Budapesten és több nagyvárosban is verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.02.07 08:28
Illusztráció
Fotó: Népszava
Míg a fővárosban az előválasztás mutatja meg Tarlós István igazi kihívóját, a megyeszékhelyeken összefogással győzhető le ősszel a Fidesz polgármester-jelöltje.
Már hónapok óta formálódik egyfajta együttműködés az ellenzék pártjai között a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban. A cél, hogy az októberi önkormányzati választásokra egy polgármesterjelölt-kihívója legyen a Fidesznek. A hvg.hu részletes cikkben mutatja be Republikon Intézet friss elemzését, amely szerint a Fidesz nemcsak Budapesten, hanem a megyei jogú városok jelentős részében is legyőzhető. Ehhez azonban összefogásra, az ellenzék technikai jellegű kiegyezésére van szükség, ami több helyen már meg is történt:
 • Szombathelyen már össze is fogott az ellenzék, közös jelöltben állapodott meg októberre az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum. A közös ellenzéki polgármester-jelölt az MSZP-s Nemény András lesz, az összefogást a Jobbik és a Kutyapárt is támogatja. • Pécsett a Momentum, az MSZP és a DK bejelentette, hogy Péterffy Attila független polgármesterjelölt mögé sorakoznak fel az őszi önkormányzati választáson. • Egerben is formálódik az összefogás, ott a Jobbik politikusa, Mirkóczki Ádám indulna, a baloldal pedig nem indítana mást. A jobboldali politikus szerint most nem egymással kell hadakozni az ellenzék pártjainak.

Billegő és erős városok

A Republikon Intézet mostani kutatása szerint az ellenzék azért bizakodhat, mert tavaly áprilisban a Fidesz listája nemcsak a fővárosban, hanem a megyei jogú városokban is gyengébben szerepelt, mint országosan. Míg országosan listán 47 százalékot értek el, addig hat megyei jogú városban 40 százalék alatti eredményt hoztak, sehol nem szereztek abszolút többséget.
A fent említett hat város – Dunaújváros, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok és Tatabánya – mindenképp esélyes lesz az ellenzéki összjelölt számára. A billegő települések közé Békéscsaba, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szekszárd, Szombathely és Veszprém tartozik, itt mind a kormánypártok, mind az ellenzék hozzávetőleg kiegyenlített eséllyel indulhatnak. Debrecen, Győr, Kecskemét, Sopron, Székesfehérvár és Zalaegerszeg esetében pedig a Fidesz-KDNP felé lejt a pálya.

Jobbos jelölt is kiütheti a Fidesz emberét

a Republikon szerint 23-ból 12 megyei jogú városban egy jobboldali jelöltnek van nagyobb esélye a kormánypárti jelölt legyőzésére.  Ilyen például a hagyományosan jobboldalinak tekinthető Kecskemét, Hódmezővásárhely vagy Sopron, de az előbbiektől szociodemográfiailag viszonylag eltérő és más történelmi hagyományokkal rendelkező Miskolc és Dunaújváros is. Megítélésük szerint 11 városban egy baloldali, liberális polgármesterjelöltnek van nagyobb esélye legyőzni a Fidesz jelöltjét. Viszonylag egyértelmű a helyzet Szegeden és Salgótarjánban, ahol jelenleg is baloldali polgármester van hivatalban, valamint Szombathelyen és Pécsen is, ahol a baloldali, liberális pártok már meg is találták a lehetséges közös jelöltet, de a fenti városokon túl egy baloldali, liberális jelöltnek van jobb esélye többek között Nyíregyházán, Tatabányán vagy Veszprémben is.

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00