Jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a munkaerőt

Publikálás dátuma
2019.02.11. 08:15
Jelenleg 84 ezer betöltetlen munkahely van az országban
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Egyre többe kerül a megfelelő munkaerő megtalálása a cégeknek, hat év alatt hússzorosára nőtt az egy önéletrajzra számolt toborzási költség.
Huszadannyi jelöltet képes ma megmozgatni egy-egy nyitott pozíció, mint hat évvel ezelőtt, mivel egyre több az álláshirdetés, a jelöltek száma viszont jelentősen megcsappant. Nemcsak a szakképzettséget igénylő területekre, hanem a fizikai munkakörökre is nehéz embert találni. A raktáros, targoncás, gépkezelő, gépjárművezető állások iránt például 25-30 százalékkal kevesebben érdeklődnek, miközben az ilyen típusú hirdetések száma több mint a duplájára nőtt. A HR-szakembereknek egyre nagyobb kihívást okozó jelenség hátterében a fokozódó munkaerőhiány áll: ma már 84 ezer álláshely betöltetlen. A foglalkoztatottak száma nő, a munkanélküliség csökken, vagyis jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a megfelelő munkaerőt. Mindez a toborzási költségeket is jelentősen megdobja: míg 2012-ben ez egy önéletrajzra számolva 300 forintot tett ki, addig tavaly már 5700 forintot. Hat év alatt tehát a hússzorosára nőtt az egy jelentkezőre eső toborzási költség – derül ki a Profession.hu állásportál és a Boston Consulting Group (BCG) közös tanulmányából. - Ma már minden cég életében húsba vágó kérdés a toborzás, a munkaerőhiány okozta problémákkal mindenütt tisztában vannak. Amikor azonban a pénztárcákat kellene megnyitni, vagy valamit másként csinálni, mint eddig, az már nehezebben megy – fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója. Mint mondta: átfogó tanulmányukkal ebben szeretnének segítséget nyújtani a vállalatoknak.  A cégek fele egyáltalán nem készít ugyanis létszámtervet, harmaduk nem rendelkezik végiggondolt HR-stratégiával sem. Pedig nem ártana, hiszen ma átlagosan 55 napba telik megtalálni egy új dolgozót, vezetői pozíciók esetén pedig 77 nap is eltelik az igény felmerülésétől a munkaszerződés aláírásáig. Ebben a helyzetben jó tudni, hogy 30 százalékkal több jelentkezőt vonz be egy olyan álláshirdetés, amelyben szerepel információ a bérekre vonatkozóan is. De hogy ezzel mennyire nincsenek tisztában a pályáztatók, azt jól jelzi, hogy jelenleg mindössze az álláshirdetések 5 százalékában tájékoztatnak a várható juttatási csomagról. A toborzásban a modern technológiák alkalmazása sem mellékes szempont: ha az adott cég karrieroldala nem jól olvasható mobiltelefonon, a jelöltek 40 százaléka megszakítja a keresési folyamatot. Ezen oldalak harmada mégis rosszul jelenik meg a mobilkészülékeken. Nemcsak a munkaerő megszerzése, hanem megtartása is folyamatos kihívást jelent a cégeknek. A Profession.hu-nál például 20 százalékos a fluktuáció – vallotta be Martis István. Ennél jóval nagyobb arányban cserélődnek ugyanakkor a dolgozók a kereskedelemben vagy az iparban. Tévedés azonban azt hinni, hogy a dolgozókat csak a fizetés nagysága motiválja a munkahely megválasztásában. A 12 ezer munkavállaló válaszai alapján legalábbis a dolgozók számára a legfontosabb szempont a munka és a magánélet egyensúlya. Második helyen áll a jó kapcsolat a kollégákkal, harmadik a munka elismerése. A fizetés pedig csak mindezek után következik. Mindez azt jelenti, hogy a cégeknek nem csupán a fizetésekre kell koncentrálniuk, hanem a megfelelő munkakörnyezet és a tervezhető időbeosztás megteremtésére is.  

