Hiába nagy a csönd: nem mondtak le a budapesti olimpiáról

Publikálás dátuma
2019.02.08. 07:30

Fotó: Tóth Gergő
Senki sem beszél jelenleg a nyári ötkarikás pályázatról, de a gondolatot a magyar kormány nem vetette el végleg, ennek jele, hogy sorra épülnek a játékok rendezésére is alkalmas létesítmények.
Lassan két éve, 2017. február 22-én született meg a kormányzati döntés arról, hogy Budapest visszavonja jelentkezését a 2024-es nyári olimpia rendezésére. A kormányzati kommunikáció szerint a Momentum volt a hibás, amely megakadályozta a kandidálást, a valóság ezzel szemben az, hogy a pályázat benyújtását meg kell előznie egy népszavazásnak, és a kormány megijedt, hogy a főváros lakossága nem támogatja majd a jelentkezést. 
A téma azóta lekerült a napirendről, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lapunknak elmondta, máshol is nyilatkozott erről, hogy nagyon örülne, ha a magyar főváros egyszer olimpiát rendezne, és nemcsak a pozíciójából adódóan, hanem sportrajongóként is maximálisan támogatná Budapest rendezési törekvéseit. 
Lapunk információi szerint a 2032-es kandidálásról még informális beszélgetések sem zajlanak (2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles lesz a nyári játékok házigazdája), mégis az látszik, hogy az olimpiarendezési szándék nem ment ki a fejekből. Egymásután épülnek ugyanis a fővárosban azok a létesítmények, melyek alkalmasak az olimpiai versenyek lebonyolítására is. Az egyetlen kakukktojás ebből a szempontból a Csepelre tervezett atlétikai stadion, amely a 2023-as budapesti világbajnokság helyszíne lesz. A vb-re 40 ezres aréna épül, a nyári játékok atlétikai versenyeit viszont minimum 60 ezres létesítményben kell rendezni. A többi sportberuházásról azonban nehéz elképzelni, hogy kizárólag egyetlen sportesemény miatt valósulna meg. 
A 2024-es olimpiai páyázati anyagban a Népliget Arénát és a Népliget Jégkorong Arénát tervezték a főváros kilencedik kerületébe. A két létesítmény összesen 60 milliárd forintba kerül, mindkettő felépül a jelentkezés visszavonása után is. Csak már nem azzal az indoklással, hogy olimpiára pályázik a főváros, hanem, mert az FTC kap az államtól egy Fradivárosnak nevezett sportkomplexumot. 
A Magyar Kézilabda Szövetség a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi Európa-bajnokságra 22 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnokot épít Budapesten, ez a létesítmény is minden szempontból alkalmas lesz később az olimpia kézilabda-mérkőzéseinek (vagy a kosárlabdatorna találkozóinak) lebonyolítására. A jégkorongszövetség 5-6 ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot építtet, ahol a játéktér lefedése után a küzdősportok olimpiai küzdelmeit lehet lebonyolítani. 
A Budapesti Teniszközpont felépítésére a magyar szövetség helyett a Vasast kérte fel az állam, ez a beruházás várhatóan 17,5 milliárd forintba kerül. A Művészetek Palotája mellé 4-5 ezer fős konferenciaközpontot tervez a kormány. Látszólag ennek nincs köze az olimpiai projekthez, de a 24.hu korábban arról írt, hogy sikeres kandidálás esetén ez lehetett volna a súlyemelő-versenyek színhelye. 
Ami elkerülhetetlen: a nyári játékokra jelentkező városoknak a pályázati anyagban fel kell tüntetniük a kandidálás támogatottságát a lakosság részéről. Népszavazás és a helyi lakosság támogatása nélkül nem lehet jelentkezni.  

Közös koreai rendezési szándék

Az esetleges 2032-es budapesti rendezési esélyeket jelentősen rontja, hogy Dél-Korea és Észak-Korea már tavaly szeptemberben bejelentette, hogy jelentkezni kíván a tizenhárom év múlva esedékes nyári olimpia lebonyolítására. Ha ez valóban megtörténik, akkor Budapest esélyei nemcsak a két Korea történelmi jelentőségű kandidálása miatt csökkennének jelentősen: a NOB a földrészek között a rotációs elvet is figyelembe véve választja ki a rendezőket. Ha Párizs a rendező 2024-ben és Los Angeles 2028-ban, akkor 2032-ben ázsiai vagy ausztrál városnak vannak a legkomolyabb esélyei. Más kontinens csak akkor jöhet szóba, ha az előző kettőről nincs jelentkező. A 2032-es játékokra a kandidálást 2023-ban kell elkezdeni hivatalosan előkészíteni, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság - ha addig nem változik a helyszínek kijelölésének gyakorlata - 2025-ben dönt a rendező kilétéről.

