Karácsonyra hazatér Bróker Marcsi

Publikálás dátuma
2019.02.11. 10:14

Fotó: Mészáros János / MTI
Tovább csúszik a Kun-Mediátor ügy, 2020 előtt aligha lesz elsőfokú ítélet. A tanúk harmada az idézés ellenére sem jelenik a Szolnoki Törvényszéken.
Bár a napokban újabb fél évvel meghosszabbították a sajtóban csak Bróker Marcsiként emlegetett D. Sándorné előzetes letartóztatását, most kiderült, hogy a Kun-Mediátor Kft. egykori vezetője a karácsonyt valószínűleg már otthon tölti. A többi között 12 milliárdos csalással vádolt karcagi nőt – miután nemzetközi elfogatóparancs alapján hazahozták a közép-amerikai Belize-ből – 2016. december 13-a óta tartják előzetes letartóztatásban, amit ítélet nélkül legfeljebb három évig, azaz idén december közepéig lehet fenntartani, hacsak addig az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítéletet nem hoz. Erre viszont aligha van esély. Nemcsak azért, mert rengeteg tanút kell kihallgatni (D. Sándorné ellen az ügyészség 767 rendbeli csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat), hanem azért is, mert a tanúk harmada meg sem jelenik a tárgyaláson. Lapunk érdeklődésére a Szolnoki Törvényszéken úgy fogalmaztak: „jelen állás szerint mintegy 140 sértetti tanút kell még a bíróságnak beidéznie és kihallgatnia. Figyelemmel a tanúk kedvezőtlen megjelenési hajlandóságára, és arra, hogy egy tárgyalási napon legfeljebb 5-6 tanú kihallgatására van lehetőség, ami tanúnként átlag 1-1,5 órát vesz igénybe, az eddigi megfeszített munkamenet fenntartása mellett is kevés esély van arra, hogy az ügyben idén ítélet szülessen”. A Kun-Mediátor volt vezetőjének ügyében az eredeti tervek szerint 2018 őszére kellett volna elsőfokú ítéletet hozni, de ez előbb az idei év elejére tolódott, majd most úgy tűnik, 2020 előtt nem is lesz döntés. Arra, hogy miért húzódik el az eljárás, a Szolnoki Törvényszék azt írta: a befejezés időpontja részben a bíróságtól független körülményektől függ. Az ügyészség ugyanis 234 tanú kihallgatására és további csaknem 500 sértetti tanú vallomásának felolvasására tett indítványt. Ez a szám pedig még változhat is, mivel – mint most kiderült – D. Sándorné mindeddig nem tett vallomást. A bíróság az eddig megtartott 24 tárgyalási napra 129 tanút idézett be, de csupán 92-en jelentek meg, azaz a beidézett tanúk csaknem 30 százaléka távol maradt. – „Ha a tanúk megjelenési hajlandósága javul, azaz a szabályszerű idézésre megjelennek a tárgyaláson, így a bíróság ki tudja hallgatni őket, hamarabb zárulhat le az ügy, ha romlik, az az eljárás elhúzódását eredményezheti” - fogalmaztak. A Kun-Mediátor Kft. egykori vezetőjével kapcsolatos csalássorozat lényege a vádirat szerint az volt, hogy a cég, amely „kifelé” utazási irodát üzemeltetett, valójában tiltott betétgyűjtést folytatott, és miközben az ügyfelek azt hihették, hogy betétekbe, értékpapírokba kerül a pénzük, nem ezt történt. Állítólag voltak olyanok, akik egész vagyonukat D. Sándornéra bízták, aki a piacinál jóval magasabb éves hozamot ígért, amit az ügyészség szerint nem a cég eredményéből, hanem a friss befizetésekből fizetett ki. A sértetteket ért károk között nagy a szóródás, volt köztük több száz millió forintos és 100 ezer forint körüli is. Az, hogy december közepén minden bizonnyal kiengedik D. Sándornét, nem jelenti automatikusan a szabadlábra helyezését. A bíróság felhívta a figyelmet, hogy, „a büntetőeljárási törvény lehetőséget biztosít enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére”. Ilyen a bűnügyi felügyelet, ami a korábbi házi őrizetnek, illetve lakhelyelhagyási tilalomnak felel meg. Viszont ebben az esetben is igaz, hogy D. Sándorné kikerül az előzetes letartóztatásból és az elsőfokú ítéletet otthonában várhatja meg.
Szerző
Témák
Kun-Mediátor

