Budapesten és több nagyvárosban is verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.02.07. 08:28
Illusztráció
Fotó: Népszava
Míg a fővárosban az előválasztás mutatja meg Tarlós István igazi kihívóját, a megyeszékhelyeken összefogással győzhető le ősszel a Fidesz polgármester-jelöltje.
Már hónapok óta formálódik egyfajta együttműködés az ellenzék pártjai között a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban. A cél, hogy az októberi önkormányzati választásokra egy polgármesterjelölt-kihívója legyen a Fidesznek. A hvg.hu részletes cikkben mutatja be Republikon Intézet friss elemzését, amely szerint a Fidesz nemcsak Budapesten, hanem a megyei jogú városok jelentős részében is legyőzhető. Ehhez azonban összefogásra, az ellenzék technikai jellegű kiegyezésére van szükség, ami több helyen már meg is történt:
 • Szombathelyen már össze is fogott az ellenzék, közös jelöltben állapodott meg októberre az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum. A közös ellenzéki polgármester-jelölt az MSZP-s Nemény András lesz, az összefogást a Jobbik és a Kutyapárt is támogatja. • Pécsett a Momentum, az MSZP és a DK bejelentette, hogy Péterffy Attila független polgármesterjelölt mögé sorakoznak fel az őszi önkormányzati választáson. • Egerben is formálódik az összefogás, ott a Jobbik politikusa, Mirkóczki Ádám indulna, a baloldal pedig nem indítana mást. A jobboldali politikus szerint most nem egymással kell hadakozni az ellenzék pártjainak.

Billegő és erős városok

A Republikon Intézet mostani kutatása szerint az ellenzék azért bizakodhat, mert tavaly áprilisban a Fidesz listája nemcsak a fővárosban, hanem a megyei jogú városokban is gyengébben szerepelt, mint országosan. Míg országosan listán 47 százalékot értek el, addig hat megyei jogú városban 40 százalék alatti eredményt hoztak, sehol nem szereztek abszolút többséget.
A fent említett hat város – Dunaújváros, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok és Tatabánya – mindenképp esélyes lesz az ellenzéki összjelölt számára. A billegő települések közé Békéscsaba, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szekszárd, Szombathely és Veszprém tartozik, itt mind a kormánypártok, mind az ellenzék hozzávetőleg kiegyenlített eséllyel indulhatnak. Debrecen, Győr, Kecskemét, Sopron, Székesfehérvár és Zalaegerszeg esetében pedig a Fidesz-KDNP felé lejt a pálya.

Jobbos jelölt is kiütheti a Fidesz emberét

a Republikon szerint 23-ból 12 megyei jogú városban egy jobboldali jelöltnek van nagyobb esélye a kormánypárti jelölt legyőzésére.  Ilyen például a hagyományosan jobboldalinak tekinthető Kecskemét, Hódmezővásárhely vagy Sopron, de az előbbiektől szociodemográfiailag viszonylag eltérő és más történelmi hagyományokkal rendelkező Miskolc és Dunaújváros is. Megítélésük szerint 11 városban egy baloldali, liberális polgármesterjelöltnek van nagyobb esélye legyőzni a Fidesz jelöltjét. Viszonylag egyértelmű a helyzet Szegeden és Salgótarjánban, ahol jelenleg is baloldali polgármester van hivatalban, valamint Szombathelyen és Pécsen is, ahol a baloldali, liberális pártok már meg is találták a lehetséges közös jelöltet, de a fenti városokon túl egy baloldali, liberális jelöltnek van jobb esélye többek között Nyíregyházán, Tatabányán vagy Veszprémben is.
Szerző

Nyolc év után először magyar földre teszi a lábát az amerikai külügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.02.07. 07:59
Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Utoljára Hillary Clinton utazott amerikai külügyi tárcavezetőként Budapestre. Most Mike Pompeo jön, hogy a magyarok NATO-hoz való hűségéről tárgyaljon.
A jövő héten Magyarországra látogat Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – írta a Twitteren John Bolton, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, melyet a 24.hu szúrt ki. Utoljára 2011-ben látogatott amerikai külügyminiszter Magyarországra, akkor Hillary Clinton Orbán Viktorral is találkozott  
Bár Bolton konkrét napot nem adott meg, a Direkt36 a napokban a Facebookon azt írta magyar kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy Pompeo február 11-én érkezik Budapestre.  Korábban a Wall Street Journal is valószínűsítette a februári látogatást.  

