Választási veszteségekre készül a Fidesz háttérstábja

Publikálás dátuma
2019.02.08 10:34

Fotó: Vajda József
A vidéki nagyvárosokban és Budapesten is gyengülésre számítanak a Fidesz kampánytanácsadói az önkormányzati választások után. A bevándorlás témáját topon tartanák, a Jobbik és baloldal összefogását pedig minden eszközzel szeretnék hatástalanítani.
A kormánypártban dolgozó kommunikációs és politikai tanácsadók úgy gondolják, hogy az önkormányzati választásokon vidéki nagyvárosokban és Budapesten is gyengülni fog a Fidesz - írja az Index több, névtelenséget kérő szakértő véleményét idézve. A nyilatkozók szerint a helyzet ettől nem fog gyökeresen megváltozni, mert a fő téma a bevándorlás marad, az ellenzéki vezetők pedig nem tudnak újat mondani. De ha az ellenzéki pártok 2022-ben is a mostani mintákat követik, akkor a fideszesek szerint érdekes lehet a helyzet. 

Sok kicsi ellenfél kell

A portál kitért rá, hogy az ellenzéki pártok összehangolt mozgása – ami egyébként választói igény is volt - nem kedvez a Fidesznek, mivel megbontja a NER alapjául szolgáló centrális erőteret, amely a kormánypártokon kívüli politikai szereplők megosztottságán is alapszik. . 
A Fidesznek ugyanis az a jó, ha nem egy, hanem több kisebb, egymással is versengő ellenfele van
A fideszes kampánystáb tehát ezt a technikai együttműködést próbálja gyengíteni vagy legalábbis hitelteleníteni: Orbánék nyilvános megszólalásai elsősorban a baloldal lelkiismeretére igyekeztek hatni, mondván, „nem szabadna összeállnia és elfogadnia semmilyen szélsőjobboldali vagy antiszemita erőt szövetségesként", míg a fideszes média nagy erővel dolgozik azon, hogy a Jobbik szélsőséges arcának napirenden tartásával elidegenítse a baloldali választókat ettől a szövetségtől. 
Nem teljesen mindegy a mostani helyzet, mert bizonyos erőpozíciókat el tudnak foglalni Budapesten és a megyei jogú városokban
– mondta az ellenzéki lehetőségekről a Fidesz parlamenti frakciója mellett dolgozó, neve elhallgatását kérő tanácsadó a portálnak. Szerinte az önkormányzati választásokon ez is csak arra lehet elég, hogy az eddigiek mellé két-három fontosabb bástyát szerezzen meg az ellenzék, de ettől még alapvetően nem fog változni a helyzet. A Republikon Intézet lapunk által is idézett elemzése szerint 23-ból hat megyei jogú városban lehet kifejezetten esélye az ellenzéknek – ezeken az országos listán elért 47 százalékhoz képest 40 százalék alatt kapott a Fidesz áprilisban –, és korábbi tíz billegő városban lehet verhető a kormánypárt.

A jogállam gyenge hívószó?

Az önkormányzati választáson elérhető sikerek ellenére hosszútávon egyelőre nem tartják veszélyesnek a Fideszben a szorosabb ellenzéki együttműködést. „Nem tartjuk veszélyesnek, mert a kormányzati teljesítmény jó, van mire építkezni, a fő téma pedig továbbra is a bevándorlási vita, amelyben a nemzeti szempontok ütköznek a külső erőknek megfelelni akarással, most éppen a Brüsszelből érkező nyomással. Ez nagyon elválasztja a két tábort, a szavazók többsége pedig mellettünk áll" – mondta a párt egyik vezetője, aki szerint a Fidesz erőssége az ellenzék gyengeségének is köszönhető.
"Az Orbán-fóbián és a hatalom akarásán kívül nincs érdemi mondanivalójuk. Nem tudnék olyan jól érthető ügyet mondani, amiben kristálytisztán beszélnek"- jelentette ki.

Jól jönne a kritika, csak épp magasról tesznek rá

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki egység a jogállami normákhoz való visszatérés körül formálódik, a pártvezető azt mondta, hogy „ezek a kérdések kiemelten szerepeltek két választási kampányban is", mégis a Fidesz győzött. Arról, hogy a Sneider szkinhedmúltját már 2010-ben is megtárgyalta a sajtó, azt felelte: „alapszabály a politikában, hogy mindenkinek vállalnia kell a tetteiért a felelősséget", és különben sem csak régi történeteket ásnak elő, „van még muníció a Jobbikkal szemben". Az egyik oldalról torpedózás, a másikról meg csak a helyzet bemutatása. Rövid középtávú politikai érdek, hogy a baloldal és a Jobbik ne fogjon össze– mondta a Fidesz reakcióját firtató kérdésre a frakció tanácsadója, majd megjegyezte: „a mi közösségünknek is nagyon jól jönne a kívülről támaszkodó kritika, az értelmes politikai verseny pedig egész Magyarországnak". Tegyük hozzá, az Index cikkétől függetlenül: kívülről érkező kritikát bőven kap az orbáni rendszer -  legyen szó a CEU elüldözéséről, a jogállami intézményrendszer kiüresítéséről, a NER-közeli korrupciós ügyekről vagy az államilag finanszírozott gyűlöletkampányról - de ezek egyike sem ér célba. Az értelmes politikai verseny pedig ott ér véget, amikor az ellenzéki képviselők törvényjavaslatait módszeresen lesöprik az asztalról: Napi.hu szerint 2017-ben az Országgyűlés egyetlen, tisztán ellenzéki javaslatot sem fogadott el, tavaly pedig rendkívüli bizottsági ülésen akadályozták meg, hogy a parlamenti ellenzék 3000 módosító javaslattal szabotálja a túlóratörvény elfogadását.

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.