Soros kutyái

Publikálás dátuma
2019.02.08. 09:00

Fotó: Csortos szabolcs
A Soros György által támogatott civil körök tagjai nem foglalkoznak azzal, hogy a kormány megpróbálja lejáratni finanszírozójukat. Azt mondják, fontosabb dolguk van.
Tucatnyi kutya nyargalászik a pécsi jégpályával szomszédos, fél focipályányi, bekerített futtatón. A négylábúak nagyokat vakkantva kergetőznek, néha évődve feldöntik egymást, de játékuk sosem durva, valamennyien jól neveltek, szelídek. Gazdáik kedélyesen beszélgetnek. Minden nap este hétkor 10-15-20 gazdi és kedvence itt múlatja az időt, ha esik, ha fúj. Most éppen esik, de ez senkit nem zavar.
- Nagykozárról járunk ide, az 11 kilométer – mondja Tímea, s odamutat az alkalmi falka sűrűjébe visszafutó, méretes kutyájára. – Zico a neve, a férjem nagy focirajongó, az NB III-ban játszott évekig, most edző, és Zico volt a liblingje. A mi Zico-nk hovawart fajta, és mivel nagy testű, minden futtatóról kiutáltak minket. Pedig Zico senkit se bánt. Itt egyből befogadtak. Ha jövünk, jókat beszélgetünk, mindenki figyelmes, képzelje, még a születésnapomon is felköszöntöttek. A Facebookról tudták meg mikor van. Csokit kaptam. Amúgy Tímea gyermekápoló, férje meg cipész. Gyermekeik Pesten élnek. A leggyakrabban Szekeres Sándor fordul meg a futtatón. A családos, 54 esztendős férfi naponta ötször sétáltatja meg német-magyar vizslakeverékét, ami nem kis teljesítmény, hiszen neki gyógyíthatatlan érszűkület miatt mindkét lábát combközéptől amputálták, ahogy két kezének ujjait is. Az egyik közeli panellakásban élő, korábban az építőiparban dolgozó Sándor elektromos meghajtású kerekesszékkel „sétál”.
- Gyakran rendezünk egy kis ramazurit – dicsekszik a férfi, s fejével a futtató sarkában szerénykedő esőbeálló felé biccent. – Bográcsgulyás meg grillhús a sztár. Itt mindig jól telik az idő. S hogy miről beszélgetnek a gazdik, azt talán az 52 éves Györky Zoltán foglalja össze a legtömörebben: - A kutyákról és magunkról – mondta a piackutatóként dolgozó, pedagógus és szociológus végzettségű, nős, kétgyermekes férfitől, akit egyébként vizslája, Boldizsár „hozott” el ide két évvel ezelőtt.
- Volt, hogy segítettek is egymásnak?. - Itt szinte mindenki megnyílik, és elmondja milyen gondokkal küszködik. Hogy beteg az édesanyja, meg hogy min vitázik a fiával, mi van a munkahelyén. Meghallgatjuk egymást, figyelünk a másikra, és szerintem ez nagy segítség. A gazdik csapata hamarosan belefog egy munkába. Az esőbeálló elöregedett, ezért a futtató teamje erősebbre és esztétikusabbra cseréli a fából és hullámpalából tákolt építményt. Györky Zoltán fedezte fel, hogy a civil közösségek támogatást kaphatnak a Soros György által létrehozott alapítványoktól, és pályázatával januárban nyert is félmillió forintot. Hozzátesznek még némi pénzt és kalákába végzett munkát, s nyárra kész lesz az új bulisarok.