138 millió forintba kerülne az izomsorvadásos kislány kezelése, a család tehetetlen

Publikálás dátuma
2019.02.11. 07:53
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Jóval drágább lenne a reméltnél a beteg gyerek hazai ellátása; családtagjait sokkolta a hír, azonban így sem adják fel.
Egy ország ismerhette meg a spinális izomatrófiában (SMA) szenvedő kislány történetét, akin csak egy rendkívül drága, és az egészségbiztosító által sem támogatott kezelés segíthetne. Az Index több cikkben is foglalkozott a kislány és családjának kálváriájával, a közelmúltba ekkor került be az is, hogy az egyéves injekciós kezelés 68 millió forintba kerülne. A valóságban azonban egy évi kezelés ennél jóval drágább - írja most a portál. Egy injekció ára Magyarországon közel 23 millió forint, azaz az első évi kezelés ára 138 millió forint. Ez az összeg hangzott el az RTL Klub múlt heti riportjában, és ezt az információt a lap kérdésére az SMA Magyarország Alapítvány is megerősítette.   Az első évben hat injekciót kell beadni az SMA-s betegeknek kórházi körülmények között. Az első három injekciót kéthetes időközönként kapja meg a beteg (a 0., a 15. és a 30. napon. Egy hónap elteltével kell beadni a 4. injekciót, majd ezután négyhavonta újabb egy-egy injekciót. 
Az első évi kezelés tehát így 138 millió forintba kerül egy betegnél.

Minket is letaglózott ez az információ, de nem adjuk fel - mondta a portálnak Seres Ábel, az SMA-s kislány nagybátyja, aki alapítványt hozott létre a gyermek gyógykezelésére. Az Együtt a Kisangyalokkal Mozgáskorlátozott Gyermekeket Támogató Alapítványt tavaly nyáron hozták létre, miután az egészségbiztosító elutasította kérelmüket a kezelés finanszírozására.  A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Ritka Betegségek Tanácsadó Testülete a kislány állapota alapján úgy ítélte meg, hogy a kezelés Noémi esetében nem hozna javulást. A család akkor döntött úgy, hogy megpróbálják adományokból összegyűjteni a pénzt. Eddig 55 millió forint érkezett be az alapítvány számlaszámára.  „Miután egy 2017-ben szabadalmaztatott új készítményről van szó, az alapítvány létrehozásakor hiába próbáltuk, sem a NEAK-tól, sem a gyártótól nem kaptunk hivatalos információt a gyógyszer magyarországi áráról”- mondta Seres Ábel. Maguk próbáltak tájékozódni. Egy 2017-es cikkben azt olvasták, hogy a kezelés elkezdéséhez szükséges három injekció Európában 270 ezer euróba (mintegy 68 millió forintba) kerül. Az erről szóló hivatalos információk között már akkor látták, hogy az árak országonként eltérhetnek. Ez ugyanis függ a betegszámtól, az adókörnyezettől, a gyártó és az adott egészségbiztosító egyéni megállapodásától.
Seres Ábel szerint elképzelhető, hogy a gyógyszert külföldről ezért az árért be tudják szerezni, és ezzel minden esélyt meg akarnak adni a kislány életminőségének javítására. Céljuk továbbra is az, hogy a kislányt Magyarországon fogadják be a támogatotti körbe, hogy ezután megkaphassa az évente szükséges injekciós kezelést. Reményeik szerint ezzel sikerül áthidalni azt az időt, amikorra elérhetővé válik egy új génterápiás gyógyszer, amely már a klinikai vizsgálatok utolsó fázisánál tart. 

Hosszú szenvedésre ítél az SMA

A spinális izomatrófia (SMA) ritka és súlyos genetikai betegség. Akit érint, annál az izmok fokozatosan épülnek le, egy idő után nem tud járni, fogni, önállóan mozogni, a betegség pedig egy idő után a légzőizmokat is veszélyezteti. A magyarországi betegségregiszterben 110 bejelentett esetet tartanak nyilván, de becslések 300-ra teszik a betegek számát. Az új és nagyon drága genetikai gyógyszer képes lassítani vagy leállítani az állapotromlást, de nem mindenkinél hoz javulást.

