Ismét felmerülhet a Brexit halasztása, ha február végéig nem tud dönteni a brit parlament

Publikálás dátuma
2019.02.10 14:23
Theresa May brit miniszterelnök
Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May február végéig kér időt az unióval való tárgyalásokra.
Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint Theresa May miniszterelnök a jövő héten február végéig kér időt a parlamenttől arra, hogy megállapodásra jusson az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, már aláírt és lezárt egyezmény London által szükségesnek tartott módosításairól. A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásai szerint ha szerdáig nem sikerül egyezséget elérni az EU-val a brit kormány által kért változtatásokról - aminek a lap szerint "elsöprő" a valószínűsége -, akkor May beszámol a képviselőknek az addig elért haladásról, és leszögezi egyben, hogy még időre van szükség a kívánt eredmény eléréséhez. A Downing Street illetékesei a lapnak azt mondták: Theresa May e forgatókönyv alapján ígéretet tesz arra, hogy
legkésőbb február 27-éig új javaslatot terjeszt az alsóház elé a Brexit-folyamat további menetéről, és ehhez a képviselők módosító indítványokat nyújthatnak be.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság vasárnapi értesülése szerint több kormányzati tisztviselő kész lenne akár lemondani posztjáról, hogy megkötések nélkül támogathasson olyan módosító indítványokat, amelyek a Brexit elhalasztását célozzák, elkerülendő a megállapodás nélküli kilépést. A BBC forrásai szerint azonban a Downing Street üzenete számukra az, hogy "ne siessenek el semmit", mivel
ha február 27-éig sincs megállapodás a jelenlegi Brexit-csomagról, akkor a képviselők "alternatív lehetőségekre" terjeszthetnek be javaslatokat, és ezek között szerepelhet akár a kilépés március 29-i határidejének kitolása is.
Ennek lehetőségére magas rangú kabinettagok is tettek már utalást, jóllehet a kormány hivatalos és nyilvános üzeneteiben ettől egyelőre elzárkózik. Jeremy Hunt külügyminiszter a BBC rádiónak adott, komoly feltűnést keltő minapi nyilatkozatában kijelentette: ha a kilépési megállapodást csak a márciusi 29-i Brexit-határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni az alsóházban, akkor szükség lehet a kilépés "bizonyos mértékű" halasztására, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni.
Andrea Leadsom, az alsóház vezetője nem sokkal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: ha Londonnak szüksége lenne "pár hét haladékra" a kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyási procedúrájához, ezt az EU valószínűleg lehetővé tenné. Theresa May miniszterelnök azonban az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy
a brit kormány változatlan szándékai szerint az Egyesült Királyság a meghatározott időpontban, március 29-én kilép az EU-ból. A vita az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére szolgáló készenléti mechanizmusról (backstop) folyik.
Az EU-val novemberben aláírt kilépési megállapodást elsősorban e záradék miatt utasította el januárban példátlan, 230 fős többséggel a londoni alsóház, mivel a keményvonalas tory Brexit-tábor attól tart, hogy ha szükség lenne e megoldás életbe léptetésére, az Egyesült Királyság végleg beleragadhat egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val. Theresa May e backstop-mechanizmus jogilag kötelező erővel bíró módosításait igyekszik elérni az EU-nál, de e héten tartott brüsszeli tárgyalásain az uniós vezetők kizárták a kilépési megállapodás újranyitásának és módosításának lehetőségét.
Témák
Brexit

Lövöldözés tört ki egy mexikói bárban, 13 ember meghalt

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:33

Fotó: AFP/ ANGEL HERNANDEZ
A támadásban hét férfi, öt nő és egy gyerek vesztette életét. A fegyvereseket még keresi a rendőrség.
Tizenhárom ember életét vesztette, amikor lövöldözés tört ki egy bárban a mexikói Veracruz szövetségi állam Minatitlan településén – írja a Reuters. A támadók péntek este jelentek meg a bárban, ahol éppen egy családi ünnepséget tartottak. A lövöldözésben hét férfi, öt nő és egy gyerek halt meg, négyen pedig megsérültek. Egyelőre nem tudni, a fegyveresek miért követték el a támadást. A férfi, akit kerestek a hatóságok közlése szerint egy bár tulajdonosa. Arról nincs információ, hogy ő a helyszínen volt-e a lövöldözés idején. A támadókat még keresik.

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00