Vaddisznó tépte ki egy nő kezéből a táskáját - videó

Publikálás dátuma
2019.02.08. 10:02
Illusztráció
Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Kórházba vittek két embert, akikre vaddisznó támadt Szilágysomlyón. A térfigyelő kamera rögzítette, ahogy az állat elől menekülő nő beszalad egy boltba.
Egy szilágysomlyói üzlet térfigyelő kamerája rögzítette, amikor egy nő, akit egy vaddisznó üldözött, bemenekül a boltba, és bár sikerül becsukni az ajtaját, az állat kitépte a kezéből a táskáját és a tartalmát szétszórta a járdára. A vaddisznó a combján megsebesítette a nőt és egy férfi is kisebb sérüléseket szenvedett. Mindkettejüket kórházba szállították, ahol veszettség elleni oltást is kaptak - írta a Maszol.ro.
A Szilágy megyei vadászok és sporthorgászok egyesületének elnöke, Cristian Crişan szerint a vaddisznót vélhetően kutyák kergették be a városba az erdő széléről. Az emberektől megijedve viselkedhetett támadóan. 
"A vaddisznók rendszerint elfutnak az ember elől, nem támadnak rá”

 A megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Maria Cristea elmondta, a vaddisznót visszakergették az erdőbe.
Szerző

