Továbbra is törvénytelen Handó működése az OBT szerint

Publikálás dátuma
2019.02.06. 21:25
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke
Fotó: Vajda József / Népszava
Az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, de arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék.
Február 22-ig adott póthatáridőt az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén Handó Tündének, hogy érdemi észrevételeket tegyen az OBT által létrehozott eseti vizsgálóbizottság jelentéséhez. Amennyiben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke „érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket" – olvasható az OBT saját honlapján, az orszagosbiroitanacs.hu-n.
Az OBT eseti vizsgálóbizottságának jelentése szerint „Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget". Emiatt a jelentés szerint „közel húsz bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve, ellehetetlenül a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, illetve a világosan megfogalmazott aggályok ellenére az OBH elnöke nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét". A jelentés – mely szintén letölthető az OBT honlapjáról – kifogásolja azt is, hogy
„Handó Tünde már több mint fél éve »nem létezőnek« tekinti az őt felügyelő bírói testületet, és saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja, szembehelyezkedett az Alaptörvényben megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvének jogalkotói szándékával."

Mint ismert, az OBT, melynek Alaptörvényben rögzített feladata az OBH-elnök tevékenységének ellenőrzése, már 2018 májusában kifogásolta Handó Tündének a bírósági álláspályázatok elbírálása során folytatott szabálytalan gyakorlatát, valamint a pályázat-elbírálás átláthatóságának hiányát. Válaszul az OBH-elnök az őt felügyelni hivatott bírói tanácsot illegitimnek nevezte.
Az OBT májusi kifogásait is egy eseti vizsgálóbizottsági jelentés alapján tette meg, amely Handó korábbi – 2018 előtti – vezetői gyakorlatát vizsgálta. A mostani bizottsági jelentés, amit a közlemény utóvizsgálati jelentésnek nevez, épp azzal a céllal készült, hogy ellenőrizzék, tavaly május és december 31. között az OBH-elnök változtatott e korábbi – az OBT által már bírált – gyakorlatán. Ám „az OBH elnökének az egyes bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát és az OBT irányában fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgáló bizottság" ma elfogadott jelentése úgy találta, hogy
az OBH-elnök az elmúlt egy évben sem tett eleget egyes kötelezettségeinek.

Handó egyébként a mai OBT ülésen sem jelent meg, ahogy ez május óta megszokott. Azonban, mint a közleményből kiderül, írásban jelezte, hogy érdemi észrevételeket kíván tenni a vizsgálati jelentéshez. Az OBT erre adott 2019. február 22. napjáig adott póthatáridőt az OBH-elnöknek.
Hogy az OBT milyen „szükséges intézkedéseket" tehet, az a bírói tanács előző jelentésének nyilvánosságra hozatalakor már kiderült. Az OBT májusban kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Handó „tisztségétől való megfosztását". A törvény szerint erre akkor van lehetőség, ha az OBH-elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált.
Az eljárást a köztársasági elnök és az OBT is kezdeményezheti. A bírói tanács „tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza" ezt az Országgyűlésnél. A végső döntést is az Országgyűlés hozza meg, kétharmaddal. Vagyis az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, s arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék.
Szerző

