Meglepő helyen lehet az elsüllyedt földrész

Publikálás dátuma
2019.02.09 10:10

YouTube/Bright Insight
Egy új elmélet szerint nem a tengerben, hanem a sivatagban lehet az Atlantisz, az elsüllyedt kontinens.
Az ókori filozófus, Platón óta sok elmélet született arról, hol lehet a rejtélyesen, egyetlen nap és éjszaka alatt elsüllyedt kontinens. Sokan az Atlanti-óceánba, Afrika és Amerika közé, mások a Földközi-tengerben történt vulkánkitörés helyére pozicionálják, a közelmúltban pedig Mexikó nyugati részén találtak egy nagy kiterjedésű piramist, amelyet szintén az Atlantisszal próbáltak azonosítani. Most egy YouTube csatorna üzemeltetője az állítja, a Szaharában érdemes keresni - írta a Szeretlek Magyarország a Mirror alapján.
A Bright Insight nevű csatorna a teóriáját Platón leírásaira alapozza. Az ógörög bölcselő szerint az Atlantisz Kr.e. 11 600 körül pusztult el, ez egybeesik azzal elmélettel, amely szerint akkoriban egy üstökös zuhant a Földre, és megkezdődött a jégkorszak. 
A "Szahara szemeként" emlegetett Richat-struktúra a nyugat-mauritániai Ouadane-ban egy furcsa, kör alakú természeti jelenségnek tartott szerkezet, amelyről azt feltételezik, hogy aszteroida becsapódása hozta létre. Ennek átmérője 23,5 km, Platón szerint Atlantisz városé 127 sztadión volt, amely nagyjából 23,9 km-nek felel meg. A szerinte koncentrikus szerkezete és tengerhez vezető csatornája is nagyon hasonlít ahhoz, ami a mostani műhold-felvételeken látszik. 
Bár Platón elmélete sem tekinthető biztosnak, a videó is megosztotta a nézőket: sokan tartották elgondolkodtatónak, mások szerint az egybeesések légből kapottak és könnyen megcáfolhatóak. 
Frissítve: 2019.02.09 10:10

Egy tanulmány szerint megrövidítheti az életet a magas fehérjetartalmú étrend

Publikálás dátuma
2019.02.21 10:10
Illusztráció
Shutterstock
Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend. Eredményeik azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendők, ahogy sokan állítják.
A kutatók gilisztákon és esetmuslicákon vizsgálták, hogyan befolyásolja az étrend a fehérjék sejten belüli előállítását.
"Az régóta ismert, hogy a túl sok étel - különösen a fehérjék - fogyasztása megrövidíti az életet. Kutatócsoportunk kimutatta, hogy a magasabb fehérjebevitel felgyorsítja a sejteken belüli proteinszintézist. Minél gyorsabb a folyamat, annál több hiba történik"
- közölte Christopher Proud, a South Australian Health & Medical Research Institute (SAHMRI) kutatóintézet táplálkozástudományi és anyagcsere-kutatója, a Current Biology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány vezető szerzője.
"Olyan ez, mint a mindennapi tevékenységeink, például az autóvezetés, minél gyorsabban hajt valaki, annál valószínűbb, hogy hibázni fog. A hibás fehérjék sejten belüli felhalmozódása káros az egészségre és megrövidíti az életet"
- magyarázta.
 A kutatás alátámasztotta az alacsony fehérje- és magas szénhidráttartalmú étrend és a hosszabb, egészségesebb élet - és mindenekelőtt az agy egészsége - közötti összefüggést.
"A szénhidrátokról elég sok rosszat írnak, különösen ha a fogyásról van szó, de a kulcs az egyensúly és a jó és rossz szénhidrátok közötti különbség ismerete"
- mondta Proud.
 A magas rosttartalmú szénhidrátok, vagyis gyümölcsök, zöldségek és feldolgozatlan gabonafélék, magvak fogyasztása a legegészségesebb, ez jellemző az úgynevezett mediterrán étrendre is, amelynek összefüggését a hosszú élettel már alaposan bizonyították a professzor szerint.
"A giliszták és ecetmuslicák vizsgálatával felfedezett összefüggés az emberre is áll, tehát kevesebb fehérje fogyasztásával elősegíthető a hosszabb emberi élet"
- mutatott rá Proud.
Szerző
Frissítve: 2019.02.21 10:10

