Soros kutyái

Publikálás dátuma
2019.02.08 09:00

Fotó: Csortos szabolcs
A Soros György által támogatott civil körök tagjai nem foglalkoznak azzal, hogy a kormány megpróbálja lejáratni finanszírozójukat. Azt mondják, fontosabb dolguk van.
Tucatnyi kutya nyargalászik a pécsi jégpályával szomszédos, fél focipályányi, bekerített futtatón. A négylábúak nagyokat vakkantva kergetőznek, néha évődve feldöntik egymást, de játékuk sosem durva, valamennyien jól neveltek, szelídek. Gazdáik kedélyesen beszélgetnek. Minden nap este hétkor 10-15-20 gazdi és kedvence itt múlatja az időt, ha esik, ha fúj. Most éppen esik, de ez senkit nem zavar.
- Nagykozárról járunk ide, az 11 kilométer – mondja Tímea, s odamutat az alkalmi falka sűrűjébe visszafutó, méretes kutyájára. – Zico a neve, a férjem nagy focirajongó, az NB III-ban játszott évekig, most edző, és Zico volt a liblingje. A mi Zico-nk hovawart fajta, és mivel nagy testű, minden futtatóról kiutáltak minket. Pedig Zico senkit se bánt. Itt egyből befogadtak. Ha jövünk, jókat beszélgetünk, mindenki figyelmes, képzelje, még a születésnapomon is felköszöntöttek. A Facebookról tudták meg mikor van. Csokit kaptam. Amúgy Tímea gyermekápoló, férje meg cipész. Gyermekeik Pesten élnek. A leggyakrabban Szekeres Sándor fordul meg a futtatón. A családos, 54 esztendős férfi naponta ötször sétáltatja meg német-magyar vizslakeverékét, ami nem kis teljesítmény, hiszen neki gyógyíthatatlan érszűkület miatt mindkét lábát combközéptől amputálták, ahogy két kezének ujjait is. Az egyik közeli panellakásban élő, korábban az építőiparban dolgozó Sándor elektromos meghajtású kerekesszékkel „sétál”.
- Gyakran rendezünk egy kis ramazurit – dicsekszik a férfi, s fejével a futtató sarkában szerénykedő esőbeálló felé biccent. – Bográcsgulyás meg grillhús a sztár. Itt mindig jól telik az idő. S hogy miről beszélgetnek a gazdik, azt talán az 52 éves Györky Zoltán foglalja össze a legtömörebben: - A kutyákról és magunkról – mondta a piackutatóként dolgozó, pedagógus és szociológus végzettségű, nős, kétgyermekes férfitől, akit egyébként vizslája, Boldizsár „hozott” el ide két évvel ezelőtt.
- Volt, hogy segítettek is egymásnak?. - Itt szinte mindenki megnyílik, és elmondja milyen gondokkal küszködik. Hogy beteg az édesanyja, meg hogy min vitázik a fiával, mi van a munkahelyén. Meghallgatjuk egymást, figyelünk a másikra, és szerintem ez nagy segítség. A gazdik csapata hamarosan belefog egy munkába. Az esőbeálló elöregedett, ezért a futtató teamje erősebbre és esztétikusabbra cseréli a fából és hullámpalából tákolt építményt. Györky Zoltán fedezte fel, hogy a civil közösségek támogatást kaphatnak a Soros György által létrehozott alapítványoktól, és pályázatával januárban nyert is félmillió forintot. Hozzátesznek még némi pénzt és kalákába végzett munkát, s nyárra kész lesz az új bulisarok.
A jégpálya melletti futtató közönségét azt követően ismertem meg, hogy megkérdeztem a pécsi Emberség Erejével Alapítványt, melyik dél-dunántúli közösség milyen célra kapott idén támogatást az Erősödő Civil Közösségek projekt révén. Ismert, hogy a tavaly startoló projektet a kormány keményen támadta, mondván, Soros azért támogatja az ebben résztvevő szervezeteket, mert azok migránsokat akarnak betelepíteni. Erre a feltételezésre semmi bizonyíték nem volt, ennek ellenére tucatnyi fideszes vezetésű város önkormányzata – Pécsé is – nem kívánatos szervezetnek minősítette a Soros támogatására pályázó civil köröket, s a pénzről döntő pécsi alapítványt. A civilek azonban nem ijedtek meg, s az első évben 111, a másodikban már 144 pályázat érkezett az alapítványhoz. 