Hiába nagy a csönd: nem mondtak le a budapesti olimpiáról

Publikálás dátuma
2019.02.08 07:30

Fotó: Tóth Gergő
Senki sem beszél jelenleg a nyári ötkarikás pályázatról, de a gondolatot a magyar kormány nem vetette el végleg, ennek jele, hogy sorra épülnek a játékok rendezésére is alkalmas létesítmények.
Lassan két éve, 2017. február 22-én született meg a kormányzati döntés arról, hogy Budapest visszavonja jelentkezését a 2024-es nyári olimpia rendezésére. A kormányzati kommunikáció szerint a Momentum volt a hibás, amely megakadályozta a kandidálást, a valóság ezzel szemben az, hogy a pályázat benyújtását meg kell előznie egy népszavazásnak, és a kormány megijedt, hogy a főváros lakossága nem támogatja majd a jelentkezést. 
A téma azóta lekerült a napirendről, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lapunknak elmondta, máshol is nyilatkozott erről, hogy nagyon örülne, ha a magyar főváros egyszer olimpiát rendezne, és nemcsak a pozíciójából adódóan, hanem sportrajongóként is maximálisan támogatná Budapest rendezési törekvéseit. 
Lapunk információi szerint a 2032-es kandidálásról még informális beszélgetések sem zajlanak (2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles lesz a nyári játékok házigazdája), mégis az látszik, hogy az olimpiarendezési szándék nem ment ki a fejekből. Egymásután épülnek ugyanis a fővárosban azok a létesítmények, melyek alkalmasak az olimpiai versenyek lebonyolítására is. Az egyetlen kakukktojás ebből a szempontból a Csepelre tervezett atlétikai stadion, amely a 2023-as budapesti világbajnokság helyszíne lesz. A vb-re 40 ezres aréna épül, a nyári játékok atlétikai versenyeit viszont minimum 60 ezres létesítményben kell rendezni. A többi sportberuházásról azonban nehéz elképzelni, hogy kizárólag egyetlen sportesemény miatt valósulna meg. 
A 2024-es olimpiai páyázati anyagban a Népliget Arénát és a Népliget Jégkorong Arénát tervezték a főváros kilencedik kerületébe. A két létesítmény összesen 60 milliárd forintba kerül, mindkettő felépül a jelentkezés visszavonása után is. Csak már nem azzal az indoklással, hogy olimpiára pályázik a főváros, hanem, mert az FTC kap az államtól egy Fradivárosnak nevezett sportkomplexumot. 
A Magyar Kézilabda Szövetség a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi Európa-bajnokságra 22 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnokot épít Budapesten, ez a létesítmény is minden szempontból alkalmas lesz később az olimpia kézilabda-mérkőzéseinek (vagy a kosárlabdatorna találkozóinak) lebonyolítására. A jégkorongszövetség 5-6 ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot építtet, ahol a játéktér lefedése után a küzdősportok olimpiai küzdelmeit lehet lebonyolítani. 
A Budapesti Teniszközpont felépítésére a magyar szövetség helyett a Vasast kérte fel az állam, ez a beruházás várhatóan 17,5 milliárd forintba kerül. A Művészetek Palotája mellé 4-5 ezer fős konferenciaközpontot tervez a kormány. Látszólag ennek nincs köze az olimpiai projekthez, de a 24.hu korábban arról írt, hogy sikeres kandidálás esetén ez lehetett volna a súlyemelő-versenyek színhelye. 
Ami elkerülhetetlen: a nyári játékokra jelentkező városoknak a pályázati anyagban fel kell tüntetniük a kandidálás támogatottságát a lakosság részéről. Népszavazás és a helyi lakosság támogatása nélkül nem lehet jelentkezni.  

Közös koreai rendezési szándék

Az esetleges 2032-es budapesti rendezési esélyeket jelentősen rontja, hogy Dél-Korea és Észak-Korea már tavaly szeptemberben bejelentette, hogy jelentkezni kíván a tizenhárom év múlva esedékes nyári olimpia lebonyolítására. Ha ez valóban megtörténik, akkor Budapest esélyei nemcsak a két Korea történelmi jelentőségű kandidálása miatt csökkennének jelentősen: a NOB a földrészek között a rotációs elvet is figyelembe véve választja ki a rendezőket. Ha Párizs a rendező 2024-ben és Los Angeles 2028-ban, akkor 2032-ben ázsiai vagy ausztrál városnak vannak a legkomolyabb esélyei. Más kontinens csak akkor jöhet szóba, ha az előző kettőről nincs jelentkező. A 2032-es játékokra a kandidálást 2023-ban kell elkezdeni hivatalosan előkészíteni, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság - ha addig nem változik a helyszínek kijelölésének gyakorlata - 2025-ben dönt a rendező kilétéről.

