 2017 novemberében született másodfokú ítélet: a bíróság elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy a korabeli jogszabályok értelmében a gyár az előírásoknak megfelelően működött, így az állam felelősségét nem lehet megállapítani a megbetegedésekkel kapcsolatban – merthogy György Zsolton kívül több más lőrinci és zagyvaszántói lakos is megbetegedett. A családapán kívül még heten indítottak pert 2014-ben, ma már egyikőjük sincs életben. A Kúria szerint viszont a megbetegedések és halálozások már önmagukban feltételezik a jogellenességet, az alsóbb fokú bíróságok tényállása pedig megalapozatlan. Kifogásolták, hogy a korábbi ítéletekben csak a férfi születési évétől, vagyis 1976-tól 1985-ig terjedő időszakot vizsgálták, holott a legvalószínűbb, hogy György Zsolt megbetegedése ezt követően, 1992. december 31-ig bezárólag történhetett. A tanácselnök ezért alaposabb vizsgálatot kért, hiszen „a bíróság nem hozhat olyan döntést, amely kételyeket vet fel a felperes kárára”. Elrendelte azt is, hogy az állam felelősségének vizsgálatánál a korábbinál szigorúbb kimentési szabályokat kell alkalmazni. – Ez azt jelenti, hogy az államot valóban felelősség terhelheti – nyilatkozta lapunknak a család ügyvédje, Igyártó Gyöngyi. Mint mondta, a Kúria határozata pozitív fejlemény az ügy szempontjából. A megismételt eljárás tiszta vizet önthet a pohárba, és minden bizonnyal nem fog olyan sokáig húzódni, mint az eddigi döntések. Felhívta a figyelmet arra is: egy másik, a Komárom-Esztergom megyei nyergesújfalui eternitgyár működésével kapcsolatban is nyomozás indult halált előidéző gondatlan közveszély okozása miatt. Az ügyvédnő azt kéri, akik érintettek lehetnek az ügyben (Nyergesújfalun laknak, mellhártyadaganattal küzdenek) jelentkezzenek nála a betegek és áldozatok nagyságrendjének pontosabb meghatározása érdekében. 

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51