A náthának is lehet szövődménye

Publikálás dátuma
2019.02.08 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ BARBARA GINDL
Melléküreggyulladás lehet az ilyenkor gyakori vírusos felsőlégúti fertőzések szövődménye. Kialakulását úgy előzhetjük meg, ha gyakran és alaposan, szappannal kezet mosunk, rendszeresen átszellőztetjük a lakást, és nem megyünk közösségbe félig gyógyultan.
A levegővel telt orrmelléküregek felelősek a belélegzett levegő felmelegítéséért, párásításáért és a hangképzésért. A fertőzés esetén a benne lévő nyálkahártya is megduzzadhat. Ha a gyulladás következtében a felgyülemlő váladék a kivezető nyílás elzáródása miatt nem tud kiürülni az orron keresztül, a melléküreg begyulladhat – mondta dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója.
Ha a vírusos náthával, influenzával fertőzötten, legyengült immunrendszerrel térünk vissza a közösségbe, bakteriális felülfertőződés hatására az egyszerű nátha könnyedén arc- és homloküreg-gyulladássá fajulhat – figyelmeztetett a szakorvos. Ehhez a kórokozókon kívül anatómiai sajátosságok is hozzájárulhatnak. A felnőtteknél ilyen például az orrsövényferdülés vagy az orrpolip, ezek szűkítik a melléküregek nyílását, amelyek így nem tudnak megfelelően szellőzni, a felgyülemlő váladék pedig nem tud kiürülni. Gyerekeknél a megduzzadt orrmandula és a rossz orrfújási technika és a Magyarországon népbetegségnek számító allergiás nátha is hajlamosít orrmelléküreg gyulladásra.
A betegség orrfolyással, orrdugulással, tüsszögéssel kezdődik, ami a melléküregek elzáródása miatt feszülő fejfájással, az érintett üreg nyomásra, kopogtatásra fokozódó fájdalmával folytatódik, de esetenként láz is jelentkezhet. A fájdalom kisugározhat a felső fogak és a fülek felé is, ez a fej előrehajtásakor intenzívebbé válhat. 
Közönséges nátha esetén a váladék hígabb állagú és átlátszó, az arc- és homloküreg-gyulladást általában féloldali, csak az egyik orrfelet érintő, nagy mennyiségű, sűrű, zöldes vagy sárgás árnyalatú váladékozás jelzi. Az orrfújás ilyenkor sokkal nehezebb és úgy tűnhet, nem sikerül teljesen „kiüríteni” az orrjáratokat.
A kezelés során a nyálkahártya-duzzanat csökkentése, a szellőzés biztosítása, a váladék termelődésének csökkentése, illetve a bakteriális fertőzés megszüntetése a cél. Akut vírusos arcüreggyulladás esetén az orrspray-t ad az orvos. Akut bakteriális arcüreggyulladás esetén általában antibiotikus terápiát kell alkalmazni, de szigorúan a szakorvos által előírt időtartamig és mennyiségben. Ezt ki lehet egészíteni inhalálással és infralámpa használatával – mondta dr. Tamás László, az előbbi hatására megnyílnak a melléküregek, míg utóbbi csökkenti a gyulladást. 

Helyes orrfújási technika

Csecsemők és kisgyermekek esetében 4-5 éves korig az orr leszívása a legbiztosabb módja a felgyülemlett váladék eltávolításának, de fontos, hogy minél hamarabb megtanítsuk a gyermeket az orrfújásra. Ennek helyes módja az, hogy először az egyik orrfelet befogva a másikat fújjuk ki, majd cseréljünk.. Ha nem így teszünk, a keletkező nyomás a melléküregek irányába préseli vissza a váladékot. 
A betegséget gyakori szappanos kézmosással és a lakás rendszeres szellőztetésével lehet megelőzni, de a legfontosabb óvintézkedés, amit tehetünk, hogy félig gyógyultan nem megyünk közösségbe és a gyermekeket sem visszük lázasan, náthásan a többi gyermek közé.
2019.02.08 14:14
Frissítve: 2019.02.08 14:28

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14