Csaknem negyedmilliárd forintba került tavaly a ferihegyi exkluzív kormányváró

Publikálás dátuma
2019.02.07 16:27
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/ Catarina Belova
Orbán Viktor 70-szer, Szijjártó Péter 89-szer használta 2018-ban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren lévő, közpénzből bérelt és üzemeltetett különleges "társalgót".
Az államnak 2018-ban összesen 242 983 498 forint költsége keletkezett a kormányváró használata kapcsán, ebből 119 millió volt a bérleti díj, 124 millió forint az üzemeltetés - tudta meg a hvg.hu a Külügyminisztériumtól. A kormányváró a ferihegyi repülőtéren található, közpénzből bérelt és üzemeltetett exkluzív protokoll "lounge", ahol a magas rangú állami vezetők, illetve magas rangú külföldi vendégek kíséreteikkel együtt, extra szolgáltatásokat élvezve, eltölthetik a járatuk indulásáig tartó időt.

A portál leszögezi, nem a kormányváró léte a probléma, hiszen az egyfajta követelmény is a nemzetközi diplomáciában, és szinte minden országban létezik hasonló, hanem, hogy a kormány magától nem hozta nyilvánosságra a szerződéseket, se azt, hogy mennyibe kerül mindez az adófizetőknek. A hvg.hu adatigénylése során például az is megtörtént, hogy
a külügyi tárca első körben úgy küldte el a bérleti és üzemeltetési szerződések másolatait, hogy azokról a mellékletek "valahogy" lemaradtak.
A jól felszerelt váró legnagyobb használója - külügyminiszter létére nem meglepő módon - Szijjártó Péter volt a tavalyi évben, aki 89-szer vette igénybe a szolgáltatást. Mindezt jellemzően 5-10 fős kísérettel (de akadt 36 fős delegációja is), ami összesen 6,3 millió forintba került az adófizetőknek. Nem sokkal maradt el tőle a miniszterelnök sem: Orbán Viktor 70-szer fordult meg a lounge-ban, többnyire 10-20 fős kísérettel, ami összesen 5,5 milliót emésztett fel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Áder János áll: nála elsősorban a nagy kíséretek dobták meg a cechet, amely végül 2,7 millió forinton állt meg.

Ami a minisztériumi bontást illeti, a legnagyobb költsége 2018-ban - megint csak a papírforma szerint - a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak volt (nagyjából 60 millió forint), ezt az adatok szerint az Országgyűlés Hivatala, az Agrárminisztérium és a Honvédelmi tárca követte.


Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32