Nyolc év után először magyar földre teszi a lábát az amerikai külügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.02.07. 07:59
Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Utoljára Hillary Clinton utazott amerikai külügyi tárcavezetőként Budapestre. Most Mike Pompeo jön, hogy a magyarok NATO-hoz való hűségéről tárgyaljon.
A jövő héten Magyarországra látogat Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – írta a Twitteren John Bolton, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, melyet a 24.hu szúrt ki. Utoljára 2011-ben látogatott amerikai külügyminiszter Magyarországra, akkor Hillary Clinton Orbán Viktorral is találkozott  
Bár Bolton konkrét napot nem adott meg, a Direkt36 a napokban a Facebookon azt írta magyar kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy Pompeo február 11-én érkezik Budapestre.  Korábban a Wall Street Journal is valószínűsítette a februári látogatást.  

Hűséget várnak, nem semlegességet

A nemzetbiztonsági tanácsadó a szerdai Twitter-üzenetben arról is írt, hogy Washingtonban tárgyaltSzijjártó Péter külügyminiszterrel. A témák között szerepelt a védelmi együttműködés, energiaügyek, az káros orosz befolyással szembeni fellépés és a NATO-hoz való feltétlen hűség fenntartása.
Utóbbi elvárás konkrétabban azt jelentheti, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha NATO-szövetségesei – köztük Magyarország – igazodna szigorúbb politikájához Oroszországgal és Kínával szemben. Az Wall Street Journal szerint bár Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadói mindig úgy nyilatkoztak, hogy Magyarország továbbra is nagyra értékeli a NATO nyújtotta védelmet, és továbbra is hozzá akar járulni katonáival a szervezet katonai erejéhez, sőt, hajlandó növelni is külföldön bevetendő katonáinak számát, a kormányfő a budapesti amerikai nagykövettel decemberben tartott találkozóján közölte: azt szeretné, ha Magyarország „semleges tudna maradni, mint Ausztria”, amikor Washington keményebb irányvonalat szorgalmaz Oroszországgal és az Egyesült Államokkal szemben. A semlegességre való törekvést viszont nem támogatja Trump kormánya.
Szerző
Frissítve: 2019.02.07. 08:32

Akasztós Vargából a jobboldal árulója

Publikálás dátuma
2019.02.07. 07:30
Varga Istvánnak azért kellett távoznia, mert azt mondta: Népszavával kezdi a napot, valamint Indexet, Élet és Irodalmat, Magyar
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Varga István esete elrettentésül szolgál a fideszeseknek: senkinek eszébe se jusson nyilvánosan bírálni a kormányoldalt, még kevésbé dicsérni az ellentábort.
Korábban is akadtak erősen necces megnyilvánulásai Varga István ügyvédnek, de – mivel nem a saját táborát gyengítette – ezekből semmiféle baja nem származott. Most azonban, amikor arról beszélt, hogy inkább a „másik oldalon” lát igényes, jó tollú újságírókat, Népszavával kezdi a napot, valamint Indexet, Élet és Irodalmat, Magyar Narancsot olvas, azonnal menesztették a fideszes médiaholding éléről.
A jól odamondogató antikommunista Varga Istvánt pillanatok alatt kinevezték a jobboldal árulójává. Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szerint „tényleg sok Népszavát, Indexet és Magyar Narancsot olvashat Varga István, talán így ivódott bele az »odaátiak« oktalan felsőbbrendűség-kultusza”. Varga István 1994–2002 között az MDF, majd 2010–2014 között a Fidesz parlamenti képviselője volt. 2010 őszén közölte a parlamentben, hogy azért is van szükség új alkotmányra, mert ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor letette kormányfői esküjét, 1205-ben királlyá koronázták azt a II. Andrást, akihez az Aranybulla fűződik. Utólag elmagyarázta, hogy nem Orbán Viktort és II. Andrást kívánta összehasonlítani, pusztán érdekességként említette az egybeesést.
Az Indexnek adott akkori interjújában az is szóba került, hogy a rendszerváltás után tagja volt a Justitia albizottságnak, ami a kommunista bűnök elszámoltatására jött létre. A kérdésre, hogy emiatt kapta-e az „akasztós” jelzőt, Varga elmondta: „Még Antall József nevezett el így egy kormányülésen. Büszke vagyok rá, azóta is így hívnak. Antall úgy mondta, hogy tudjátok, az az orosházi ügyvéd, a Justitia albizottságban, tudjátok, az az akasztós Varga Pista, aki szerette volna a kommunistákat fölakasztani, de hát ugye a kommunisták többen vannak, így ők akasztottak inkább minket.”
Megnyugtatásul hozzátette, hogy valójában nem akart ő senkit felakasztani.
Varga István több mint húsz éve szívügyének tekinti, hogy az „utókor szolgáltasson igazságot” Hóman Bálintnak. Érvelése szerint a mai eszünkkel nem tudunk belehelyezkedni a korabeli állapotokba. A Népszabadságnak 2016-ban nyilatkozva nem vitatta, hogy Hóman Bálint antiszemita nézeteket vallott, de „mindenkinek vannak hibái. Akkoriban egész Európa tele volt antiszemita politikusokkal”.
Felidézte, hogy parlamenti interpellációban készült felhívni a figyelmet Hóman Bálint ügyére, felszólalását azonban Navracsics Tibor, az akkori igazságügyi miniszter „egyszerűen lehúzta a listáról, mindenféle indoklás nélkül”. Varga a frakcióülésen szóvá tette a történteket, és azt is bejelentette, hogy perújítást szeretne kezdeményezni Hóman rehabilitációja érdekében. Orbán Viktor támogatta az ötletet: „Csináld csak!”
Aztán a kormány kihátrált a projekt mögül, a tiltakozások hatására a Fidesz arról is letett, hogy Hóman Bálintnak szobrot emeljenek Székesfehérváron. Részben talán a kompenzáció szándéka is közrejátszott abban, hogy Varga István lett a fideszes sajtóalapítvány kuratóriumi elnöke. Nem mintha amúgy hiányt szenvedett volna állami megbízásokból. Varga István mostanában ügyvédi minőségében szerepelt lapunkban: ő képviseli a magyar államot a Politikatörténeti Intézet (PTI) elleni perben. Szeretné elérni, hogy a baloldali szellemiségű intézmény zárós határidőn belül, mindenfajta kompenzáció nélkül távozzon az évtizedek óta székhelyéül szolgáló Alkotmány utcai épületrészből.

