Csecsenföld nem fizet a gázért

Publikálás dátuma
2019.02.11 09:00
Egy nyugdíjas asszonynak döntenie kellett: a számlákat fizeti be, vagy a gyógyszereit váltja ki
Fotó: AFP/ Mladen Antonov
Oroszország-szerte óriási, behajthatatlan tartozásokat halmozott fel a lakosság. Ám a csapok elzárása néhol egyenlő a fagyhalálra ítéléssel.
Gáz van a gáz körül. Oroszországban ugyanis egyre többen vannak, akik nem képesek kifizetni gázszámlájukat. A Gazprom kimutatása szerint a felhasználók adóssága majdnem 138 milliárd rubel, ebből közel harmincnyolc milliárd a lakosságot terheli. Valószínűleg még soha senkinek nem jutott eszébe az a pofon egyszerű megoldás, amit Csecsenföldön alkalmaznak. A Grozniji területi bíróság kötelezte az orosz Gazprom gázipari óriás helyi kirendeltségét, hogy engedje el a lakosság 2015 decemberéig felhalmozódott tartozását. Kilencmilliárd rubelről van szó. A csecsen ügyészség kezdeményezte a bírósági eljárást, azzal igyekezve alátámasztani a döntést, hogy megítélése szerint a közszolgáltatásokért járó befizetések terhei társadalmi elégedetlenséghez és utcai tiltakozásokhoz vezethetnek. Az orosz főügyészség azonban ezt a kezdeményezést megalapozatlannak és megengedhetetlennek mondta ki. Ramzan Kadirov elnök cáfolja, hogy az adósság elengedéséről lenne szó, a bíróság szerinte csupán arra kötelezte a Gazpromot, hogy tegyen rendet az adósságfronton, mivel a társaságnak éveken keresztül még a fogyasztók számáról sem volt hiteles kimutatása. Ebben szerepet játszott, hogy a csecsen háborúk házak sokaságát semmisítette meg. Emberek haltak meg, akiket továbbra is fogyasztóként tartanak nyilván, nem beszélve azokról, akik elmenekültek a köztársaságból. Sokáig még gázórákkal sem látták el a fogyasztókat. Ezek az érvek azonban nem hatnak azokra az oroszországi régiókra, amelyek a csecsen példára hivatkozva elkezdték követelni gáz-adósságaik elengedését. A lakosság tartozásai közül több mint 13 milliárd rubellel Csecsenföld áll az élen, Dagesztán 9 milliárddal, Kabardino-Balkaria 2,7 milliárddal, a Krasznodari terület 1,2 milliárddal és Ingusföld 1,1 milliárddal követi. A csecsen példa végigviharzott az egész országon. A Szmolenszki terület helyi képviselői az ügyészséghez fordultak, hogy kövesse a csecsen példát. Egy nyugdíjas asszony példáján igyekeztek bemutatni, milyen helyzetbe sodródnak az emberek, amikor a gáz- és villanyszámla kifizetése vagy a gyógyszer kiváltása között kell választaniuk. Az asszony a gáz kifizetéséről mondott le, ezért kikapcsolták a szolgáltatást. Csuvasföld államtanácsi képviselője is az ügyészséget szólította fel a behajthatatlan tartozások elengedésének előmozdítására. Ő is a szociális elégedetlenségre hivatkozott. A Távol-Keleten, bármennyire is nagy a támogatás, az emberek itt sem képesek kifizetni egyre növekvő számláikat. Az ordító hidegben a Gazprom meg sem kísérelheti a gázszolgáltatás leállítását, mert ezzel fagyhalálra ítélné az embereket. A Novaja Gazeta tudósítója tette fel azt a kérdést, miért Csecsenfölddel engedékenyebbek a hatóságok? Arra a 30-40 ezer felfegyverzett emberre hivatkozik, akik, ha egyszer megmozdulnak, nem érik be az egyszerű tüntetéssel. Az orosz kommentátorok egyike-másika érinti azt a kényes kérdést is, hogy a tartozásban érdekeltek között sok a muzulmán, ami akár vallási ellentéteket is szülhet. Moszkvai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az adósságok elengedése együtt járna a közszolgáltatások színvonalának csökkenésével, márpedig a lakóházakban bekövetkezett sorozatos gázrobbanások, éppen ennek az ellenkezőjét követelnék meg. Ha a csecsen példa ragadós lesz, az mindenképpen rontana az amúgy sem rózsás helyzeten. A magnyitogorszki lakóházban történt gázrobbanás 39 ember halálát követelte. Az életben maradottak elhelyezésére 900 millió rubelt fordítanak, amiből ötszázat a kormány tartalékalapjából fedeznek. Ennél is nagyobb feladat a lakóházak biztonsági ellenőrzése, a lepusztult berendezések lecserélése, egész hálózatok felújítása. Pont most, amikor országos méretet ölt a tartozások visszafizetésének megtagadása. Egyelőre nem látni, mindez mivel végződik. Az biztos, hogy szinte megoldhatatlan feladat elé állította a kormányt a kialakult helyzet. 
2019.02.11 09:00
Frissítve: 2019.02.11 09:00

