Csecsenföld nem fizet a gázért

Publikálás dátuma
2019.02.11. 09:00
Egy nyugdíjas asszonynak döntenie kellett: a számlákat fizeti be, vagy a gyógyszereit váltja ki
Fotó: Mladen Antonov / AFP
Oroszország-szerte óriási, behajthatatlan tartozásokat halmozott fel a lakosság. Ám a csapok elzárása néhol egyenlő a fagyhalálra ítéléssel.
Gáz van a gáz körül. Oroszországban ugyanis egyre többen vannak, akik nem képesek kifizetni gázszámlájukat. A Gazprom kimutatása szerint a felhasználók adóssága majdnem 138 milliárd rubel, ebből közel harmincnyolc milliárd a lakosságot terheli. Valószínűleg még soha senkinek nem jutott eszébe az a pofon egyszerű megoldás, amit Csecsenföldön alkalmaznak. A Grozniji területi bíróság kötelezte az orosz Gazprom gázipari óriás helyi kirendeltségét, hogy engedje el a lakosság 2015 decemberéig felhalmozódott tartozását. Kilencmilliárd rubelről van szó. A csecsen ügyészség kezdeményezte a bírósági eljárást, azzal igyekezve alátámasztani a döntést, hogy megítélése szerint a közszolgáltatásokért járó befizetések terhei társadalmi elégedetlenséghez és utcai tiltakozásokhoz vezethetnek. Az orosz főügyészség azonban ezt a kezdeményezést megalapozatlannak és megengedhetetlennek mondta ki. Ramzan Kadirov elnök cáfolja, hogy az adósság elengedéséről lenne szó, a bíróság szerinte csupán arra kötelezte a Gazpromot, hogy tegyen rendet az adósságfronton, mivel a társaságnak éveken keresztül még a fogyasztók számáról sem volt hiteles kimutatása. Ebben szerepet játszott, hogy a csecsen háborúk házak sokaságát semmisítette meg. Emberek haltak meg, akiket továbbra is fogyasztóként tartanak nyilván, nem beszélve azokról, akik elmenekültek a köztársaságból. Sokáig még gázórákkal sem látták el a fogyasztókat. Ezek az érvek azonban nem hatnak azokra az oroszországi régiókra, amelyek a csecsen példára hivatkozva elkezdték követelni gáz-adósságaik elengedését. A lakosság tartozásai közül több mint 13 milliárd rubellel Csecsenföld áll az élen, Dagesztán 9 milliárddal, Kabardino-Balkaria 2,7 milliárddal, a Krasznodari terület 1,2 milliárddal és Ingusföld 1,1 milliárddal követi. A csecsen példa végigviharzott az egész országon. A Szmolenszki terület helyi képviselői az ügyészséghez fordultak, hogy kövesse a csecsen példát. Egy nyugdíjas asszony példáján igyekeztek bemutatni, milyen helyzetbe sodródnak az emberek, amikor a gáz- és villanyszámla kifizetése vagy a gyógyszer kiváltása között kell választaniuk. Az asszony a gáz kifizetéséről mondott le, ezért kikapcsolták a szolgáltatást. Csuvasföld államtanácsi képviselője is az ügyészséget szólította fel a behajthatatlan tartozások elengedésének előmozdítására. Ő is a szociális elégedetlenségre hivatkozott. A Távol-Keleten, bármennyire is nagy a támogatás, az emberek itt sem képesek kifizetni egyre növekvő számláikat. Az ordító hidegben a Gazprom meg sem kísérelheti a gázszolgáltatás leállítását, mert ezzel fagyhalálra ítélné az embereket. A Novaja Gazeta tudósítója tette fel azt a kérdést, miért Csecsenfölddel engedékenyebbek a hatóságok? Arra a 30-40 ezer felfegyverzett emberre hivatkozik, akik, ha egyszer megmozdulnak, nem érik be az egyszerű tüntetéssel. Az orosz kommentátorok egyike-másika érinti azt a kényes kérdést is, hogy a tartozásban érdekeltek között sok a muzulmán, ami akár vallási ellentéteket is szülhet. Moszkvai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az adósságok elengedése együtt járna a közszolgáltatások színvonalának csökkenésével, márpedig a lakóházakban bekövetkezett sorozatos gázrobbanások, éppen ennek az ellenkezőjét követelnék meg. Ha a csecsen példa ragadós lesz, az mindenképpen rontana az amúgy sem rózsás helyzeten. A magnyitogorszki lakóházban történt gázrobbanás 39 ember halálát követelte. Az életben maradottak elhelyezésére 900 millió rubelt fordítanak, amiből ötszázat a kormány tartalékalapjából fedeznek. Ennél is nagyobb feladat a lakóházak biztonsági ellenőrzése, a lepusztult berendezések lecserélése, egész hálózatok felújítása. Pont most, amikor országos méretet ölt a tartozások visszafizetésének megtagadása. Egyelőre nem látni, mindez mivel végződik. Az biztos, hogy szinte megoldhatatlan feladat elé állította a kormányt a kialakult helyzet. 
Szerző
Témák
Csecsenföld