Ismét megjelent a Magyar Nemzet

Disznóságnak tartja Murányi Gábor, ami a Magyar Nemzettel történt. Az újságíró, történészt, – aki 1975-től dolgozott a lapnál, 1991-ben pedig politikai és lelkiismereti okokból távozott a szerkesztőségből – annak kapcsán kerestük meg, hogy a kormánypárti Magyar Idők február 6-án, a G-nap évfordulóján Magyar Nemzetté alakult. Az újság internetes archívuma egyébként jelentősen megváltozott, így a korábbi kormánykritikus cikkeket csak nehezen lehet elérni.  – A Régi Nemzetesek Társaságában jelenleg gondolkodunk azon, hogy kell-e, érdemes-e megszólalnunk a mostani történésekre reagálva – mondta. Murányi ugyanakkor hozzátette: az egyesület már hivatalosan is megszűnt, a bíróságon sincsenek bejegyezve. A Magyar Nemzet egykori munkatársa érdeklődésünkre értékelte a régi-új lap keddi számát. – Az utolsó Magyar Időkben azt hangsúlyozták, hogy semmi sem változik, ennek viszont ellentmondott az, amit az új főszerkesztő az Azonnalinak és a Népszavának mondott. Ballai Attila ugyanis azt nyilatkozta, hogy egy mérsékelt, nem a szavazóknak szóló, hanem kiegyensúlyozott sajtóra törekvő lap lesz a Magyar Nemzet – fogalmazott Murányi. A beköszöntő vezércikk Murányinak jelzés értékű, ebben ugyanis azt írják: „És újra a szellemi szabadságharc frontvonalában.” - Milyen szabadságharc? A saját tábora radikálisaival, vagy a szitokszavakkal ellátott balliberális értelmiség közötti harc folytatásáról írnak? – vetette fel Murányi Gábor, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy egy lapszámból nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

Szerző
Témák
Varga István

A csúnyán veszteséges és kifizetőhelynek használt kereskedőházak után a kormány előállt a partnerirodákkal

