"Az országos vasúthálózaton 2018-ban több mint egymillió személyszállító vonat közlekedett, ezek 87 százaléka menetrend szerint érkezett a célállomásra" - közölte a MÁV az mfor.hu érdeklődésére. Mivel a vasúttársaság azt is hozzátette, hogy az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt, így ebből és a fentebb említett járatszámból kiderül, hogy a késés összesen legalább 2 millió perc, azaz átszámítva 3,8 év volt - ráadásul mivel a MÁV "több mint" egymillió vonatot említett, így a szám valamivel magasabb is lehet.
A késések tehát az összes személyvonat 13 százalékát érintették, ez az arány egy évvel korábban pedig még valamivel alacsonyabb, 12 százalék volt.
Az mfor.hu megjegyzi, hogy noha egy év alatt minimális romlás mutatkozott, még mindig sokkal jobb a helyzet, mint 2012-2013-ban volt: akkor a közlekedő vonatok 17-18 százaléka nem tudta tartani a menetrendet. A MÁV szerint egyébként a statisztika tavalyihoz képesti enyhe romlása többek között annak köszönhető, hogy több frekventált elővárosi vonalon (pl. Budapest-Pusztaszabolcs, Budapest-Hatvan) felújítási munkák zajlanak, amelyek gyakran késést eredményező korlátozásokkal járnak.
Bár gyakran éri kritika a MÁV-ot az utazási körülmények, késések, fennakadások miatt, az utasszámban ez nem mutatkozik meg. A cég tájékoztatása szerint az elmúlt három évben országos viszonylatban - a díjmentesen utazókat nem számolva - mintegy 4 millióval nőtt a MÁV-START utasszáma.
Az év végi adatok alapján a legjelentősebb utasforgalom-emelkedés az elővárosban a Budapest-Déli-Tatabánya szakaszon volt,
ahol 24 százalékkal több ember választotta a közlekedés eme formáját. Itt közel 4,8 millióan utaztak tavaly egész évben. Az esztergomi és székesfehérvári vonalon 22-22 százalékos volt a növekedés, a MÁV szerint mindkettő esetében rekordszámban vásároltak menetjegyet - előbbi esetében 3,9, utóbbinál 9,4 millió utasról számoltak be.
A 2018-ban közlekedő 1.031.081 személyszállító vonat közlekedési ideje 159 év volt – ehhez érdemes viszonyítani az MFOR-tól átvett cikkben megjelent 3,8 évnyi késést. A vonatok 87%-a menetrend szerint érkezett a célállomásra, az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt. Fontos megjegyezni, hogy a vonatok késési adatai nem jelentik azt, hogy az utasok összességében ennyit késtek volna, mert a késések összesített adatában olyan járatok is szerepelnek, amelyek utasait a késést eredményező ok felszámolását megelőzően eljuttattuk a célállomásra.
A 2017. évhez képes kedvezőtlenebb múlt évi adatok többnyire a rekonstrukcióval érintett pályaszakaszokat érintik, ugyanis 2018-ban két frekventált elővárosi vasútvonalat (Budapest–Pusztaszabolcs és Budapest–Hatvan) érintő átépítés kezdődött el. A felújítás alatt álló, 80a jelzésű, Budapest–Hatvan szakasz hatással van a Budapest–Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza vonalra és mellékvonalaira, a 40a jelzésű, Kelenföld–Pusztaszabolcs vonalszakasz közlekedése pedig hatással van a teljes, Budapest–Pusztaszabolcs–Pécs vonal késési adataira, sőt, az érintett szakasz felújítása miatti kerülő útvonalra terelt személy- és teherforgalom miatt a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa vonalon keletkezett késésekre is. A vasúttársaság azt várja a Kelenföld–Százhalombatta és a Budapest–Hatvan vonalszakasz teljes felújítása után, hogy stabilabb, kiszámíthatóbb lesz a menetrend, a nagyobb pályasebesség révén csökken az elővárosi vonatok menetideje, az átmeneti kényelmetlenségek után pedig magasabb színvonalú szolgáltatást vehetnek igénybe az utasok és az áruszállító vasúti társaságok.
A szolgáltatási színvonal fejlesztése a jövőben sem áll meg: az új járműbeszerzések révén az elővárosban szinte teljes mértékben modern motorvonatok szállítják majd az utasokat, a váci és a ceglédi vonalon év végétől új, nagykapacitású, emeletes motorvonatok szállítják majd az utasokat.
A járatpontossággal kapcsolatos adatok egyértelműen tükrözik a már felújított és az éppen felújítás alatt álló vonalak menetrendszerűségre gyakorolt hatását. A pályarekonstrukciónak és járműpark-korszerűsítésnek köszönthető szolgáltatásminőség-javulást a múlt évi számok egyértelműen igazolják. A felújított Budapest–Esztergom vonalon 2017-hez képest 31,5%-kal nőtt a pontos vonatok száma, míg az egyik legforgalmasabb szakaszon, Budapest és Győr között 1,5%-kal emelkedett a járatpontosság. A percben mért fajlagos késés mindkét példaként említett vonal esetében csökkent: Budapest–Esztergom viszonylatában kevesebb mint a felére esett vissza, de Budapest–Győr vonal tekintetében is 10%-kal csökkent a fajlagos késés mértéke.
A kialakított menetrendeknek, a jegyértékesítés korszerűsítésének, a pályafejlesztéseknek, a felújított kocsiknak és az új motorvonatoknak köszönhetően az elmúlt három évben országos viszonylatban mintegy 4 millióval nőtt a MÁV-START utasszáma, a növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat lebonyolító szakaszokon kiugró. A tavaly év végi adatok alapján a legjelentősebb utasforgalom-emelkedés az elővárosban a fent említett, Budapest-Déli–Tatabánya szakaszon volt, ahol tavaly 24 százalékkal választották többen a kötöttpályás közlekedést, egész évben közel 4,8 millióan utaztak. Az esztergomi és a székesfehérvári vonalon 22–22 százalékos a növekedés, mindkettőn rekordszámban vásároltak menetjegyet – előbbi esetében 3,9, utóbbinál 9,4 millió utas. A kunszentmiklós-tassi vonalon – a modern FLIRT motorvonatok közlekedésének is köszönhetően – szintén jelentős, 21 százalékos volt az emelkedés 2017 és 2018 negyedik negyedévét összehasonlítva; tavaly – a teljes évre vonatkoztatva – közel 1,9 millió utazást regisztráltak. (Ezen utasszámadatokban nincsenek benne a jogszabály alapján díjmentesen utazók, pl. 65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok, valamint a fővároson belül Budapest-bérletet használók. Az egyes vonalaknál kimutatott számok azokat az utasokat jelzik, akik viszonylatos menetjeggyel vagy bérlettel utaztak az adott vonalon.)
