A klub, ahova sem Kádár, sem Orbán nem ment el vitázni

Publikálás dátuma
2019.02.06 20:47
André Goodfriend volt amerikai ügyvivő is volt a klub vendége
Fotó: Váradi Tamás
Kék madzaggal átkötött, 1976-ban megnyitott munkadossziét vehet kézbe az olvasó a III/III. csoportfőnökség 2-es jelzésű, elhárítás felsőfokú intézményekben nevű osztályának dokumentumaiból.
A szokatlan könyvborító azonban jóval többet rejt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem diákjainak és tanárainak megfigyelési anyagainál. Megmutatja, mit jelent, amikor Bródy János egy szál gitárral a kezében énekli: „ezek ugyanazok”. Sőt, mint a kötetből kiderül, sok tekintetben rosszabbak, még ha a másként gondolkodók megfigyelésének ma már mások is az eszközei, mint a hetvenes évek közepén, amikor a Polvax története elkezdődött. A dokumentumokkal, karikatúrákkal és fotókkal gazdagon illusztrált, különleges kiállású kötet előszavát jegyző Lengyel László szerint a krónikás Szentirmay László, a Közgáz híres közéleti klubjának egykori szervezője a kádári és az orbáni korszak kicsiny, de szabad civil köreinek és a hatalomnak a viszonyrendszerét rögzíti, számos tanulsággal. A 70-es, 80-as évek vitaestjeinek visszaidézése a pártállami szocializmus összeomlás előtti, már megengedőbb arcát mutatja. Akkoriban a másként gondolkodóknak építkezni lehetett, míg az utóbbi években ennek ellenkezőjéről, a civil világ „megfojtásáról” szólnak a hírek. A könyv belső borítóján két vitára hívó levelet találunk. Kádár ugyan 1979-ben nem fogadta el a fiatal közgazdászok meghívását, de közvetlen munkatársait odaküldte vitázni – ez kiderül a 76 és 84 közötti több mint száz klubest témáinak és előadóinak listájából. Orbán Viktor is kitért a felkérés elől 2016-ban, és az újkori tematika szerint kormányának tagjai közül csak Kovács Zoltán akkori szóvivőben volt annyi bátorság, hogy leüljön az időközben karriert befutott és nagyszülőkorba érett hallgatósággal szemben. No meg Pokorni Zoltánban, aki viszont jó ideje maga mögött hagyta a Fidesz elvakult belső tömbjét. A mindenki által csak „Irmának” szólított szerző és a régi csapat magjának, a „köménymagnak” a kísérlete, hogy 2011-től újra közéleti klubot indítsanak az ország gazdasági és közéleti bajainak megvitatására, már jelentős ellenszéllel találta szemben magát. Egykori egyetemük nem merte befogadni a találkozókat, majd az időközben a jezsuitákhoz visszakerült és felújított közgáz-kollégium Horánszky utcai épületéből is gyorsan kitették a szűrüket. Végül Iványi Gábor lelkész karolta fel a programsorozatot, beengedve az esteket a Wesley János Főiskola Dankó utcai épületébe. A Poltár-sorozat iránt öt év után csökkent az érdeklődés, a közönség vitákat várt volna, de ez elől a kormányzati vezetők teljesen elzárkóztak. Lengyel László ezt úgy értékeli: „A hatalom képviselői már nem kívánják megnyerni az értelmiség lelkét – megtaposni akarják és tudják”. A Polvax, egy politikai klub története a Kádár- és az Orbán-korban című kötet minden lapján tucatnyian jelennek meg a rendszerváltozás előtti és utáni közélet polcairól Aczél Györgytől Horn Gyulán és Nyers Rezsőn át Bajnai Gordonig, Gyurcsány Ferencig, sőt André Goodfriendig – a szellemi életből pedig Major Tamástól, Jancsó Miklóson, Hankiss Eleméren, Gombár Csabán át az „újkori” Heller Ágnesig, Konrád Györgyig, Parti Nagy Lajosig, Spiró Györgyig. A legizgalmasabb részek mégis azok, ahol a személyes visszaemlékezések és a dokumentumok alapján az események részleteibe vagy azok mögé is bepillanthatunk. Kéri László politológus például a szakkollégiumok megalakulásának történetét mindenkinél plasztikusabban idézi fel, látjuk magunk előtt Schmitt Pált, amikor a kádári hatalom döntéseit magyarázza, vagy a későbbi miniszterelnök Németh Miklóst, amikor a KISZ nevében járja a kollégiumi folyosókat, megismerhetjük a Közgáz Klub akkori vezetőjének, Jobbágy Gyulának a vesszőfutását, kirúgását és emigrációba kényszerítését. A rendszerváltozás előtti másfél évtized magyar egyetemi ifjúsága száz százalékos biztonsággal talál ismerősöket, megtapasztalt helyzeteket, mégsem a nosztalgia lengi körül ezt a rendkívüli alapossággal összeállított könyvet. Inkább az üzenet, hogy másként is alakulhatna ennek az országnak a jövője, ha a most is lázadó fiatalok a tudásszomjukat és kitartásukat a közélet felé nyitva próbálnák megmutatni. Akkor is, ha a hatalom épp ezt nem akarja.

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32