Önálló államot akartak, lázadóként állnak bíróság elé - akár 25 év börtönt is kaphatnak

Publikálás dátuma
2019.02.11. 19:11

Fotó: Celestino Arce / AFP
Kedden kezdődik meg tizenkét szeparatista vezető pere. Őszig születhet ítélet. Az eljárás során nőhet a szakadék a helyi társadalomban.
Tizenkét katalán vezetőt állítanak bíróság elé. A Madriddal szembeni lázadással vádolják őket, mert megszervezték a katalán függetlenségi népszavazást. Akár 25 éves szabadságvesztéssel is sújthatják a vádlottakat. Nem kizárt, hogy példát statuálnak rajtuk, hiszen Madrid kemény jelzést akar küldeni minden szeparatista mozgalomnak. Ugyanakkor egy kemény ítéletnek nagyon komoly következményei is lehetnek. A szeparatista vezetőkből ugyanis igazi hőst csinálhatnak, ezzel pedig új lendületet kapna a függetlenségi mozgalom. Az eljárás során a bíróság tanúként hallgatja majd meg Mariano Rajoy volt spanyol miniszterelnököt, Artur Mas egykori katalán elnököt és Inigo Urkullu baszk elnököt is mások mellett. A tervek szerint a per ezen első szakasza három hónapig tart majd, és a legfelsőbb bíróság honlapján élőben is követhető lesz. Tavaly többször is tüntettek a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. Quim Torra katalán elnök azzal védte őket, hogy a vezetők csak a nép akaratát kívánták átültetni a gyakorlatba. Ezért döntöttek a függetlenségi referendum kiírása mellett. „Mi is bűnösnek érezzük magunkat, mint ők, egyúttal mi is ártatlannak érezzük magunkat, mint ők. Azért harcolunk, hogy bizonyítsuk ártatlanságukat” – fejtette ki a politikus. A katalán elnök hangsúlyozta: a függetlenségi vezetők elleni per "örökre" meg fogja változtatni a katalán-spanyol kapcsolatokat. Bár az 1978-as spanyol alkotmány önrendelkezést biztosít a 17 régió számára, elsősorban az oktatásügyet és az infrastrukturális beruházásokat illetően, a katalánok nem érik be ennyivel, mert szerintük régiójuk bevételeit túlságosan is lefölözi Madrid, s ha önálló országgá válnának, akkor nagyobb bevételből gazdálkodhatnának. Katalónia egyszer már kihirdette önállóságát, még 1934-ben, két évvel a spanyol polgárháború előtt. Akkor a központi kormányzat ugyanahhoz az eszközökhöz nyúlt, mint most, több politkust letartóztatott, s felfüggesztette a regionális parlamentet. A katalán elnököt 30 éves börtönbüntetésre ítélték, ám később elengedték és elnöki tisztségét is gyakorolhatta, amikor 1936-ban baloldali kormány került hatalomra. A referendumot még 2017. október 1-jén, a spanyol kormányzat akarata és fenyegetései ellenére rendezték meg. Bár 90 százalék voksolt a régió önállóságára, a részvétel mindössze negyven százalékos volt. Carles Puigdemont akkori katalán vezető ezért kihirdette Katalónia önállóságát. Ennek nyomán a negyven éve fennálló spanyol demokrácia történetének legnagyobb alkotmányos válsága alakult ki. A madridi kormány válaszként felfüggesztette a katalán parlamentet, átvette az ellenőrzést a régió felett, több politikust letartóztatott és idő előtti választást íratott ki, hogy a helyiek új vezetőket válasszanak. Az eltelt mintegy másfél év eseményei alapján teljesen egyértelművé vált a katalán társadalom teljes megosztottsága. Nagyjából hasonló arányban támogatják a függetlenséget, mint azt, hogy a régió Spanyolország része maradjon. Bár az előrehozott választáson többséget szereztek a szeparatista pártok a barcelonai parlamentben, ugyanakkor a függetlenséget nem támogató Ciudadanos liberális tömörülés szerezte meg a legtöbb mandátumot a pártok közül. Hónapokon át tartó politikai bizonytalanságot követően tavaly júniusban iktatták be a régió elnökének Quim Torrát, aki Puigdemont tömörülésének egy kevésbé ismert alakja volt. Miután Pedro Sánchez, a szocialisták elnöke alakíthatott kisebbségi kormányt Spanyolországban, 2018 júniusában, s megbukott Mariano Rajoy kabinetje, kissé megváltozott a politikai széljárás az országban. Politikai támogatókra volt szüksége, ezért a katalán szeparatistákhoz közeledett. Röviddel a mamutper megkezdése előtt is gesztust tett nekik. Carmen Calvo kormányfőhelyettes bejelentette, hogy ez semleges személyt bízna meg a kabinet a szeparatisták és a Madrid közötti párbeszéddel. A konzervatív ellenzék élesen bírálta a döntést, a konzervatív Néppártot vezető Pablo Casado árulással vádolta Sánchez kormányfőt. Ezért vasárnapra tüntetést is szervezett Madridba a a kabinetet egyébként kívülről támogató Ciudadanosszal. A semleges közvetítő a szeparatisták egyik követelése volt a megrekedt párbeszéd folytatására. A spanyol miniszterelnök lépését ezzel szemben nagyon is kedvezően fogadták a szeparatisták. Egyik pártjuk, az ERC képviselője, Gabriel Rufián azt közölte, részt vesznek a kormánnyal folytatandó egyeztető tárgyalásokon, mihelyst kinevezik a független közvetítőt. Természetesen Pedro Sánchez kormányfő sem lenne hajlandó elfogadni a katalán függetlenséget, ugyanakkor  emelné a régió anyagi támogatását. Eddig azonban nem jutott előrébb, mert az önálló Katalóniát óhajtók olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyek elfogadhatatlanok Madrid számára. Egyebek mellett azt akarják, ismerjék el önrendelkezésre való jogukat, ami lehetővé tenné az elszakadást. Madrid ezért jegeli a további tárgyalásokat, ki tudja, meddig.

