Megállapítható, hogy a megemlékezések szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek. A rendezvények lebonyolítása, így különösen az ott elhangzott beszédek, azok tartalma, zenei betétek stílusa, résztvevők megjelenése önmagukban és összességében is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására – állapította meg a BRFK abban a határozatban, amelyben megtiltotta, hogy a budai Várnegyed területén, a „köztudomásúan országos jelentőségű történelmi emlékhelynek minősülő” Kapisztrán téren rendezzék meg az úgynevezett becsület napját.
Neonáci, hungarista és más szélsőjobboldali szervezetek több mint húsz éve megemlékeznek arról, hogy a budai Várba szorult német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Voltak évek, amikor a hatóságok egyáltalán nem engedték megtartani a fővárosban a „becsület napját”, máskor Budapest külterületén, vagy egy nyilvánosságtól elzárt helyen, magánterületen rendezték meg a demonstrációt. Megint máskor frekventált közterület – Hősök tere, Kossuth tér – volt a helyszín.
Két évvel ezelőtt például a Városmajorban, tavaly a budavári Kapisztrán téren gyűltek össze a szélsőjobboldali szervezetek. Orbán Viktor miniszterelnök hiába kérte a Belügyminisztériumot a rendezvény megakadályozására, a bíróság felülbírálta a rendőrség tiltó határozatát. A jelek szerint most érvényben maradt a rendőri tiltás, a szervezők pedig csak szombaton kora délután, a Széll Kálmán téren közlik, hogy végül hol tartják meg a rendezvényt.
Arra a kérdésünkre, a Kapisztrán téri szélsőjobboldali demonstráció megtiltása összefüggésbe hozható-e azzal, hogy a kormányfő és hivatala nemrég a budai Várba költözött, a rendőrség nem reagált. A határozatban mindenesetre nem szerepel ilyen megfontolás.
A rendőrség döntésében ugyanakkor – idézzük a BRFK indoklását – szerepet játszott, hogy az eseményen számítani kell olyan szélsőséges csoportok megjelenésére, amelyek jelenléte esetén a „rendezvény megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat”. Ezzel szemben a magyar állam számára a nemzetközi szerződések korlátozást, tiltást tesznek lehetővé.
További szempont: fennáll a veszélye annak, hogy olyan szélsőséges eszmék terjesztésére kerülhet sor, amelyek „más személyek, így esetlegesen a második világháború érintett áldozatainak emlékét”, valamint a „jelenleg is élő hozzátartozók személyhez fűződő jogait, emberi méltóságát” sértenék. Méghozzá oly mértékben, hogy ez már „túllépi a gyülekezési jog törvényben rögzített kereteit, megbontva ezzel a személyiségi jogok rendszerének egyensúlyát”.
A rendőri tiltás a hasonló szellemiségű Kitörés teljesítménytúrára nem vonatkozik: ennek gyülekezőhelye szombat délután a Kapisztrán téren lesz.
A „becsület napját” évről évre antifasiszta ellentüntetések kísérik. Idén például a Szabad Egyetem szervezésében diákok is csatlakoznak azokhoz a szervezetekhez, amelyek szombaton délután háromtól a Széll Kálmán téren tiltakoznak majd a „történelem újraírása” ellen. Felhívásuk szerint nem értenek egyet a neonácik és fasiszták által rendezett, a Hitler oldalán harcoló katonákról megemlékező felvonulással: „Nem fogjuk elfelejteni a Horthy-rendszer, a nyilasok és náci szövetségeseik által meggyilkolt több százezer magyar polgárt. A 21. században nincs helyük a neonáciknak.”