Itt a lista: ezek a világ legveszélyesebb helyei, ha nőnek születtél

Publikálás dátuma
2019.02.08. 09:30

Fotó: Sefa Karcan / Anadolu
Nem csak az arab országokban élnek jogfosztottan a nők, egyes ázsiai országokban még tragikusabb a helyzetük. Az afgán nők máris tiltakoznak a sária körvonalazódó újbóli uralma ellen.
A mindenre kiterjedő amerikai-orosz versengés nyomán már nem csak Washington tárgyal a tálibokkal, Moszkva is közvetítőként lép fel a különböző afgán csoportok közötti egyeztetésben. Az orosz fővárosban tárgyaló tálibok katari irodájának vezetője, Sher Mohammad Abbas Stanikzai kedden bejelentette, új, „iszlám alkotmányt”, sária törvénykezést és iszlám kormányzatot akarnak újra Afganisztánban. Érvelésük szerint a jelenlegi alkotmány érvénytelen, mert a nyugatot másolja. Már a januári dohai amerikai –tálib, az amerikai csapatkivonást előkészítő tárgyalásokon látszott, hogy a biztonsági szempontokon nem kíván túllépni Donald Trump és csapata, megelégszik azzal, hogy biztosítékot kapjanak, az amerikai erők kivonulása után  a terrorcsoportok nem használhatják biztonságos háttérországként Afganisztánt. Csakhogy a tálibok bevonása a kormányzatba nyilvánvalóan nem érhető el olyan kompromisszumok nélkül, amelyek elsősorban a nők és más kisebbségek jogait veszélyezteti. Az 1996–2001 közötti tálib rémuralom, amelynek az amerikai katonai beavatkozás vetett véget, túl közeli ahhoz, hogy ne szólalt volna meg a vészcsengő a nők jogaiért harcoló aktivisták között. Az Afgán Nők Hálózata (Afghan Women's Network), amelynek 125 helyi fiókszervezete van, leszögezte, nem fogad el olyan békeegyezményt, amely a női jogok sérelmére épül. Felhívták a különböző tárgyalóküldöttségeket, álljanak ki a női jogok védelmében. „Jogunk van iskolába járni, dolgozni és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania”, mondta a szervezet szóvivője. A tálib uralom alatt mindez tilos volt az afgán nőknek, akik el sem hagyhatták otthonaikat férfi családtag kísérete nélkül, kötelezték a burka és a színes ruhák  viseletét, megtiltották a kerékpározást, de még a hangos nevetést is. A törzsi törvények és a sária uralta vidéken máig gyereklányokat kényszerítenek házasságra, bárminemű „törvénysértésért”, mint például a férfiakkal szembeni engedetlenség, „nem megfelelő magaviselet és ruházat” miatt büntetlenül megölhető bármely nő. A házasságok több mint 60 százaléka a nő szándéka ellenére, erőszakkal köttetik, az esetek 57 százalékában a lány 16 éves kora előtt, a tiltó törvény ellenére. A Thomson Reuters Foundation összegzése szerint Afganisztán nemcsak a világ egyik legszegényebb, hanem a legveszélyesebb országa is a nők számára. Ez nem volt mindig így, a tálib uralom előtt a kormányzásban részt vevők 50, a tanárok 70, az orvosoknak pedig 40 százaléka nő volt. Az 1979 óta tartó háborúk és a tálib uralom következtében a nők alulképzetté váltak, a 15 év felettieknek csupán 12,6 százaléka tud írni-olvasni (a férfiaknál ez az arány 43,1), általános iskolába 40 százalékuk járt, középiskoláig csupán 6 százalék jutott el. De nem csak az iszlám fundamentalizmus áldozatai a nők a Távol-Keleten. Látszatintézkedésekkel vegyített szélmalomharc folyik Indiában is a nők helyzete kapcsán. Múlt héten is például hat férfit vettek őrizetbe egy kelet-indiai faluban, mert boszorkányság vádjával öltek meg egy nőt és négy gyerekét. Az esetről beszámoló dpa hírügynökség szerint az elkövetők között volt a falu varázsló orvosa is. A vallásos hiedelmek és babonák Kelet- és Közép-India igen szegény, törzsi vidékein rengeteg hasonló indíttatású gyilkosságot kiváltói, hatósági adatok szerint évente legalább 100 embert, zömében nőt gyilkolnak meg varázslás és boszorkányság miatt. De ez csak az egyik erőszakos halálok az indiai nők körében. A hatalmas országban óránként 40 bűncselekményt követnek el nők ellen. A dolgozó nők szexuális bántalmazása általános jelenség, amely minden társadalmi rétegben jelen van, és nem csak a munkahelyeken, a tömegközlekedésben, hanem otthonaikban is. A kormányzat célzott törvényekkel próbál gátat vetni a szexuális erőszaknak, egyelőre sikertelenül. 2007 és 2016 között több mint 80 százalékkal emelkedett a nők elleni, főleg szexuális bűncselekmények száma Indiában. Csak 2016-ban 40 ezer nemi erőszakot jelentettek a hatóságoknak (az indiai ügyvédek társaságának felmérése szerint az esetek 70 százaléka mindmáig titokban marad) annak ellenére, hogy a világszerte elhíresült 2012-es csoportos nemi erőszak elkövetőit halálra ítélték, következtében pedig szigorítottak a szexuális bántalmazás elleni törvénykezésen. (2012-ben egy fiúbanda bestiálisan megerőszakolt egy buszon közlekedő diáklányt, aki belehalt a sérüléseibe.) Az eredménytelenség nemcsak a hagyományokból és a társadalmi hozzáállásból, hanem a törvények ellentmondásosságából is adódik. A köztéri erőszak elleni 2012-es szigorítással párhuzamosan India gyakorlatilag legalizálta a házasságon belüli erőszakot egy olyan törvénnyel, amely kimondja, hogy "a férj és felesége közötti szexuális aktusok illetve a közösülés nem minősül erőszaknak, amennyiben a feleség 15 évesnél idősebb". (E téren India nem egyedülálló, Szingapúrban 13 év a korhatár, a Bahamákon 14 év). Mindehhez még hozzáadódik a gyereklány kereskedelem, a szexuális kizsákmányolás, a házi rabszolgaság, illetve a hozomány intézményének illegális továbbélése, ami miatt a megszületett gyereklányok tetemes hányadát meggyilkolják a szüleik. Noha törvény tiltja, Indiában máig vagyont érő hozománnyal kell férjhez adni a lányokat, amit a szegényebb családok abortusszal illetve a csecsemő meggyilkolásával próbálnak kivédeni. Indiában évente 239 ezer kislány hal meg ötéves kora előtt csupán azért, mert kislánynak született, és ez a szám nem tartalmazza a születés után azonnal, titokban meggyilkoltak számát. Ugyancsak törvény tiltja a születendő gyermek neme miatti abortuszt, de ezt annyira nem veszik komolyan, hogy „jobb ma fizetni 500, mint pár év múlva 50 000 rúpiát” felhívással reklámozzák a beavatkozás lehetőségét. Hasonló a kislányok születéséhez való hozzáállás Kínában is, a gyereklányok pénzért házasítása sok esetben idős férfiakkal ugyancsak a térség jellemzője. Ennek ellenére ezen országokkal szemben a nők helyzete nem tényező sem a segélyezésben, sem az üzleti-diplomáciai kapcsolatokban, sem a béketárgyalásokon.

