Ha szegény vagy, kirekesztenek - legalábbis ezt érzik az emberek

Publikálás dátuma
2019.02.08 06:00

Fotó: / Vajda József
A felnőtt lakosság csaknem 40 százaléka érezte már úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés éri. Tavaly a leggyakrabban előforduló panaszok valamilyen fogyatékosságot érintettek.
Nagyjából ezer panaszbeadvány érkezett tavaly az Egyelő Bánásmód Hatósághoz (EBH) diszkriminációs ügyekben – tudtuk meg a hatóság elnökétől, Honecz Ágnestől. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább két-három, esetenként ennél is több panaszos fordul az EBH-hoz. A beadványok mintegy 40 százalékában tudtak érdemi eljárást indítani. Az elnök szerint a szám nem kirívó a korábbi évek adataihoz képest, ugyanakkor egyértelmű tendencia figyelhető meg a sikeres eljárások tekintetében: tavaly 36 esetben állapítottak meg jogsértést, ami hattal több, mint az azt megelőző évben. Az elutasító határozatok száma 112-ről 80-ra csökkent. A fennmaradó ügyek rendszerint közigazgatási végzéssel zárulnak – ezekre akkor kerül sor, amikor az eljárás során kiderül, a hatóságnak nincs érdemi hatásköre vagy az ügyben bírósági eljárás is indult – két párhuzamos eljárás ugyanis nem futhat. – Mindebből arra következtetünk, javul az emberek jogtudatossága – vélekedett az elnök. Ugyanakkor még mindig van hova fejlődni: a hatóság legutóbbi, 2017-es felmérése szerint a 18 éven felüli lakosság körében 38 százalék a személyesen megélt diszkrimináció aránya. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi diszkriminációs cselekmény történik, hanem azt, hogy ennyien veszik észre, hogy valamilyen hátrányos megkülönböztetés érte őket. Honecz Ágnes elmondása szerint a panaszosok leginkább magánszemélyek, egyéni panaszokkal, de gyakran előfordul, hogy civil szervezetek fordulnak hozzájuk, elsősorban közérdekű igényérvényesítéssel. A tavalyi évben a leggyakrabban előforduló panaszok valamilyen fogyatékosságot érintettek. Egy szülő például azért fordult a hatósághoz, mert a biztosító nem volt hajlandó balesetbiztosítást kötni autista gyermeke számára, mondván, „köztudott”, hogy az autisták gyakrabban szenvednek balesetet. – Semmilyen háttérinformációt, orvosi papírt nem szereztek be, előítéletek alapján utasították el a biztosítás megkötését. Ilyen nem fordulhatna elő – fogalmazott a hatóság elnöke. A foglalkoztatással kapcsolatban is sok panasz érkezik, számos esetben már az álláshirdetések is diszkriminatívak, elsősorban az életkor, a nem és a roma származás tekintetében. Jellemző, hogy a próbaidő alatt lévő munkavállaló jogviszonyát megszüntetik, kirúgják, ha megtudják, hogy gyermeket vár. – Holott az anyaság, a terhesség olyan nevesített védett tulajdonság, ami miatt nem diszkriminálni, hanem támogatni kellene a nőket – hangsúlyozta. A hatóság kutatása szerint 2013-2017 között a vagyoni helyzet, valamint a társadalmi származás voltak a hátrányos megkülönböztetés legdinamikusabban növekvő okai. Az elmúlt években emelkedett a roma származás és a szexuális irányultság miatt benyújtott diszkriminációs panaszok száma is. Fajsúlyos ügyeknek számítanak az iskolai szegregációval, telepfelszámolásokkal kapcsolatos panaszok. Emellett vannak „furcsa” ügyek is: tavaly például egy fürdővel szemben járt el a hatóság, ahol különösebb indoklás nélkül megszüntették az elkülönített férfi naturista napozóhelyiséget, míg a nők ezt a szolgáltatást igénybe tudták venni továbbra is. Ha a hatóság megállapítja a jogsértést, szankciókat alkalmazhat. Ezek közé tartozik a jogsértő tevékenységtől való eltiltás, bírság kiszabása, valamint kötelezhetik a jogsértést elkövető szervezetet, munkáltatót, hogy a hatóság döntését tegyék nyilvánossá a weboldalukon. – Ennek jelentős preventív hatása van, a cégek többsége nem szereti a honlapján reklámozni, hogy diszkriminál – mondta Honecz Ágnes. A pénzbüntetés 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedhet. A tavalyi évben összesen 6,1 millió forint bírságot szabott ki az EBH. Egy-egy ügyben a legnagyobb bírság 5-600 ezer forintra tehető. – A jogérvényesítés lehetőségét nem látom akadályozottnak. Ugyanakkor fontos lenne, ha nagyobb figyelem irányulna a tevékenységünkre, jelenlétünkre – mutatott rá az EBH elnöke. A hatóság felmérése szerint a lakosság 42 százaléka előtt ismert, hogy ha valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri, az EBH-hoz fordulhat segítségért.
2019.02.08 06:00
Frissítve: 2019.02.08 06:00

Parlament: már az ellenőrzőket is ellenőrzik

Publikálás dátuma
2019.02.17 19:39

Fotó: / Vajda József
Szigorítják a belépést: az országgyűlési őrök saját kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat.
Az Országgyűlés Hivatala főigazgató-helyettesének vasárnapi körlevelében az szerepel, hogy „2019. február 18-tól további intézkedésig az Országházba, illetve az Országgyűlés Irodaházába történő belépés során a biztonsági igazolvánnyal, az Országgyűlési Őrség szolgálati igazolványával rendelkező személyeket, és az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott országgyűlési köztisztviselőket és munkavállalókat az Országgyűlési Őrség tagjai csak biztonságtechnikai ellenőrzést (személy- és csomagellenőrzést) követően léptetik be” – írja a hvg.hu. A portál szerint a körlevél indoklást, magyarázatot nem tartalmaz.    Mint írják, „biztonsági igazolványt” a vonatkozó házelnöki rendelkezés szerint „az Országgyűlés, illetve a védett személyek biztonságáért felelős fegyveres testületek – amelyek ellátják a személyvédelmi, illetve a Szent Korona és a hozzá kapcsolódó jelvények védelmi feladatait – az Országházban, az Irodaházban szolgálatot teljesítő állománya” használ. Vagyis az ellenőrzőket is ellenőrzik, az országgyűlési őrök saját éppen szolgálatban lévő kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat. Az újságíróknak és más látogatóknak eddig is túl kellett esniük ilyen ellenőrzésen. Magukra az országgyűlési képviselőkre az intézkedés nem vonatkozik, mert az ő okmányukat képviselői igazolványnak hívják.
2019.02.17 19:39

Tíz méter mély gödörből mentettek ki egy macskát a budapesti tűzoltók (videó)

Publikálás dátuma
2019.02.17 19:25

Fotó: Facebook/ BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
A szerencsétlenül járt négylábút állatvédők várták a felszínen.
Tíz méter mély gödörbe esett egy macska vasárnap délután Budapesten, a XVIII. kerületi Alacskai úton – írja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a Facebook-oldalán. A budapesti tűzoltók alpintechnika használatával mentették ki a szerencsétlenül járt négylábút. A macskát állatvédők várták a felszínen. Az OKF egy videót is közzétett a mentésről, a felvételeket Czétényi Balázs tűzoltó őrmester, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság videócsoportjának munkatársa készítette.
2019.02.17 19:25