A jégpálya melletti futtató közönségét azt követően ismertem meg, hogy megkérdeztem a pécsi Emberség Erejével Alapítványt, melyik dél-dunántúli közösség milyen célra kapott idén támogatást az Erősödő Civil Közösségek projekt révén. Ismert, hogy a tavaly startoló projektet a kormány keményen támadta, mondván, Soros azért támogatja az ebben résztvevő szervezeteket, mert azok migránsokat akarnak betelepíteni. Erre a feltételezésre semmi bizonyíték nem volt, ennek ellenére tucatnyi fideszes vezetésű város önkormányzata – Pécsé is – nem kívánatos szervezetnek minősítette a Soros támogatására pályázó civil köröket, s a pénzről döntő pécsi alapítványt. A civilek azonban nem ijedtek meg, s az első évben 111, a másodikban már 144 pályázat érkezett az alapítványhoz. 2019-ben 64 csapat 103 millió forint támogatást nyert el. A győztes kollektívák mögött általában egyesület áll, ám pályázhattak jogi hátérrel nem rendelkező baráti társaságok is. A lényeg, hogy a pályázó kollektíva valóban létezzen, s legyen olyan, a hozzá kötődők életét megszépítő, színesítő célja, aminek sikeréhez jól jönne egy kis apanázs. E társaságok félmilliót nyerhetnek, míg az egyesületek 3 milliót. Ezúttal a baráti társaságokra voltam kíváncsi, közülük kerestem meg néhányat. Így találtam rá az Uzdi Diákok Baráti Társaságára. Uzd a Tolna megyei Sárszentlőrinc része, a falunak ezen a fertályán, a Fördős kúriában egykor iskola volt, s ennek volt tanulói hozták létre 2017-ban a baráti kört. A főleg nyugdíjasokból álló közösség Uzdtól többnyire immár messze élő, 35 tagja az elmúlt évben több mint 300 évelő növénnyel szépítette volt iskolája parkját, emellett falunapot rendeztek, amin többszázan mulattak. A társaság elnöke, a 72 esztendős Farkasfalvi József elmondta, hogy idén egy olyan ifjúsági tábort szerveznek a diákszállásként működő kúriába, ahol 25-25 magyar és cigány iskolás pihenhet. A gyerekek sokat labdáznak majd, tüzet raknak, sütnek-főznek, csuzliznak, nyilaznak, fűzfasípot faragnak, vagyis őseik a számítógép előtti korát élik újra. A pécsi Speckó mozgalom arra vállalkozik, hogy a vakok és a mozgáskorlátozottak napi nehézségeire érzékennyé tegye a többségi társadalmat. Mint a Speckó irányítójától, Pintér Csaba, szociológustól megtudtam, olyan önkénteseket keresnek, akik a mozgalom rendezvényeire eljáró, húsz fogyatékossal megismertetnék saját hobbijukat, és elvinnék őket kirándulni, sportolni, horgászni vagy épp jógázni. Van olyan kör, ami fényképezés központú médiaklubot indít be, s van, ami kecskefarmra invitálja a gyerekeket. Egy somogyi klub helytörténeti kutatással foglalkozik, egy szigetvári társaság azt próbálja megtanítani a fiataloknak, hogy miért érdemes részt venniük a közügyekben. Egyik csapat sem foglalkozik a migránsokkal. A társaságok irányítói és tagjai tisztában vannak azzal, hogy a kormány aktív antipátiával kíséri működésüket. (Mint arról írtunk, a komlói rendőrkapitányt – vélhetően – azért mentették fel posztjáról, mert drogprevenciós klubja Soros-támogatást kért és kapott.) Mindez a most pénzhez jutó társaságok számára nem okoz szorongást. Legyintenek rá.
- Mi nem politizálunk – állítja Györky Zoltán. – Hogy ki, melyik pártnak a híve, az sosem kerül szóba.
- Amiatt nem aggódott senki – faggatom Györkyt -, hogy a bulihely Soros pénzén épül?
- Mi nem sorosozunk. Fontosabb dolgunk van.
- Mi az?
- Hát a kutyák. És a békesség. A saját életünket akarjuk élni, nem azt, ami a politika diktál.
Témák
Pécs

