Mintaország lehetnénk

Az adottságainkra épülő, átfogó és fenntartható gazdaságpolitikai intézkedéscsomaggal lehet a magyar vidék felemelkedését biztosítani. Ennek egyik kézenfekvő módja a honi agrárgazdaság árukibocsájtásának megduplázása. Mielőtt bárki fantazmagóriával vádolna, megemlítem, hogy a magyar agrárium nemzeti GDP-ből való részesedése a rendszerváltáskor 8,4 százalék volt, ami napjainkra a felére esett vissza. A területegységre jutó árukibocsájtás egyharmada az EU 15 fejlettebb államáénak. A 100 hektárra jutó számos állat darabszám 25 év alatt 48 darabról kevesebb mint a felére, 23 darabra esett vissza. A 10 millió sertés országában kevesebb, mint 3 millió maradt. A szocializmus jobb éveiben csak a magánszektorban 5 és fél millió disznót tartottak.

Szerencsére a biológia nem ismer kommunista és kapitalista búza- vagy sertésfajtákat, így a drámai visszafejlődésnek két lényeges oka maradt. Az egyik ok az ügyeletes kormányzatok által a gazdasági racionalizmust semmibevevő föld-üzem méretek és gazdálkodási formák erőltetése volt. A másik ok az agrárpiacok számunkra hátrányos protekcionizmusa.

A rendszerváltást követő 15 évben az orosz piacok döntő többsége elveszett. Az EGK már meglévő agrár rendtartása védte a hatékony magyar gabonatermelőktől az osztrák, francia, német gazdákat. EU-csatlakozásunk után pedig egyszerűen nem működtették a piacvédelmi mechanizmusokat. Ezt bizonyítják a szélsőséges termelői áringadozások, a hatásukra bekövetkező drámai termelés visszaesés és a 3-400 ezer vidéki munkahely megszűnése. Ha Brüsszel és a magyar kormány nem tudja, vagy nem akarja a Római Szerződésben szereplő eszközökkel támogatni a magyar mezőgazdaság és élelmiszerelőállítás rendszerváltás előtti szintjének visszaállítását – vagyis nem kell Európának ez az élelmiszer –, akkor a közösség támogatásával új struktúrát, piacokat, vidéki munkahelyeket kell teremteni.

A XXI. század környezetszennyezési problémái, az új és rohamosan fejlődő technológiák Magyarország energetikai adottságait alapjaiban változtatták meg. A napenergia kihasználása szempontjából hazánk természeti adottságai kedvezőek. A napsütéses órák éves száma 1900-2200 óra.

Az ország területéből a jól művelhető szántó, kert aránya közel kétszerese az EU 15-ének, és kilencszerese a világ átlagának. Az éghajlati viszonyok szinte minden konvencionális szántóföldi növény termelését lehetővé teszik. Folyóink mezőgazdasági kihasználása nagyon alacsony.

Mindezek mellett Magyarország energia importja a 2003-as 3 milliárd euróról ennek közel háromszorosára, 9 milliárd euróra emelkedett. Egy jól összehangolt fejlesztési csomaggal, adottságaink kihasználásával energiafüggőségünk a jelenlegi szint harmadára csökkenthető, és jelentős környezeti állapot javulást érhetünk el.

A megújuló energia kihasználás egyik kulcsa a második világháborús pusztítással közel azonos állatállomány csökkenés miatt felszabaduló mintegy 6-7 millió tonna gabona energetikai célú felhasználása, ami körülbelül 2,5 millió tonna – az éves hazai benzin forgalom nagyságrendjének megfelelő –, üzemanyag célú etanol előállítását teszi lehetővé. Ez a mennyiség a legfejlettebb mezőgazdaságú országok termésátlagaihoz való ismételt felzárkózással, magas cukortartalmú növények termelésének jelentős növelésével, cellulóz tartalmú alapanyagok feldolgozásával tovább növelhető, és a fosszilis energiáktól eltérően nincs, vagy minimális a környezet terhelése.

Bioenergetikai szakértők számításait is figyelembe véve célszerű az országban mintegy 300-350 energia termelő és elosztó központot kiépíteni. Nap- és szélenergiával is működhetnek a folyékony energiát előállító üzemek, borult, csendes időben pedig az etanollal is működő generátorok termelik az áramot. Ezzel egyidejűleg a szállítási költségek is csökkennek, és jelentősen visszaesik az energiaellátás sérülékenysége.