2019-ben 64 csapat 103 millió forint támogatást nyert el. A győztes kollektívák mögött általában egyesület áll, ám pályázhattak jogi hátérrel nem rendelkező baráti társaságok is. A lényeg, hogy a pályázó kollektíva valóban létezzen, s legyen olyan, a hozzá kötődők életét megszépítő, színesítő célja, aminek sikeréhez jól jönne egy kis apanázs. E társaságok félmilliót nyerhetnek, míg az egyesületek 3 milliót. Ezúttal a baráti társaságokra voltam kíváncsi, közülük kerestem meg néhányat. Így találtam rá az Uzdi Diákok Baráti Társaságára. Uzd a Tolna megyei Sárszentlőrinc része, a falunak ezen a fertályán, a Fördős kúriában egykor iskola volt, s ennek volt tanulói hozták létre 2017-ban a baráti kört. A főleg nyugdíjasokból álló közösség Uzdtól többnyire immár messze élő, 35 tagja az elmúlt évben több mint 300 évelő növénnyel szépítette volt iskolája parkját, emellett falunapot rendeztek, amin többszázan mulattak. A társaság elnöke, a 72 esztendős Farkasfalvi József elmondta, hogy idén egy olyan ifjúsági tábort szerveznek a diákszállásként működő kúriába, ahol 25-25 magyar és cigány iskolás pihenhet. A gyerekek sokat labdáznak majd, tüzet raknak, sütnek-főznek, csuzliznak, nyilaznak, fűzfasípot faragnak, vagyis őseik a számítógép előtti korát élik újra. A pécsi Speckó mozgalom arra vállalkozik, hogy a vakok és a mozgáskorlátozottak napi nehézségeire érzékennyé tegye a többségi társadalmat. Mint a Speckó irányítójától, Pintér Csaba, szociológustól megtudtam, olyan önkénteseket keresnek, akik a mozgalom rendezvényeire eljáró, húsz fogyatékossal megismertetnék saját hobbijukat, és elvinnék őket kirándulni, sportolni, horgászni vagy épp jógázni. Van olyan kör, ami fényképezés központú médiaklubot indít be, s van, ami kecskefarmra invitálja a gyerekeket. Egy somogyi klub helytörténeti kutatással foglalkozik, egy szigetvári társaság azt próbálja megtanítani a fiataloknak, hogy miért érdemes részt venniük a közügyekben. Egyik csapat sem foglalkozik a migránsokkal. A társaságok irányítói és tagjai tisztában vannak azzal, hogy a kormány aktív antipátiával kíséri működésüket. (Mint arról írtunk, a komlói rendőrkapitányt – vélhetően – azért mentették fel posztjáról, mert drogprevenciós klubja Soros-támogatást kért és kapott.) Mindez a most pénzhez jutó társaságok számára nem okoz szorongást. Legyintenek rá.
- Mi nem politizálunk – állítja Györky Zoltán. – Hogy ki, melyik pártnak a híve, az sosem kerül szóba.
- Amiatt nem aggódott senki – faggatom Györkyt -, hogy a bulihely Soros pénzén épül?
- Mi nem sorosozunk. Fontosabb dolgunk van.
- Mi az?
- Hát a kutyák. És a békesség. A saját életünket akarjuk élni, nem azt, ami a politika diktál.
Témák
Pécs
Frissítve: 2019.02.08 09:00

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Az Emmi is koszorúzott meg gyurcsányozott

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt meggyilkolt áldozatok sírjánál. A tárca szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008 és 2009 között kilenc településen történt rasszista indítékból elkövetett támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.  Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát - írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótta le kegyeletét a sírnál. A minisztérium azért nem felejtett el gyurcsányozni sem a tragédia évfordulója alkalmából: a közleményben felidézték, a tatárszentgyörgyi gyilkosság egy évtized múltán szimbólumává vált a gyilkosságsorozatnak, valamint annak az időszaknak, amikor a Gyurcsány-kormány idején lehetőség volt félkatonai gárdáknak a roma közösségeket félelemben tartani, miközben magukat jogvédőnek mondó politikusok nyilatkozataikkal azt közvetítették, hogy a romáknak csak az áldozat szerepe juthat Magyarországon.

Frissítve: 2019.02.23 15:44