Szóljon a rock!

Publikálás dátuma
2019.02.08. 19:55
Az Ivan & The Parazol 2010 óta népszerűsíti a rockzenét
Fotó: Facebook/Ivan & The Parazol
Hazánkban majd húszezer új zeneművet jelentettek be tavaly, és több mint nyolcmilliárd forintot osztottak ki jogdíjként. A metál egyre népszerűbb, hódítanak a többszerzős dalok.
 Több mint havi egymillió forint folyt be negyven hazai dalszerző és jogutód számlájára 2018-ban – derült ki az Artisjus éves zenepiaci statisztikáiból. A zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelője 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly, amelynek fele érintette a jogosult tizenháromezer hazai szerzőt és jogutódot. Hatvan százalékuknál a jogdíj nem érte el a havi ötezer forintot sem, és az említett negyven fő mellett további ötvenen kapta félmillió fölötti összeget. A hazai szerzők 17413 új zeneművet regisztráltak, amely azt jelenti, ha az új dalokat lejátszanánk, ötven napon keresztül hallgatnánk zenét megállás nélkül. A regisztrált dalok stílusában is történt némi átrendeződés: míg a korábbi években a popdalok vezették a listát, idén a rock/metal tette ki az új dalok 18 százalékát, amelyet egy százalék különbséggel a pop követett. Csökkent az electro/dance aránya, a klasszikus/instrumentális zenéé pedig nőtt, ez 15 százalékot tett ki. A többszerzős dalok egyre gyakoribb jelenléte is alakítja a piacot, amely a hangmintázásnak, a régi dalok átdolgozásának és a dalszerzők közti kollaboráció növekedésének köszönhető – részletezte a sajtótájékoztatón Tóth Péter Benjámin üzleti transzformációs igazgató. Viszont amíg az amerikai toplisták tekintetében átlagosan kilenc szerzőről számoltak be, addig hazánkban egy-egy számra még mindig csak 3,5 szerző jutott. Holott vannak kiugró adatok is: egyértelműen rekorder volt az Animal Cannibals Tarolnak az emszík című, a magyar hiphopról körképet adó száma harminchat szerzővel. A zenehallgatási csatornák sorát már nem a rádiók vezetik, a ProArttal közösen készített zenehallgatási felmérés szerint 28-28 százalék választja elsőként a YouTube-ot és a rádiót. Hazánkban azonban még mindig rendkívül alacsony a streaming szolgáltatókon (Spotify, Deezer) keresztül zenét hallgatók száma, csupán 6 százalék. Az élőzenés események kapcsán a most beérkezett 2017-es adatokból kiderült, az ország nyugati felében (főként Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy megyében) jelentősen magasabb a koncerteken résztvevők aránya, mint a keletiben. A részvétel tekintetében pedig enyhe csökkenés látható a korábbi évekhez képest. A felmérésből egyértelműen kitűnik az is – nem nagy meglepetésre –, hogy a nyári fesztiválok idején a legélénkebb az érdeklődés, és az ingyenes koncertek nagyobb népszerűséget élveznek minél inkább távolodunk a fővárosi és nagyvárosi környezettől.

Tavasszal megoldás születhet?

Nagy port kavart 2018-ban az a szerzői jogi irányelv, amely az internetes tartalmak felhasználásában alapvető változást hozhat. A szabályozás az egyenlőbb piaci részvételt kívánja elősegíteni, és főként az olyan online szolgáltatók működésére lenne a legnagyobb hatással, mint a YouTube, a Facebook vagy a Google. A reformot szeptemberben már megszavazta a döntéshozó testület, azt azonban az Európai Unió Tanácsának kell életbe léptetnie, amelyre remélhetőleg idén tavasszal sor kerül.