A klub, ahova sem Kádár, sem Orbán nem ment el vitázni

Publikálás dátuma
2019.02.06. 20:47
André Goodfriend volt amerikai ügyvivő is volt a klub vendége
Fotó: Váradi Tamás
Kék madzaggal átkötött, 1976-ban megnyitott munkadossziét vehet kézbe az olvasó a III/III. csoportfőnökség 2-es jelzésű, elhárítás felsőfokú intézményekben nevű osztályának dokumentumaiból.
A szokatlan könyvborító azonban jóval többet rejt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem diákjainak és tanárainak megfigyelési anyagainál. Megmutatja, mit jelent, amikor Bródy János egy szál gitárral a kezében énekli: „ezek ugyanazok”. Sőt, mint a kötetből kiderül, sok tekintetben rosszabbak, még ha a másként gondolkodók megfigyelésének ma már mások is az eszközei, mint a hetvenes évek közepén, amikor a Polvax története elkezdődött. A dokumentumokkal, karikatúrákkal és fotókkal gazdagon illusztrált, különleges kiállású kötet előszavát jegyző Lengyel László szerint a krónikás Szentirmay László, a Közgáz híres közéleti klubjának egykori szervezője a kádári és az orbáni korszak kicsiny, de szabad civil köreinek és a hatalomnak a viszonyrendszerét rögzíti, számos tanulsággal. A 70-es, 80-as évek vitaestjeinek visszaidézése a pártállami szocializmus összeomlás előtti, már megengedőbb arcát mutatja. Akkoriban a másként gondolkodóknak építkezni lehetett, míg az utóbbi években ennek ellenkezőjéről, a civil világ „megfojtásáról” szólnak a hírek. A könyv belső borítóján két vitára hívó levelet találunk. Kádár ugyan 1979-ben nem fogadta el a fiatal közgazdászok meghívását, de közvetlen munkatársait odaküldte vitázni – ez kiderül a 76 és 84 közötti több mint száz klubest témáinak és előadóinak listájából. Orbán Viktor is kitért a felkérés elől 2016-ban, és az újkori tematika szerint kormányának tagjai közül csak Kovács Zoltán akkori szóvivőben volt annyi bátorság, hogy leüljön az időközben karriert befutott és nagyszülőkorba érett hallgatósággal szemben. No meg Pokorni Zoltánban, aki viszont jó ideje maga mögött hagyta a Fidesz elvakult belső tömbjét. A mindenki által csak „Irmának” szólított szerző és a régi csapat magjának, a „köménymagnak” a kísérlete, hogy 2011-től újra közéleti klubot indítsanak az ország gazdasági és közéleti bajainak megvitatására, már jelentős ellenszéllel találta szemben magát. Egykori egyetemük nem merte befogadni a találkozókat, majd az időközben a jezsuitákhoz visszakerült és felújított közgáz-kollégium Horánszky utcai épületéből is gyorsan kitették a szűrüket. Végül Iványi Gábor lelkész karolta fel a programsorozatot, beengedve az esteket a Wesley János Főiskola Dankó utcai épületébe. A Poltár-sorozat iránt öt év után csökkent az érdeklődés, a közönség vitákat várt volna, de ez elől a kormányzati vezetők teljesen elzárkóztak. Lengyel László ezt úgy értékeli: „A hatalom képviselői már nem kívánják megnyerni az értelmiség lelkét – megtaposni akarják és tudják”. A Polvax, egy politikai klub története a Kádár- és az Orbán-korban című kötet minden lapján tucatnyian jelennek meg a rendszerváltozás előtti és utáni közélet polcairól Aczél Györgytől Horn Gyulán és Nyers Rezsőn át Bajnai Gordonig, Gyurcsány Ferencig, sőt André Goodfriendig – a szellemi életből pedig Major Tamástól, Jancsó Miklóson, Hankiss Eleméren, Gombár Csabán át az „újkori” Heller Ágnesig, Konrád Györgyig, Parti Nagy Lajosig, Spiró Györgyig. A legizgalmasabb részek mégis azok, ahol a személyes visszaemlékezések és a dokumentumok alapján az események részleteibe vagy azok mögé is bepillanthatunk. Kéri László politológus például a szakkollégiumok megalakulásának történetét mindenkinél plasztikusabban idézi fel, látjuk magunk előtt Schmitt Pált, amikor a kádári hatalom döntéseit magyarázza, vagy a későbbi miniszterelnök Németh Miklóst, amikor a KISZ nevében járja a kollégiumi folyosókat, megismerhetjük a Közgáz Klub akkori vezetőjének, Jobbágy Gyulának a vesszőfutását, kirúgását és emigrációba kényszerítését. A rendszerváltozás előtti másfél évtized magyar egyetemi ifjúsága száz százalékos biztonsággal talál ismerősöket, megtapasztalt helyzeteket, mégsem a nosztalgia lengi körül ezt a rendkívüli alapossággal összeállított könyvet. Inkább az üzenet, hogy másként is alakulhatna ennek az országnak a jövője, ha a most is lázadó fiatalok a tudásszomjukat és kitartásukat a közélet felé nyitva próbálnák megmutatni. Akkor is, ha a hatalom épp ezt nem akarja.

Maradt pénz a sztrájkalapban, gyerekmentőknek és állatmenhelynek adományoznak az audisok

Publikálás dátuma
2019.02.06. 19:58
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Megvizsgálta a munkások kérését az AHFSZ elnöksége, és úgy döntött, a sztrájksegélyek kifizetése után jótékony célra fogják felajánlani a megmaradó összeget.
A nemrég lezajlott sztrájk alatt - a kiesett munkabér miatt - sztrájksegélyt igényelhettek az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) tagjai. Ám az összegre nem mindenki tartott igényt. Mint közösségi oldalán írja a szakszervezet:
"meghatódva tapasztaltuk, hogy tagjaink és kollégáink ebben a feszült helyzetben is szolidaritásuk kifejezését erősítve olyan kéréssel fordultak hozzánk, hogy a sztrájksegélyük összegét nemes célra szeretnék felajánlani".

Az AHFSZ elnöksége megvizsgálta a lehetőségeket, és úgy döntött, a sztrájksegélyek kifizetése után az erre elkülönített alapból megmaradó összeget jótékony célra fogják felajánlani. A pontos összeget még nem tudni, a kedvezményezettek viszont már megvannak: a Magyar Gyermekmentő Alapítvány és az Emberek az Állatokért Alapítvány kapja majd a sztrájkolók támogatását.
Szerző