Vasárnaptól viharos erejű szélre kell készülni

Publikálás dátuma
2019.02.09. 14:01
Illusztráció/DPA-AFP
A hét utolsó napjára 5 nyugat-dunántúli megyére adott ki elsőfokú veszélyjelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat. A viharos széllökések kitartanak a jövő hét első napjaiban is.
Szombat délután az ország nagy részén fátyolfelhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel, de keleten, északkeleten tartósabban felhős maradhat az ég, számottevő csapadék azonban itt sem várható. Éjszaka fátyolfelhős és borult, ködös területek egyaránt lesznek, a ködös tájakon néhol szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 0 és -3 fok között várható, de a nyugati országrészben mérhetnek kevéssel fagypont feletti értékeket is.

Vasárnap a köd feloszlása után nagyrészt felhős idő lesz a jellemző hosszabb-rövidebb szűrt napsütéssel, majd a délutáni óráktól észak felől megvastagszik a felhőzet, és estétől északon már eső, zápor is előfordul. A déli, délnyugati szél, amely helyenként már szombaton is meg-megélénkül, vasárnap egyre többfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik.
A hét utolsó napjára ezért az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elsőfokú figyelmeztetést adott ki 5 dunántúli megyére. Eszerint Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy megyében a legerősebb széllökések a 70 km/h-s sebességet is meghaladhatják.

A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap többnyire 7 és 14 fok között alakul, délnyugaton lesz a legenyhébb idő.

Ami a folytatást illeti, a fokozatosan északnyugatira forduló szél nem csillapodik a jövő hét első napjaiban sem, sőt: bár hétfőre csak 4 északnyugati megyére adtak ki figyelmeztetést, kedden már 14 megyében lesz érvényben elsőfokú veszélyjelzés a várható viharos széllökések miatt - ez alól csak Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megye lesz kivétel. Hétfőtől emellett többfelé várható eső, majd szórványosan kisebb havazás, hózápor.
Szerző

Tovább romlott a levegő minősége az északkeleti országrészben

Publikálás dátuma
2019.02.09. 11:22

Fotó: Kállai Márton
Miskolcon és Putnokon egészségtelen, további 12 településen pedig kifogásolt a levegőminőség.
Romlott a levegő minősége az északkeleti országrészben a magas szállópor-koncentráció miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szombaton az MTI-vel. Egészségtelen a levegő minősége Miskolcon és Putnokon. További tizenkét település levegőminősége kifogásolt, azaz a kis méretű aeroszol részecskék (PM10) tömegkoncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket.

Egészségtelen levegő esetén elsősorban légúti tünetek (például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés) jelentkezhetnek. A rossz levegőminőség a légzőrendszer mellett a szív- és érrendszer, az immunrendszer és a központi idegrendszer megfelelő működését is befolyásolhatja - emelték ki.

Javulás szombaton sem várható az érintett helyeken - közölte az NNK.

Megszívatták az egyetemista kismamákat - pedig állítólag idehaza és Amerikában is "ámulnak" a magyar családpolitikán

Publikálás dátuma
2019.02.09. 11:06

Fotó: Botár Gegely / kormany.hu
Ha a felmérések adatait, vagy épp Orbán Viktor vasárnap esedékes évértékelőjének felvezetését nézzük, látszólag minden rendben (lesz) a magyar családtámogatási rendszerrel. Csak az a fránya valóság ne lenne...
Novák Katalin Washingtonban járt, ahol republikánus törvényhozókkal, valamint az amerikai Egészségügy és Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi igazgatójával folytatott megbeszéléseket a két ország családpolitikai kérdésekben való esetleges együttműködéséről. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta, tárgyalópartnerei "nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar családpolitika iránt, elismeréssel adóztak az értékalapú rendszernek."

Novák kiemelte, márciusban egy washingtoni konferencián részletesen is ismertetik majd, Magyarország milyen módokon igyekszik támogatni a családokat és a gyermekvállalást, vagy, hogy a családi értékek miként jelennek meg a hazai oktatásban.

Ezt a - lássuk be, nem túl izgalmas - hírt csak azért idéztük, mert a fentiek tükrében még abszurdabbá válik az a történet, amely arról szól, hogyan szúr ki a honi rendszer azokkal, akik hitelt adva a "mindent megteszünk a családokért" szólamoknak egyetemistaként is gyermeket vállalnak - hogy aztán a várt segítség helyett - szinte - semmit ne kapjanak.
"Miután egész évben arról volt szó, hogy mindent megtesznek a családokért, és biztatják az egyetemista fiatalokat is a családvállalásra, nem értem, engem miért diszkriminálnak. Hogy lehet az, hogy valaki évekig tanul a felsőoktatásban, családot alapít, és várja az államtól a megígért segítséget, de ehelyett csak egy nagy pofont kap, semmi mást?"

-így indul a 24.hu egyik olvasójának keserű levele, amely még a 2018-as "Családok éve" kálváriáját meséli el.

A cikkből kiderül, Biankának szeptemberben egyetemistaként született gyermeke, ezt követően be is adta a szükséges papírokat az anyasági támogatáshoz, a családi pótlékhoz, a csecsemőgondozási díjhoz (csed) és a diplomás gyedhez. Ezek közül csak az anyasági támogatást (egyszeri juttatás, az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, azaz 64125 forint), és a családi pótlékot (havi 12200 forint) kapta meg.
Amúgy mindkét összeg 2008 óta változatlan, vagyis az Orbán-kormány - újbóli - hatalomra kerülése óta egyszer sem emelt rajtuk, pedig azóta egy Családok évén is túl vagyunk...

