Képzett magyar már nem is néz Anglia felé

A Brexitnek is köszönhető, hogy a magasan kvalifikált kivándorlókat már rég nem érdekli az Egyesült Királyság - pedig a britek éppen előttük hagynák nyitva az ajtót a kilépés után is.

"Én is voltam két hónapot kint, apám ott él" - meséli a pénztáros. A kassza mellett álló biztonsági őr bólogat, ő is volt, menni is fog. Távolodva hallani még, hogy abban mindketten egyetértenek: nyugaton minden olcsóbb és jobb minőségű, de azért az éri meg legjobban, ha az ember itthon költi el a megkeresett pénzt.

Százezrek hagyták el az utóbbi évtizedben Magyarországot. Nekik nemrég az egyik legnépszerűbb úti célja Nagy-Britannia volt, ám az érdeklődők száma a töredékére esett vissza a Brexit napirendre kerülése óta - nyilatkozta a Népszavának Tanay Marcell, a munkakeresők külföldre közvetítésével foglalkozó euWork korábbi ügyvezetője. 2016-ban egy hajszálnyival dőlt el a brit uniós kilépés, és bár a szavazás és eredménye azóta sokféleképp kompromittálódott, London rendíthetetlenül dolgozik az EU-tagság terminálásán. Ám a terveik visszafelé látszanak elsülni - többek közt a munkavállalókkal kapcsolatban is.

Bár a brit belügyminisztérium arról sző terveket, hogy a kilépés után kiadott letelepedési engedélyeknél a kérelmező szakképzettsége lesz a döntő szempont, a magasan kvalifikált kivándorlók már más uniós országokba mennének. Mint Tanay részletezte, például a sokat keresett és jól kereső szoftverfejlesztők már csak alig-alig érdeklődnek a szigetország iránt.

- mondta a korábbi ügyvezető. Tapasztalatai szerint ahogy a bizonytalanság a kilépés hivatalos határidejéhez közeledve egyre nő, úgy lettek egyre feszültebbek a magyar munkakeresők.

Hollandia jött divatba

A kilépés pofonja csak ráerősített a népszerűtlenség trendjére a szakértő szerint, az Egyesült Királyság iránti lelkesedés már egyébként is lecsengőben volt. Helyébe azok az EU-s országok léptek, melyekben szintén elég az angol nyelv a boldoguláshoz: elsősorban Hollandia, aztán Írország és Málta. Tanay úgy látja, nagyságrendekkel nőtt az utóbbi években itt munkát kereső magyarok száma - valamennyire még Máltán is, ahol pedig a fizetések nem sokkal komolyabbak a magyarországi béreknél.

És valóban, nem is tartott tovább néhány percnél találni rögtön két fiatalt is, akik Hollandiába mentek ki, nem régebben nagyjából fél évnél. Egyikük azt meséli, egyrészt a felsőoktatás vonzotta az országba, másrészt "hanyatt-homlok rohant Orbántól" a harmadik kétharmad után. Olcsó tandíj, jó egészségügy, korrekt állam - sorolta az előnyöket, majd a jó nemzetközi közlekedést is hozzátette: 30 euróért hétvégézett Párizsban. A másik fiatal, aki Hollandiába költözéséről mesélt, olyan nyugat-európai országot keresett, ahol - szemben Magyarországgal - lehet transznemű emberként élni. Részben éppen a Brexit miatt nem választotta Nagy-Britanniát.

Megszólalt olyan is, aki már megjárta Angliát: a korábban egyik legnépszerűbb városnak számító Bristolban élt egy évet, miután kivándorlók egymást bátorító láncának utolsó szemeként ő is elindult. Ő ha most indulna el, Európától is búcsúzna.