Szembenálló nézetek

A vádlottak ügyvédi csapatában helyet kapott a katalán szeparatisták több illusztris személyisége, köztük Oriol Junqueras alelnök, vagy olyan aktivisták, mint Jordi Sánchez, vagy Jordi Cuixart, illetve Puigdemont kabinetjének több tagja. A legfelsőbb bíróság bírája, Pablo Llarena világossá tette, hogy a referendum támadás volt Spanyolországgal szemben, ezért az eljárás során azt igazolják, hogy a jelenlévők az alkotmányos rendet támadták. A védők viszont azzal érvelnek, hogy a katalánok érdekeit képviselték a referendum kiírásával, ezért a bírósági eljárással a demokráciát támadják. Novemberben több mint 120 egyetemi professzor kiáltványt írt alá, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy a vádak között a lázadás is szerepeljen. A spanyol demokráciában eddig egyetlen személyt ítéltek el ilyen váddal, egy tábornokot, aki részt vett az 1981-es puccskísérletben.

Az orosz elnöki tanácsadó szerint az évszázad végéig kitart a putyinizmus

Publikálás dátuma
2019.02.11. 19:09

Fotó: GRIGORY DUKOR / AFP
Oroszország még sokáig „Putyin állama” marad – jelentette ki Vlagyiszlav Szurkov.
A demokrácia illúzió, Oroszország pedig, amelyben új típusú állam van kialakulóban, az évszázad végéig a putyinizmus útján fog fejlődni – vélekedett Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó a Nyezaviszimaja Gazeta című napilapban hétfőn megjelent cikkében.
„Az orosz állam (a Szovjetunió széthullása után) tovább él és most már ez egy olyan új állam, amilyen sohasem volt nálunk”

– írta Szurkov.

A politikus szerint a terhelési próbák azt bizonyítják, hogy éppen ez a „szervesen kialakult modell jelenti az orosz nemzet túlélésének és felemelkedésének hatékony eszközét, nemcsak az elkövetkező évekre, hanem évtizedekre és az a legvalószínűbb, hogy az egész előttünk álló évszázadra”. Úgy vélekedetett, hogy az orosz történelemben négy olyan alapvető államszervezési modell ismert, amelyet az alapítójukról neveztek el: III. Iváné, Nagy Péteré, Leniné és Putyiné. Ez utóbbi „nagy politikai gépezete felpörög”, és Oroszország még sokáig „Putyin állama” marad, mint ahogy a jelenlegi Franciaország de Gaulle ötödik köztársaságának tekinti magát, Törökország továbbra is Atatürk hat nyíl ideológiájára támaszkodik, az Egyesült Államok pedig az alapító atyák értékeire. Szurkov szerint az orosz politikai rendszer „jelentős exportpotenciállal” is rendelkezik, egyes elemeit külföldön is tanulmányozzák és alkalmazzák. Emlékeztettet arra, hogy Putyin a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott, az egypólusú világrendet ostorozó beszéde még disszidens megnyilvánulásnak tűnt, de az ott elhangzottakat ma már „magától értetődőek – Amerikával mindenki elégedetlen, mások mellett maguk az amerikaiak is”. A nyugati demokratikus intézményrendszert bíráló Szurkov úgy vélekedett, hogy az orosz rendszer „becsületesebb” a nyugatinál, mert Oroszországban hagyományosan „nem rejtik él, hanem épp ellenkezőleg, demonstrálják” a katonai és a rendőri funkciókat, és ott a legfontosabb az államfő és a nép közötti bizalom.
„Oroszországban nincs mély állam, az teljességében látható, de van mély nép. A mély nép mindig észnél van, a szociológiai felmérések, az agitáció, a fenyegetések, valamint a közvetlen tanulmányozás és hatásgyakorlás egyéb eszközei nem érnek el hozzá”