Ízekre szedik a kormány terveit világhírű magyar professzorok MTA-ügyben

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:10

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A neves nyugati egyetemeken dolgozó magyar kutatók többek között a Palkovics László által "lefitymált" alapkutatások fontossága mellett érvelnek. A döntés pedig mindig a tudósoké kell legyen, nem a politikáé.
"Alulírottak aggodalommal figyeljük az MTA jövője körüli fejleményeket és tárgyalásokat." Így kezdődik az a levél, amelyet Amerikában és Nyugat-Európában dolgozó magyar professzorok küldtek ma Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, és amelyben azt írják,
néhány tény közreadásával szeretnének konstruktívan hozzájárulni az ezzel kapcsolatos párbeszédhez.
A nyolc, egyaránt valamely neves nyugati egyetemen kutató aláíró között, mint írják, akadnak, akik vállalkozóként tíz- és százmillió dolláros startup-vállalatok létrehozásában játszottak és játszanak számottevő szerepet. Ezt a feladók minden bizonnyal azért is igyekeztek hangsúlyozni, mert a magyar kormány egyik gyakran hangoztatott elvárása, hogy a tudományos kutatások hajtsanak "piaci forintra" lefordítható értéket, vagyis talán a politika is jobban odafigyel mostani érveikre, ha látja, ilyen szempontból is sikeres személyek üzennek neki.
Az aláírók között van többek közt a Prima Primissima-díjas Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató, illetve a Széchenyi-díjas Szalay Sándor asztrofizikus is.
Leszögezik, mindannyian egyetértenek abban, hogy fontos erősíteni az innovációs törekvéseket Magyarországon. "Az innováció fejlesztése viszont egy komplex feladat, amelynek az érdekeltek közötti olyan konstruktív egyeztetésre kell épülnie, ahol a javaslatok tanulmányokkal és tényekkel vannak alátámasztva. Mi a nyugati tudományos támogatási rendszerekben és a vállalkozói szférában szerzett saját tapasztalataink alapján szeretnénk ehhez hozzájárulni" - fogalmaznak.
A dokumentum először is rögzíti, az alapkutatás és az innováció állami költségvetése a legtöbb nyugati országban világosan el van különítve. Mindez azért is lehet fontos, mert Palkovics László korábban úgy próbálta bemutatni e két területet, hogy az egyiknél "mindenki azt csinál, amit akar" (ez lenne az alapkutatás...), ezért "inkább központilag kell meghatározni alapcélokat és kutatási területeket, ahová pénzt irányítanak, segítve ezzel az innovációt az előre meghatározott területen." A levélírók hozzáteszik, Nyugaton "az állam az alapkutatást meghatározóan fontosnak tartja, és ezért a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítja," hiszen
"A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak."
Németország példájára utalva megemlítik, ott az összes állami tudományos támogatás évi 10,2 milliárd eurójából mindössze 7% van alkalmazott kutatásra előirányozva, míg 93% az alapkutatásé.

A nagy hírű egyetemeken dolgozó magyar professzorok ezen kívül érvelnek amellett is,
hogy az alapkutatások döntéshozóinak a tudósoknak kell lenniük, ahogy az a jelentősebb nyugati országokban is van,
továbbá, hogy fel lehet ugyan vetni, hogy alapkutatási intézmények forduljanak az innováció felé annak reményében, hogy vállalatok jelentős összegeket fognak fizetni innovációs eredményeikért, ahogy azt itthon a kormány teszi, csakhogy a releváns példák azt mutatják, hogy még a legfejlettebb országok intézményei is működési költségeiknek csak nagyjából 1%-át tudják innovációs eredményeik értékesítéséből fedezni.

Az alapos elemzés után az aláírók úgy zárják levelüket:
"azt reméljük, hogy az itt megosztottakkal segíteni tudunk abban, hogy az otthoni párbeszéd és döntések szélesebb alapokra és tényekre legyenek építve."
Frissítve: 2019.02.20 19:16