A csedet nem kapta meg és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) arról tájékoztatta, hogy a gyermek kétéves koráig diplomás gyedre se számítson, legfeljebb gyesre. Ami nagyon nem mindegy, hiszen havi több mint 52 ezer forint a különbség: a gyes összege nettó 25650 forint, a diplomás gyedé pedig idén nettó 78225 forint.

A portál igyekezett utánajárni a dolgoknak, és a Magyar Államkincstár (MÁK) válaszai nyomán arra jutott, hogy
egy "apró betűs rész" miatt a csed valóban nem jár a tanuló kismamáknak, viszont a diplomás gyedre jogosult lenne az olvasójuk, hiába állítja ennek ellenkezőjét a NEAK.

Ami a csedet, azaz a csecsemőgondozási díjat illeti, az úgynevezett "biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás", márpedig a tanulók, hallgatók a törvény szerint ugyan egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (azaz társadalombiztosítási jogviszonyuk rendezett), ez mégsem egyenlő azzal, hogy biztosítottak. A csedet így csak azok kaphatják, akik a gyermekük születését megelőző 2 évben legalább 185 napot munkaviszonyban töltöttek, azaz ebből a körből az egyetemi tanulmányaik alatt, vagy röviddel azután szülő kismamák kiesnek.

A 24.hu olvasójának története a diplomás gyednél kezd igazán érdekes lenni, hiszen az egészségbiztosítási alap (NEAK) ezt két indokkal is megtagadta tőle - a MÁK mostani tájékoztatása szerint jogtalanul. A NEAK ugyanis először azt mondta, a diplomás gyedet csak magyar nyelvű képzésben résztvevők kaphatják (Bianka a tanulmányai nagy részét angol nyelven végezte), de kiderült, az egészségbiztosítási törvényben az áll, csak a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés jelent kizáró tényezőt, így ebben a konkrét esetben nem lehetne megtagadni a támogatás folyósítását.

Mint ahogy a NEAK által felhozott másik érvet, jelesül, hogy aki csedre nem jogosult, az diplomás gyedet se kaphat, is cáfolta a MÁK, azt egyszerűen "téves információnak" titulálva.
Nagy kérdés, hogyan fordulhat elő, hogy a gyermeket vállalók támogatásaiban illetékes egészségbiztosítási alap rosszul tudja, rosszul értelmezi a jogszabályokat, és így utasít el kérelmeket.

Ahogy a 24.hu cikke is megjegyzi, ha Bianka nem elég agilis, simán bukta volna a diplomás gyedet is. És alighanem sokan jártak már hasonló cipőben, akik így a portál számításai szerint durván egymillió forintot veszthettek másfél év alatt.

Mindezt tehát többek közt a Családok évében. Talán nem tévedünk, ha azt írjuk, aligha ez az, amire - Novák Katalin fenti szavaira emlékezve - még Amerikában is elismerősen csettintenek. Ezek után pedig külön érdekes, mi hangzik majd el Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelőjének, amelynek középpontjában a Magyar Nemzet szerint a családok védelme áll majd. Az Index a kormányközeli médiumok értesülései között szemezgetve, illetve a közelmúltbeli nemzeti konzultáció kérdéseiből következtetve olyan intézkedéseket vizionál, mint:
  • 5-10 millió forintos, „kamatmentes életkezdési kölcsönt" kapnának a fiatal házaspárok
  • a háromgyerekes anyák egész életükre mentesülhetnek a jövedelemadó-fizetés alól
  • bevezetnék a „főállású anyaság” intézményét, ami valószínűleg a négy vagy annál több gyereket nevelő anyákra lenne érvényes
  • valamilyen új formában támogatnák a gyereküket nevelő nők munkába állását, ami jelentheti az atipikus foglalkoztatási formák támogatását, a kisgyerekes anyákat fölvevő cégek adókedvezményét vagy támogatását
  • több támogatást adnának a beteg gyermeküket nevelőknek
  • és ezzel párhuzamosan kétharmadosra változtatnák a családtámogatásokra vonatkozó törvényeket, hogy azokat egy nem fideszes kormány a jövőben ne tudja egyszerűen visszavonni
A portál szerint ugyanakkor kevésbé várható, hogy az állam olyan nagy rendszerek átalakításával próbálja elérni a kormányzati kommunikáció számára oly hangsúlyos demográfiai trendfordulatot, mint az oktatás és az egészségügy - pedig kutatások szerint mindkettő nagyon sokat számítana.

Tízből nyolc ember támogatja... pontosan mit is?

Alighanem Orbán Viktor vasárnap esedékes, a hírek szerint családpolitikát is jócskán érintő évértékelője miatt került elő most a Nézőpont Intézet 2018. novemberében végzett kutatása, amely szerint 10-ből 8 megkérdezett jó döntésnek tartja a családok kiemelt támogatását. Az MTI által közölt felmérés adatai szerint a családpolitika központba állításával (81 százalék), a csokkal (68 százalék) és a családoknak juttatott több támogatással (69 százalék) is túlnyomó többséggel egyetértenek az emberek. Arról, hogy egész pontosan hogy szóltak a kérdések, amelyek alapján 10-ből 8 ember támogatja a kormány családpolitikáját, a távirati iroda már nem tett említést.

Frissítve: 2019.02.09. 11:11