Recseg, ropog a nyugdíjrendszer - kormány semmit nem hajlandó úgy számolni, hogy az időseknek kedvezzen

Publikálás dátuma
2019.02.08. 08:30

Fotó: Vajda József
Érdemi egyeztetést várnak a kormánytól az országos nyugdíjas szervezetek az idősek gondjairól, a nyugdíjrendszer jövőjéről. Legfontosabb követelésüket az országos nyugdíjas parlament mai ülésén választják ki.
A miniszterelnök szerint „létezik egy megállapodás a polgári, nemzeti, keresztény kormány és a nyugdíjasok között”, legalábbis így fogalmazott az Idősek Tanácsa tizenkét kiválasztott tagjának tavaly októberben. Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület szervezésében, az összes országos nyugdíjas szervezet támogatásával ma harmadszor összeülő országos konferencia több mint négyszáz résztvevője ezt érezhetően másként gondolja. Máskülönben nem fogalmaztak volna meg őszi találkozóikon egy harminc pontos listát arról, miben kellene változtatni a kormány időspolitikáján. Álláspontjuk szerint meg kell változtatni az Alaptörvényt, hogy az az állam kötelességeként ismerje el az idősek méltó életkörülményeinek biztosítását. Úgy látják, a kormánynak központi gazdaságpolitikai intézkedéseket kellene hozni a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és biztonsága érdekében. A méltóságukat is veszélyben érzik, különben nem kérték volna annak kimondását a kormánytól, hogy adók, járulékok, illetékek megfizetésével az idősek is hozzájárulnak a felosztható források bővítéséhez. A nyugdíjas parlament küldöttei egybehangzóan kimondták, hogy vissza kellene hozni az éves nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor a vegyes indexálást, amikor fele-fele arányban veszik figyelembe a tervezett inflációt és a várt bérkiáramlás mértékét. Ráadásul mindezt egy differenciált rendszerben képzelik el, ahol a kisnyugdíjasok többet kapnak, mint akiknek magas ellátása van. Az Orbán-kormány évek óta nem hajlandó tárgyalni a példátlanul rugalmatlan magyar nyugdíjba vonulási rendszer oldásáról, egy – a korábban nyugdíjba menőket alacsonyabb összeggel büntető, a továbbdolgozókat pedig több pénzzel jutalmazó, a biztosítási rendszerben bónusz-málusz rendszernek nevezett – rugalmasabb új szisztéma kidolgozásáról. Ez az egyik alaptétel a nyugdíjasok kívánságlistájában.

Visszakövetelik a Nyugdíjbiztosítási Alap önállóságát és ellenőrizhetőségét, mert ma a Magyar Államkincstár nagy közös kalapjában követhetetlen a be- és kifizetések útja. Fontos gondnak tartják, hogy megyénként változó a nyugdíjasok helyzete, a nők kevesebb pénzt kapnak és az ellátás mértéke függ a nyugdíjba vonulás időpontjától is. Ezekben a kérdésekben is kormányzati lépéseket sürgetnek az idősszervezetek tagjai. A nyugdíjprémiumot beépítenék a nyugdíjalapba, és a gondozásra szorulók ellátórendszerének bővítését várják, hogy legalább ne romoljon a hozzáférés lehetősége a nagy létszámú Ratkó-korosztály nyugdíjba vonulásával. Nemzetközi szinten is elfogadott nyugdíjas igazolványt kérnek, lehetőséget a közszférában is a további munkára, a versenyszférában érvényes szabályokkal. Azt várják, hogy az idősek elleni támadásokat szigorúbban ítéljék meg és mondja fel a kormány az Ukrajnával fennálló nyugdíj megállapodást. A nyugdíjas fogyasztói kosár átalakításával a valós infláció követését akarják elérni az éves nyugdíjemeléseknél, de olyan törvényi változást igénylő kéréseket is megfogalmaztak, mint hogy kapjon egyszeri kegyeleti támogatást az özvegyen maradt házastárs, válasszanak Idősügyi Szószólót, ingyenes gyógyszereket kapjanak a betegek szakorvosi rendelvényre, vagy éppen a sok idős embert gondozó háziorvosi körzeteknek kiegészítő pótlékot vezessenek be. A javaslatok között szerepel, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékos felajánlásával a gyerekek saját szüleiket is támogathassák, a tao pénzeket pedig országos nyugdíjas szervezetek is megkaphassák. Végül azt is javasolják, hogy évente megrendezett nyugdíjas parlamentjeiket a kormány támogassa. Ez a nyugdíjas társadalom valódi elvárás listája, amit a kormánynak kellene teljesíteni. Tegyük hozzá, nem telhetetlenek az idős emberek, éppen ezért a felsoroltakból egyetlen kérdést akarnak ma kiválasztani, amire az elkövetkező egy évben megoldást várnak a kormánytól. De abban elszántak, hogy ezt kikényszerítsék.

