Hegyi Barbara kapta az idei Páger Antal-színészdíjat

Publikálás dátuma
2019.02.10. 17:17

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Hegyi Barbara kapta idén a Páger Antal-színészdíjat; a művész vasárnap vette át a makói önkormányzat elismerését Farkas Éva Erzsébet makói polgármestertől a Maros-parti városban, a Hagymaházban.
A díjat minden évben az a színész kapja, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri - Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája - úgy döntött, hogy idén Hegyi Barbara veheti át az elismerést, "Téni bácsi" legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását. Hegyi Barbara 1966-ban Budapesten született Hegyi Barnabás Kossuth-díjas operatőr és Martin Éva díszletépítész gyermekeként. Kiskorában nem engedték szerepelni, kamera elé Mészáros Márta Útközben című filmjében állt először tizenhárom évesen. A rendezőnővel a későbbiekben is többször dolgozott együtt. 1989-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és még abban az évben a József Attila Színházhoz szerződött. 1992-ben három hónapig Lee Strasberg neves színiiskolájában tanult Los Angelesben, majd 1996-ban csatlakozott a Vígszínház társulatához, amelynek a mai napig tagja. Emlékezetes színpadi szerepei mellett több mint ötven játék- és tévéfilm láthatta a közönség. Még másodéves hallgatóként együtt forgatott az Elveszett paradicsom című filmben Páger Antallal. "Védjegye" a senkiével össze nem téveszthető rekedtes hangja, amelyet többször kölcsönzött külföldi színészeknek népszerű filmsorozatokban. Egy interjúban elárulta, hogy elsőre éppen a hangja miatt nem vették fel a főiskolára, mert azt gondolták, "valami baja van" a hangszálainak. Művészi munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: 2000-ben Jászai Mari-díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, elnyerte az Ajtay Andor-emlékdíjat, a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, valamint elsőként a Psota Irén-díjat.
Szerző
Frissítve: 2019.02.10. 19:36

Szép lányok, és semmi több

Publikálás dátuma
2019.02.09. 12:35
Legendás fotómodellek a XX. századból
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A reklámipar legszebb arcaival, és a korabeli divattrendekkel is találkozhat a néző Tóth József Füles fotográfus kiállításán.
Ars poeticám hamar megszületett: fényképezés közben a legjobban a fényképezőgép zavar. Ez ma fokozottan érvényes. 2000-ig több száz kereskedelmi plakát, prospektus és naptár bizonyítja elkövetett bűneimet, melyek nemzeti gyűjteményeinkben várják feltámadásukat – fogalmazott Tóth József, akinek feltámadásra váró képeiből kaphat ízelőt a látogató a Klebelsberg Kultúrkúria Legendás fotómodellek a XX. századból című kiállításán. 
A sokaknak csak Fülesként ismert fotográfus 1970 és 1990 között készült, több mint hatvan képe számos ismert és kevésbé ismert modellt örökít meg. Többek közt Pataki Ági, Sütő Enikő, Etter Dalma, Csák Csilla, Lantos Piroska, Bíró Ica és Bálint Antónia csábító, bájos vagy épp szigorú tekintetével nézhetünk szemközt. A reklámfotóival és plakátjaival iskolát teremtő alkotó szerint az analóg fotózás korszakában még sokkal változatosabb modellek és reklámkampányok készülhettek, amelyről a kiállítás sokszínűsége is tanúskodik. A fotográfus is hangsúlyozta, a modellek akkoriban a köztudatban éltek, amit talán az bizonyít leginkább, hogy a mai generációk számára is ismert a nevük. Épp úgy, ahogy a fotók beállításai, a fények, és színek szintén nagyon sajátosan tükrözik az adott korszakot. 
A képeken szereplő lányok számos esetben nem csupán élénk sminket és frizurát kaptak, de különféle kiegészítőkkel is felruházták őket. A faforgácsból készült hajdísz, a hátizsákként viselt írógép, és a kör-király kártyalap csak néhány a jellegzetes elemek közül. Tóth József hangsúlyozta, profi eszközök híján a legtöbb alkalommal, a modell vagy az ő – esetleg felesége – ruháit, kiegészítőit használták fel a fotó erejéig. S mivel kevés lány volt, viszont nagyon sok megrendelés érkezett az egyes cégektől, így a paróka viselése is gyakori volt – tette hozzá Pataki Ági. Tóth József Füles hangsúlyozta, míg akkoriban az arcokat és jó ötleteket, s a képi kivitelezést részesítették előnyben, addig ma sokkal inkább sablonmegoldásokat és egyforma sminkeket, frizurákat lát. „A modelleket összetévesztik a celebekkel” – hangsúlyozta a fotós, hozzátéve ez akkor még sokkal inkább számított egyfajta foglalkozásnak. Holott a legtöbb lánynak volt mellette más munkája is, a főállású modellkedést nem engedhették meg maguknak – fűzte hozzá Pataki Ági, aki többek közt tolmácsként is dolgozott. A fotográfus szerint a kiállítás a lányok előtti egyfajta tisztelgés, így a legtöbb kép a reklámozott termék nélkül jelent meg, helyenként azonban felvillan egy-egy Traubisoda vagy Tungsram felirat is. A képek ugyan ízlésesek, és egyaránt tükröznek szakmaiságot a modellek, valamint a fotográfus részéről, de érdemes lehet más nézőpontból is megközelíteni azokat. Bár tagadhatatlanul egy kor, a fotózás, illetve a modellkedés hazai történetének részét képezik, nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy miről is szól(t) – e tekintetben ma sincs számottevő különbség, sőt – az a reklámipar, amely szép, karakteres nőkre épít. Infó: Legendás fotómodellek a XX. századból – Tóth József Füles fotókiállítása ingyenesen látogatható március 3-ig a Klebelsberg Kultúrkúriában
Szerző
Témák
fotográfia
Frissítve: 2019.02.09. 16:43

