Elhunyt Albert Finney

Publikálás dátuma
2019.02.08. 16:32

Fotó: PERCY MAIN / COLLECTION CHRISTOPHEL / AFP
A brit színész – akit pályafutása során ötször jelöltek Oscar-díjra – 82 évesen halt meg.
Rövid betegség után 82 évesen elhunyt Albert Finney brit filmszínész, az 1960-as évek angol színésznemzedékének egyik legjelentősebb alakja, akit pályafutása során ötször jelöltek Oscar-díjra – jelentette a BBC a színész családjának a közlésére hivatkozva. A színész legismertebb filmjei közé tartozik az őt világsztárrá tévő Tom Jones, a Gyilkosság az Orient-expresszen, az Erin Brockovich – Zűrös természet, a Bajnokok reggelije vagy a Skyfall-című James Bond-film. Szerepelt két Bourne-filmben is. Albert Finney a Manchesterhez közeli Salfordban született, tizenkét éves korában lépett először színpadra. A Királyi Színiakadémián évfolyamtársa volt Peter O'Toole és Alan Bates is. Birminghamben a Julius Caesar című Shakespeare-darabban debütált, két évvel később pedig már Londonban G. B. Shaw Caesar és Kleopátra című drámájában szerepelt. Hamarosan a színészlegenda Charles Laughton oldalán lépett a közönség elé, majd csatlakozott a Royal Shakespeare Company elődjének számító, Stratford-upon-Avonban működő társulathoz. A rendező Tony Richardson az Othellóban Cassio szerepét osztotta rá, a Coriolanusban Laurence Olivier helyett lépett színpadra. A filmvilág kapuját egy apró szerep nyitotta meg előtte: Richardson 1960-ban őt kérte fel A komédiás című drámában a főszerepet alakító Laurence Olivier fiának megszemélyesítésére. Az egyre keresettebb fiatal színész az új angol film első jelentős darabjában, a Karel Reisz rendezte Szombat este, vasárnap reggelben fiatal munkásfiút alakított. Az 1960-as évek elején felajánlották neki az Arábiai Lawrence főszerepét, ő azonban Richardsont választotta, aki Henry Fielding Tom Jones című pikareszk regényét vitte filmre. A Tom Jones sikere világsztárrá tette, 1963-ban megkapta első Oscar-jelölését a legjobb főszereplő kategóriában. A színpadhoz sem lett hűtlen, még ugyanabban az évben a Broadwayn a szintén Richardson által rendezett Luther című darab végén állva tapsolta vissza a közönség. Egy évvel később a Leszáll az éj című mozinak nemcsak a főszerepét vállalta el, de producerként is debütált, 1965-ben céget is alapított, amely számos híres film születésénél bábáskodott. Sidney Lumet kérte fel a belga mesterdetektív Hercule Poirot szerepére, a mára klasszikussá vált Agatha Christie-krimi, a Gyilkosság az Orient expresszen feldolgozásában. Az alkotás olyan neveket vonultatott fel, mint Lauren Bacall, Sean Connery, Ingrid Bergman és John Gielgud, Finneyt 1974-ben ismét Oscarra jelölték a legjobb főszereplő kategóriában. A következő években kevesebb szerepet vállalt, inkább színpadi munkáira összpontosított, átütő erővel formálta meg Hamletet és Macbethet. Több színdarabot rendezett, s kinevezték a londoni Royal Court Theatre művészeti igazgatójává. Harmadik Oscar-jelölését 1983-ban Az öltöztető című filmdrámáért kapta, amelyben egy idősödő színész bőrébe bújt. Malcolm Lowry A vulkán alatt című regényéből készült filmben önpusztító, alkoholista diplomatát játszott, kiérdemelve negyedik Oscar-jelölését 1984-ben. A Coen-testvérek 1990-es A halál keresztútján című thrillerében az ír maffia világába „csöppent”, 1994-ben az Egy névtelen senki című drámában egy homoszexuális ír buszsofőrt alakított, majd egy év múlva a Kitörésben hirtelen haragú ír rendőrt. Steven Soderbergh rendező 2000-ben az Erin Brockovich – Zűrös természet egyik szerepével bízta meg, Finney alakításáért megkapta ötödik Oscar-jelölését, ezúttal a legjobb mellékszereplő kategóriában. Az utóbbi években olyan kiváló filmekben osztottak rá szerepeket, mint a Nagy Hal 2003-ban, A szabadság himnusza 2006-ban és a szövevényes történetű harmadik Bourne-film, A Bourne-ultimátum 2007-ben. Öt évvel később szerepelt a sorozat negyedik részében, A Bourne-hagyatékban is. A kémfilmek után jött a James Bond-sorozat következő darabja, a 2012-ben bemutatott Skyfall. 
Szerző
Témák
Albert Finney