Hűséget várnak, nem semlegességet

A nemzetbiztonsági tanácsadó a szerdai Twitter-üzenetben arról is írt, hogy Washingtonban tárgyaltSzijjártó Péter külügyminiszterrel. A témák között szerepelt a védelmi együttműködés, energiaügyek, az káros orosz befolyással szembeni fellépés és a NATO-hoz való feltétlen hűség fenntartása.
Utóbbi elvárás konkrétabban azt jelentheti, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha NATO-szövetségesei – köztük Magyarország – igazodna szigorúbb politikájához Oroszországgal és Kínával szemben. Az Wall Street Journal szerint bár Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadói mindig úgy nyilatkoztak, hogy Magyarország továbbra is nagyra értékeli a NATO nyújtotta védelmet, és továbbra is hozzá akar járulni katonáival a szervezet katonai erejéhez, sőt, hajlandó növelni is külföldön bevetendő katonáinak számát, a kormányfő a budapesti amerikai nagykövettel decemberben tartott találkozóján közölte: azt szeretné, ha Magyarország „semleges tudna maradni, mint Ausztria”, amikor Washington keményebb irányvonalat szorgalmaz Oroszországgal és az Egyesült Államokkal szemben. A semlegességre való törekvést viszont nem támogatja Trump kormánya.
Szerző
Frissítve: 2019.02.07. 08:32

Akasztós Vargából a jobboldal árulója

Publikálás dátuma
2019.02.07. 07:30
Varga Istvánnak azért kellett távoznia, mert azt mondta: Népszavával kezdi a napot, valamint Indexet, Élet és Irodalmat, Magyar
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Varga István esete elrettentésül szolgál a fideszeseknek: senkinek eszébe se jusson nyilvánosan bírálni a kormányoldalt, még kevésbé dicsérni az ellentábort.
Korábban is akadtak erősen necces megnyilvánulásai Varga István ügyvédnek, de – mivel nem a saját táborát gyengítette – ezekből semmiféle baja nem származott. Most azonban, amikor arról beszélt, hogy inkább a „másik oldalon” lát igényes, jó tollú újságírókat, Népszavával kezdi a napot, valamint Indexet, Élet és Irodalmat, Magyar Narancsot olvas, azonnal menesztették a fideszes médiaholding éléről.
A jól odamondogató antikommunista Varga Istvánt pillanatok alatt kinevezték a jobboldal árulójává. Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szerint „tényleg sok Népszavát, Indexet és Magyar Narancsot olvashat Varga István, talán így ivódott bele az »odaátiak« oktalan felsőbbrendűség-kultusza”. Varga István 1994–2002 között az MDF, majd 2010–2014 között a Fidesz parlamenti képviselője volt. 2010 őszén közölte a parlamentben, hogy azért is van szükség új alkotmányra, mert ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor letette kormányfői esküjét, 1205-ben királlyá koronázták azt a II. Andrást, akihez az Aranybulla fűződik. Utólag elmagyarázta, hogy nem Orbán Viktort és II. Andrást kívánta összehasonlítani, pusztán érdekességként említette az egybeesést.
Az Indexnek adott akkori interjújában az is szóba került, hogy a rendszerváltás után tagja volt a Justitia albizottságnak, ami a kommunista bűnök elszámoltatására jött létre. A kérdésre, hogy emiatt kapta-e az „akasztós” jelzőt, Varga elmondta: „Még Antall József nevezett el így egy kormányülésen. Büszke vagyok rá, azóta is így hívnak. Antall úgy mondta, hogy tudjátok, az az orosházi ügyvéd, a Justitia albizottságban, tudjátok, az az akasztós Varga Pista, aki szerette volna a kommunistákat fölakasztani, de hát ugye a kommunisták többen vannak, így ők akasztottak inkább minket.”
Megnyugtatásul hozzátette, hogy valójában nem akart ő senkit felakasztani.
Varga István több mint húsz éve szívügyének tekinti, hogy az „utókor szolgáltasson igazságot” Hóman Bálintnak. Érvelése szerint a mai eszünkkel nem tudunk belehelyezkedni a korabeli állapotokba. A Népszabadságnak 2016-ban nyilatkozva nem vitatta, hogy Hóman Bálint antiszemita nézeteket vallott, de „mindenkinek vannak hibái. Akkoriban egész Európa tele volt antiszemita politikusokkal”.
Felidézte, hogy parlamenti interpellációban készült felhívni a figyelmet Hóman Bálint ügyére, felszólalását azonban Navracsics Tibor, az akkori igazságügyi miniszter „egyszerűen lehúzta a listáról, mindenféle indoklás nélkül”. Varga a frakcióülésen szóvá tette a történteket, és azt is bejelentette, hogy perújítást szeretne kezdeményezni Hóman rehabilitációja érdekében. Orbán Viktor támogatta az ötletet: „Csináld csak!”
Aztán a kormány kihátrált a projekt mögül, a tiltakozások hatására a Fidesz arról is letett, hogy Hóman Bálintnak szobrot emeljenek Székesfehérváron. Részben talán a kompenzáció szándéka is közrejátszott abban, hogy Varga István lett a fideszes sajtóalapítvány kuratóriumi elnöke. Nem mintha amúgy hiányt szenvedett volna állami megbízásokból. Varga István mostanában ügyvédi minőségében szerepelt lapunkban: ő képviseli a magyar államot a Politikatörténeti Intézet (PTI) elleni perben. Szeretné elérni, hogy a baloldali szellemiségű intézmény zárós határidőn belül, mindenfajta kompenzáció nélkül távozzon az évtizedek óta székhelyéül szolgáló Alkotmány utcai épületrészből.