Az iskolai végzettség nem minden

A magyar munkavállalók 44 százaléka nem iskolai végzettségének megfelelő területen dolgozik. Harmaduk anyagi okok, 15 százalékuk a rugalmasabb időbeosztás, 14 százalékuk pedig a korábbi munkahely megszűnése miatt váltott. Pályaváltáson ezzel együtt is minden második munkavállaló gondolkodik, igaz, csupán 7 százalékuk jutott el odáig, hogy ehhez valamilyen átképzést is végezzen. Ez a már pályát váltottakra sem igazán jellemző: harmaduk semmilyen át- vagy továbbképzésen nem vett részt. Mindebből az következik, hogy a munkaadóknak - kellő motiváció esetén - nem feltétlenül kell ragaszkodniuk a megfelelő iskolai végzettséghez. A képzések biztosítása ugyanakkor fontos feladat. A BCG és a World Economic Forum közös kutatása szerint a digitalizáció miatt várhatóan eltűnő szakmákban dolgozók megfelelő átképzéssel 95 százalékban találnának más munkát, anélkül viszont csupán 2 százalékban.

Szerző

Bankolásban Európa-rekorderek vagyunk: egy dán vagy egy francia is kevesebbet fizet

Publikálás dátuma
2019.02.09. 17:44

Fotó: Shutterstock
Komoly bajok vannak a hazai pénzintézetek árazási gyakorlatával.
Ahogy a tokaji aszú és szürke marha, úgy a bankolás díja is hungarikum, csak éppen szemben az első kettővel, az utóbbit jó lenne elfelejteni, írja a portfolio.hu. A jegybank elemzői tizenkét országot vizsgáltak, és az adatok alapján az derül ki, hogy arányaiban mindhárom jövedelmi kategóriában a honi pénzintézetek tarifái a legborsosabbak. Például az alacsony jövedelműek Magyarországon a pénzük 1,13 százalékát költik bankolásra, míg Németországban 0,35 százalék ez az arány, Lengyelországban pedig 0,23. A közepes jövedelműek a kerestük 0,56 százalékát kénytelenek a magyar pénzintézeteknél hagyni, míg például Olaszországban a fizetés 0,32 százalékát emésztik fel ezek a költségek, Franciaországban pedig 0,09 százalékért mindent elintéznek a bankok. A magas jövedelmű magyarok bankolási költsége 0,36 százalék, míg az olaszoké 0,18, a románoké pedig 0,28 százalék.  Az MNB elemzése arra jut, hogy:
  • Miközben a minimumdíjak egyáltalán nem jellemzők Európában, a magyar bankok kondíciós listáiban nagyon gyakran megjelenik ez a tétel.
  • Azon hazai fogyasztók esetében, akik aktívan használják az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat, lényegesen magasabb a változó jellegű banki terhek aránya.
  • A hazai árazási szerkezetben az értékarányos díjak alkalmazása, ami a nagyobb értékű átutalások esetében rendkívül magas, több ezer forintos díjakat okoz. Ez az árazási magatartás magyar sajátosság, a nemzetközi gyakorlatban nem találunk hasonló példát.
Szerző
Témák
banki díjak

A parkolóautomatákat és az autómosókat is elektronikus pórázra veszi a NAV

Publikálás dátuma
2019.02.09. 10:30
A jogszabályok betűje szerint szinte minden üzletet bezárhatnának FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Több százmilliós pluszbevételt remélt ettől a kormányzat.
A kormány úgy döntött, hogy az étel- és az italauto­maták mintájára más automatákat is be kell kötni az adóhivatalhoz: ­például a parkolóautomatákat vagy az autómosóknál működő automata készülékeket is összekapcsolhatják majd az adóhatósággal - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Varga Mihály. A pénzügyminiszter arról beszélt, hogy 2014 óta működik az online pénztárgépek rendszere, 2015-ben alakította ki kormány a közúti áruszállítást ellenőrző adóhatósági rendszert, az ekáert, tavaly pedig az online számlázás is megkezdte működését. Így Varga Mihály szerint csak a múlt évben több mint 400 milliárd forintos állami bevétel származott azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek korábban illegális vagy féllegális módon működtek. Persze a gazdaság fehérítésén nemcsak a központi költségvetés nyer, hanem egyes oligarchák is szépen keresnek rajta. Például Garancsi István 2017-ben félmilliárdot kaszált az online pénztárgépeken, osztaléka a Mobil Adat Kft.-ből - melynek 90 százalékos tulajdonosa - évi 100 millió körüli összeggel nő.
Szerző