Kecskegidák születtek a Budakeszi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2019.02.08. 10:55

Fotó: Zachán Viktor / Budakeszi Vadaspark
Mozgalmas az élet a Budakeszi Vadaspark Pici Tanya nevű parasztudvarában, ugyanis a racka juhok után a kecskenyáj is új jövevényekkel gazdagodott.
A gidák még napokkal ezelőtt jöttek napvilágra, de már vígan viháncolnak a kifutón. A kicsinyek a változékony idő ellenére kicsattanó egészségnek örvendenek, és a vadaspark közleménye szerint alig várják, hogy a Pici Tanya nevezetű parasztudvarból elköltözhessenek az új, környezetgazdagítási szempontok figyelembevételével kialakított, a hazai nagyvadakat bemutató területre.
Az újszülötteket furcsa, kitekert pózokban vagy akár break-táncosokat megszégyenítő pörgések közben is lehet látni, a kecskék ugyanis nemcsak kivételes egyensúlyérzékkel rendelkeznek, de a mozgáskoordinációjuk is elképesztő. Ügyességüket trénerek segítségével a bemutatókon is meg lehet csodálni.
Szerző

A Duna élővilágát is átalakítja a klímaváltozás

Publikálás dátuma
2019.02.07. 21:18
Illusztráció
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A klímaváltozás és az ember az élővilág, így a vízi táplálékhálózat alapját jelentő lebegő algák, a fitoplankton szervezetek átrendeződéséhez vezet.
Az 1980-as évekhez képest mára csökkent a Dunában a lebegő életmódú, a tápanyaggazdag vizet kedvelő algák relatív mennyisége. A tápanyagszegényebb vizekre jellemző formáké, a rögzült életmódot folytató algáké, illetve az ostoros algáké pedig nőtt. Ennek többek között az az oka, hogy a kis sejtméretű, illetve ostoros algák feltehetően jobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezeti viszonyokhoz, a kevesebb tápanyaghoz és a jelentősebb ülepítő hatáshoz – írta közleményében a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja.
Az elemzésből az is kiderült, hogy nőtt az algák funkcionális sokfélesége, a dunai fitoplankton-közösség hosszú távon sokszínűbb lett. Sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott – ennek jele az lehet, hogy manapság gyakrabban fordulnak elő rögzült életmódú algák a folyóban. 
A Duna vízminőségét, így az élővilágát is nagymértékben befolyásolja az emberi tevékenység. Az 1980-as években például jelentős tápanyagterhelés érte a folyót a vízgyűjtőn zajló intenzív mezőgazdálkodás és ipari tevékenység miatt. A szennyvíz sok esetben tisztítatlanul ömlött közvetlenül a Dunába. A jelentős tápanyagterheltség következtében drasztikusan megnövekedett a lebegő alga mennyisége a vízben.
Az utóbbi évtizedekben azonban jelentős környezetvédelmi beruházások történtek a vízgyűjtőn, és visszaszorult a mezőgazdaság és az ipar. A folyó felső szakaszán sorra épültek a víztározók, vízlépcsők, amelyek visszatartják a lebegő anyagot és a tápanyagokat. Így a 2000-es évekre jelentősen csökkent a Duna tápanyagterheltsége.
Eközben a klímaváltozás következményei is egyre inkább mérhetővé váltak. A folyóvíz átlaghőmérséklete lassan, de biztosan emelkedik; gyakoribbak lettek az aszályos időszakok, emiatt többször és a korábban megszokottnál hosszabb ideig van alacsony vízállás. Ezt pedig időnként minden korábbinál nagyobb vízállásokat eredményező áradások szakítják meg. 
Az, hogy milyen mennyiségben van lebegő alga, azaz fitoplankton a Dunában, legfőképpen azért fontos, mert a fitoplankton-szervezetek jelentik a vízi táplálékhálózat alapját, ezek a vízi ökoszisztémák elsődleges termelői, tehát a fitoplankton mennyiségének és összetételének változásai kihatnak a teljes táplálékhálózatra. Kutatói szempontból pedig azért is izgalmas egy nagy folyón, konkrétan a Dunán vizsgálni, hogy miként jelentkeznek a környezet hosszú távú változásainak hatásai a vízi ökoszisztémákban, mert hasonló hosszú távú kutatásokat rendszerint óceánokban, tavakban folytatnak, folyókon alig-alig.
Szerző

Tömegesen pusztulnak a madarak a holland partoknál, a szakemberek értetlenül állnak

Publikálás dátuma
2019.02.06. 14:58
Lummák - illusztráció
Fotó: Oscar Diez Martinez / Biosphoto
Látszólag egészséges vadmadarak sorra halnak éhen, a tengerbe borult mérgező hulladék és a szokatlan időjárás is felelős lehet.
Becslések szerint mintegy húszezer lumma pusztult el Hollandia partjainál, több száz madártetemet a tengerpartra sodort a víz, a szakemberek értetlenül állnak a vadmadarak tömeges pusztulása előtt. Az életük legnagyobb részét a tengereken töltő madarak tetemei a múlt hónapban kezdtek megjelenni az északi Wadden-szigetektől a déli Zeelandig. Több száz beteg madarat madárkórházakban kezelnek.
A nyolcvanas-kilencvenes évek óta nem láttak ekkora mértékű pusztulást Hollandiában

- nyilatkozta Mardik Leopold, a Wageningeni Egyetem biológusa. "Feltételezésünk szerint rossz idő és valami váratlan esemény együttese okozta a vadmadarak elhullását, és próbáljuk keresni, mi lehetett az utóbbi" - idézte Leopoldot a The Guardian című brit napilap honlapja. "Néhány madarat felboncoltunk, ők egészségesnek tűntek, de nagyon lefogytak és valami gyomorproblémájuk lehetett, ami éhezést eredményezett. Nagyobb mintát kell vizsgálnunk, ezért kérjük az embereket, hogy gyűjtsenek madártetemeket számunkra" - mondta.
A szakemberek az egyik lehetséges oknak tartják annak a 291 konténernek a tartalmát, amelyek január másodikán egy nagy viharban kiszabadultak egy teherszállítóból az Amszterdamtól északra elterülő Ameland szigettől északra.

Eddig 16 hajó vett részt a Mediterranean Shipping cég konténereinek kimentésében az Északi-tenger vízéből, de a nagyszabású munka legalább hat hónapig elhúzódik. 50 konténert egyáltalán nem találtak meg, de gyorsan kell cselekedni, mert a nehéz konténerek belefúródnak a homokos tengerfenékbe. "Nem tudjuk pontosan, mi volt a konténerekben, de minden bizonnyal műanyagok és vegyik anyagok" - tette hozzá Leopold.
Állatorvosok a következő napokban újabb száz lummát boncolnak fel, hogy a probléma okára bukkanjanak. A lummapopuláció mintegy két százaléka - több mint 130 ezer egyed - él az Északi-tengeren, a holland partok térségében. A mostoha időjárásban a gyengébb madarak rendszeresen elpusztulnak és tetemüket partra mossa a víz, de nem ilyen nagy számban. A tengeri sziklákon költő lummák az ember okozta környezetszennyezésre nagyon érzékenyek.