Soros kutyái

Publikálás dátuma
2019.02.08 09:00

Fotó: Csortos szabolcs
A Soros György által támogatott civil körök tagjai nem foglalkoznak azzal, hogy a kormány megpróbálja lejáratni finanszírozójukat. Azt mondják, fontosabb dolguk van.
Tucatnyi kutya nyargalászik a pécsi jégpályával szomszédos, fél focipályányi, bekerített futtatón. A négylábúak nagyokat vakkantva kergetőznek, néha évődve feldöntik egymást, de játékuk sosem durva, valamennyien jól neveltek, szelídek. Gazdáik kedélyesen beszélgetnek. Minden nap este hétkor 10-15-20 gazdi és kedvence itt múlatja az időt, ha esik, ha fúj. Most éppen esik, de ez senkit nem zavar.
- Nagykozárról járunk ide, az 11 kilométer – mondja Tímea, s odamutat az alkalmi falka sűrűjébe visszafutó, méretes kutyájára. – Zico a neve, a férjem nagy focirajongó, az NB III-ban játszott évekig, most edző, és Zico volt a liblingje. A mi Zico-nk hovawart fajta, és mivel nagy testű, minden futtatóról kiutáltak minket. Pedig Zico senkit se bánt. Itt egyből befogadtak. Ha jövünk, jókat beszélgetünk, mindenki figyelmes, képzelje, még a születésnapomon is felköszöntöttek. A Facebookról tudták meg mikor van. Csokit kaptam. Amúgy Tímea gyermekápoló, férje meg cipész. Gyermekeik Pesten élnek. A leggyakrabban Szekeres Sándor fordul meg a futtatón. A családos, 54 esztendős férfi naponta ötször sétáltatja meg német-magyar vizslakeverékét, ami nem kis teljesítmény, hiszen neki gyógyíthatatlan érszűkület miatt mindkét lábát combközéptől amputálták, ahogy két kezének ujjait is. Az egyik közeli panellakásban élő, korábban az építőiparban dolgozó Sándor elektromos meghajtású kerekesszékkel „sétál”.
- Gyakran rendezünk egy kis ramazurit – dicsekszik a férfi, s fejével a futtató sarkában szerénykedő esőbeálló felé biccent. – Bográcsgulyás meg grillhús a sztár. Itt mindig jól telik az idő. S hogy miről beszélgetnek a gazdik, azt talán az 52 éves Györky Zoltán foglalja össze a legtömörebben: - A kutyákról és magunkról – mondta a piackutatóként dolgozó, pedagógus és szociológus végzettségű, nős, kétgyermekes férfitől, akit egyébként vizslája, Boldizsár „hozott” el ide két évvel ezelőtt.
- Volt, hogy segítettek is egymásnak?. - Itt szinte mindenki megnyílik, és elmondja milyen gondokkal küszködik. Hogy beteg az édesanyja, meg hogy min vitázik a fiával, mi van a munkahelyén. Meghallgatjuk egymást, figyelünk a másikra, és szerintem ez nagy segítség. A gazdik csapata hamarosan belefog egy munkába. Az esőbeálló elöregedett, ezért a futtató teamje erősebbre és esztétikusabbra cseréli a fából és hullámpalából tákolt építményt. Györky Zoltán fedezte fel, hogy a civil közösségek támogatást kaphatnak a Soros György által létrehozott alapítványoktól, és pályázatával januárban nyert is félmillió forintot. Hozzátesznek még némi pénzt és kalákába végzett munkát, s nyárra kész lesz az új bulisarok.
A jégpálya melletti futtató közönségét azt követően ismertem meg, hogy megkérdeztem a pécsi Emberség Erejével Alapítványt, melyik dél-dunántúli közösség milyen célra kapott idén támogatást az Erősödő Civil Közösségek projekt révén. Ismert, hogy a tavaly startoló projektet a kormány keményen támadta, mondván, Soros azért támogatja az ebben résztvevő szervezeteket, mert azok migránsokat akarnak betelepíteni. Erre a feltételezésre semmi bizonyíték nem volt, ennek ellenére tucatnyi fideszes vezetésű város önkormányzata – Pécsé is – nem kívánatos szervezetnek minősítette a Soros támogatására pályázó civil köröket, s a pénzről döntő pécsi alapítványt. A civilek azonban nem ijedtek meg, s az első évben 111, a másodikban már 144 pályázat érkezett az alapítványhoz. 2019-ben 64 csapat 103 millió forint támogatást nyert el. A győztes kollektívák mögött általában egyesület áll, ám pályázhattak jogi hátérrel nem rendelkező baráti társaságok is. A lényeg, hogy a pályázó kollektíva valóban létezzen, s legyen olyan, a hozzá kötődők életét megszépítő, színesítő célja, aminek sikeréhez jól jönne egy kis apanázs. E társaságok félmilliót nyerhetnek, míg az egyesületek 3 milliót. Ezúttal a baráti társaságokra voltam kíváncsi, közülük kerestem meg néhányat. Így találtam rá az Uzdi Diákok Baráti Társaságára. Uzd a Tolna megyei Sárszentlőrinc része, a falunak ezen a fertályán, a Fördős kúriában egykor iskola volt, s ennek volt tanulói hozták létre 2017-ban a baráti kört. A főleg nyugdíjasokból álló közösség Uzdtól többnyire immár messze élő, 35 tagja az elmúlt évben több mint 300 évelő növénnyel szépítette volt iskolája parkját, emellett falunapot rendeztek, amin többszázan mulattak. A társaság elnöke, a 72 esztendős Farkasfalvi József elmondta, hogy idén egy olyan ifjúsági tábort szerveznek a diákszállásként működő kúriába, ahol 25-25 magyar és cigány iskolás pihenhet. A gyerekek sokat labdáznak majd, tüzet raknak, sütnek-főznek, csuzliznak, nyilaznak, fűzfasípot faragnak, vagyis őseik a számítógép előtti korát élik újra. A pécsi Speckó mozgalom arra vállalkozik, hogy a vakok és a mozgáskorlátozottak napi nehézségeire érzékennyé tegye a többségi társadalmat. Mint a Speckó irányítójától, Pintér Csaba, szociológustól megtudtam, olyan önkénteseket keresnek, akik a mozgalom rendezvényeire eljáró, húsz fogyatékossal megismertetnék saját hobbijukat, és elvinnék őket kirándulni, sportolni, horgászni vagy épp jógázni. Van olyan kör, ami fényképezés központú médiaklubot indít be, s van, ami kecskefarmra invitálja a gyerekeket. Egy somogyi klub helytörténeti kutatással foglalkozik, egy szigetvári társaság azt próbálja megtanítani a fiataloknak, hogy miért érdemes részt venniük a közügyekben. Egyik csapat sem foglalkozik a migránsokkal. A társaságok irányítói és tagjai tisztában vannak azzal, hogy a kormány aktív antipátiával kíséri működésüket. (Mint arról írtunk, a komlói rendőrkapitányt – vélhetően – azért mentették fel posztjáról, mert drogprevenciós klubja Soros-támogatást kért és kapott.) Mindez a most pénzhez jutó társaságok számára nem okoz szorongást. Legyintenek rá.
- Mi nem politizálunk – állítja Györky Zoltán. – Hogy ki, melyik pártnak a híve, az sosem kerül szóba.
- Amiatt nem aggódott senki – faggatom Györkyt -, hogy a bulihely Soros pénzén épül?
- Mi nem sorosozunk. Fontosabb dolgunk van.
- Mi az?
- Hát a kutyák. És a békesség. A saját életünket akarjuk élni, nem azt, ami a politika diktál.
Témák
Pécs
Frissítve: 2019.02.08 09:00

