Hegyi Barbara kapta az idei Páger Antal-színészdíjat

Publikálás dátuma
2019.02.10 17:17

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Hegyi Barbara kapta idén a Páger Antal-színészdíjat; a művész vasárnap vette át a makói önkormányzat elismerését Farkas Éva Erzsébet makói polgármestertől a Maros-parti városban, a Hagymaházban.
A díjat minden évben az a színész kapja, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri - Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája - úgy döntött, hogy idén Hegyi Barbara veheti át az elismerést, "Téni bácsi" legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását. Hegyi Barbara 1966-ban Budapesten született Hegyi Barnabás Kossuth-díjas operatőr és Martin Éva díszletépítész gyermekeként. Kiskorában nem engedték szerepelni, kamera elé Mészáros Márta Útközben című filmjében állt először tizenhárom évesen. A rendezőnővel a későbbiekben is többször dolgozott együtt. 1989-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és még abban az évben a József Attila Színházhoz szerződött. 1992-ben három hónapig Lee Strasberg neves színiiskolájában tanult Los Angelesben, majd 1996-ban csatlakozott a Vígszínház társulatához, amelynek a mai napig tagja. Emlékezetes színpadi szerepei mellett több mint ötven játék- és tévéfilm láthatta a közönség. Még másodéves hallgatóként együtt forgatott az Elveszett paradicsom című filmben Páger Antallal. "Védjegye" a senkiével össze nem téveszthető rekedtes hangja, amelyet többször kölcsönzött külföldi színészeknek népszerű filmsorozatokban. Egy interjúban elárulta, hogy elsőre éppen a hangja miatt nem vették fel a főiskolára, mert azt gondolták, "valami baja van" a hangszálainak. Művészi munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: 2000-ben Jászai Mari-díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, elnyerte az Ajtay Andor-emlékdíjat, a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, valamint elsőként a Psota Irén-díjat.
Szerző
Frissítve: 2019.02.10 19:36

Opera, popzene és gulyás

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:30
JOSEPH CALLEJA
Fotó: Lakos Gábor
Péntek este először lépett fel Budapesten a máltai sztártenor, a világ egyik legkeresettebb énekese, Joseph Calleja. Szállodai lakosztályában sikerült találkoznunk, és beszélgetnünk vele.
Amikor szobájába lépünk, jól megtermett, fiatalos férfi fogad minket. Öltözéke egyszerű, cipzáros szárú nadrág, fekete póló, vászonzakó, amelynek karján egy brit zászló díszeleg. (Málta 1814 és 1964 között a brit korona fennhatósága alá tartozott, 2004-ben lett az EU tagja.) Kérdéseinkre megfontoltan válaszol; az első, vajon teher-e vagy biztonságérzetet ad számára, ha a valaha élt legnagyobbakkal veszik egy sorba, Pavarottihoz, Björlinghez, Giglihez és Carusóhoz hasonlítják. „Új nagyságok jönnek-mennek, van 50 következő Pavarottink, 50 következő Giglink, én saját magam szeretnék lenni. Hízelgő, ha hozzájuk hasonlítanak, de nem szabad komolyan venni, már nem érdekel.” – hangzik a felelet. Az éneklés egyébként természetesen jött számára: „Már három-négy évesen szívesen dalolgattam, azután énekeltem templomi, iskolai kórusokban, sőt rockbandákban is. 13 éves voltam, amikor láttam Mario Lanzát A nagy Caruso című filmben, és eldőlt a sorsom. Megpróbáltam utánozni” - tudjuk meg. „Amikor felfedezték a hangomat egy nagyszerű tanár, a híres máltai tenor, Paul Asciak kezdett el velem foglalkozni tizenhat éves koromban, aki néhány hónap múltán azt mondta, ha így folytatom, nagy énekes lehet belőlem. Figyelmet, tudást, és sok-sok időt kaptam tőle. Azt mondta, nem saját magunknak, hanem azoknak kell gyönyörűen énekelni, akik gyönyörű éneklést akarnak hallani tőlünk. Ebben nagyon szigorú volt. Ugyanakkor azt tanította, legfontosabb a komponista szándékainak tiszteletben tartása, a kotta hangjainak pontos visszaadása, ami úgy valósulhat meg, ha az ész, a hang és a szív kiegyensúlyozottan működik együtt. Általában 90 százalék kell, hogy az első kettőnek jusson, mert ha túl sok szívet adunk az éneklésbe, akkor a hang tévútra mehet” – idézte fel mentora emlékét Calleja. Professzionális karrierje elindulásakor még nagyon fiatal volt a tenor. „Tizenkilenc éves voltam, amikor először színpadra léptem Verdi Macbethjének Macduff szerepében, alig törődtem a dologgal, nem izgultam, egyszerűen csak csináltam a dolgomat. Ahogy azután nőtt az elismertségem, egyre felelősségteljesebben álltam hozzá a fellépésekhez” – hangzik a vallomás. Februárban lemezt is jelentetett meg Verdi-áriákkal, milyen a viszonya az ő alakjaihoz, egyáltalán a tenor repertoár e szegmenséhez? Mint kiderül, Calleja nagyon is tudatosan építi pályáját: „Ahogy érik a hangom, egyre alkalmasabb lesz a nagyobb műveihez, mint a Trubadúr, az Aida, és talán-talán egyszer az Othellót is elénekelhetem, erre még nem vagyok kész. Ezeken túl azonban szívesen éneklem Puccinit, a francia repertoár darabjait, de a németet is, dalokat akár, vagy az orosz műveket”. Nagyon népszerűek Máltán azok a nyári szabadtéri koncertjei, amelyekre pop-sztárokat hív meg. Michael Bolton, Dionne Warwick, Ronan Keating, Anastacia is voltak már többek között vendégei. „Évente 55 éjjel általában meghalok a színpadon. Ezen az egy estén azonban életben maradok, ezért is nagyon jó szórakozás számomra, mindenféle zenét előadunk. Amíg az emberek szeretik, csinálni fogom, 25-30 ezren kíváncsiak ránk alkalmanként. Arra a hazámban nincs szükségem, hogy ennek révén ismerjenek meg az emberek, de a fiatalokat arra inspirálhatják az ott elhangzó áriák, hogy jobban utána nézzenek, mik is ezek, milyen is az opera” – fejti ki Calleja. Az opera világában viszont olyanokkal van egy színpadon, mint Nyetrebko, Domingo, Garanča, Hampson vagy Gheorghiu; hozzájuk a lehető legnagyobb művészi alázattal közelít a tenor, és azt is meg tudjuk, budapesti estjére kedvenc áriái, dalai közül válogatott. Szép utazást tehetünk a komolyabb operadarabok és az olyan dalok között, amelyeket egyszerűen csak hátradőlve élvezni kell. Bónuszkérdésünk végül az volt hozzá, mit kapott Máltától? „Máltán izgalmasak az emberi kapcsolatok, kikerülhetetlen napsütés, és ott kaptam a hangom is. De ma már több mint húsz éve, hogy járom a világot. Európában sok minden összeköt minket, és bár olyan apró dolgok, mint a magyar bor, a likőrök, a gulyás, a bécsi Sacher-torta, vagy a „vínersnicli”, az olasz „paszták” picit különbözővé tesznek minket, tulajdonképpen unokatestvérek vagyunk, egy nagy család tagjai” – fejezte be  Joseph Calleja.

