Ha szegény vagy, kirekesztenek - legalábbis ezt érzik az emberek

Publikálás dátuma
2019.02.08. 06:00

Fotó: Vajda József
A felnőtt lakosság csaknem 40 százaléka érezte már úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés éri. Tavaly a leggyakrabban előforduló panaszok valamilyen fogyatékosságot érintettek.
Nagyjából ezer panaszbeadvány érkezett tavaly az Egyelő Bánásmód Hatósághoz (EBH) diszkriminációs ügyekben – tudtuk meg a hatóság elnökétől, Honecz Ágnestől. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább két-három, esetenként ennél is több panaszos fordul az EBH-hoz. A beadványok mintegy 40 százalékában tudtak érdemi eljárást indítani. Az elnök szerint a szám nem kirívó a korábbi évek adataihoz képest, ugyanakkor egyértelmű tendencia figyelhető meg a sikeres eljárások tekintetében: tavaly 36 esetben állapítottak meg jogsértést, ami hattal több, mint az azt megelőző évben. Az elutasító határozatok száma 112-ről 80-ra csökkent. A fennmaradó ügyek rendszerint közigazgatási végzéssel zárulnak – ezekre akkor kerül sor, amikor az eljárás során kiderül, a hatóságnak nincs érdemi hatásköre vagy az ügyben bírósági eljárás is indult – két párhuzamos eljárás ugyanis nem futhat. – Mindebből arra következtetünk, javul az emberek jogtudatossága – vélekedett az elnök. Ugyanakkor még mindig van hova fejlődni: a hatóság legutóbbi, 2017-es felmérése szerint a 18 éven felüli lakosság körében 38 százalék a személyesen megélt diszkrimináció aránya. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi diszkriminációs cselekmény történik, hanem azt, hogy ennyien veszik észre, hogy valamilyen hátrányos megkülönböztetés érte őket. Honecz Ágnes elmondása szerint a panaszosok leginkább magánszemélyek, egyéni panaszokkal, de gyakran előfordul, hogy civil szervezetek fordulnak hozzájuk, elsősorban közérdekű igényérvényesítéssel. A tavalyi évben a leggyakrabban előforduló panaszok valamilyen fogyatékosságot érintettek. Egy szülő például azért fordult a hatósághoz, mert a biztosító nem volt hajlandó balesetbiztosítást kötni autista gyermeke számára, mondván, „köztudott”, hogy az autisták gyakrabban szenvednek balesetet. – Semmilyen háttérinformációt, orvosi papírt nem szereztek be, előítéletek alapján utasították el a biztosítás megkötését. Ilyen nem fordulhatna elő – fogalmazott a hatóság elnöke. A foglalkoztatással kapcsolatban is sok panasz érkezik, számos esetben már az álláshirdetések is diszkriminatívak, elsősorban az életkor, a nem és a roma származás tekintetében. Jellemző, hogy a próbaidő alatt lévő munkavállaló jogviszonyát megszüntetik, kirúgják, ha megtudják, hogy gyermeket vár. – Holott az anyaság, a terhesség olyan nevesített védett tulajdonság, ami miatt nem diszkriminálni, hanem támogatni kellene a nőket – hangsúlyozta. A hatóság kutatása szerint 2013-2017 között a vagyoni helyzet, valamint a társadalmi származás voltak a hátrányos megkülönböztetés legdinamikusabban növekvő okai. Az elmúlt években emelkedett a roma származás és a szexuális irányultság miatt benyújtott diszkriminációs panaszok száma is. Fajsúlyos ügyeknek számítanak az iskolai szegregációval, telepfelszámolásokkal kapcsolatos panaszok. Emellett vannak „furcsa” ügyek is: tavaly például egy fürdővel szemben járt el a hatóság, ahol különösebb indoklás nélkül megszüntették az elkülönített férfi naturista napozóhelyiséget, míg a nők ezt a szolgáltatást igénybe tudták venni továbbra is. Ha a hatóság megállapítja a jogsértést, szankciókat alkalmazhat. Ezek közé tartozik a jogsértő tevékenységtől való eltiltás, bírság kiszabása, valamint kötelezhetik a jogsértést elkövető szervezetet, munkáltatót, hogy a hatóság döntését tegyék nyilvánossá a weboldalukon. – Ennek jelentős preventív hatása van, a cégek többsége nem szereti a honlapján reklámozni, hogy diszkriminál – mondta Honecz Ágnes. A pénzbüntetés 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedhet. A tavalyi évben összesen 6,1 millió forint bírságot szabott ki az EBH. Egy-egy ügyben a legnagyobb bírság 5-600 ezer forintra tehető. – A jogérvényesítés lehetőségét nem látom akadályozottnak. Ugyanakkor fontos lenne, ha nagyobb figyelem irányulna a tevékenységünkre, jelenlétünkre – mutatott rá az EBH elnöke. A hatóság felmérése szerint a lakosság 42 százaléka előtt ismert, hogy ha valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri, az EBH-hoz fordulhat segítségért.
Szerző

A CEU és az MTA közös matematikus képzése sem maradhat Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.07. 21:11

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Ignatieff közölte az érintettekkel, hogy nem tudnak új hallgatókat felvenni.
Levélben tudatta Michael Ignatieff CEU-rektor az érintettekkel, hogy az egyetem matematikus képzése nem tud új hallgatókat felvenni – írja a 24.hu. A portál szerint a levélből kiderül, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Kutatóintézetével közös képzést azért nem tudja folytatni az egyetem, mert a magyar kormány döntése értelmében nem adhatnak ki amerikai diplomát Budapesten. A rektor reményét fejezte ki, hogy a bécsi CEU a jövőben is együtt tud majd működni a kutatóintézettel. A levél szerint azok, akik megkezdték a matematikus képzést, a tervek szerint még be is fejezhetik azt.
Szerző
Témák
CEU MTA