Menekültpolitikáról tárgyal a CDU - Angela Merkel részvétele nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.10. 21:49
A CDU berlini székháza - Illusztráció
Fotó: Gregor Fischer / DPA / dpa Picture-Alliance
Haladásnak látják, hogy a vártnál 35 ezerrel kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be tavaly Németországban.
Megkezdődött vasárnap este Berlinben a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tanácskozása a 2015 óta követett menekültügyi politika tapasztalatairól, a párt a volt elnök, Angela Merkel kancellár közreműködése nélkül igyekszik feldolgozni a történteket. Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU új elnöke a kétnapos rendezvényt megnyitó köszöntőjében a politikai, társadalmi feszültséghez vezető és a párt támogatottságát is visszavető, főként a szíriai polgárháború és az Iszlám Állam terjeszkedése miatt induló menekülthullámra utalva azt hangsúlyozta:
meg kell vizsgálni, hogy mit sikerült elérni és mit kell tenni még azért, hogy "ne forduljon elő többé olyasmi, mint 2015-ben".

A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter kiemelte, hogy jelentős előrelépés történt, ezt jelzi, hogy tavaly mintegy 185 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet, ami jóval elmarad a szövetségi kormány által felső határként megjelölt 220 ezertől.
Azonban van még min javítani, "erős államot" kell építeni, amely következetesen ellenőrzi, hogy ki lép be a területére, és az EU külső határának védelmét is meg kell erősíteni - mondta.

Tízezrek követelték a spanyol kormány leváltását, mert tárgyalnának Katalóniáról

Publikálás dátuma
2019.02.10. 20:14

Fotó: BURAK AKBULUT / ANADOLU AGENCY
A felvonulást azután hirdették meg a jobboldali pártok, hogy a szocialista központi spanyol kormány javaslatot tett a katalán autonóm kormánynak egy kerekasztal-megbeszélésre.
Előrehozott parlamenti választások megrendezését követelte tüntetők tömege a spanyol ellenzéki jobbközép és radikális jobboldali pártok felhívására rendezett nagyszabású felvonuláson vasárnap Madridban. Az "Egységes Spanyolországért. Választásokat most!" jelszóval meghirdetett rendezvényre spanyol és európai uniós zászlókkal, "Stop Sánchez", "Puccsistákat a börtönbe" feliratú transzparensekkel érkezők megtöltötték a belvárosi Kolumbusz teret és környékét.
A hivatalos adatok szerint mintegy 45 ezren vettek részt a megmozduláson, amelyre több száz autóbusszal érkeztek az ország különböző régióiból. Az eseményt kétszáz rendőr biztosította.

A felvonulást szervező Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt és a konzervatív Néppárt (PP) a spanyol kormány Katalónia-politikája ellen is tiltakozott. Felhívásukhoz csatlakozott a VOX radikális és több más kisebb jobboldali párt is. A tüntetésen a pártok vezető politikusai mellett ott volt Manuel Valls egykori francia szocialista miniszterelnök, aki a májusi spanyol önkormányzati választáson Barcelona polgármesteri posztjáért indul az Állampolgárok párt támogatásával, valamint Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író is.

Az a baj, hogy konszenzust akarnak a katalán parlamenttel

A felvonulást azután hirdették meg, hogy a szocialista központi spanyol kormány a héten bejelentette: javaslatot tett a katalán autonóm kormánynak egy kerekasztal-megbeszélésre, amelyen a két kormány és a katalán parlamentben képviselettel rendelkező pártok vennének részt. A testület feladata a Katalónia jövőjére vonatkozó konszenzus elérése lenne. A javaslat óriási tiltakozást váltott ki az ellenzéki pártok részéről, árulással vádolták Pedro Sánchez kormányfőt, amiért enged a katalán szeparatisták "zsarolásának". Az elképzelést a Spanyol Szocialista Párt (PSOE) több vezető politikusa is bírálta.
A katalán függetlenségi kormány a javaslatra reagálva felidézte: ők valójában nemzetközi közvetítőt kértek a spanyol kormánnyal folytatott párbeszédhez, nem pártszintű egyeztetéseket, követelésük pedig továbbra is az állam által elismert katalán önrendelkezési referendum megtartása. Válaszul Carmen Calvo spanyol kormányfőhelyettes pénteken azt közölte: zátonyra futottak a megbeszélések a katalán vezetéssel, amely elutasította az általuk javasolt tárgyalási keretet. Hangsúlyozta, hogy a spanyol kormány sosem fogja támogatni a katalán önrendelkezési népszavazás megtartását. Ennek ellenére mindkét fél arról beszélt, hogy továbbra is készek a tárgyalásokra.
A konfliktus mindössze néhány nappal azelőtt robbant ki, hogy Spanyolországban megkezdődik a katalán függetlenségi politikusok és civil szervezeti vezetők elleni per a 2017. október 1-jén alkotmányellenesnek minősített,mégis megtartott, rendőri erőszakba torkolló függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.