Témák
olimpia

Belgium továbbra is az élen, Magyarország egy helyet rontott a FIFA-ranglistán

Publikálás dátuma
2019.02.07. 16:12

Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP
A magyar válogatott jelenleg az ötvenkettedik.
Belgium továbbra is vezeti a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) világranglistáját, melyen a magyar válogatott egy helyet visszacsúszva ötvenkettedik. A szervezet honlapja szerint a vb-bronzérmes belga együttes a csütörtökön nyilvánosságra hozott legfrissebb rangsorban is egy ponttal előzi meg a világbajnok franciákat. Katar 38 helyet javított azt követően, hogy megnyerte az Ázsia Kupát, így 55., döntőbeli ellenfele, Japán 23-at lépett előre, amivel a 27. helyen áll. A magyar válogatott március 21-én kezdi meg szereplését az Európa-bajnokság selejtezősorozatában. Ellenfelei közül Horvátország (4.) és Wales (19.) megőrizte korábbi pozícióját, míg Szlovákia két, Azerbajdzsán pedig egy helyet csúszott vissza. Előbbi a 29., utóbbi a 108. helyen áll jelenleg.

FIFA-ranglista (zárójelben az előző helyezés):

1. ( 1.) Belgium 1727 pont 2. ( 2.) Franciaország 1726 3. ( 3.) Brazília 1676 4. ( 4.) Horvátország 1634 5. ( 5.) Anglia 1631 6. ( 6.) Portugália 1614 7. ( 7.) Uruguay 1609 8. ( 8.) Svájc 1599 9. ( 9.) Spanyolország 1591 10. (10.) Dánia 1589 11. (11.) Argentína 1582 12. (12.) Kolumbia 1575 13. (13.) Chile 1565 14. (14.) Hollandia 1560 és (14.) Svédország 1560 ...19. (19.) Wales 1525 ...29. (27.) Szlovákia 1483 ...52. (51.) Magyarország 1412 és (51.) Ghána 1412 ...108 (107.) Azerbajdzsán 1206

Szerző

Csányi kapta a legtöbb szavazatot az UEFA kongresszusán

Publikálás dátuma
2019.02.07. 15:29
Csányi Sándor
Fotó: Népszava
Újraválasztották a FIFA alelnökévé és az UEFA végrehajtó bizottsági tagjává, valamint az európai szövetség alelnöke is lett.
Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) vezetőjét újraválasztották a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnökévé és az európai szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsági tagjává az UEFA csütörtöki tisztújító kongresszusán, Rómában. A végrehajtó bizottságba a 11 jelöltből nyolc tagot – köztük egy nőt – választottak négyéves periódusra, 2023-ig. Az 55 tagállam szavazataiból 53 volt érvényes és 2 érvénytelen, az MLSZ első embere kapta a legtöbb szavazatot, 49-et. Ezt követően – közfelkiáltással – szintén négyéves időtartamra bizalmat kapott a FIFA alelnöki pozíciójára is, amelyért nem volt más induló. Az új végrehajtó bizottság első ülésén az újraválasztott elnök, Aleksander Ceferin bejelentette, hogy Csányi Sándort megválasztották az UEFA egyik alelnökének is. Az MLSZ kiemelte: korábban sosem fordult elő, hogy magyar sportdiplomata egyszerre töltött be két ilyen magas rangú nemzetközi tisztséget, mint a FIFA és az UEFA alelnöki posztja. 
Csányi Sándor a 2015-ös bécsi kongresszus döntése nyomán lett a végrehajtó bizottság tagja, míg a nemzetközi szövetség (FIFA) tanácsába 2017 áprilisában került be. A FIFA alelnökévé tavaly februárban választották meg.
Szerző
Frissítve: 2019.02.07. 15:42