Szerző
Frissítve: 2019.02.11. 09:31

Elhunyt Albert Finney

Publikálás dátuma
2019.02.08. 16:32

Fotó: PERCY MAIN / COLLECTION CHRISTOPHEL / AFP
A brit színész – akit pályafutása során ötször jelöltek Oscar-díjra – 82 évesen halt meg.
Rövid betegség után 82 évesen elhunyt Albert Finney brit filmszínész, az 1960-as évek angol színésznemzedékének egyik legjelentősebb alakja, akit pályafutása során ötször jelöltek Oscar-díjra – jelentette a BBC a színész családjának a közlésére hivatkozva. A színész legismertebb filmjei közé tartozik az őt világsztárrá tévő Tom Jones, a Gyilkosság az Orient-expresszen, az Erin Brockovich – Zűrös természet, a Bajnokok reggelije vagy a Skyfall-című James Bond-film. Szerepelt két Bourne-filmben is. Albert Finney a Manchesterhez közeli Salfordban született, tizenkét éves korában lépett először színpadra. A Királyi Színiakadémián évfolyamtársa volt Peter O'Toole és Alan Bates is. Birminghamben a Julius Caesar című Shakespeare-darabban debütált, két évvel később pedig már Londonban G. B. Shaw Caesar és Kleopátra című drámájában szerepelt. Hamarosan a színészlegenda Charles Laughton oldalán lépett a közönség elé, majd csatlakozott a Royal Shakespeare Company elődjének számító, Stratford-upon-Avonban működő társulathoz. A rendező Tony Richardson az Othellóban Cassio szerepét osztotta rá, a Coriolanusban Laurence Olivier helyett lépett színpadra. A filmvilág kapuját egy apró szerep nyitotta meg előtte: Richardson 1960-ban őt kérte fel A komédiás című drámában a főszerepet alakító Laurence Olivier fiának megszemélyesítésére. Az egyre keresettebb fiatal színész az új angol film első jelentős darabjában, a Karel Reisz rendezte Szombat este, vasárnap reggelben fiatal munkásfiút alakított. Az 1960-as évek elején felajánlották neki az Arábiai Lawrence főszerepét, ő azonban Richardsont választotta, aki Henry Fielding Tom Jones című pikareszk regényét vitte filmre. A Tom Jones sikere világsztárrá tette, 1963-ban megkapta első Oscar-jelölését a legjobb főszereplő kategóriában. A színpadhoz sem lett hűtlen, még ugyanabban az évben a Broadwayn a szintén Richardson által rendezett Luther című darab végén állva tapsolta vissza a közönség. Egy évvel később a Leszáll az éj című mozinak nemcsak a főszerepét vállalta el, de producerként is debütált, 1965-ben céget is alapított, amely számos híres film születésénél bábáskodott. Sidney Lumet kérte fel a belga mesterdetektív Hercule Poirot szerepére, a mára klasszikussá vált Agatha Christie-krimi, a Gyilkosság az Orient expresszen feldolgozásában. Az alkotás olyan neveket vonultatott fel, mint Lauren Bacall, Sean Connery, Ingrid Bergman és John Gielgud, Finneyt 1974-ben ismét Oscarra jelölték a legjobb főszereplő kategóriában. A következő években kevesebb szerepet vállalt, inkább színpadi munkáira összpontosított, átütő erővel formálta meg Hamletet és Macbethet. Több színdarabot rendezett, s kinevezték a londoni Royal Court Theatre művészeti igazgatójává. Harmadik Oscar-jelölését 1983-ban Az öltöztető című filmdrámáért kapta, amelyben egy idősödő színész bőrébe bújt. Malcolm Lowry A vulkán alatt című regényéből készült filmben önpusztító, alkoholista diplomatát játszott, kiérdemelve negyedik Oscar-jelölését 1984-ben. A Coen-testvérek 1990-es A halál keresztútján című thrillerében az ír maffia világába „csöppent”, 1994-ben az Egy névtelen senki című drámában egy homoszexuális ír buszsofőrt alakított, majd egy év múlva a Kitörésben hirtelen haragú ír rendőrt. Steven Soderbergh rendező 2000-ben az Erin Brockovich – Zűrös természet egyik szerepével bízta meg, Finney alakításáért megkapta ötödik Oscar-jelölését, ezúttal a legjobb mellékszereplő kategóriában. Az utóbbi években olyan kiváló filmekben osztottak rá szerepeket, mint a Nagy Hal 2003-ban, A szabadság himnusza 2006-ban és a szövevényes történetű harmadik Bourne-film, A Bourne-ultimátum 2007-ben. Öt évvel később szerepelt a sorozat negyedik részében, A Bourne-hagyatékban is. A kémfilmek után jött a James Bond-sorozat következő darabja, a 2012-ben bemutatott Skyfall. 
Szerző
Témák
Albert Finney

