Jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a munkaerőt

Publikálás dátuma
2019.02.11 08:15
Jelenleg 84 ezer betöltetlen munkahely van az országban
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Egyre többe kerül a megfelelő munkaerő megtalálása a cégeknek, hat év alatt hússzorosára nőtt az egy önéletrajzra számolt toborzási költség.
Huszadannyi jelöltet képes ma megmozgatni egy-egy nyitott pozíció, mint hat évvel ezelőtt, mivel egyre több az álláshirdetés, a jelöltek száma viszont jelentősen megcsappant. Nemcsak a szakképzettséget igénylő területekre, hanem a fizikai munkakörökre is nehéz embert találni. A raktáros, targoncás, gépkezelő, gépjárművezető állások iránt például 25-30 százalékkal kevesebben érdeklődnek, miközben az ilyen típusú hirdetések száma több mint a duplájára nőtt. A HR-szakembereknek egyre nagyobb kihívást okozó jelenség hátterében a fokozódó munkaerőhiány áll: ma már 84 ezer álláshely betöltetlen. A foglalkoztatottak száma nő, a munkanélküliség csökken, vagyis jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a megfelelő munkaerőt. Mindez a toborzási költségeket is jelentősen megdobja: míg 2012-ben ez egy önéletrajzra számolva 300 forintot tett ki, addig tavaly már 5700 forintot. Hat év alatt tehát a hússzorosára nőtt az egy jelentkezőre eső toborzási költség – derül ki a Profession.hu állásportál és a Boston Consulting Group (BCG) közös tanulmányából. - Ma már minden cég életében húsba vágó kérdés a toborzás, a munkaerőhiány okozta problémákkal mindenütt tisztában vannak. Amikor azonban a pénztárcákat kellene megnyitni, vagy valamit másként csinálni, mint eddig, az már nehezebben megy – fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója. Mint mondta: átfogó tanulmányukkal ebben szeretnének segítséget nyújtani a vállalatoknak.  A cégek fele egyáltalán nem készít ugyanis létszámtervet, harmaduk nem rendelkezik végiggondolt HR-stratégiával sem. Pedig nem ártana, hiszen ma átlagosan 55 napba telik megtalálni egy új dolgozót, vezetői pozíciók esetén pedig 77 nap is eltelik az igény felmerülésétől a munkaszerződés aláírásáig. Ebben a helyzetben jó tudni, hogy 30 százalékkal több jelentkezőt vonz be egy olyan álláshirdetés, amelyben szerepel információ a bérekre vonatkozóan is. De hogy ezzel mennyire nincsenek tisztában a pályáztatók, azt jól jelzi, hogy jelenleg mindössze az álláshirdetések 5 százalékában tájékoztatnak a várható juttatási csomagról. A toborzásban a modern technológiák alkalmazása sem mellékes szempont: ha az adott cég karrieroldala nem jól olvasható mobiltelefonon, a jelöltek 40 százaléka megszakítja a keresési folyamatot. Ezen oldalak harmada mégis rosszul jelenik meg a mobilkészülékeken. Nemcsak a munkaerő megszerzése, hanem megtartása is folyamatos kihívást jelent a cégeknek. A Profession.hu-nál például 20 százalékos a fluktuáció – vallotta be Martis István. Ennél jóval nagyobb arányban cserélődnek ugyanakkor a dolgozók a kereskedelemben vagy az iparban. Tévedés azonban azt hinni, hogy a dolgozókat csak a fizetés nagysága motiválja a munkahely megválasztásában. A 12 ezer munkavállaló válaszai alapján legalábbis a dolgozók számára a legfontosabb szempont a munka és a magánélet egyensúlya. Második helyen áll a jó kapcsolat a kollégákkal, harmadik a munka elismerése. A fizetés pedig csak mindezek után következik. Mindez azt jelenti, hogy a cégeknek nem csupán a fizetésekre kell koncentrálniuk, hanem a megfelelő munkakörnyezet és a tervezhető időbeosztás megteremtésére is.  

