Hiába nagy a csönd: nem mondtak le a budapesti olimpiáról

Publikálás dátuma
2019.02.08 07:30

Fotó: Tóth Gergő
Senki sem beszél jelenleg a nyári ötkarikás pályázatról, de a gondolatot a magyar kormány nem vetette el végleg, ennek jele, hogy sorra épülnek a játékok rendezésére is alkalmas létesítmények.
Lassan két éve, 2017. február 22-én született meg a kormányzati döntés arról, hogy Budapest visszavonja jelentkezését a 2024-es nyári olimpia rendezésére. A kormányzati kommunikáció szerint a Momentum volt a hibás, amely megakadályozta a kandidálást, a valóság ezzel szemben az, hogy a pályázat benyújtását meg kell előznie egy népszavazásnak, és a kormány megijedt, hogy a főváros lakossága nem támogatja majd a jelentkezést. 
A téma azóta lekerült a napirendről, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lapunknak elmondta, máshol is nyilatkozott erről, hogy nagyon örülne, ha a magyar főváros egyszer olimpiát rendezne, és nemcsak a pozíciójából adódóan, hanem sportrajongóként is maximálisan támogatná Budapest rendezési törekvéseit. 
Lapunk információi szerint a 2032-es kandidálásról még informális beszélgetések sem zajlanak (2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles lesz a nyári játékok házigazdája), mégis az látszik, hogy az olimpiarendezési szándék nem ment ki a fejekből. Egymásután épülnek ugyanis a fővárosban azok a létesítmények, melyek alkalmasak az olimpiai versenyek lebonyolítására is. Az egyetlen kakukktojás ebből a szempontból a Csepelre tervezett atlétikai stadion, amely a 2023-as budapesti világbajnokság helyszíne lesz. A vb-re 40 ezres aréna épül, a nyári játékok atlétikai versenyeit viszont minimum 60 ezres létesítményben kell rendezni. A többi sportberuházásról azonban nehéz elképzelni, hogy kizárólag egyetlen sportesemény miatt valósulna meg. 
A 2024-es olimpiai páyázati anyagban a Népliget Arénát és a Népliget Jégkorong Arénát tervezték a főváros kilencedik kerületébe. A két létesítmény összesen 60 milliárd forintba kerül, mindkettő felépül a jelentkezés visszavonása után is. Csak már nem azzal az indoklással, hogy olimpiára pályázik a főváros, hanem, mert az FTC kap az államtól egy Fradivárosnak nevezett sportkomplexumot. 
A Magyar Kézilabda Szövetség a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi Európa-bajnokságra 22 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnokot épít Budapesten, ez a létesítmény is minden szempontból alkalmas lesz később az olimpia kézilabda-mérkőzéseinek (vagy a kosárlabdatorna találkozóinak) lebonyolítására. A jégkorongszövetség 5-6 ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot építtet, ahol a játéktér lefedése után a küzdősportok olimpiai küzdelmeit lehet lebonyolítani. 
A Budapesti Teniszközpont felépítésére a magyar szövetség helyett a Vasast kérte fel az állam, ez a beruházás várhatóan 17,5 milliárd forintba kerül. A Művészetek Palotája mellé 4-5 ezer fős konferenciaközpontot tervez a kormány. Látszólag ennek nincs köze az olimpiai projekthez, de a 24.hu korábban arról írt, hogy sikeres kandidálás esetén ez lehetett volna a súlyemelő-versenyek színhelye. 
Ami elkerülhetetlen: a nyári játékokra jelentkező városoknak a pályázati anyagban fel kell tüntetniük a kandidálás támogatottságát a lakosság részéről. Népszavazás és a helyi lakosság támogatása nélkül nem lehet jelentkezni.  

Közös koreai rendezési szándék

Az esetleges 2032-es budapesti rendezési esélyeket jelentősen rontja, hogy Dél-Korea és Észak-Korea már tavaly szeptemberben bejelentette, hogy jelentkezni kíván a tizenhárom év múlva esedékes nyári olimpia lebonyolítására. Ha ez valóban megtörténik, akkor Budapest esélyei nemcsak a két Korea történelmi jelentőségű kandidálása miatt csökkennének jelentősen: a NOB a földrészek között a rotációs elvet is figyelembe véve választja ki a rendezőket. Ha Párizs a rendező 2024-ben és Los Angeles 2028-ban, akkor 2032-ben ázsiai vagy ausztrál városnak vannak a legkomolyabb esélyei. Más kontinens csak akkor jöhet szóba, ha az előző kettőről nincs jelentkező. A 2032-es játékokra a kandidálást 2023-ban kell elkezdeni hivatalosan előkészíteni, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság - ha addig nem változik a helyszínek kijelölésének gyakorlata - 2025-ben dönt a rendező kilétéről.

Témák
olimpia
Frissítve: 2019.02.08 07:30

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője, parlamenti frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa után tartott sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Frissítve: 2019.02.23 14:40