Alattyántól az Aase-díjig

Publikálás dátuma
2019.02.08. 15:51
Nemcsak a színészi pálya, hanem a tanítás is vonzotta a főként epizódszerepeket játszó művészt
Fotó: Banczik Robert
Primadonna? Szubrett? Tanárnő? Édesanya? Ezek mindegyike elmondható Csombor Terézről, a 2018-as Aase-díjasok egyikéről.
„Már kislány korában, az utcákat járva hangosan énekelte a legkülönbözőbb nótákat” – mesélte többször is jelen sorok írójának alattyáni nagymamája, hogy a jászsági falu híres szülöttjén, a 2018-ban Aase-díjjal jutalmazott Csombor Terézen már fiatalon is látszott, milyen pályát tartogat neki a jövő. „Az utcánkban leültek az asszonyok a padra és nyomtam az aznapi Táncdalfesztivál műsorát. Vagy épp az osztálytársaimmal csináltunk egy kis színházat. De olyan is volt, hogy fától fáig szaladtam, mert azt játszottam, én vagyok Zenthe Ferenc Veronikája [a Tenkes kapitánya című sorozatban]” – bizonyítja Csombor Teréz, már leányként látszott, mi lesz a sorsa. „Tökéletesen hazafinak érzem magam” – foglalta össze, mit jelent neki a szülőfaluja, ahonnan a mai napig érkeznek látogatók a Kecskeméti Katona József Színházba, ha színpadra lép. S teszi ezt már hosszú évek óta a fiával, Orth Péterrel együtt, aki szintén színművész lett. „Egyszer játszottunk olyat, hogy az öregasszony rámegy a fiatal csávóra és figyeltem magam, hogy tudom magam elvonatkoztatni attól, hogy a fiam áll velem szemben. És akkor mondtam, hogy „Adja ide azt a férfias karját!”. Ő meg viccesen mondta: „Ó, anyám!”, pedig ez nem is volt benne a szövegkönyvben” – meséli. A több évtizedes színészi pályán száznál is több karakter bőrébe bújhatott, ám így is van benne némi hiányérzet. „Például A csárdáskirálynőben nagyon szerettem volna eljátszani Cecíliát, hiszen primadonna voltam. Tudom, hogy nem vagyok slank, mint a sikló, de ettől még fel lehet öltöztetni. Ráadásul nagyon klassz lett volna a fiammal együtt játszani az anya-fiú kapcsolatot, azt szerintem csípte volna a közönség.” S milyen visszhangja volt, hogy A beszélő köntös című musicalben – amelyben Csombor Teréz szintén együtt játszik a fiával – még az internetes társkeresést is megjelenítették? Olyannyira szerették volna megszólítani a fiatalokat is? „Nagyon szerették. Szinte mindenki, de a fiatalok különösen. Többnyire nem tetszik, ha hozzányúlnak az eredeti szerző darabjához, de ennek most volt létjogosultsága. Szente Vajk rendező nagyon jól porolta le, maivá tette és megfűszerezte egy kis humorral. Marhára jól kitalálták hozzá a zenét, aminek köszönhetően sokkal élvezhetőbb darab született.” De nemcsak a színészi pálya, hanem a tanítás is mindig vonzotta a manapság elsősorban karakterszerepekbe bújó művésznőt. „A kecskeméti Margaréta Otthonban töltött hat év szuper időszak volt az életemben. Ott idősekkel foglalkoztam, akikkel nagyon szép előadásokat tudtunk csinálni. Úgy kipendültek a kezem alatt, hogy minden versenyt megnyertünk. Volt egy 82 éves férfi, aki sosem énekelt korábban. Olyan fajinul lehetett tanítani, hogy el tudta énekelni – eredeti alapra – a Hej, cigány, az Egy rózsaszál szebben beszél, vagy épp a Hazám, hazám című dalokat. Kipendült a csávó. Az asszonyoknál olyan sikere volt, hogy egymást buktatták miatta. Most például óvodában tanítok. Legutóbb a Hamupipőkét csináltuk. Szerintem jövőre már az újszülött osztály fog következni. 

Csombor Teréz

1975-77 között a Szolnoki Szigligeti Színházban dolgozott, 1981-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán. 1981-87 között a győri Kisfaludy Színházban, 1989-95 között, majd 2006 óra ismét a Kecskeméti Katona József Színház tagja. Fia Orth Péter színművész. 

Aase-díj

A kiemelkedő mellékszerep alakításáért járó díjat – végrendeletében – Gobbi Hilda alapította, nevét a Peer Gynt Aase anyójáról kapta. 1989 óta két-két nőnek és férfinak adják, akik szintén fele-fele arányban játszanak budapesti és vidéki színházakban. A színészekből álló, öttagú bizottság tagjai: Egri Márta, Ráckevei Anna, Udvaros Dorottya, Gáspár Tibor, Márton András. Aase-díjat nyert még 2018-ban: Homonnai Katalin (Stúdió K), Bicskei István (Csokonai Nemzeti Színház), Nagy Zoltán (Újszínház).