Az iskolai végzettség nem minden

A magyar munkavállalók 44 százaléka nem iskolai végzettségének megfelelő területen dolgozik. Harmaduk anyagi okok, 15 százalékuk a rugalmasabb időbeosztás, 14 százalékuk pedig a korábbi munkahely megszűnése miatt váltott. Pályaváltáson ezzel együtt is minden második munkavállaló gondolkodik, igaz, csupán 7 százalékuk jutott el odáig, hogy ehhez valamilyen átképzést is végezzen. Ez a már pályát váltottakra sem igazán jellemző: harmaduk semmilyen át- vagy továbbképzésen nem vett részt. Mindebből az következik, hogy a munkaadóknak - kellő motiváció esetén - nem feltétlenül kell ragaszkodniuk a megfelelő iskolai végzettséghez. A képzések biztosítása ugyanakkor fontos feladat. A BCG és a World Economic Forum közös kutatása szerint a digitalizáció miatt várhatóan eltűnő szakmákban dolgozók megfelelő átképzéssel 95 százalékban találnának más munkát, anélkül viszont csupán 2 százalékban.

2019.02.11 08:15
Frissítve: 2019.02.11 08:15

Lakástakarék: éledezik a piac

Publikálás dátuma
2019.02.18 19:47

Fotó: Népszava/
A jól bevált lakástakarékpénztári (ltp) rendszer kivéreztetése után az érdekelt társaságok életjelet adnak magukról.
Az OTP Lakástakarékpénztár is megalkotta a maga új termékét - jelentette be hétfőn a pénzintézet. A Fundamenta már tavaly október végén megtette ezt, a hírek szerint az Erste is készül valamire - feltehetően a versenytársakkal azonos elvek alapján -, míg a negyedik szereplő, az Aegon már korábban felfüggesztette üzletága tevékenységét.  Az új ltp-ajánlatok természetesen kedvezőtlenebbek annál, mint a tavaly október közepéig megkötött szerződésekben szereplő évi 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos támogatás. Mint Trencsán Erika a Money.hu (korábban BankRáció.hu) szakértője lapunk érdeklődésére elmondta, mind a Fundamenta, mind az OTP tovább viszi azt a korábbi elvet, hogy havi rendszerességű, fix összegű, lakáscélú megtakarításra ösztönöz.  Mind a két társaság a megtakarításra viszonylag magas kamatot fizet. Az ezekhez kapcsolódó, majdani lakáshitel kamatát már az ltp-szerződés aláírásakor fixálják, így amikor az ügyfél a hitelt évek múlva felveszi, akkor azt a már ismert, kedvező feltételek mellett teheti meg. A szakember úgy látja, hogy a hitelkamatok 5-10 év múlva minden bizonnyal magasabbak lesznek, mint jelenleg.  Mind a Fundamenta, mind az OTP úgynevezett bónuszokat alkalmaz, amellyel ha pótolni nem is tudja a kieső állami támogatás mértékét, de ahhoz hasonló logikai elven működve ösztönöz lakáscélú megtakarításra. Ha ezek a bónuszok nem lennének, akkor negatív lenne az egységesített kamatlábmutató (ebkm). A Fundamentánál havi 20, illetve 40 ezer forintos befizetéssel, közel hat év megtakarítási idő alatt 3 és fél, illetve 7 millió forint, illetve 9 év 4 hónapos futamidő mellett 5 és fél, valamint 11 millió forint gyűjthető össze. A Fundamenta 5 százalékos bónuszt alkalmaz, a hitelt pedig 2,9 százalékon kínálja.  A most megjelent OTP konstrukció ettől annyiban tér el, hogy a futamidő 5 és 10 éves lehet, a havi megtakarítás 10 és 50 ezer forint közötti összeg. A bónusz a két futamidőre 5, illetve 10 százalékos.  Így a rövidebb futamidőre 1,4 és 7 millió közötti összeg, a hosszabbra pedig 3 és 15 millió forintos megtakarítás érhető el. A hitel kamata viszont meglehetősen magas, 5,99 százalékos, ami a járulékos költségekkel együtt eléri a 8,30 százalékot. Ennél van kedvezőbb lakáshitel is a piacon. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a betét kamata mindkét esetben jelképes, 0,1 százalékos. Az ltp-k által ajánlott futamidőkre akár 4 százalékot meghaladó állampapírhozamokat is el lehet érni. Ezeket a hátrányokat kiküszöbölendő, az OTP alkalmazza az extra bónusz intézményét, amelynek mértéke 5 százalékos. Kiszámítása meglehetősen bonyolult, a betétösszeget megszorozzák a lakáshitel és a lakástakarék-pénztári megtakarítás hányadosával. Ennek 5 százaléka az extra bónusz, amivel 50 ezer forintnál 2,19 százalékos, 20 ezer forintnál pedig 2,10 százalékos ebkm érhető el. Az extrabónusz feltétele, a legalább  15 millió forintos hitelösszeg felvétele. Emellett csak egy ltp-re veheti mindenki igénybe az extrabónuszt, attól függetlenül, hogy mindenki annyi ltp-szerződést köt, amennyit csak szükségesnek tart. Aki új számlát kíván nyitni érdemes alaposan elgondolkodnia, hogy más megtakarítási, illetve hitelformákkal összevetve megéri-e számára a két ltp-vel szerződést kötnie. Az OTP 100-150 ezer új szerződésre számít, ami megfelel a 4-5 évvel ezelőtti állománynak.     

