Szóljon a rock!

Publikálás dátuma
2019.02.08 19:55
Az Ivan & The Parazol 2010 óta népszerűsíti a rockzenét
Fotó: Facebook/Ivan & The Parazol
Hazánkban majd húszezer új zeneművet jelentettek be tavaly, és több mint nyolcmilliárd forintot osztottak ki jogdíjként. A metál egyre népszerűbb, hódítanak a többszerzős dalok.
 Több mint havi egymillió forint folyt be negyven hazai dalszerző és jogutód számlájára 2018-ban – derült ki az Artisjus éves zenepiaci statisztikáiból. A zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelője 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly, amelynek fele érintette a jogosult tizenháromezer hazai szerzőt és jogutódot. Hatvan százalékuknál a jogdíj nem érte el a havi ötezer forintot sem, és az említett negyven fő mellett további ötvenen kapta félmillió fölötti összeget. A hazai szerzők 17413 új zeneművet regisztráltak, amely azt jelenti, ha az új dalokat lejátszanánk, ötven napon keresztül hallgatnánk zenét megállás nélkül. A regisztrált dalok stílusában is történt némi átrendeződés: míg a korábbi években a popdalok vezették a listát, idén a rock/metal tette ki az új dalok 18 százalékát, amelyet egy százalék különbséggel a pop követett. Csökkent az electro/dance aránya, a klasszikus/instrumentális zenéé pedig nőtt, ez 15 százalékot tett ki. A többszerzős dalok egyre gyakoribb jelenléte is alakítja a piacot, amely a hangmintázásnak, a régi dalok átdolgozásának és a dalszerzők közti kollaboráció növekedésének köszönhető – részletezte a sajtótájékoztatón Tóth Péter Benjámin üzleti transzformációs igazgató. Viszont amíg az amerikai toplisták tekintetében átlagosan kilenc szerzőről számoltak be, addig hazánkban egy-egy számra még mindig csak 3,5 szerző jutott. Holott vannak kiugró adatok is: egyértelműen rekorder volt az Animal Cannibals Tarolnak az emszík című, a magyar hiphopról körképet adó száma harminchat szerzővel. A zenehallgatási csatornák sorát már nem a rádiók vezetik, a ProArttal közösen készített zenehallgatási felmérés szerint 28-28 százalék választja elsőként a YouTube-ot és a rádiót. Hazánkban azonban még mindig rendkívül alacsony a streaming szolgáltatókon (Spotify, Deezer) keresztül zenét hallgatók száma, csupán 6 százalék. Az élőzenés események kapcsán a most beérkezett 2017-es adatokból kiderült, az ország nyugati felében (főként Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy megyében) jelentősen magasabb a koncerteken résztvevők aránya, mint a keletiben. A részvétel tekintetében pedig enyhe csökkenés látható a korábbi évekhez képest. A felmérésből egyértelműen kitűnik az is – nem nagy meglepetésre –, hogy a nyári fesztiválok idején a legélénkebb az érdeklődés, és az ingyenes koncertek nagyobb népszerűséget élveznek minél inkább távolodunk a fővárosi és nagyvárosi környezettől.

Tavasszal megoldás születhet?

Nagy port kavart 2018-ban az a szerzői jogi irányelv, amely az internetes tartalmak felhasználásában alapvető változást hozhat. A szabályozás az egyenlőbb piaci részvételt kívánja elősegíteni, és főként az olyan online szolgáltatók működésére lenne a legnagyobb hatással, mint a YouTube, a Facebook vagy a Google. A reformot szeptemberben már megszavazta a döntéshozó testület, azt azonban az Európai Unió Tanácsának kell életbe léptetnie, amelyre remélhetőleg idén tavasszal sor kerül.

Frissítve: 2019.02.11 09:31

Kortársakkal ünnepel az Aba-Novák Galéria

Aba-Novák Vilmos festőművész születésének 125. évfordulójának alkalmából, március 15-én 25 kortárs művész alkotásából nyílik kiállítás a leányfalui Aba-Novák Galériában. A galériát a névadó unokája, Kováts Kristóf alapította 2010-ben és ez a kiállítás lesz a századik a nyitás óta. A jubileumi tárlaton nem lesz Aba-Novák-kép a falon, a koncepció szerint a galériában korábban már bemutatkozó művészek alkotásaival idézik fel Aba-Novák Vilmos szellemiségét. A kiválasztásnak egyetlen szempontja volt, a művészi színvonal – fogalmazott Kováts Kristóf a kiállítás beharangozóján. Kieselbach Tamás művészettörténész-galerista arról beszélt, hogy Aba-Novák életműve még mindig nincs a helyén, holott annak nagyon sok rétege rengeteg üzenetet hordoz a társadalom számára. Az 1945. utáni évtizedekben hamis értelmezés fedte el a művész valódi arcát. A galéria is sokat tett Aba-Novák életművének, iskola és közösségteremtő munkásságának bemutatásáért – tette hozzá Molnos Péter művészettörténész, az Aba-Novák Vilmos monográfia szerzője. 
Frissítve: 2019.02.22 13:22