Témák
olimpia
Frissítve: 2019.02.08 07:30

A rossz útra hivatkozva nem viszik el a szemetet egy baranyai faluból

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:24
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Túl keskeny az út, a fák is rálógnak – ezzel magyarázta a hulladékszállító cég, hogy miért kerülik el Mattyot. A buszok ugyanitt simán közlekednek.
A Baranya megyei Matty-Keselyősfapusztai részén élők maradtak hulladékszállítás nélkül. Ők azt mondják, hogy már régóta próbálják a helyzetet rendezni, de eddig nem sikerült. Ráadásul az érintettek sem akartak nagyon megszólalni, egyiküket Pécsen sikerült elérnie az ATV Híradójának. „Több mint egy éve harcolunk, hogy a szemetet tőlünk is elszállítsa a Dél-Kom, de az útra való tekintettel, mivel ugye, hogy nem megfelelő, így közölték, hogy oda nem jönnek le” – panaszkodott Híradónknak a faluban élő Banó Irén.
Matty polgármestere sem kívánt az esettel kapcsolatban nyilatkozni. Intézkedés mindössze annyi történt, hogy az érintett lakók kaptak egy kukát - ez jutott a teljes falura.
„Kihelyeztek Matty községbe egy szemétlerakót, hogy mindenki vigye oda a saját szemetét. Hát, sajnos nem mindenkinek van autója, meg, ha van is, ezt mi nem tudjuk teljesíteni”
– folytatta a helyi nő.A szolgáltatás leállításával kapcsolatban az ATV Híradója kereste a hulladékszállító céget is. Írásban azt a választ kapták, hogy tavaly június óta nem számláznak a keselyősfapusztai lakóknak, mivel az önkormányzattal kötött szerződésben levő feltételeknek az út nem felel meg.  A szolgáltató szerint az út túl keskeny, és a fák is belógnak, így nem tudják a balesetmentes közlekedést biztosítani. A helyiek szerint eközben a buszok használják ezt az utat és gond nélkül közlekednek erre a településrészre is.

„Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni” – Csak elvétve volt vita az EP-jelöltek pódiumbeszélgetésén

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:06

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Fideszes aspiráns egyáltalán nem tűnt fel a hazai EP-jelöltek első, nyilvános pódium-beszélgetésén.
Ne Orbán Viktorról szóljon az esemény, amennyire lehet, ezt a nevet minél kevesebbszer használják – így vezette fel Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője azt a pódium-beszélgetést, amelyen az európai parlamenti választáson induló pártok prominensei cseréltek eszmét. A kedd esti eseményen Cseh Katalin a Momentum, Dobrev Klára a DK, Vágó Gábor az LMP listavezetője, valamint Jávor Benedek az MSZP-Párbeszéd és Lukács László a Jobbik uniós jelöltje vett részt. – Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni – jelentette ki Cseh Katalin. A Momentum aspiránsa legfontosabb kihívásának azt tartja, hogy visszaállítsa a politika becsületét. Nem szabad ugyanis hagyni – folytatta Cseh Katalin –, hogy a populisták primitív üzenetekkel hergeljék a kiábrándult embereket. Cseh szerint ha a választók nem tudják, hogy egy politikus mit csinál, akkor nem is hisznek neki. – Generációváltás kell, hiszen csak így tudjuk elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le Európa testéről – szögezte le a Momentum listavezetője. Dobrev Klára is úgy vélte, az uszítás ellen a legjobb módszer, hogy eljussanak mindenhova. – A magyar embereknek meg kell értenie, hogy az EU nem külpolitika – fogalmazott. Dobrev egyébként az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, a multiadóról beszélt. – Ma Európában a legnagyobb és leggazdagabb cégek képesek kikerülni az adófizetést. Az államok ugyanis egyenként tárgyalnak velük. Ha 28 tagállam és 500 millió fogyasztó áll velük szemben, akkor hatékonyabban tudunk fellépni az adóelkerülés ellen – mondta. Az MSZP-Párbeszéd listájának negyedik helyezettje, Jávor Benedek volt a beszélgetés résztvevői közül az egyetlen, akinek van már EP-képviselői tapasztalata. Jávor sokszor érezte az elmúlt öt évben, hogy szélmalom harcot folytat Magyarország európai megítélésével kapcsolatban. – Most azonban már úgy érzem, rájöttek, hogy mi folyik hazánkban – fogalmazott a politikus, hozzátéve: már nem a rávilágítás lesz a legfontosabb feladata, hanem hatékony tetteket kicsikarni az európai intézményekből. – Az új EP-parlament ideális összetétele az lenne, ha csak szerzetesek ülnének Brüsszelben – fogalmazta meg vágyait a jobbikos Lukács László. A politikus szerint ugyanis nekik van csak idejük mindennel foglalkozni, a képviselőknek nem. Lukács mindenesetre hangsúlyozta, hogy a Jobbik a bérunió témáját és a biztonságos Európát akarja sikerre vinni, illetve elérni. Vágó Gábor nem adhat mást, mint a lényege. – Nem csupán hangoztatom, hogy a klímaváltozás ellen küzdeni kell, konkrét lépéseket is teszek majd az Európai Zöldekkel – ígérte az LMP listavezetője. Vágó meglátása szerint ugyanis a zöldek képesek lesznek majd királycsinálóként, meghatározó szerepben tetszelegni az új Európai Parlamentben. A politikus örülne annak, hogy ha a magyar emberek meglátnak egy poloskát, akkor a klímaváltózás jusson az eszükbe. Vágó egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy már akkor is rosszul van, ha Kecskeméttől kell távol lennie két hetet. Vita a jelöltek között egyébként csak elvétve bontakozott ki. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor Dobrev Klára az Európai Egyesült Államok ideájáról beszélt. Vágó Gábor szerint örvendetes, hogy a DK most már megadóztatná a multinacionális cégeket, de – Vágó szerint – a 2010 előtti kormányzásukra nem ez volt jellemző. Jávor Benedek pedig úgy látta, szükség van együttműködésre a tagállamok között, de „más” Európa is kell és orvosolni kell azokat a problémákat, amelyeket eddig a kontinensnek nem sikerült. Derültséget váltott ki a közönség soraiból az, amikor a jobbikos Lukács László arról beszélt, hogy az EU az összes hibájával együtt szimpatikus lenne neki egy társkereső alkalmazáson.
Frissítve: 2019.04.24 00:04