Elfeledett vizsgálat

Az akkor két nap alatt kivégzett konstrukcióra az utolsó napokban még sokan kötöttek szerződést, ezek szabályosságát a Pénzügyminisztérium megkérdőjelezte és vizsgálatot helyezett kilátásba, ám ezek a próbálkozások nem vezettek eredményre és kihunytak. Ugyanis aligha lehetett bárkit is nyerészkedéssel vádolni, aki az akkor még hatályban lévő feltételeknek megfelelően élt a lehetőségekkel. A 2018. október 17-én még élő ltp-szerződésekre lejártukig a régi feltételek érvényesek. 

2019.02.18 19:47
Frissítve: 2019.02.18 20:45

Mészáros Lőrincé az ország legnagyobb naperőműve

Publikálás dátuma
2019.02.18 19:32
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Mindössze öt hónappal az alapkő-letétel után az országos hálózatra kapcsolták a Mátrai Erőmű 5,16 milliárd forintból felépített, 20 megawattos (MW), bükkábrányi naperőművét – közölte az Orbán Viktor strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó energetikai társaság.
A mintegy 4 ezer háztartás ellátására alkalmas, 64 ezer napelemet egy 33 hektáros, mára helyreállított bányaterületen húzták fel. A beruházás 75 százalékát bankhitelből fedezték, a kivitelezést a Spie Hungária-Bejulo-konzorcium végezte. A költségeket a cég négy éve átadott, 16 MW-s, tavaly az állami MVM-nek értékesített visontai naperőművéhez képest 16 százalékkal mérsékelték. A mostani beruházással a társaság célja, hogy az itthon fogyasztott áram 15 százalékát változatlanul a Mátrai Erőmű állítsa elő. Ez azért komoly kihívás, mert a társaság mai, közel ezer MW-s blokkjai szinte kizárólag széntüzelésűek, amelyek működtetése az uniós tiltások nyomán egyre inkább ellehetetlenül. Mészáros Lőrinc most üzembe állított naperőműve az országban a legnagyobbnak számít, holtversenyben az MVM tavaly novemberben átadott felsőzsolcai telepével.
Szerző
2019.02.18 19:32
Frissítve: 2019.02.18 19:51