Dzsemboriznak - közös koncertet ad a PASO és a Kéknyúl

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:30
PASO - A Pannonia Allstars Ska Orchestra kis klubokból jutott a legnagyobb fesztiválokra
Fotó: Imre Barta photography
A hazai popzenei két innovatív csapata, a PASO és a Kéknyúl – történetükben először – közös koncertre vállalkozik. A két frontember, KRSA (Tóth Kristóf) és Premecz Mátyás beszél a részletekről.
„Hasonló a két zenekar felállása: erős a fúvósok jelenléte, meghatározó elem a Hammond-orgona. Mindkét zenekarra jellemző, hogy ritmusvezérelt vintage műfajokból indul ki, azokat értelmezi újra. A közös koncert ötlete már korábban megszületett, de az is erősítette, hogy pár hónapja a Kéknyúl beköltözött a próbatermünkbe – ennél fogva bármi elképzelhető, rövid és hosszabb távú együttműködés is” – mondja KRSA, a PASO (vagyis Pannonia Allstars Ska Orchestra) énekese. Premecz Mátyás, a Kéknyúl orgonistája és vezetője szerint „a PASO mindig is komoly inspirációs forrás volt. Régóta ismerjük a tagokat, sok fesztiválon összeakadtunk, koncertjeiket is láttuk. Ezeken az alkalmakon feltűnt, hogy kiállásukban, hangszerelésben, lendületben, zenei üzenetben igazán sok közös vonás van a két csapat között. Nekem nagyon fontos, hogy a zene mindig életigenlő, felemelő dolog legyen. Olyan különleges időtöltés, ami ajándék nekünk (akik játsszuk), és remélhetőleg azoknak is, akik hallgatják. Ezt a könnyed életigenlést hallom a PASO zenéjéből is, és azt gondolom, a két zenekar közönsége örömmel fogadja majd a másik bandától is ezeket az energiákat.” Tavaly mindkét zenekar születésnapot ünnepelt: a PASO tizenöt, a Kéknyúl tíz éve működik. KRSA és Premecz Mátyás is nehezen tud mérföldköveket sorolni, mert megszámlálhatatlanul sok szép élmény érte őketk. A PASO „a kis klubok deszkáiról” eljutott a legnagyobb fesztiválokra: Európa 22 országában több mint ezer koncertet játszottak, és szerződtette őket a legnevesebb amerikai ska-kiadó, a Megalith Records. A Müpában elsőként adtak egész estés szimfonikus koncertet, 2018-ban egy big band-formációt is színpadra állítottak. A Kéknyúlnak most készül a negyedik nagylemeze, és a hazai koncertek, fesztiválok mellett nagy sikert arattak Németországban, Szlovákiában, Romániában, Marokkóban. Fontos esemény volt énekesük, Andrew Hefler csatlakozása (2011), amikor kiléptek a tisztán instrumentális világból. Premecz Mátyás nagyon fontosnak tartja, hogy „kisebb változtatásokkal, de mindvégig összetartó baráti társaságként tudtunk működni.” Az sem könnyű feladat, ha a PASO és a Kéknyúl stiláris-műfaji besorolására teszünk kísérletet. „Alapvetően a jamaicai zenék (ska, reggae) adják a PASO muzsikájának kiindulópontját, de időről időre beépítjük a dalokba a saját zenei hatásainkat; a többi között a jazz, a funk, a pop, az afrobeat és a magyar, illetve tágabban vett régiónk népzenéjét. A tagságunk jól egyesíti magában a képzett jazzistákat és az undergroundból érkezett zenészeket, aminek révén az átgondoltabb zenei háttér dögös, rock and rollos, ösztönös attitűddel találkozik. Ezáltal fésületlenebb, fesztelenebb, de mégis kimunkált végeredmény születik” – mondja KRSA. A Kéknyúl honlapján a csapat régi barátja, Szepesi Mátyás producer így fogalmaz: a csapat „a hetvenes évek soul- és funkzenéjében gyökerező, urbánus tánczenét” játszik. Premecz Mátyás ehhez hozzáteszi: első lemezükön a blues és a jazz tipikus dalformáiban gondolkodtak, a második leginkább soulzene, a harmadikon feltűnően több a rockos és pszichedelikus elem; most készülő negyedik lemezük pedig nagyon erősen fókuszál a táncos ritmusokra.  Infó: PASO és Kéknyúl Február 23., Barba Negra Music Club

A Hammond-legenda

A Laurens Hammond (1895–1973) által tervezett és megépített elektromos orgona fénykora az 1935 és 1975 közötti időszak. Eredetileg templomok számára kínálták, de elterjedt a szalonzenében, majd a jazzben, bluesban, gospelben, pop- és rockzenében is. Legendás játékosai: Fats Waller, Jimmy Smith, Jon Lord (Deep Purple), Keith Emerson (Emerson, Lake and Palmer) vagy napjainkban Joey deFrancesco. 

Frissítve: 2019.02.22 12:30