Egyre kevesebbet kapnak a pénzükért

A KSH adatai szerint a magyar nyugdíjas társadalom létszáma visszajutott az 1991-ben mért szintre, csaknem 600 ezerrel kisebb, mint 1999-ben, amikor majdnem 3 millió 200 ezer ember kapott nyugdíjat vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátást. A Publicus Intézet januárban készített felmérése arra kereste a választ, hogy 2,6 millió nyugdíjasunk szerint hol szorít leginkább a cipő, miben kellene lépni a kormánynak. A kutatás bebizonyította, hogy a legnagyobb problémának általában is azt tartja az idős emberek több mint fele, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét az ígéretek ellenére nem őrizte meg a kormány. Ehhez hasonlóan a megkérdezettek 55 százaléka szerint a nyugdíjrendszer belső igazságtalanságainak megszüntetése lenne a legfontosabb feladat. Amikor saját életüket kellett elemezni, ennél is hangsúlyosabban, 72 százalékuknál jelentkezett a nyugdíjuk elértéktelenedésének gondja és az igazságosabb nyugdíjrendszer igénye. Az idősek gondozó intézményeinek hiánya főként a megyeszékhelyeken feszítő, de a megkérdezettek 42 százaléka szerint gyenge az egészségügyi ellátás, és sokan várnának nagyobb társadalmi megbecsülést is.

Második levél Orbánnak

Február elején újabb levélben követelte a nyugdíjas szervezetekkel folytatandó tárgyalások megkezdését a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK), miután első kérésükre csak semmitmondó választ kaptak a humántárcától. Először a nyugdíjasok szervezeteivel folytatott érdekegyeztetés megkezdésére, és az idei 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kérte a miniszterelnököt Papp Katalin elnök, de Orbán Viktor titkársága szerint ez nem olyan kérdés, amivel egy miniszterelnöknek foglalkozni kell, ezért a levelet továbbküldték a humántárcának. A felvetések, kérések végül Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkárnál landoltak, akinek azonban csak a kormányzati sikerszövegek megismétlésére tellett. Ezen annyira felháborodtak a NYOK tagjai, hogy Papp Katalin a napokban megint Orbánnak küldött levelet, amiben már keményebb hangot ütött meg: „Képviseletünk elvárja, hogy a fent említett kérdések megoldására egyeztetés és a megvalósításhoz szükséges ütemterv készüljön”. Ezzel azt is megüzente: változnak az idők, fogy a türelem a társadalomban. Az idősekben is.