A britek parlamenti kódexe a hatalmaskodás elkerülésére koncentrál, Kövér szabályzata a képviselői jogok csonkolására

Publikálás dátuma
2019.02.07. 20:35

Fotó: Vajda József
Jelentősen szűkítené a parlamenti és az EP-képviselők jogait az a tizenkét oldalas törvényjavaslat, amely a kormányközeli Századvég Alapítvány honlapján jelent meg.
A tanulmányban az Index gyűjtése szerint például szerepel, hogy a képviselők „nem kérhetnek ki nemzetbiztonsági szempontból fontos titkos dokumentumokat, és nem szolgáltathatnak részükre semmilyen információt ilyen iratokból.” Azt is írták, hogy a közrend elleni bűncselekmények megakadályozásával kapcsolatos országgyűlési képviselői felelősséget, illetve az ilyen cselekményekben történő részvétel tilalmát explicit módon rögzíteni kellene.” A kódex külön kitér az EP-képviselőkre. Megemlítik például, hogy „az úgynevezett Sargentini-jelentést – amely számos durva valótlanságot és félinformációt tartalmaz – több magyar ellenzéki EP-képviselő is megszavazta, amely aktussal a magyar emberek markáns többsége szerint elárulták a hazájukat". A kormány agytrösztjének javaslata nyíltan reagál az aktuálpolitikára is. „Megállapítható, hogy – akár 2018. december 12-én az Országgyűlésben, akár később az MTVA-székháznál – a képviselői hatalmukkal, illetve a mandátumuk nyújtotta védelemmel akartak visszaélni egyes képviselők". Azt viszont nem említik, hogy milyen szankciókat szabnának ki a „renitens” képviselőkre, ahogy arról sem: ki döntene a retorziókról. Az ezt firtató kérdésünkre nem kaptunk választ a Századvégtől. Mindenesetre az Index úgy tudja, hogy a Fidesz-frakció háttéranyagként kezeli a javaslatot, a parlament tavaszi ülésszakában pedig tárgyalnak és elfogadnak egy hasonló kódexet.
Az EP érvényben lévő működési szabálya egyébként– amelyet január végén módosítottak – nem analóg a magyar ötleteléshez. E szerint ugyanis az európai parlamenti képviselőknek tartózkodniuk kell a “nem megfelelő viselkedéstől” (például plakát felmutatásától az ülésteremben), a “sértő nyelvezettől” (például a sértegetésektől, a gyűlöletbeszédtől) és a lelki vagy szexuális zaklatástól. Nem akadályozhatják a parlamenti munka zökkenőmentes végzését, a biztonság és a rend fenntartását. Az előírások betartására a képviselőknek írásban kell kötelezettséget vállalniuk. Akik ezt nem vállalják, nem tölthetnek be magas pozíciót. A módosítás arról is rendelkezik, hogy a jogalkotás kulcsszereplőinek kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk a lobbistákkal lezajlott összes találkozójukat.

A britek segítségként használják

A brit parlamenti etikai kódex deklarált célja, hogy segítsen a képviselőknek a Házzal, választópolgáraikkal és az egész társadalommal szemben fennálló kötelezettségeik teljesítésében. A "normákhoz" való ragaszkodást a politikusok iránti bizalom feltételének tekintik. A felsorolt viselkedési irányelvek nagyon általánosak, magasztosak, nem térnek ki kifejezett tiltásokra.
Minden parlamenti ciklusban, azaz az elmúlt évtizedben háromszor, utoljára 2018. júliusában frissítették fel a világszerte a parlamentek mintaképének tekintett Westminsterben az alsóházi képviselők felelősségeit összefoglaló Code of Conductot, melyhez külön szabálygyűjtemény is tartozik. Utóbbi részletesen tartalmazza a honatyák pénzügyi fegyelmére vonatkozó kötelezettségeket, külső megbízásaik regisztrálásának és jövedelmük bevallásának rendjét, egyben korlátozza lobbizásukat. Reputációjukkal ellentétben a parlament tagjait gyakran kapta rajta és szégyenítette meg a média, amikor visszaéltek a hivatalból nekik járó anyagi előnyökkel, kicsinyes célokra fordítva reprezentációs költségkeretüket. A múlt év júliusában elfogadott módosítások értelmében új, a kor szellemét tükröző vonásként a parlament etikai “komisszára” felhatalmazást kapott arra, hogy mindenféle hatalmaskodási, zaklatási és szexuális molesztálási panaszt kivizsgáljon. A közvéleményt ugyanakkor zavarja, hogy a gyakran hangoztatott “átláthatósággal” szembeszállva a vizsgálatokat titkosan folytatják le. A hivatalos magyarázat szerint a “bizalmas” kezelés a bejelentők védelmét szolgálja. Az alsóház tory vezetője, Andrea Leadsom előrelépésként értékelte az új etikai kódexet, emlékeztetve arra, milyen sok zaklatási ügy rázta meg a parlamentet, többek között két minisztert lemondásra kényszerítve. A hivatali feladataik ellátása közben fizetett szexuális szolgáltatásokat igénybe vevő politikusok is repülhetnek a jól ismert zöld padsorokból.
R.Hahn Veronika London R.Hahn Veronika (London)

Témák
Századvég