Fiatal kutatók kérik Orbánt, állítsa le Palkovics Lászlót

Publikálás dátuma
2019.02.08. 13:34
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Az MTA programja miatt maradtak Magyarországon, ám most külföldre kényszerítheti őket az Akadémia átalakítása.
"Aggodalommal és megdöbbenéssel figyeljük az Innovációs és Technológiai Minisztérium lépéseit" - olvasható az MTA Lendület-programjának csoportvezetői által aláírt nyílt levélben. Egyenesen Orbán Viktorhoz fordult a közel száz aláíró. Arra kérik a miniszterelnököt, szólítsa fel Palkovics Lászlót, hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető változásokat az MTA vezetésével együttműködésben folytassa.
"A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül"

- próbálkoznak érvekkel jobb belátásra téríteni a döntéshozókat. Mint írják, az innovációs potenciál fejlesztésének kulcsa az alapkutatási támogatások szélesítésében és kiszámíthatóságában, és a magyar tudományosság itthontartó erejének növelésében rejlik. Azt is hozzáteszik, egyenesen a kormány sokat hangoztatott piacbarát szempontjaira válaszul:
"minél többen maradnak itthon legtehetségesebb kutató honfitársaink közül, annál hatékonyabban szolgálja a magyar tudományos kutatás az innovációt".

Az alapkutatás, vagyis a felfedező kutatás szerintük az a termékeny talaj, amelyből a magyar szabadalmak és start-up vállalkozások "szárba szökhetnek, és amelyben a hazai innováció mély és tartós gyökereket ereszthet, hiszen az alapkutatás termeli ki azt a szakembergárdát és azokat a felfedezéseket, amelyekre bármilyen fejlődés és innováció épülhet". Mindezért
a leghatározottabb kérésünk - írják -, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát.

A Lendületről azt írják a levél aláírói: ez segítette őket, hogy fiatal kutatókként külföldről hazatérve, vagy a programnak köszönhetően itthon maradva megszerzett tudásukat Magyarországon kamatoztassák. Ám a Palkovics-féle átalakítások miatt egyre többen kényszerülnek megfontolni, hogy külföldön folytassák munkájukat. A programot 2009-ben indította az MTA, és több mint 150 kutatócsoport jött létre ennek köszönhetően.

Szerző

Nem engedik a budai Várba a „becsület napját”

Publikálás dátuma
2019.02.08. 13:15
FOTÓ: Markoszov Szergej
A rendőrség megtiltotta, hogy az országos történelmi emlékhelynek minősülő Kapisztrán téren emlékezzenek szélsőjobboldali szervezetek az 1945-ös budavári kitörésre.
Megállapítható, hogy a megemlékezések szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek. A rendezvények lebonyolítása, így különösen az ott elhangzott beszédek, azok tartalma, zenei betétek stílusa, résztvevők megjelenése önmagukban és összességében is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására – állapította meg a BRFK abban a határozatban, amelyben megtiltotta, hogy a budai Várnegyed területén, a „köztudomásúan országos jelentőségű történelmi emlékhelynek minősülő” Kapisztrán téren rendezzék meg az úgynevezett becsület napját. Neonáci, hungarista és más szélsőjobboldali szervezetek több mint húsz éve megemlékeznek arról, hogy a budai Várba szorult német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Voltak évek, amikor a hatóságok egyáltalán nem engedték megtartani a fővárosban a „becsület napját”, máskor Budapest külterületén, vagy egy nyilvánosságtól elzárt helyen, magánterületen rendezték meg a demonstrációt. Megint máskor frekventált közterület – Hősök tere, Kossuth tér – volt a helyszín. Két évvel ezelőtt például a Városmajorban, tavaly a budavári Kapisztrán téren gyűltek össze a szélsőjobboldali szervezetek. Orbán Viktor miniszterelnök hiába kérte a Belügyminisztériumot a rendezvény megakadályozására, a bíróság felülbírálta a rendőrség tiltó határozatát. A jelek szerint most érvényben maradt a rendőri tiltás, a szervezők pedig csak szombaton kora délután, a Széll Kálmán téren közlik, hogy végül hol tartják meg a rendezvényt. Arra a kérdésünkre, a Kapisztrán téri szélsőjobboldali demonstráció megtiltása összefüggésbe hozható-e azzal, hogy a kormányfő és hivatala nemrég a budai Várba költözött, a rendőrség nem reagált. A határozatban mindenesetre nem szerepel ilyen megfontolás. A rendőrség döntésében ugyanakkor – idézzük a BRFK indoklását – szerepet játszott, hogy az eseményen számítani kell olyan szélsőséges csoportok megjelenésére, amelyek jelenléte esetén a „rendezvény megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat”. Ezzel szemben a magyar állam számára a nemzetközi szerződések korlátozást, tiltást tesznek lehetővé. További szempont: fennáll a veszélye annak, hogy olyan szélsőséges eszmék terjesztésére kerülhet sor, amelyek „más személyek, így esetlegesen a második világháború érintett áldozatainak emlékét”, valamint a „jelenleg is élő hozzátartozók személyhez fűződő jogait, emberi méltóságát” sértenék. Méghozzá oly mértékben, hogy ez már „túllépi a gyülekezési jog törvényben rögzített kereteit, megbontva ezzel a személyiségi jogok rendszerének egyensúlyát”. A rendőri tiltás a hasonló szellemiségű Kitörés teljesítménytúrára nem vonatkozik: ennek gyülekezőhelye szombat délután a Kapisztrán téren lesz. A „becsület napját” évről évre antifasiszta ellentüntetések kísérik. Idén például a Szabad Egyetem szervezésében diákok is csatlakoznak azokhoz a szervezetekhez, amelyek szombaton délután háromtól a Széll Kálmán téren tiltakoznak majd a „történelem újraírása” ellen. Felhívásuk szerint nem értenek egyet a neonácik és fasiszták által rendezett, a Hitler oldalán harcoló katonákról megemlékező felvonulással: „Nem fogjuk elfelejteni a Horthy-rendszer, a nyilasok és náci szövetségeseik által meggyilkolt több százezer magyar polgárt. A 21. században nincs helyük a neonáciknak.”
Szerző
Frissítve: 2019.02.08. 18:33