Népszava-interjú Nincs már felosztó-kirovó nyugdíjrendszer

A hazai cégek fele öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, többnyire minimálbért fizet, de ezeket az adatokat nem is veszik figyelembe, amikor a kormány az átlagkeresetek dinamikus növekedéséről beszél. Pitti Zoltán közgazdász internetes elemzéseiben arra világít rá, hogy a valóságban vagy nem olyan mértékű a béremelkedés, mint a hivatalos statisztikákban, vagy a foglalkoztatottak számát kell másként értelmeznünk. Valójában tehát azt sem tudhatjuk pontosan, mekkora összeg kerül a nyugdíjkasszába, megvan-e a nyugdíjak fedezete? Úgy vélem, nincs meg a fedezet, de mivel nem átlátható a nyugdíjkassza, biztosat nem lehet állítani. A munkavállalók befizetései nagyobbrészt ellenőrizhetők, de az könyvelési kérdés – valójában politika akarat kérdése - hogy a munkáltatók befizetéseit hogy tartják nyilván, illetve milyen célokra fordítják. A pártokat látványosan meghurcolja a Számvevőszék, mert nem átlátható a gazdálkodásuk, de ezt nem teszi meg a nyugdíjalappal, s ez alapvető hiba. Ha a KSH átlagbéreit beszorozzuk a GDP előállításában foglalkoztatottak számával, olyan bődületes összeget kapunk, ami után a nyugdíjkassza bevételeinek meredeken emelkednie kellene. Így azt sem lehet tudni, valóban szükség van-e nyugdíjreformra? Mindenképpen kellene nyugdíjreform, de előtte tisztázni kellene az állam felelősségét az idősek ellátásában. Most nem tudni azt sem, mi lesz a kifizetések fedezete tíz év múlva. A dolgozók a mostani felosztó-kirovó rendszerben megbízzák az államot, hogy tartsa számon a befizetéseiket és majd ennek megfelelően fizessen nekik ellátást idős korukban. De amióta nem járulékként szedi be az állam a pénzeket, hanem adóként, azóta nincs kifizetési kötelezettsége. Összességében megrendült a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítás „biztosítási” jellege. Akkor ez már csak nevében felosztó-kirovó rendszer? Valójában erről van szó, csak még senki nem meri kimondani, illetve nyoma sincs annak, hogy milyen új rendszerrel kívánják felváltani. Az OECD napokban megjelent elemzése szerint egyre több magyar nyugdíjas kerül a szegénységi küszöb alá, alapnyugdíj kellene. Egyetért a javaslattal? Nem, mert szembe megy a nyugdíjrendszer munkára ösztönző elemeivel. Nem ezzel kellene kezdeni a rendszer átalakítását, hanem például a fogyasztói árak alakulása mellett a béremelkedést is követő éves indexálás visszahozásával, aminek a fedezete is meglenne, hisz „Magyarország jobban teljesít”. De ezzel is van baj: a bérrendszerünk elosztó jellegű, elég a minimálbérre, garantált bérminimumra gondolni, ami nem teljesítmény alapon fizet, és ez a torzulás megy tovább a nyugdíjrendszerbe is. A kormány tárgyalni sem hajlandó az indexálás átalakításáról. Legalább azt el kellene érni, hogy átalakítsák a nyugdíjas fogyasztói kosarat, ami alapján most számolják az inflációt. Ma ugyanis nincsenek benne a meredeken emelkedő gyógyszerárak, ami az időseknél nagyon magas tétel, de a lakhatási költségekkel sem számolnak. Számukra sovány vigasz, hogy az üzemanyagárak viszont időnként mérséklődnek. Egyetért azzal, hogy a kormány most a járulékok elengedésével akarja visszacsalogatni a munkába a nyugdíjasokat? Kisstílű, megoldásnak tartom, amit azért találtak ki, hogy ne kelljen majd hosszú távon megfizetni ezeknek az embereknek az évi fél százalékos nyugdíjemelést. A nyugdíjas szövetkezetek sem a várt hatékonysággal működnek, a megoldás az lenne, ha egyszerűen hagynák tovább dolgozni az embereket a saját munkahelyükön, amennyiben szükség van rájuk és amennyiben dolgozni és keresni szeretnének.