Szerző
Témák
kezelés NEAK

Amerika kegyét rakétával és vadászgéppel keresi Orbán, a norvégoktól légvédelmi rendszert veszünk

Publikálás dátuma
2019.02.11. 07:25
Egy F35-ös amerikai vadászgép; ha ötödik generációs vadászokat vásárolna a Honvédség, szinte biztosan ez a modell jöhet szóba
Fotó: Yorick Jansens / BELGA MAG / Belga
Nem csak új rakétarendszeren, hanem ötödik generációs amerikai repülők vásárlásán is gondolkodik a kormány.
2026-ban lejár a jelenleg a Magyar Honvédség által használt 12 darab JAS Gripen húszéves lízingszerződése, a 2016-ban módosított szerződés szerint ekkor lenne arra lehetőség, hogy a használt vadászgépek megvásárlásával magyar tulajdonba kerüljenek a légvédelmet most ellátó svéd repülők. Magyarország azonban dönthet úgy is, hogy nem veszi meg az eddig használt Gripeneket, és lecseréli a technológiát.  A 24.hu információi szerint a honvédelmi vezetés komolyan mérlegeli is annak a lehetőségét, hogy a negyedik generációs technológiát képviselő Gripen vadászgépeket ne vásárolja meg, az ötödik generációs vadászgépek beszerzéséről szóló döntés pedig belátható időn belül megszülethet. 
Jelenleg egy szóba jöhető szállítója van az ötödik generációs vadászrepülőknek, az Amerikai Egyesült Államok. Az F22 és az F35 típusok képviselik ezt a technológiát.

Az új állományt így a Gripen-szerződés kifutására le is szállíthatja a gyártó, és a repülők 2026-ra hadrendbe állhatnának. Ezzel a döntéssel további 30-35 évre oldanák meg a hazai légvédelmet, méghozzá a jelenleg elérhető legmodernebb technológiával. A portál hozzáteszi, a repülő beszerzés tervei biztosan szóba kerülnek Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatása során is.

Teljes körű védelem kell

A lap emellett arról is ír, hogy a honvédség egy amerikai rakétákkal felszerelt norvég légvédelmi rendszer mellett teheti le a voksát. Ez a NASAMS (Norwegian Advanced Surface to Air Missile System) rendszer lehet. Mint emlékeztetnek rá, az elmúlt hónapokban egymást követték a milliárdos beszerezésekről szóló hírek: veszünk német Leopard harckocsikat, csapatszállító repülőket, Airbus helikoptereket.  Ezt a sorozatot koronázhatja meg a jelenleg a vadászgépek kivételével szinte működésképtelen légvédelmi rendszer megújítása. Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt állította, a katonák már megfogalmazták, hogy milyen képességekkel kell rendelkeznie az eszköznek: olyan szárazföldi rakétakomplexumot kerestek a piacon, amely rakétáival az ország egész területén képes felderíteni, nyomon követni és megsemmisíteni a légi célokat. Azaz a katonai szakzsargon szerint a teljes légvédelmi képességet hoznia kell a kiválasztott rendszernek. A honvédelmi miniszter által ismertetett feltételek alapján a legnagyobb esélyesnek tűnő NASAMS alaprendszerét a norvég Kongsberg Defence Systems fejlesztette ki együttműködésben a világ egyik vezető gyártójával, a Raytheonnal, amely az AMRAAM rakétákat szállítja hozzá. Az amerikai cég gyártja a Gripen vadászgépeken használt légi és földi célok elleni rakétákat is. A NASAMS első változatát 1998-ban állította rendszerbe a norvég Királyi Légierő, azóta pedig több ország is megvásárolta a továbbfejlesztett verziókat. A holland és a spanyol hadsereg mellett az Egyesült Államok is a NASAMS-t használja. Washington légvédelmét szintén ez a rendszer biztosítja. 

Olvadást várnak a norvég diplomáciában

Kérdés ugyanakkor, hogy a vásárlás hatására a norvég politika is visszavesz-e a Magyarországgal szembeni kritikus hangvételből. A magyar diplomácia szinte biztosan nem hagyja ki, hogy az óriási összegű üzletért cserébe érzékelhető változást várjon el a politikai kapcsolatokban. A skandináv országgal a Norvég Civil Alap betámadása után vált különösen fagyossá az Orbán-kormány viszonya. 2014-ben a magyar kormány megvádolta a Norvég Alap civil szervezeti támogatását végző Ökotárs Alapítványt, hogy az általa finanszírozott szervezetek ellenzéki pártpolitikai tevékenységet folytatnak.
Szerző
Frissítve: 2019.02.11. 11:46