– állította a politikus.

Meglátása szerint Putyin államának egyedi és fő erénye a nép meghallgatásának és megértésének, valamint a vele összhangban való cselekvésnek a képessége. „A lényeget tekintve, a társadalom megbízik az első számú vezetőben”, ami azonban Szurkov szerint nem azonos a „jó cárba” vetett hittel.
„Az orosz állam korszerű modellje a bizalomból ered és a bizalomra támaszkodik, ez a gyökeres eltérés közte, valamint a bizalmatlanságot és a kritikát kultiváló nyugati modell között”

– hangoztatta a szerző.

Szurkov úgy véli, hogy az orosz állam a 21. században nem törik meg, a maga módján fog cselekedni és „a geopolitikai küzdelem felső ligájában díjazott helyezéseket fog elérni és megtartani”.
„Ezzel előbb vagy utóbb meg kell békélnie mindenkinek, aki azt követeli, hogy Oroszország változtasson a magatartásán”

– írta a cikk.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn elmondta, hogy olvasta az írást és megvitatásra érdemesnek tartja. Kifejezte meggyőződését, hogy a cikk Putyin elé fog kerülni.

Vlagyimir Szurkov

Vlagyimir Szurkov – akit az amerikai Foreign Policy magazin januárban a világ száz legbefolyásosabb gondolkodója közé sorolt – 2008 májusa és 2011 decembere között az orosz elnöki apparátus belpolitikáért felelős helyettes vezetője volt. Neki tulajdonítják a „szuverén demokrácia” fogalmának megalkotását és egyebek között a Kreml-párti Nasi (A mieink) mozgalom elindítását. Az elmúlt években Szurkov a 2014 óta oroszbarát erők által ellenőrzött ukrajnai Donyec-medencéért volt felelős az elnöki hivatalban. Nyilvánosan ritkán mutatkozik, de távolról sem a mostani volt az első ideológiai publikációja az orosz sajtóban.

Szerző

Több mint száz ember halt meg az influenza miatt Romániában

Publikálás dátuma
2019.02.11. 17:15

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Eddig összesen 1255 influenzás fertőzést igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok az országban.
Meghaladta a százat az elmúlt hét végén Romániában az influenza halálos áldozatainak száma, a járvány továbbra is főleg az ország déli megyéit sújtja. Pénteken két, szombaton egy, vasárnap pedig újabb két halálesetet jelentettek, így hétfőig 101-re emelkedett azon halálesetek száma, amelynél a laboratóriumi vizsgálatok kimutatták az influenzavírus jelenlétét. Az egészségügyi hatóságok szerint nem feltétlenül súlyosabb a járvány a tavalyinál, de mindenképp korábban érkezett. Romániában jelenleg hetente 130-140 ezer beteg fordul heveny légúti megbetegedéssel orvoshoz. A tisztiorvosi szolgálat legutóbbi, a január 28. február 3. közötti hétre vonatkozó összesítése szerint az influenzaszerű tünetekre panaszkodók száma 146 ezerhez közelít, 34 százalékkal többen vannak, mint az előző szezon azonos időszakában. Eddig országszerte 1255 influenzás fertőzést igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok, a legtöbbet (483-at) Bukarestben, de rohamosan terjed a fertőzés Konstanca, Olt és Prahova megyében is. A legtöbb halálesetet (17) Prahova megyében és Bukarestben (13) regisztrálták. Az egészségügyi minisztérium által kiosztott ingyenes védőoltásokat 1 millió 300 ezer veszélyeztetett ember kapta meg. A tavalyi szezonban 1750 influenzás fertőzést igazoltak laboratóriumi vizsgálatok Romániában, 129 halálesetet regisztráltak, a járvány 2018 hetedik-nyolcadik hétében tetőzött.
Szerző