Ha Trump vámháborút kezd az EU-val, az uniónak már kész a válasza

Publikálás dátuma
2019.02.18 21:58
Illusztráció
Fotó: Getty Images/ SCOTT OLSON
Gyors válaszlépésekkel készül az autóipari védővámok elrendelésének esetére az Európai Unió.
Gyors és hatékony válaszlépéseket fog elrendelni az Európai Unió, amennyiben az Egyesült Államok védővámokkal sújtja a gépjárművek és autóalkatrészek importját - figyelmeztetett hétfőn az Európai Bizottság szóvivője.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium vasárnap nyújtotta be jelentését Donald Trump elnöknek arról, hogy álláspontja szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e a nagymértékű jármű- és alkatrészimport az Egyesült Államokban. Egyes források szerint a tárca arra jutott, hogy igen, és ennek nyomán az elnök védővámokat rendelhet el, mint tette tavaly az acél- és alumíniumáruk esetében is.
Az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker még tavaly nyáron megállapodott Donald Trumppal, hogy tárgyalásokat kezdenek az ipari termékek vámmentességéről és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörléséről, az egyeztetések ideje alatt pedig egyik fél sem vet ki új vámokat. Juncker egy friss interjújában kiemelte:
Trump a szavát adta, s ő hisz neki, de amennyiben ennek mégsem tesz eleget, akkor az EU sem fogja feltétlenül tartani magát a több amerikai szójabab és cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására vonatkozó korábbi vállalásához.
A bizottság korábban hangsúlyozta, hogy az európai autóexport nem fenyegeti az amerikai ipar és gazdaság életképességét, nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, sőt épp ellenkezőleg, az állítólagos kockázatokkal magyarázott újabb protekcionista korlátozások pedig 13-14 milliárd dolláros kárt is okozhatnának az Egyesült Államok számára.
Az Egyesült Államokban 2017-ben értékesített körülbelül 17 millió autónak valamivel kevesebb mint fele származott importból. Ezek közül is a legtöbb Kanadából és Mexikóból érkezett, amelyek nagy valószínűséggel mentességet kapnának a Fehér Ház által korábban beígért 25 százalékos büntetővámok alól. A német autógyárak tavaly mintegy 470 ezer járművet szállítottak az Egyesült Államokba Németországból. Donald Trump beiktatása óta a kereskedelmi konfliktus mellett számos más ügy is mérgezi az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatát. Komoly nézeteltérések vannak az Atlanti-óceán két partja között sok területen a klímaváltozástól, a NATO és az EU-n, valamint általában véve a multilateralizmosan át egészen a szíriai és az iráni helyzetig.
2019.02.18 21:58

Tucatnyi amerikai vállalat lett kínai és iráni kibertámadás célpontja

Publikálás dátuma
2019.02.18 20:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az elkövetők az iráni és a kínai kormányzathoz köthetőek, Donald Trump elnöki döntései vezethettek a történtekhez.
Iráni és kínai, állami hátszéllel dolgozó hackerek ismét mintegy tucatnyi amerikai vállalat, bank és kormányzati ügynökség számítógépes rendszereit támadták - írta hétfőn a New York Times című napilap. Az újság nevük elhallgatását kérő hírszerzési forrásokra hivatkozva konkrétan megnevezett hármat a közalkalmazott kiberbűnözők célpontjai közül, ezek:
  • a Boeing,
  • a General Motors és
  • a T-Mobile.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Fire Eye nevű, informatikai biztonsággal foglalkozó magánvállalat szintén meg nem nevezett elemzőit idézve pedig azt közölte: a decemberben kezdődött és januárban folytatódott részleges kormányzati leállás idején
a belbiztonsági minisztérium riadót is elrendelt.
A lap információi szerint a hackerek az iráni és a kínai kormányzathoz köthető személyek voltak. Nem világos ugyanakkor, hogy a hackertámadások mennyire voltak sikeresek. Sem az érintett vállalatok, sem a washingtoni kínai nagykövetség munkatársai nem kívánták kommentálni a lap értesüléseit.
Adam Segal, a Külkapcsolatok Tanácsa kiberprogramjának vezetője a kínai hackertámadásokra utalva azt nyilatkozta a lapnak: a kínaiak amellett, hogy katonai információkat is meg akarnak szerezni, elsősorban az amerikai technológia megszerzésére összpontosítanak.
A New York Times elemzése szerint a számítógépes támadások megélénkülése azzal magyarázható, hogy Washington egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut, illetve kereskedelmi vitában áll Kínával - vagyis Donald Trump elnöki döntéseinek közvetlen következményeiről van szó. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az Egyesült Államok legfőbb ellenfele a kibertérben Oroszország.
2019.02.18 20:11