Karácsonyra hazatér Bróker Marcsi

Publikálás dátuma
2019.02.11 10:14

Fotó: MTI/ Mészáros János
Tovább csúszik a Kun-Mediátor ügy, 2020 előtt aligha lesz elsőfokú ítélet. A tanúk harmada az idézés ellenére sem jelenik a Szolnoki Törvényszéken.
Bár a napokban újabb fél évvel meghosszabbították a sajtóban csak Bróker Marcsiként emlegetett D. Sándorné előzetes letartóztatását, most kiderült, hogy a Kun-Mediátor Kft. egykori vezetője a karácsonyt valószínűleg már otthon tölti. A többi között 12 milliárdos csalással vádolt karcagi nőt – miután nemzetközi elfogatóparancs alapján hazahozták a közép-amerikai Belize-ből – 2016. december 13-a óta tartják előzetes letartóztatásban, amit ítélet nélkül legfeljebb három évig, azaz idén december közepéig lehet fenntartani, hacsak addig az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítéletet nem hoz. Erre viszont aligha van esély. Nemcsak azért, mert rengeteg tanút kell kihallgatni (D. Sándorné ellen az ügyészség 767 rendbeli csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat), hanem azért is, mert a tanúk harmada meg sem jelenik a tárgyaláson. Lapunk érdeklődésére a Szolnoki Törvényszéken úgy fogalmaztak: „jelen állás szerint mintegy 140 sértetti tanút kell még a bíróságnak beidéznie és kihallgatnia. Figyelemmel a tanúk kedvezőtlen megjelenési hajlandóságára, és arra, hogy egy tárgyalási napon legfeljebb 5-6 tanú kihallgatására van lehetőség, ami tanúnként átlag 1-1,5 órát vesz igénybe, az eddigi megfeszített munkamenet fenntartása mellett is kevés esély van arra, hogy az ügyben idén ítélet szülessen”. A Kun-Mediátor volt vezetőjének ügyében az eredeti tervek szerint 2018 őszére kellett volna elsőfokú ítéletet hozni, de ez előbb az idei év elejére tolódott, majd most úgy tűnik, 2020 előtt nem is lesz döntés. Arra, hogy miért húzódik el az eljárás, a Szolnoki Törvényszék azt írta: a befejezés időpontja részben a bíróságtól független körülményektől függ. Az ügyészség ugyanis 234 tanú kihallgatására és további csaknem 500 sértetti tanú vallomásának felolvasására tett indítványt. Ez a szám pedig még változhat is, mivel – mint most kiderült – D. Sándorné mindeddig nem tett vallomást. A bíróság az eddig megtartott 24 tárgyalási napra 129 tanút idézett be, de csupán 92-en jelentek meg, azaz a beidézett tanúk csaknem 30 százaléka távol maradt. – „Ha a tanúk megjelenési hajlandósága javul, azaz a szabályszerű idézésre megjelennek a tárgyaláson, így a bíróság ki tudja hallgatni őket, hamarabb zárulhat le az ügy, ha romlik, az az eljárás elhúzódását eredményezheti” - fogalmaztak. A Kun-Mediátor Kft. egykori vezetőjével kapcsolatos csalássorozat lényege a vádirat szerint az volt, hogy a cég, amely „kifelé” utazási irodát üzemeltetett, valójában tiltott betétgyűjtést folytatott, és miközben az ügyfelek azt hihették, hogy betétekbe, értékpapírokba kerül a pénzük, nem ezt történt. Állítólag voltak olyanok, akik egész vagyonukat D. Sándornéra bízták, aki a piacinál jóval magasabb éves hozamot ígért, amit az ügyészség szerint nem a cég eredményéből, hanem a friss befizetésekből fizetett ki. A sértetteket ért károk között nagy a szóródás, volt köztük több száz millió forintos és 100 ezer forint körüli is. Az, hogy december közepén minden bizonnyal kiengedik D. Sándornét, nem jelenti automatikusan a szabadlábra helyezését. A bíróság felhívta a figyelmet, hogy, „a büntetőeljárási törvény lehetőséget biztosít enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére”. Ilyen a bűnügyi felügyelet, ami a korábbi házi őrizetnek, illetve lakhelyelhagyási tilalomnak felel meg. Viszont ebben az esetben is igaz, hogy D. Sándorné kikerül az előzetes letartóztatásból és az elsőfokú ítéletet otthonában várhatja meg.

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00