Ismét megjelent a Magyar Nemzet

Disznóságnak tartja Murányi Gábor, ami a Magyar Nemzettel történt. Az újságíró, történészt, – aki 1975-től dolgozott a lapnál, 1991-ben pedig politikai és lelkiismereti okokból távozott a szerkesztőségből – annak kapcsán kerestük meg, hogy a kormánypárti Magyar Idők február 6-án, a G-nap évfordulóján Magyar Nemzetté alakult. Az újság internetes archívuma egyébként jelentősen megváltozott, így a korábbi kormánykritikus cikkeket csak nehezen lehet elérni.  – A Régi Nemzetesek Társaságában jelenleg gondolkodunk azon, hogy kell-e, érdemes-e megszólalnunk a mostani történésekre reagálva – mondta. Murányi ugyanakkor hozzátette: az egyesület már hivatalosan is megszűnt, a bíróságon sincsenek bejegyezve. A Magyar Nemzet egykori munkatársa érdeklődésünkre értékelte a régi-új lap keddi számát. – Az utolsó Magyar Időkben azt hangsúlyozták, hogy semmi sem változik, ennek viszont ellentmondott az, amit az új főszerkesztő az Azonnalinak és a Népszavának mondott. Ballai Attila ugyanis azt nyilatkozta, hogy egy mérsékelt, nem a szavazóknak szóló, hanem kiegyensúlyozott sajtóra törekvő lap lesz a Magyar Nemzet – fogalmazott Murányi. A beköszöntő vezércikk Murányinak jelzés értékű, ebben ugyanis azt írják: „És újra a szellemi szabadságharc frontvonalában.” - Milyen szabadságharc? A saját tábora radikálisaival, vagy a szitokszavakkal ellátott balliberális értelmiség közötti harc folytatásáról írnak? – vetette fel Murányi Gábor, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy egy lapszámból nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

Szerző
Témák
Varga István