Joseph Calleja

Az 1978-ban Máltán született énekes pályája üstökösként indult, hazájában már tizenkilenc évesen fellépett operaszerepben. Ugyanebben az évben díjat nyert a Nemzetközi Hans Gabor Belvedere Énekversenyen, 1998-ban megnyerte a milánói Enrico Caruso Énekversenyt, a következő évben pedig a Plácido Domingo által alapított Operalián is díjazták. Ma már a világ legnagyobb operaszínpadainak szívesen látott vendége, a leghíresebb szopránok, baritonok társa.

Frissítve: 2019.04.20 10:30

Magyar kisfilmet is meghívtak a 72. cannes-i fesztiválra

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:40

Mintegy 2 ezer alkotás közül 17 vizsgafilm, közülük 14 fikciós és 3 animációs mű kapott meghívást a Cinéfondation versenyébe, többségében kelet-európai országokból.
Magyar nagyjátékfilm eddig nem került be a frissen bejelentett 72. Cannes-i filmfesztivál programjába, de a rövidfilmes mezőnyben jelen vagyunk: a vizsga- és diplomafilmeket felvonultató Cinéfondation programba beválogatták Moldovai Katalin Ahogy eddig című 24 perces alkotását, mely a Budapesti Metropolitan Egyetem Mozgóképművész mesterképzésén készült. Moldovai korábban elvégezte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészet és média és média szakát. Az Ahogy eddig főszerepeiben Venczel Vera és Tóth Ildikó látható. A mű Tóth Krisztina azonos című novellájából készült, a forgatókönyvet a rendező Palóczi Zitával közösen jegyzi, az operatőr Táborosi András volt. A cannes-i Cinéfondation zsűrijének elnöke idén Claire Denis francai író-rendező lesz. A vizsga- és diplomafilmeket bemutató rangos programban korábban Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, Andrasev Nadja és Szentpéteri Áron filmjei szerepeltek. A nagyjátékfilmes versenyben idén nagy nevek csapnak össze, hiszen Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Arnaud Desplechin, Jean-Pierre és Luc Dardenne, valamint Terrence Malick legújabb alkotásai versenyeznek a patinás Arany pálmáért. A mostani bejelentés során, a sajtó által tuti befutónak számító, Quentin Tarantino rendezte Volt egyszer egy Hollywood kapcsán Thierry Frémaux művészeti igazgató elmondta: a film még nincs kész – a beválogatását persze még később is bejelenthetik. A világ legrangosabb mozgóképes versenye Jim Jarmusch The Dead Don't Die című zombifilmjének (szintén versenyben van) díszbemutatójával nyit május 14-én. A mustra május 25-ig tart, a hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu ötszörös Oscar-díjas mexikói filmrendező lesz, a nyolcvanhárom éves Alain Delont életművéért tiszteletbeli Arany Pálmával tüntetik ki.   
Frissítve: 2019.04.19 19:24