Másodfokon is nyilvánosak a paksi szerződések

Publikálás dátuma
2019.02.08 15:01
Fotó: Molnár Ádám
Jávor Benedek szerint az Orbán-kormány öt éve titkolja a magyar nyilvánosság elől Paks 2 részleteit.
Másodfokon is úgy ítélte meg a bíróság, hogy bizonyos kitakarásokkal, ám nyilvánosak a Paksi 2-beruházás megvalósíthatósági szerződései, melyet az Orbán-kabinet kötött Oroszországgal. Így a bíróság az elsőfokú bíróság tavalyi döntését helybenhagyva kimondta, hogy nem lehet több ezer oldalnyi szerződést egy az egyben eltitkolni. A másodfokon eljáró testület is megjelölte azokat a részeket, amelyek üzleti titoknak minősülnek, a többiről viszont elrendelte, hogy nyilvánosságra kell hozni. Sőt, a másodfokú bírói testület Jávor Benedek szerint tovább szűkítette a kitakarással eltitkolható adatok körét. „A kormány jobban járt volna, ha nem fellebbez” - mondta erről Jávor. A pert Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselő indította. Szerinte a mostani döntés „nagy győzelem a magyar nyilvánosság számára”. Hozzátette: "jogunk van megismerni, hogy milyen gyalázatosan rossz szerződést kötött Magyarország Oroszországgal Paks 2 bővítése ügyében". Az ítélet alapján a nyilvánosság megtudhatja többek között, hogy mennyibe kerülhet adott esetben a szerződés felmondása, milyen kártérítési igénnyel léphet fel Oroszország. Jávor szerint beszédes, hogy a magyar kormánynak annyira nem volt beleszólása a paksi szerződésekbe, hogy annak magyar nyelvű változata nem is létezik, kizárólag orosz és angol nyelvű szerződések vannak. A képviselő arra számít, hogy az ügyben az orosz államot képviselő Roszatom, a magyar kormány, illetve a Paks 2 projektcég most felülvizsgálati kérelmet nyújt be, így az ügy a Kúria elé kerül. Várhatóan az év végére, a jövő év elejére születhet meg a végső döntés. Ezzel a Fidesz, ha mást nem, annyit elért, hogy a küszöbön lévő EP-választáson ne a paksi szerződések részleteiről folyjon vita. Mint emlékezetes a kormány a paksi szerződések aláírása után azonnal titkosította az egész szerződésrendszert. Ekkor Jávor Benedek az akkori Adatvédelmi Hatósághoz fordult, amelynek fellépése nyomán a kormány feloldotta a titkosítást, ám úgy, hogy azt csak a képviselő láthatta, ám magukat a szerződéseket nem hozták nyilvánosságra. A magyar közvélemény máig nem tudja, hogy milyen feltételekkel állapodott meg a kormány és Oroszország a paksi bővítésről. A Paks 2 projektcég, a kormány és a Roszatom is arra hivatkozik, hogy nemzetbiztonsági, valamint üzleti titok miatt nem lehetnek nyilvánosak a szerződések. Holott Jávor szerint kezdettől pontosan tudható volt, hogy a magyar jog szerint teljes dokumentum nem tartható vissza, az üzleti szempontból kényes részeket ki kell takarni, ám a teljes dokumentumot ki kell adni. A képviselő szerint a bíróság számos, precedensértékű megállapítást is tett az ügyben. Kimondta például, hogy ő, mint képviselő nem „visszaélésszerű adatkikérő” , hanem a nyilvánosság jogos és elemi érdeke, hogy megismerjék ezeket a szerződéseket. A magyar kormány korábban arra is hivatkozott, hogy ez egy nemzetközi szerződés, amire nem vonatkozik a nyilvánosságra hozatalt szabályozó magyar jog. Ezzel szemben a bírók kimondták: a magyar jogrend hatályos és érvényes erre a projektre, ahogy alkalmazható más, nemzetközi szerződésre is. Végül a bíróság azt is leszögezte, hogy a létesítmény technikai adatai nemzetbiztonságilag érzékeny adatok lehetnek, ám a beruházás jogi háttere, pénzügyi konstrukciója nem az, az erről szóló információ nem tartozik a nemzetbiztonsági érdekből védendő adatok körébe.  

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32