Kósa Lajoshoz közeli cég került a politikus édesanyjához

Publikálás dátuma
2019.02.08. 13:05

Fotó: Vajda József / Népszava
Kósa Lajos hatósugarában lévő cége került át az édesanyja nevére – derül ki a cégbírósági adatokból, ezzel tovább folytatódott a fideszes politikus családjának a vagyonosodása.
Mint azt az Mfor.hu észrevette és cikkük nyomán lapunk is megírta, a politikus idős, 83 éves, korábban óvónőként dolgozott édesanyja tovább folytatta az utóbbi években megkezdett üzleti terjeszkedését és ezúttal egy nyomdaipari cég került Kósa édesanyjának a közvetett tulajdonába. A Kaméleon Dizájn Kft. ugyanakkor eddig is Kósa Lajos volt debreceni polgármester "hatósugarában" volt.  A cég korábbi egyik tulajdonosa, Rácz Róbert Kósa Lajos közeli munkatársa, a jelenlegi Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott, aki 2000-ben papíron kiszállt a vállalkozásból. Ezt követően az időközben elhunyt Petromán Lászlóé volt a vállalkozás, akiről a vagy.hu megírta, hogy Kósa Lajos 15 éves polgármestersége alatt számos megrendelést kapott a debreceni önkormányzattól, részben a Kaméleon Dizájn Kft.-n keresztül, így az egykori debreceni önkormányzati lapot is ők tördelték.  Petromán László után Kósa volt városházi kabinetfőnöke, Tóth Andreáé lett a vállalkozás. Tóth Andrea már máskor is feltűnt Kósa Lajoshoz kötődő cégben. Így, mint lapunk megírta, megfordult abban a Tócó-Pece Kft. nevű vállalkozásban, melyet Kósa Lajos afféle családi jogászának számító Fiák István ügyvéd hozott létre, tőkésített fel 139 milliós eszközállományúra, majd adott el mindössze hatmillió forintért Kósa Lajos feleségének. Az ügylet furcsasága volt, hogy Kósa és a kiterjedt munkaerő-szövetkezeti üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkező Fiák közben együtt gründolták a nyugdíjas munkaerő szövetkezetek létrejöttét, így a szövetkezetek létrehozását Fiák is szorgalmazta, míg Kósa Lajos lett az egyik beterjesztő.  Az ügyben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett az ügyészségen, ám Polt Péter legfőbb ügyész testülete ebben az esetben is azzal zárta rövidre a történetet, hogy nincs semmi látnivaló, nem történt bűncselekmény. Lapunknak Kósa azzal magyarázta a feltűnően olcsó adásvételt, hogy súlyosan eladósodott céget vett át a felesége 6 millióért. Később, a 2017-es cégadatok nyilvánossá válásával kiderült, hogy a politikus nem mondott igazat, a cégnek mindössze 15 milliós adóssága volt, ami nem magyarázta, hogy miért hullott a felesége ölébe bagó áron az eladás után nem sokkal már 164 milliós nyereséget termelt cég.  Mint arról írtunk, Kósa Lajos édesanyjának fura vagyonosodása azzal indult, hogy az idős, nyugdíjas asszony nevére került egy mátészalkai sertéstelep, amit nem sokkal később százmilliós pályázati pénzt kapott. Most ez a pályázati pénzzel feltőkésített sertéstelep tulajdonos cége, a Méker Kft. vásárolta be magát a Kaméleon Dizájn Kft-be is.