Ilyen volumenű etanol új alapokra helyezi a szél-, illetve napenergia hasznosítását is.

A jelenlegi hibrid járműveknél az akkumulátorok lemerülésekor fosszilis meghajtású motorra kell kapcsolni. Amennyiben ezt a lépcsőt is etanollal váltjuk ki, úgy felgyorsul a teljesen környezetkímélő üzemanyagokra épülő gépek használata.

A villamos energia előállításában – akár osztrák mintára – tovább kell fejlesztenünk a szél hajtású erőműveinket. Nyugati szomszédunknál közel ezer szélerőmű működik több mint nyolcszázezer háztartás villamosenergia-ellátását biztosítva. A vidéki településeken általánossá kell tennünk a napelemes villamosenergia termelést. Egy átlagos családi házra szerelt rendszer évi mint egy 2200–3300 KW áramot képes termelni, és évi 120 ezer forint rezsiköltség-megtakarítást eredményezhet.

Az ellenérdekelt atom- és fosszilis energia lobbi szinte vezényszóra harsogja, hogy mi van, ha nem süt a nap, és nem fúj a szél. A választ a magyar föld adja meg. Ne exportáljunk olcsón 6-7 millió tonna feldolgozatlan gabonát, inkább készítsünk belőle 2-3 szoros értékű folyékony energiát, ami együtt telepítve a kisebb-nagyobb szél- és naperőművekkel olcsó, biztonságos és környezetkímélő energia ellátást biztosít.

A vidék energiafejlesztési projektjeihez kapcsolódó elemként célszerű megvalósítani egy olyan programot, amely a magyar táj képét felzárkóztatja a nyugat európai – pl.: Ausztria, Németország stb. – szintre. Ezzel felszámolhatjuk a rendezetlen csalitosok, árkok, szegletek elhanyagolt fertőző gócait, ami a vidéki munkahelyeken túl energiatermelést és a turisztikai pozíciók javulását eredményezi, a népegészségügyi problémákat okozó gyomnövények pollentermelésének megszűnése révén.

A vázolt agrár-vidékpolitikai program néhány főbb makrogazdasági összefüggése a következőkben összegezhető.

A gazdaságfejlesztésben prioritást kap az ország természeti adottságait kihasználó vidékpolitika. A növénytermelésben a rendszerváltáskorinak a felére csökkent állatállomány takarmányozása mellett fő céllá válik az energetikai célú termelés. A feldolgozott biomasszából keletkező hozzáadott érték így fenntarthatóan megtöbbszörözhető. A fosszilisenergia-import a jelenlegi harmadára csökken, biztos hazai piacot adva a regionális elvek szerint vidékre telepített energiaüzemeknek. A napjainkban egyre szaporodó, nagyobb kapacitású napenergia üzemeknek a jelenleginél tervszerűbb építése és az épületekre telepített kisebb elemek a villamosenergia-felhasználás több mint 50 százalékát adhatják. Ezzel együtt az etanol előállítását is célszerű napenergiára telepíteni.

A vázolt program megvalósítása széles körű tervezési, oktatási, agrár és műszaki fejlesztési kapacitást igényel, és a hozzákapcsolódó kisebb programokkal fenntartható munkahelyet ad a ma közmunkán szocializálódott vidékiek számára.

Tekintettel arra, hogy a javasolt program a rendszerváltásra és az EU-csatlakozásra visszavezethető vidéki megélhetési veszteségek kompenzálását szolgálja, a megvalósításhoz szükséges mintegy 3-4 ezer milliárd forint – több tagállam példáját követve – jó esélyekkel pályázható az Európai Stratégiai Beruházási alapból. Nincs szükség a mintegy 3 ezer milliárd forintos orosz hitelre, és nem keletkezik újabb nukleáris hulladék. Három-négy százalékkal fenntarthatóan nő a GDP, csökken az államadósság, javul az ország külkereskedelmi egyenlege, magas minőségű vidéki munkahelyek keletkeznek.

A környezeti terhelés csökkenésével együtt, a természeti adottságok korszerű módszerekkel való kihasználása által energetikai mintaországgá tehetjük Magyarországot.