A csúnyán veszteséges és kifizetőhelynek használt kereskedőházak után a kormány előállt a partnerirodákkal

Publikálás dátuma
2019.02.07 06:00
Szijjártó Péter és Tarsoly Csaba a moszkvai kereskedőház megnyitásán. Quaestorban is utaztak
Fotó: Miniszterelnökség
Néhány hónappal az alapítása után máris tendert nyert az Európa Ázsia Kft. Kínai gazdasági kapcsolatokat építenek majd, talán kisebb veszteséggel, mint a kereskedőházak.
Jó érzékkel alapították a Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft-t: a bejegyzése után néhány hónappal máris megnyert egy tendert. A tavaly augusztus közepén regisztrált cég a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) által pár nappal korábban kiírt Exportfejlesztési és Promóciós Partneriroda létrehozásáról szóló pályázati kiírásán indult, s egyedüli indulóként azonnal meg is nyerte a tendert - derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A budapesti céget a cégbírósági bejegyzések tanúsága szerint egy régóta itt dolgozó kínai üzletember, bizonyos Teng Wei Na vezeti. Az MNKH - az uniós közbeszerzési portál szerint - 23 millió forintot ad arra a vállalkozásnak, hogy külpiacokra segítse a magyar vállalatokat, különösen kis- és középvállalkozásokat, valamint üzleti lehetőségeket kutasson fel számukra nemzetközi partnerhálózat segítségével Kínában, Malajziában, Szingapúrban és Indonéziában.
Az alacsony vállalási ár igencsak fura: korábban 1,1 milliárd forintért hirdette meg az MNKH a partneriroda létrehozását; a minisztérium lapzártáig nem tisztázta, hogy nem elírásról van-e szó.
A kereskedőház zrt. ugyanis már korábban bejelentette, hogy több közbeszerzésben csaknem négymilliárd forintot költenének ázsiai kereskedelemfejlesztési partnerirodák létrehozására. Ennek szellemében a kínai mellett kiválasztották már a japán partnerirodát üzemeltető vállalkozót is, szintén 1,1 milliárdos összegért. Itt egy japán székhelyű cég, a Tokióban bejegyzett Garyu Trading International nyerte el a tendert, szintén egyedüli indulóként. Az ismeretlen hátterű cég három, szintén japán alvállalkozóval próbál majd piacot teremteni a magyar kis-és középvállalkozások számára Japán mellett Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön, Vietnámban, Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában. A korábban már bejelentett tervek szerint újabb közbeszerzések jönnek: a külügy 1,1 milliárdot költene el egy orosz és bő hatszázmilliót egy balkáni partnerirodára. A külügy azután döntött az irodák létrehozásáról, hogy a korábban a keleti, majd déli nyitás támogatásának céljával 41 partnerországban létrehozott magyar nemzeti kereskedőházak súlyos veszteséget halmoztak fel: 2012-es alapításuktól három év alatt 8,3 milliárd forintnyi üzemi veszteséget produkáltak, csak a 2015-ös évet 5,9 milliárdos mínusszal zárták. A kereskedőház-rendszer nemcsak közpénztemetővé vált - bevétele töredéke volt a jókora, adófizetőket is terhelő veszteségeknek –, de jó néhány gyanús ügy is belengte. Így belekeveredett a Quaestor-ügybe a kereskedőház, amely a bedőlt pénzügyi vállalkozásnál tartotta a közpénzeik egy részét. Ezt a csőd előtt furcsa módon az utolsó pillanatban vették ki onnan. Emellett kiderült, hogy számos kormányközeli üzleti szereplőnek is kifizetőhelyei voltak. A 24.hu szerint a kereskedőházakat összefogó Zrt. szerződésben állt többek között Orbán Viktor török barátjának számító Adnan Polattal, az azóta kegyvesztetté lett Kuna Tiborral, és a terrorátvilágításon megbukott Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzullal is. Miután a kereskedőházak csúfos kudarcot vallottak, a külügy végül tavaly nyáron úgy döntött, bezárja azokat, az MNKH-t pedig egy leányvállalattal összevonva új társaságot hoz létre HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven. A mostani döntésnek az a magyarázata, hogy a kínai és japán partnerirodákról szóló közbeszerzést még az MNKH írta ki.

Lefeleződtek a kínai befektetések

Tavalyelőtthöz képest feleannyit, mindössze 31 milliárd dollárt fektettek be kínaiak cégfelvásárlásokba Európában az EY adatai szerint - írta meg az MTI. A kínai üzletemberek legfontosabb célországa továbbra is Németország és Nagy-Britannia. Németországba csak mérsékelten csökkent a kínai tőkebeáramlás, a kínai cégek németországi befektetései tavaly ötödével, 11 milliárd dollárra estek vissza. Az EY szerint 2016 volt a kínai befektetések csúcséve, akkor 85 milliárd dollárt fordítottak európai cégfelvásárlásra.

Frissítve: 2019.02.07 08:17

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Az Emmi is koszorúzott meg gyurcsányozott

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt meggyilkolt áldozatok sírjánál. A tárca szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008 és 2009 között kilenc településen történt rasszista indítékból elkövetett támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.  Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát - írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótta le kegyeletét a sírnál. A minisztérium azért nem felejtett el gyurcsányozni sem a tragédia évfordulója alkalmából: a közleményben felidézték, a tatárszentgyörgyi gyilkosság egy évtized múltán szimbólumává vált a gyilkosságsorozatnak, valamint annak az időszaknak, amikor a Gyurcsány-kormány idején lehetőség volt félkatonai gárdáknak a roma közösségeket félelemben tartani, miközben magukat jogvédőnek mondó politikusok nyilatkozataikkal azt közvetítették, hogy a romáknak csak az áldozat szerepe juthat Magyarországon.

Frissítve: 2019.02.23 15:44