Szóljon a rock!

Publikálás dátuma
2019.02.08. 19:55
Az Ivan & The Parazol 2010 óta népszerűsíti a rockzenét
Fotó: Facebook/Ivan & The Parazol
Hazánkban majd húszezer új zeneművet jelentettek be tavaly, és több mint nyolcmilliárd forintot osztottak ki jogdíjként. A metál egyre népszerűbb, hódítanak a többszerzős dalok.
 Több mint havi egymillió forint folyt be negyven hazai dalszerző és jogutód számlájára 2018-ban – derült ki az Artisjus éves zenepiaci statisztikáiból. A zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelője 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly, amelynek fele érintette a jogosult tizenháromezer hazai szerzőt és jogutódot. Hatvan százalékuknál a jogdíj nem érte el a havi ötezer forintot sem, és az említett negyven fő mellett további ötvenen kapta félmillió fölötti összeget. A hazai szerzők 17413 új zeneművet regisztráltak, amely azt jelenti, ha az új dalokat lejátszanánk, ötven napon keresztül hallgatnánk zenét megállás nélkül. A regisztrált dalok stílusában is történt némi átrendeződés: míg a korábbi években a popdalok vezették a listát, idén a rock/metal tette ki az új dalok 18 százalékát, amelyet egy százalék különbséggel a pop követett. Csökkent az electro/dance aránya, a klasszikus/instrumentális zenéé pedig nőtt, ez 15 százalékot tett ki. A többszerzős dalok egyre gyakoribb jelenléte is alakítja a piacot, amely a hangmintázásnak, a régi dalok átdolgozásának és a dalszerzők közti kollaboráció növekedésének köszönhető – részletezte a sajtótájékoztatón Tóth Péter Benjámin üzleti transzformációs igazgató. Viszont amíg az amerikai toplisták tekintetében átlagosan kilenc szerzőről számoltak be, addig hazánkban egy-egy számra még mindig csak 3,5 szerző jutott. Holott vannak kiugró adatok is: egyértelműen rekorder volt az Animal Cannibals Tarolnak az emszík című, a magyar hiphopról körképet adó száma harminchat szerzővel. A zenehallgatási csatornák sorát már nem a rádiók vezetik, a ProArttal közösen készített zenehallgatási felmérés szerint 28-28 százalék választja elsőként a YouTube-ot és a rádiót. Hazánkban azonban még mindig rendkívül alacsony a streaming szolgáltatókon (Spotify, Deezer) keresztül zenét hallgatók száma, csupán 6 százalék. Az élőzenés események kapcsán a most beérkezett 2017-es adatokból kiderült, az ország nyugati felében (főként Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy megyében) jelentősen magasabb a koncerteken résztvevők aránya, mint a keletiben. A részvétel tekintetében pedig enyhe csökkenés látható a korábbi évekhez képest. A felmérésből egyértelműen kitűnik az is – nem nagy meglepetésre –, hogy a nyári fesztiválok idején a legélénkebb az érdeklődés, és az ingyenes koncertek nagyobb népszerűséget élveznek minél inkább távolodunk a fővárosi és nagyvárosi környezettől.

Tavasszal megoldás születhet?

Nagy port kavart 2018-ban az a szerzői jogi irányelv, amely az internetes tartalmak felhasználásában alapvető változást hozhat. A szabályozás az egyenlőbb piaci részvételt kívánja elősegíteni, és főként az olyan online szolgáltatók működésére lenne a legnagyobb hatással, mint a YouTube, a Facebook vagy a Google. A reformot szeptemberben már megszavazta a döntéshozó testület, azt azonban az Európai Unió Tanácsának kell életbe léptetnie, amelyre remélhetőleg idén tavasszal sor kerül.

Szerző
Frissítve: 2019.02.11. 09:31