Publikálás dátuma
2019.02.07. 06:00
Szijjártó Péter és Tarsoly Csaba a moszkvai kereskedőház megnyitásán. Quaestorban is utaztak
Fotó: Miniszterelnökség
Néhány hónappal az alapítása után máris tendert nyert az Európa Ázsia Kft. Kínai gazdasági kapcsolatokat építenek majd, talán kisebb veszteséggel, mint a kereskedőházak.
Jó érzékkel alapították a Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft-t: a bejegyzése után néhány hónappal máris megnyert egy tendert. A tavaly augusztus közepén regisztrált cég a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) által pár nappal korábban kiírt Exportfejlesztési és Promóciós Partneriroda létrehozásáról szóló pályázati kiírásán indult, s egyedüli indulóként azonnal meg is nyerte a tendert - derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A budapesti céget a cégbírósági bejegyzések tanúsága szerint egy régóta itt dolgozó kínai üzletember, bizonyos Teng Wei Na vezeti. Az MNKH - az uniós közbeszerzési portál szerint - 23 millió forintot ad arra a vállalkozásnak, hogy külpiacokra segítse a magyar vállalatokat, különösen kis- és középvállalkozásokat, valamint üzleti lehetőségeket kutasson fel számukra nemzetközi partnerhálózat segítségével Kínában, Malajziában, Szingapúrban és Indonéziában.
Az alacsony vállalási ár igencsak fura: korábban 1,1 milliárd forintért hirdette meg az MNKH a partneriroda létrehozását; a minisztérium lapzártáig nem tisztázta, hogy nem elírásról van-e szó.

A kereskedőház zrt. ugyanis már korábban bejelentette, hogy több közbeszerzésben csaknem négymilliárd forintot költenének ázsiai kereskedelemfejlesztési partnerirodák létrehozására. Ennek szellemében a kínai mellett kiválasztották már a japán partnerirodát üzemeltető vállalkozót is, szintén 1,1 milliárdos összegért. Itt egy japán székhelyű cég, a Tokióban bejegyzett Garyu Trading International nyerte el a tendert, szintén egyedüli indulóként. Az ismeretlen hátterű cég három, szintén japán alvállalkozóval próbál majd piacot teremteni a magyar kis-és középvállalkozások számára Japán mellett Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön, Vietnámban, Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában. A korábban már bejelentett tervek szerint újabb közbeszerzések jönnek: a külügy 1,1 milliárdot költene el egy orosz és bő hatszázmilliót egy balkáni partnerirodára. A külügy azután döntött az irodák létrehozásáról, hogy a korábban a keleti, majd déli nyitás támogatásának céljával 41 partnerországban létrehozott magyar nemzeti kereskedőházak súlyos veszteséget halmoztak fel: 2012-es alapításuktól három év alatt 8,3 milliárd forintnyi üzemi veszteséget produkáltak, csak a 2015-ös évet 5,9 milliárdos mínusszal zárták. A kereskedőház-rendszer nemcsak közpénztemetővé vált - bevétele töredéke volt a jókora, adófizetőket is terhelő veszteségeknek –, de jó néhány gyanús ügy is belengte. Így belekeveredett a Quaestor-ügybe a kereskedőház, amely a bedőlt pénzügyi vállalkozásnál tartotta a közpénzeik egy részét. Ezt a csőd előtt furcsa módon az utolsó pillanatban vették ki onnan. Emellett kiderült, hogy számos kormányközeli üzleti szereplőnek is kifizetőhelyei voltak. A 24.hu szerint a kereskedőházakat összefogó Zrt. szerződésben állt többek között Orbán Viktor török barátjának számító Adnan Polattal, az azóta kegyvesztetté lett Kuna Tiborral, és a terrorátvilágításon megbukott Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzullal is. Miután a kereskedőházak csúfos kudarcot vallottak, a külügy végül tavaly nyáron úgy döntött, bezárja azokat, az MNKH-t pedig egy leányvállalattal összevonva új társaságot hoz létre HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven. A mostani döntésnek az a magyarázata, hogy a kínai és japán partnerirodákról szóló közbeszerzést még az MNKH írta ki.

Lefeleződtek a kínai befektetések

Tavalyelőtthöz képest feleannyit, mindössze 31 milliárd dollárt fektettek be kínaiak cégfelvásárlásokba Európában az EY adatai szerint - írta meg az MTI. A kínai üzletemberek legfontosabb célországa továbbra is Németország és Nagy-Britannia. Németországba csak mérsékelten csökkent a kínai tőkebeáramlás, a kínai cégek németországi befektetései tavaly ötödével, 11 milliárd dollárra estek vissza. Az EY szerint 2016 volt a kínai befektetések csúcséve, akkor 85 milliárd dollárt fordítottak európai cégfelvásárlásra.

Témák
kereskedőház
Frissítve: 2019.02.07. 08:17