Maradt pénz a sztrájkalapban, gyerekmentőknek és állatmenhelynek adományoznak az audisok

Publikálás dátuma
2019.02.06. 19:58
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Megvizsgálta a munkások kérését az AHFSZ elnöksége, és úgy döntött, a sztrájksegélyek kifizetése után jótékony célra fogják felajánlani a megmaradó összeget.
A nemrég lezajlott sztrájk alatt - a kiesett munkabér miatt - sztrájksegélyt igényelhettek az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) tagjai. Ám az összegre nem mindenki tartott igényt. Mint közösségi oldalán írja a szakszervezet:
"meghatódva tapasztaltuk, hogy tagjaink és kollégáink ebben a feszült helyzetben is szolidaritásuk kifejezését erősítve olyan kéréssel fordultak hozzánk, hogy a sztrájksegélyük összegét nemes célra szeretnék felajánlani".

Az AHFSZ elnöksége megvizsgálta a lehetőségeket, és úgy döntött, a sztrájksegélyek kifizetése után az erre elkülönített alapból megmaradó összeget jótékony célra fogják felajánlani. A pontos összeget még nem tudni, a kedvezményezettek viszont már megvannak: a Magyar Gyermekmentő Alapítvány és az Emberek az Állatokért Alapítvány kapja majd a sztrájkolók támogatását.
Szerző

Megint megússzák a kamupártok: milliárdokkal tartoznak, a NAV pedig csak 8 ezret hajtott be

Publikálás dátuma
2019.02.06. 19:23
Illusztráció
Fotó: Népszava
Jelöltenként egymillió forint közpénzt vettek fel, 2,6 milliárddal tartoznak, az összeg 0,0003 százalékának nyúlt utána az állam.
Összesen 2,6 milliárddal tartoznak a kamupártok, ebből eddig 8169 forintot sikerült behajtani tőlük - írja a 444.hu. A tavaly áprilisi választás alkalmából osztott állami támogatásokért rengeteg kamupárt állt sorba. Közülük - mint Szél Bernadett kérdésére elárulta a NAV - 17 szervezet tartozását tartja számon az adóhivatal.
"A NAV által indított végrehajtási eljárások egy esetben, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt estében vezettek eredményre 8169 forint összeget érintően"

- írta a NAV Szélnek válaszul. A közel egy év alatt behajtott összeg a teljes tartozás 0,0003 százaléka.
A kamupártok elterjedését lehető tévő választási rendszert a Fidesz hozta létre a 2010-es győzelem után, és politikai értelemben ők is profitáltak belőle. A szisztéma lényege, hogy az állam jelöltenként egymillió forintot ad kampányra minden olyan politikai formációnak, amelyik össze tudja gyűjteni az induláshoz szükséges mennyiségű aláírást, miközben a papírokat nem ellenőrzik alaposan, emiatt nagyon könnyű csalni. A kamupártok - sokszor az ellenzéki szereplők neveit utánozva - rengeteg szavazatot vittek el tavaly is és 2014-ben is, olyan körzetekben, ahol néha csak 50-100 szavazaton múlt a fideszes jelölt győzelme.
A 2014-es választás után az ÁSZ még feljelentett egy sor kamupártot, amiért azok nem tudtak elszámolni a kampánytámogatással, de az ügyészség szép csendben megszüntette az eljárások egy részét. A 2018-as választás után annyit változott a helyzet, hogy az ÁSZ már nem is ellenőrzi a kamupártokat.
Szerző

Kötelező marad a nyelvvizsga a felvételihez

Publikálás dátuma
2019.02.06. 18:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi nem értesült arról, amiről a Magyar Hírlap. A döntés egyébként 2020-tól majdnem minden második felvételiző továbbtanulását megakadályozhatja.
Várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, írta meg kedden a Magyar Hírlap. Bár a hír a kormányhoz igen közel helyezkedő, így annak szándékait illetően remekül tájékozott helyen jelent meg, mégsem bizonyult igaznak:
az értesülést határozottan cáfolja az Emmi.

"Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület" - írta az emberminisztérium a hvg.hu kérdésére válaszul.
A döntés egyébként a mostani adatok alapján a felvételizők nagyjából 40 százalékát fogja kizárni a felsőoktatásból. Különösen rossz helyzetben lesznek például a szegényebb diákok, akik kevésbé színvonalas iskolák tanulóiként, esetleg munka, házimunka mellett készülve veszik fel a versenyt a szerencsésebb helyre született társaikkal. Vagyis az Orbán-kormány ezzel is egy a társadalmi mobilitást korlátozó döntést hozott. Ráadásul teljesen értelmetlenül: a munkáltatók jellemzően nem a nyelvvizsga-papírt, hanem a valós tudást kérik számon. A papír csak az államnak kell.
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 18:58