Kazahsztán, Kína: otthonos keleti diktatúrákba látogat Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:50
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Maszimovval. A diktatúrának számító Kazahsztánban is otthon érezte magát a kormány
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
A miniszterelnök elugrik az önként távozó diktátor után frissen átnevezett kazah fővárosba, hogy aztán Pekingben írjon alá kétoldalú megállapodásokat.
Orbán Viktor kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton az MTI-t.
A magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Tegyük hozzá: Nazarbajev több mint három évtizeden keresztül diktátorként vezette a 18 milliós országot, személyisége pedig annyira rányomja bélyegét a kazah mindennapokra, hogy önkéntes visszavonulása után a parlament róla nevezte át a fővárost, a korábbi Asztanát is. 
Ez olyan, mintha a fideszes kétharmad hálája jeléül egyszerűen Orbánnak vagy Orbániumnak keresztelné át Budapestet.
Kazahsztán tehát továbbra is diktatúra, de mit tegyünk, ha Orbán inkább otthon érzi magát ott, mint Brüsszelben - ahogy ezt már egy 2015-ös látogatása során is elismerte.
Nurszultáni látogatása után Orbán Viktor csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja. Pénteken kezdődik Pekingben a második Egy övezet, egy út (One belt One Road, OBOR) fórum , amelyre 37 kormány-, illetve államfő, valamint más vezető jelezte részvételét. Kína külügyminisztere korábban elmondta: az eseményen olyan témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint az összeköttetések fejlesztése, a növekedés új forrásainak feltárása, újabb együttműködési formák kialakítása és a fenntartható fejlődés.  Magyarország fő, az OBOR-hoz kapcsolódó projektje a Budapest- Belgrád vasútvonal megépítése lesz, ami több mint 700 milliárd forintos áron épülhetne meg. A projektre a kínai állam ad hitelt, ám azt nehéz lenne megmondani, hogy miért éri meg mindez: egy becslések szerint 130 évbe telne, míg a vasúti összeköttetés gazdaságilag megtérülne Magyarországnak, 
Frissítve: 2019.04.20 10:54

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06