Jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a munkaerőt

Publikálás dátuma
2019.02.11 08:15
Jelenleg 84 ezer betöltetlen munkahely van az országban
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Egyre többe kerül a megfelelő munkaerő megtalálása a cégeknek, hat év alatt hússzorosára nőtt az egy önéletrajzra számolt toborzási költség.
Huszadannyi jelöltet képes ma megmozgatni egy-egy nyitott pozíció, mint hat évvel ezelőtt, mivel egyre több az álláshirdetés, a jelöltek száma viszont jelentősen megcsappant. Nemcsak a szakképzettséget igénylő területekre, hanem a fizikai munkakörökre is nehéz embert találni. A raktáros, targoncás, gépkezelő, gépjárművezető állások iránt például 25-30 százalékkal kevesebben érdeklődnek, miközben az ilyen típusú hirdetések száma több mint a duplájára nőtt. A HR-szakembereknek egyre nagyobb kihívást okozó jelenség hátterében a fokozódó munkaerőhiány áll: ma már 84 ezer álláshely betöltetlen. A foglalkoztatottak száma nő, a munkanélküliség csökken, vagyis jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a megfelelő munkaerőt. Mindez a toborzási költségeket is jelentősen megdobja: míg 2012-ben ez egy önéletrajzra számolva 300 forintot tett ki, addig tavaly már 5700 forintot. Hat év alatt tehát a hússzorosára nőtt az egy jelentkezőre eső toborzási költség – derül ki a Profession.hu állásportál és a Boston Consulting Group (BCG) közös tanulmányából. - Ma már minden cég életében húsba vágó kérdés a toborzás, a munkaerőhiány okozta problémákkal mindenütt tisztában vannak. Amikor azonban a pénztárcákat kellene megnyitni, vagy valamit másként csinálni, mint eddig, az már nehezebben megy – fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója. Mint mondta: átfogó tanulmányukkal ebben szeretnének segítséget nyújtani a vállalatoknak.  A cégek fele egyáltalán nem készít ugyanis létszámtervet, harmaduk nem rendelkezik végiggondolt HR-stratégiával sem. Pedig nem ártana, hiszen ma átlagosan 55 napba telik megtalálni egy új dolgozót, vezetői pozíciók esetén pedig 77 nap is eltelik az igény felmerülésétől a munkaszerződés aláírásáig. Ebben a helyzetben jó tudni, hogy 30 százalékkal több jelentkezőt vonz be egy olyan álláshirdetés, amelyben szerepel információ a bérekre vonatkozóan is. De hogy ezzel mennyire nincsenek tisztában a pályáztatók, azt jól jelzi, hogy jelenleg mindössze az álláshirdetések 5 százalékában tájékoztatnak a várható juttatási csomagról. A toborzásban a modern technológiák alkalmazása sem mellékes szempont: ha az adott cég karrieroldala nem jól olvasható mobiltelefonon, a jelöltek 40 százaléka megszakítja a keresési folyamatot. Ezen oldalak harmada mégis rosszul jelenik meg a mobilkészülékeken. Nemcsak a munkaerő megszerzése, hanem megtartása is folyamatos kihívást jelent a cégeknek. A Profession.hu-nál például 20 százalékos a fluktuáció – vallotta be Martis István. Ennél jóval nagyobb arányban cserélődnek ugyanakkor a dolgozók a kereskedelemben vagy az iparban. Tévedés azonban azt hinni, hogy a dolgozókat csak a fizetés nagysága motiválja a munkahely megválasztásában. A 12 ezer munkavállaló válaszai alapján legalábbis a dolgozók számára a legfontosabb szempont a munka és a magánélet egyensúlya. Második helyen áll a jó kapcsolat a kollégákkal, harmadik a munka elismerése. A fizetés pedig csak mindezek után következik. Mindez azt jelenti, hogy a cégeknek nem csupán a fizetésekre kell koncentrálniuk, hanem a megfelelő munkakörnyezet és a tervezhető időbeosztás megteremtésére is.  

Az iskolai végzettség nem minden

A magyar munkavállalók 44 százaléka nem iskolai végzettségének megfelelő területen dolgozik. Harmaduk anyagi okok, 15 százalékuk a rugalmasabb időbeosztás, 14 százalékuk pedig a korábbi munkahely megszűnése miatt váltott. Pályaváltáson ezzel együtt is minden második munkavállaló gondolkodik, igaz, csupán 7 százalékuk jutott el odáig, hogy ehhez valamilyen átképzést is végezzen. Ez a már pályát váltottakra sem igazán jellemző: harmaduk semmilyen át- vagy továbbképzésen nem vett részt. Mindebből az következik, hogy a munkaadóknak - kellő motiváció esetén - nem feltétlenül kell ragaszkodniuk a megfelelő iskolai végzettséghez. A képzések biztosítása ugyanakkor fontos feladat. A BCG és a World Economic Forum közös kutatása szerint a digitalizáció miatt várhatóan eltűnő szakmákban dolgozók megfelelő átképzéssel 95 százalékban találnának más munkát, anélkül viszont csupán 2 százalékban.

Frissítve: 2019.02.11 08:15

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.