A világ legveszélyesebb országai a nők számára

1. Afganisztán 2.Kongói Demokratikus Köztársaság 3. Pakisztán 4. India 5. Szomália  

Szerző
Témák
női jogok

Tavasszal vonulna ki Szíriából az amerikai hadsereg

Publikálás dátuma
2019.02.08. 07:33
Amerikai őrjárat Manbídzs környékén - Illusztráció
Fotó: Delil SOULEIMAN / AFP
Tavasszal elhagynák a közel-keleti országot, a szövetségesnek számító kurdok védelmével azonban még nem számoltak.
 Az amerikai hadsereg arra készül, hogy április végére teljesen kivonul Szíriából – idézi a internetes a The Wall Street Journal értesülését az MTI. A lap pénteken meg nem nevezett jelenlegi és volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva tette közzé értesüléseit, hozzáfűzve, hogy a Trump-kormányzat még mindig nem terjesztette elő tervét a Szíriában harcoló kurd szövetségesei védelmére a kivonulás után.  Információik szerint, hacsak az amerikai kormányzat menet közben nem változtat a tervein, a Pentagon (védelmi minisztérium) március közepére már kivonja a Szíriában  állomásozó amerikai katonák többségét, és a teljes csapatkivonás április végéig mindenképpen befejeződik. A lap megjegyezte, hogy az amerikai külügyminisztérium változatlanul azt közli a nyilvánossággal: a kivonulásnak nincs időponthoz kötött menetrendje.
Az újság hozzáteszi, az amerikai kormányzatnak egyelőre nem sikerült előterjesztenie olyan megállapodást, amelynek értelmében a szíriai kurdok védelemben részesülnek egy esetleges török támadással szemben. Washington ugyan próbál egyezségre jutni erről Ankarával, de egyelőre sikertelenül. Törökország a szíriai kurdokat terroristáknak tartja, és mivel ez utóbbiaknak kapcsolataik vannak a függetlenséget követelő törökországi kurdokkal, Ankara aggódik, hogy destabilizálhatják Törökországot.  A lényeg az, hogy döntéseket kell hozni. Egy adott ponton vagy politikai megoldást érünk el, vagy azt kell mondani a hadseregnek, hogy lassítsanak, illetve politikai egyezség nélkül haladunk előre (a kivonulással)" - idézett egy szintén neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőt a The Wall Street Journal.  Az Egyesült Államok a héten, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló koalíció washingtoni tanácskozásán már el is kezdte tájékoztatni európai szövetségeseit a szíriai kivonulásról - írta a lap. A tanácskozáson Trump arra is kitért: a jövő héten bejelenti, hogy az Iszlám Állam által kalifátusnak nevezett terület száz százalékát felszabadították. A Pentagon elhárította a lap értesüléseinek kommentálását. Sean Robertson, a minisztérium szóvivője kijelentette: nem tárgyalják meg nyilvánosan a szíriai kivonulás menetrendjét.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08. 07:34