Alattyántól az Aase-díjig

Publikálás dátuma
2019.02.08. 15:51
Nemcsak a színészi pálya, hanem a tanítás is vonzotta a főként epizódszerepeket játszó művészt
Fotó: Banczik Robert
Primadonna? Szubrett? Tanárnő? Édesanya? Ezek mindegyike elmondható Csombor Terézről, a 2018-as Aase-díjasok egyikéről.
„Már kislány korában, az utcákat járva hangosan énekelte a legkülönbözőbb nótákat” – mesélte többször is jelen sorok írójának alattyáni nagymamája, hogy a jászsági falu híres szülöttjén, a 2018-ban Aase-díjjal jutalmazott Csombor Terézen már fiatalon is látszott, milyen pályát tartogat neki a jövő. „Az utcánkban leültek az asszonyok a padra és nyomtam az aznapi Táncdalfesztivál műsorát. Vagy épp az osztálytársaimmal csináltunk egy kis színházat. De olyan is volt, hogy fától fáig szaladtam, mert azt játszottam, én vagyok Zenthe Ferenc Veronikája [a Tenkes kapitánya című sorozatban]” – bizonyítja Csombor Teréz, már leányként látszott, mi lesz a sorsa. „Tökéletesen hazafinak érzem magam” – foglalta össze, mit jelent neki a szülőfaluja, ahonnan a mai napig érkeznek látogatók a Kecskeméti Katona József Színházba, ha színpadra lép. S teszi ezt már hosszú évek óta a fiával, Orth Péterrel együtt, aki szintén színművész lett. „Egyszer játszottunk olyat, hogy az öregasszony rámegy a fiatal csávóra és figyeltem magam, hogy tudom magam elvonatkoztatni attól, hogy a fiam áll velem szemben. És akkor mondtam, hogy „Adja ide azt a férfias karját!”. Ő meg viccesen mondta: „Ó, anyám!”, pedig ez nem is volt benne a szövegkönyvben” – meséli. A több évtizedes színészi pályán száznál is több karakter bőrébe bújhatott, ám így is van benne némi hiányérzet. „Például A csárdáskirálynőben nagyon szerettem volna eljátszani Cecíliát, hiszen primadonna voltam. Tudom, hogy nem vagyok slank, mint a sikló, de ettől még fel lehet öltöztetni. Ráadásul nagyon klassz lett volna a fiammal együtt játszani az anya-fiú kapcsolatot, azt szerintem csípte volna a közönség.” S milyen visszhangja volt, hogy A beszélő köntös című musicalben – amelyben Csombor Teréz szintén együtt játszik a fiával – még az internetes társkeresést is megjelenítették? Olyannyira szerették volna megszólítani a fiatalokat is? „Nagyon szerették. Szinte mindenki, de a fiatalok különösen. Többnyire nem tetszik, ha hozzányúlnak az eredeti szerző darabjához, de ennek most volt létjogosultsága. Szente Vajk rendező nagyon jól porolta le, maivá tette és megfűszerezte egy kis humorral. Marhára jól kitalálták hozzá a zenét, aminek köszönhetően sokkal élvezhetőbb darab született.” De nemcsak a színészi pálya, hanem a tanítás is mindig vonzotta a manapság elsősorban karakterszerepekbe bújó művésznőt. „A kecskeméti Margaréta Otthonban töltött hat év szuper időszak volt az életemben. Ott idősekkel foglalkoztam, akikkel nagyon szép előadásokat tudtunk csinálni. Úgy kipendültek a kezem alatt, hogy minden versenyt megnyertünk. Volt egy 82 éves férfi, aki sosem énekelt korábban. Olyan fajinul lehetett tanítani, hogy el tudta énekelni – eredeti alapra – a Hej, cigány, az Egy rózsaszál szebben beszél, vagy épp a Hazám, hazám című dalokat. Kipendült a csávó. Az asszonyoknál olyan sikere volt, hogy egymást buktatták miatta. Most például óvodában tanítok. Legutóbb a Hamupipőkét csináltuk. Szerintem jövőre már az újszülött osztály fog következni. 

Csombor Teréz

1975-77 között a Szolnoki Szigligeti Színházban dolgozott, 1981-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán. 1981-87 között a győri Kisfaludy Színházban, 1989-95 között, majd 2006 óra ismét a Kecskeméti Katona József Színház tagja. Fia Orth Péter színművész. 

Aase-díj

A kiemelkedő mellékszerep alakításáért járó díjat – végrendeletében – Gobbi Hilda alapította, nevét a Peer Gynt Aase anyójáról kapta. 1989 óta két-két nőnek és férfinak adják, akik szintén fele-fele arányban játszanak budapesti és vidéki színházakban. A színészekből álló, öttagú bizottság tagjai: Egri Márta, Ráckevei Anna, Udvaros Dorottya, Gáspár Tibor, Márton András. Aase-díjat nyert még 2018-ban: Homonnai Katalin (Stúdió K), Bicskei István (Csokonai Nemzeti Színház), Nagy Zoltán (Újszínház).

Témák
Aase-díj