Témák
nyugdíj

A Fidesz kommunikációs tanácsadója ma már a Kutyapárt pólójában járkál - többek között Hollik István miatt

Publikálás dátuma
2019.02.08. 08:00

Fotó: Molnár Ádám
Anno egy Gyurcsány-videó után látta meg benne a lehetőséget a kormánypárt.
Még a Fidesz egykori kommunikációs tanácsadójának is sok, ami a kormánypárti médiagépezetben folyik: Tomanovics Gergely öt évig dolgozott a Fidesz kommunikációs stábjában 2006 és 2011 között, napjainkban viszont inkább a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pólójában járkál. – Ez a párt képviseli azt az irányt, amire szerintem szükség lenne ahhoz, hogy változás legyen az országban – magyarázza lapunknak. Tomanovicsot azért kerestük meg, mert az elmúlt hónapokban - például a rabszolgatörvény vagy a nyugdíjak csúszása után -, mintha porszem került volna az általában jól működő fideszes kommunikációba. – Szerintem ez arra vezethető vissza, hogy hierarchikus a rendszer – szögezi le az egykori kampánycsapat tagja, hozzátéve: egy kormánylap főszerkesztőnek például nincs hatásköre, fogalma sincs mit kommunikáljon, ha nincs ott valaki, aki előre megírja ezt neki. Kérdésünkre, hogy ki lehet ez a „valaki”, azt mondja, szerinte még mindig Habony Árpád.
Tomanovicsra egyébként egy videója után figyelt fel a Fidesz stábja, amelyben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt parodizálja. A férfi azt mondja, Soros Györgyről nem csinált volna hasonlót, hiszen róla ”nincsenek százával olyan videók, amikben gyökeresen az ellentétét állítja egy korábbi kijelentésének.” Tomanovics a fidesz.hu alkalmazásában állt, napi sajtótájékoztató anyagokat töltött fel. A 2010-es kormányváltás után a kormány.hu-n csinálta ugyanezt. Az akkori uniós választási kampányfilmet is az ő csapata készítette. Korábbi főnöke a ma már kormányszóvivőként tevékenykedő Hollik István volt, állítása szerint az ő személye is szerepet játszott abban, hogy "megutálja az egészet". A volt kommunikátor hiába mondott fel már 2011-ben, teljesen vállalhatatlan csak 2015-ben lett neki a kormánypárt, a Soros-kampány miatt. – Lecsökkent a kreatív potenciál és a színvonal is – tette hozzá. Felvetésünkre, hogy nem is kell a Fidesznek a kreativitás, a férfi azt mondja, tényleg nem. - Jó káderek kellenek, akik egyben katonák is - mondta.
A férfi most programozást tanul és a jövőben is ezzel szeretne foglalkozni, bár gyorsan hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül Magyarországon. – A politikai csatározásokba már belefáradtam - tette hozzá.  A Fidesz kampánycsapatából való kiugrása után egyedül a Jobbik kereste meg, 2013-ban. Novák Előd írt neki egy e-mailt, hogy működjön közre a 2014-es kampányukban, de Tomanovics elhajtotta. – Egy autómosóból indultam, nekem ez valóra vált álom volt. Miután eljöttem elkezdődött egy lejtmenet az életemben, csúnyán pofára estem, nagyon meggondolom kinek, mit vállalok. A mai közéletben egyedül a kétfarkúak azok, akiknek szívesen dolgozok – magyarázza, hozzátéve: szomorú, hogy egy vicc párt ma a legkomolyabban vehető hazánkban. Tomanovics arra a kérdésünkre, hogy nem jutott-e eszébe olyan videót összerakni Orbán Viktorról, mint amivel Gyurcsány esetében „híres” lett, csak annyit mondott: van pár kisebb-nagyobb mértékben kidolgozott, készülő projektötlete. – Csak ma már kicsit nagyobb a zaj a közösségi médiában, mint 2006-ban, és nehezebb hasonló hatást elérni. A volt kampánycsapattag a “jó értelemben vett populizmus” nevet adta mostani koncepciójának: – Rengetegen vannak azok, akik se a bajszos szarozókhoz, sem a soros-bérencezőkhöz nem tudnak oda állni, sőt: merem állítani, ők az abszolút többség, nekik kell teljesen új irányt mutatni. Orbán Viktor zsenialitása is abban rejlik, hogy megérti az embereket, és nagyon jól játssza az “egy közülünk” szerepet, még ha hazugság is az egész. Ez az, amit el kell tanulni tőle, és jobban csinálni – hangsúlyozta.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08. 12:00