Témák
Aase-díj

Cimbalom – határok nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.08. 13:00

Fotó: Palotakoncertek
A virtuóz cimbalomművész, Lisztes Jenő a klasszikus és kortárs zenében, jazzben, kávéházi muzsikában és filmzenében is otthon érzi magát. Fiatal kora ellenére már Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is felfigyeltek rá.
A 33 éves Lisztes Jenő nevét a Belgiumban élő, elismert magyar prímás, Roby Lakatos zenekarában ismerte meg a szélesebb közönség. „2006-ban találkoztunk először, de már régebben ismertem a zenéjét, és nagyon tetszett az az újszerű stílus, amit kitalált” – meséli Jenő. Másodéves zeneakadémista volt, amikor először utazott ki Belgiumba, ahol kiderült, hogy Roby fiatalokkal szeretné felfrissíteni az együttesét. Így került be a csapatba Frantisek Janoska – az azóta már nemzetközi hírű Janoska Ensemble zongoristája –, valamint Fehér Róbert nagybőgős, a Ciganski Diabli tagja is. „Nagy előnyt jelentett, hogy mindhárman ismertük a lemezekről a számokat, s így kevés próbával, mélyvíz-szerűen tudtunk jó koncerteket adni. Az addigi műfaji ismereteket még tudtam bővíteni a Robyval való muzsikálás által – és ez a mai napig tart, immár 13 éve” – mondja. Pályáján a közelmúltban a jazz is előtérbe került: saját triót alapított. Gyerekkora óta szeret improvizálni, 16-17 évesen az amerikai örökzöldeket is megismerte. Kollégája, Lukács Miklós jazz-triója adta az inspirációt, hogy hasonló útra lépjen: repertoárján saját kompozíciók és tengerentúli standardek is szerepelnek. A trióban Schildkraut Vilmos nagybőgőzik és Serei Dániel dobol. Másik újabb projektje a Cimbalom Brothers, amelynek bemutatkozó lemeze, a Testvériség felkerült a European World Music Chart Top 20-as listájára. „Unger Balázs, a Cimbaliband vezetője hívott fel, hogy csináljunk egy duót. Az első próbán jött az ötlet, hogy hozzuk a testvéreinket is, hiszen Balázs öccse, Unger Gergő gitáros, az én testvérem pedig Lisztes László bőgős. A duóból így kvartett lett.” A Cimbalom Brothers ősszel franciaországi turnéra indul, s már a második lemezt is tervezgetik. Lisztes nemzetközi karrierjét nagyban segítette, hogy felfigyelt rá az Oscar-, Grammy- és Arany Glóbusz-díjas filmzeneszerző, Hans Zimmer. Bécsben, egy stúdiófelvételen találkoztak, majd Jenő bekerült a Guy Ritchie rendezte, Robert Downey Jr. és Jude Law főszereplésével készült Sherlock Holmes-filmbe, amelynek Londonban voltak a zenefelvételei. Roby Lakatos oldalán a New York-i Carnegie Hallban is bemutatkozott. Tavaly pedig Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar hívta meg, hogy játsszon velük a patinás BBC Proms sorozatban. Lisztes Jenő a közeljövőben ősbemutatóként, szimfonikus zenekarral szeretne bemutatni egy kortárs cimbalomversenyt, jazztriójával pedig mielőbb új lemezt készítene. Színpadra lép a Magyar Kamarazenekarral, a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekarral, az Antwerpeni és a Thüringiai Szimfonikusokkal. Szeretne szólistaként is koncertezni, mert tapasztalata szerint a cimbalomban Nyugaton ma már nem csak a kuriózumot látják – a nagy hangversenytermekben is újra polgárjogot nyer. A hagyományos zongora- és hegedűversenyekhez szokott közönség méltányolja azt a különleges hangzásképet, amit a magyar cigányzenészekhez ezer szállal kötődő instrumentum nyújtani tud.

Tanárok és példaképek

„Édesapámtól tanultam az alapokat, aki szigorúságával és elhivatottságával sokat segített, hogy jól megismerjem a hangszert” – mondja Jenő. Klasszikus zenei tanulmányait Szakály Ágnes művésztanárnál kezdte, míg a cigányzene stílusaival Sörös Jenő ismertette meg, aki a jazz és a balkáni zene alapjaira is megtanította. Lisztes 12 évesen megnyerte a Rácz Aladár Cimbalomversenyt; diplomáját 2010-ben szerezte a Zeneakadémián. A legendás Rácz Aladárt, valamint Fábián Mártát, Gerencsérné Szeverényi Ilonát, Szalai Józsefet és Balogh Elemért is példaképének tekinti. Három román cimbalmost is tisztel: Toni Iordache, Nicolae Bob Stănescu és Giani Lincan jelentősen gazdagította a hangszer repertoárját.