Csúcson az országos üzemanyagigények

Publikálás dátuma
2019.02.06. 19:21
Illusztráció: Népszava
Tavaly 6,4 százalékkal 5,3 milliárd literre nőtt a hazai töltőállomások üzemanyagforgalma – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most frissített kimutatásából.
Az országos igények az azt megelőző három évhez hasonlóan tavaly is csúcsot döntöttek. Ezen belül a kereslet a benzin esetében 3,9 százalékkal 1,9 milliárd, a gázolajnál pedig 7,8 százalékkal 3,5 milliárd literre ugrott. A dízeligények - 2014 óta zsinórban - szintén rekordszintre ugrottak. A benzin esetében viszont a csúcsdöntés immár 11 éve várat magára. Az ismert hazai láncok 2018-ban összesen 3,7 milliárd köbmétert értékesítettek, ami 7,4 százalékos bővülés – tette közzé két hete a nagy hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ). Itt a benzin esetében 5, a gázolajnál pedig 8,9 százalékos élénkülést mértek. A kettő különbségéből az is kiszámítható, hogy a körülbelül 2 ezer hazai nyilvános kút közel felét kitevő márkátlan - „fehér” - töltőállomás tavalyi, 1,6 milliárd literes forgalma mindössze 3,6 százalékos emelkedést mutatott. Míg e körben a gázolaj iránt 6,4 százalékkal bővült a kereslet, benzinből a márkátlan kutakon 2,8 százalékkal még kevesebbet is értékesítettek. A márkás láncok népszerűsége tehát némiképp nőtt. Fordulatról ugyanakkor még nem beszélhetünk, hisz négy éve a "névtelen" töltőállomások forgalma a márkásokénál nagyobb ütemben bővül. Igaz, egy-egy "fehér" kúton átlagosan feleannyi gázolajat és harmadannyi benzint tankolunk, mint a márkások esetében. A NAV adatai arról is tanúskodnak, hogy a környezetkímélő E85 típusú üzemanyag 2010-ben még 31 millió literes forgalma - szakértők szerint az Orbán-kormány adóemelései miatt - tavaly 18 ezer literre apadva lényegében elillant. Kapcsolódó hír, hogy péntektől 3, illetve 2 forinttal, számításunk szerint átlag 346, illetve 384 forintra drágul a benzin és a gázolaj. A nemzetközi olajpiac alig változik, amit jól jellemez, hogy a két tarifa a múlt héten még 3-3 forinttal csökkent.
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 21:10

Ismét napirenden a devizahitelesek gondjai

Publikálás dátuma
2019.02.06. 18:35
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A szocialisták törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűlésben, amely felszólítja az Orbán-kormányt, hogy mondja fel a 2015-ben az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (EBRD) megkötött paktumot - jelentette be szerdán az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
Szakács László a Hiteles Szövetséggel tartott, közös sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a törvényjavaslat megszavazásával a fideszes képviselők is bebizonyíthatják, hogy szuverén magyar kormányt akarnak. Kiemelte: a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok alatt is voltak devizahitelek, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy 2008-ban a főbb devizák árfolyama még stabil volt. Azonban 2010 után a devizások helyzete folyamatosan romlott, a már említett 2015-ös EBRD-paktum után pedig a bankok jelentős extraprofitra tettek szert. Az MSZP-kormányok ilyen megállapodást azonban nem kötöttek, szemben Orbán Viktorral.  A 2018-as esztendő - a devizában felvett lakáshitelek miatt is – kilakoltatási rekordév volt - mondta Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője. A novemberi kilakoltatás moratóriumot megelőzően összesen 2274 esetben kényszerítette családokat otthonaik elhagyására. Az utóbbi három évben a kilakoltatottak száma közel 10 ezerre tehető. Szabó József emlékeztetett arra is, hogy hozzávetőleg 300 ezer devizahitelre kötött szerződés van jelenleg is érvényben Magyarországon. A Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank éppen múlt héten kezdett tárgyalásokat arról, hogyan, milyen feltételek mellett lehetne gyorsítani a forintosított devizahitelek fix kamatozásúvá tételét. A Fidesz úgy reagált a Szakács László által elmondottakra, hogy "a szocialisták több mint egymillió családot taszítottak devizahitelbe". A jelenlegi kormánypárt azonban arról megfeledkezik, hogy a devizaalapú hitelezést a Fidesz-kisgazda kormány időszaka alatt tették lehetővé. 
Szerző
Témák
devizahitel

Eljön a mentorok ideje: program indul a vállalkozásoknak uniós támogatással

Publikálás dátuma
2019.02.06. 18:00
Parragh László. Fotó: Tóth Gergő
A kis- és közepes vállalkozások tőke- és eszközhiányban szenvednek - ami régen köztudott. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) most mégis a vállalkozóknak egy harmadik problémáját kívánja megoldani, mégpedig a megfelelő cégirányítási tudás hiányát csökkentenék.
Ezt és a 3,3 milliárd forintos uniós támogatás felhasználásával induló Országos Vállalkozói Mentorprogram célját Parragh László kamarai elnök ismertette sajtótájékoztatóján. Az új program célja a vállalkozói szemlélet megváltoztatása, a cégvezetők személyes mentorálása, valamint a hatékonyság mérésének és a tevékenységek összehangolásának elősegítése lesz. Az eddigi tapasztalatok szerint egyébként a mentoráltak nem igazán bíznak a tanácsadókban. Ezen szeretne az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), az MKIK és a SEED alapítvány közösen változtatni, és elfogadtatni, hogy a külső tanácsadás javíthatja a hatékonyságot. A mentorok olyan vállalatoktól kerülnének ki, amelyek már előrébb járnak, nagyobbra nőttek, és szívesen megosztanák a tapasztalataikat arról, hogy korábban hogyan oldották meg gondjaikat. Az ismert multinacionális cégek úgy alakultak ki, hogy az anyaországuk segítette létrejöttüket - mondta a program szerdai bemutatásakor György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Nálunk viszont csak 1982 óta lehet vállalkozni, a nyugati országokban ezzel szemben száz-százötven éves vállalkozások működnek, és generációk óta csiszolgatják azt a tudást, amely a működésüket hatékonnyá és versenyképessé teszi.  Az államtitkár a Népszava érdeklődésére elmondta, hogy a kkv-knak szánt tőkejuttatási programról 2-3 hónapon belül kormányzati döntés születhet.
Szerző