Gyurcsány: aki hazudik, az galád; aki hazugságot elhisz, az hülye - és mindenki lázadjon

Publikálás dátuma
2019.02.09 16:01

Fotó: Molnár Ádám
A Demokratikus Koalíció elnökét nem érdekli, ki mit tett a múltban, ha segít megdönteni a rezsimet - évértékelő, a tizenötödik.
Örömóda csendül, Gyurcsány Ferenc érkezik, az Európai Unió hivatalos himnusza (EP-választás közeledtével mi más?) után egyből belpolitika. Az igazi hazafiként felkonferált DK-elnök Leventével kezdi. Egy 10-11 éves, szőke borzas fiúról beszél, aki Tiszántúlon él egy faluban. Levente autista. Hogy az ajánlott iskolába járhasson, az havonta 15 ezer forint – amennyiben fogadja az intézmény, de nem fogadja. Nem messze Leventééktől ott lakik Zsóka, az egykori iskolaigazgató, aki segít: hetente párszor iskolába kíséri, és délutánonként fejlesztő gyakorlatokat végeznek. Irmával és Károllyal folytatja a DK elnöke. Akik előre akartak jutni, gyarapodni, felvettek hát a házuk renoválására némi devizahitelt, amit törleszteni (miután beütött a frankválság) nem tudtak. Sőt, a hátukat is vitte bank. Ám mégse kerültek két gyermekükkel utcára, az ország másik részéből egy mozgáskorlátozott asszony felajánlotta: lakjanak együtt, jól ellesznek.
Csodás dolog, hogy vannak emberek, akik segítenek, ám az tragédia, hogy ezt a magyar állam helyett teszik – vonja le a tanulságot Gyurcsány Ferenc. Aki szerint ideje lenne, hogy a Teremtő megvilágosítsa Orbán Viktor elméjét és erkölcseit, a miniszterelnök ugyanis pontosan ismeri ezeket a történeteket, de csak a vállát vonja, és inkább magánrepülőn futballmeccsre jár. Ráadásul a kormányfőt nemcsak a jelen történetei nem érdeklik, de a jövő is hidegen hagyja, hiszen aki bezár egy egyetemet, utal Gyurcsány Ferenc a CEU-ra, a jövőre tesz lakatot. És az is a jövőt lehetetleníti el, aki tönkreteszi a Magyar Tudományos Akadémia kutatóbázisait. Márpedig az a kormány, amelyik elcsalja a jövőt, elárulja a népét – az Orbán-kormány ilyen. Úgyhogy lehet, hogy politikai értelemben sikeres a kabinet, hiszen a választáson nyert a kormánypárt, csakhogy történelmi értelemben a kormány gyalázatos, és bukásra ítéltetett - hoz gyors ítéletet Gyurcsány. Van egy Yuval Noah Harari nevű történész, aki arról ír, miként hoz létre a robotizáció és a fejlődés egy új emberi fajt. Csakhogy, figyelmeztet Gyurcsány, mi ilyesmiről nem beszélünk, a kormány legfeljebb a migránsoktól retteg, szembe megy az ENSZ-szel és az arab ligával – mert érdeke fenntartani a menekültektől való félelmet. Ugyanis ezzel a félelemmel kormányozza Orbán az országot. Csakhogy, deklarálta a DK elnöke, aki fél, és a félelemre épít az elbukik. A DK elnökének értelmezésében a hazafiasság nem az önsajnálatról szól, és nem is arról, hogy különlegesnek nevezzük a népet, és két kisfröccs után zokogva daloljuk a székely himnuszt. A hazafiasság a jövőről szól, arról, hogy a nemzet közössége ötven vagy száz év múlva is sikeres legye. „A magyar nem különleges faj, de attól, hogy ezt mondom, még szeretem a hazámat”, magyarázta Gyurcsány. Aki szerint ennek az állításnak igazságtartalmát az igazolja, amikor a Demokratikus Koalíció erős Európát akar. Ugyanis csak az erős európai közösség teheti sikeressé Magyarországot. Ráadásul ebben az Európában sok százezer magyar él, munkavállalóként, egyetemistaként.
  „De ha valaki nem mer önmagáért kiállni, akkor miképp küzdhetne meg a hazájáért?” – vezeti fel Gyurcsány Ferenc, miért is hazafias kötelezettség a lázadás. Mert szerinte az. Helyesen lázadnak azok a bírók, akik nem ítélik el a hajléktalanokat. Helyesen lázadnak azok az orvosok és nővérek, akik otthagyják például a Honvéd kórházat, mert nem hajlandók részesei lenni egy embertelen rendszernek. Helyesen lázadnak azok a tanárok, akik minden kormányzati hátsó szándék ellenére a súlyán tanítják Ady Endrét. A költőt, aki két igazságot rögzített. Az egyik: aki tudatosan hazudik, az galád. A másik: aki ismert hazugságokat elhisz, az hülye.
Hát lehet, hogy a kormány galád, de mi ne legyünk hülyék, szólított fel mindenkit Gyurcsány. Aki szerint egy lázadás akkor sikeres, ha összekapcsolódnak az elégedetlenségek. És az ősz reményt hozott – annyit persze nem, hogy a DK elnöke változási határidőt ígérjen, Ahogy mondja, nem tudja, mikor vezet sikerre a lázadás, de eredmények így is vannak: megszületett például a valódi, együttmozduló ellenzék. Az nem érdekli, hogy a résztvevők mit tettek, mit mondtak tegnap (értsd: fátylat borít a Jobbik múltjára), egy dolog érdekli: hogy meg akarják dönteni ezt a rezsimet. A döntés első lépése az EP-választás. Gyurcsány Ferenc szerint a képlet egyszerű, jön Orbán Viktor, és ijesztgetni kezd mindenkit a magyar asszonyok megerőszakolásával, a régi Európa pusztulásával, az ország felégetésével, meg azzal, hogy mindjárt visszafelé folyik a Duna. A kérdés az, hogy Magyarország egy Macron-Merkel-szerű Európát szeretne, ahol mindent közösen oldanak meg a közösség tagja, vagy jön Orbán és Salvini – a kereskedelmi háborúkkal, gyűlöletkampányokkal egyetemben. Visszafogottan azt tudom mondani: vesszen Orbán! Legyen erőnk szembeni ezzel a rémséggel és mérjünk végre vereséget Orbán átkozott rendszerére.
Szerző
Frissítve: 2019.02.09 17:08

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32