Önálló államot akartak, lázadóként állnak bíróság elé - akár 25 év börtönt is kaphatnak

Publikálás dátuma
2019.02.11 19:11

Fotó: AFP/ Celestino Arce
Kedden kezdődik meg tizenkét szeparatista vezető pere. Őszig születhet ítélet. Az eljárás során nőhet a szakadék a helyi társadalomban.
Tizenkét katalán vezetőt állítanak bíróság elé. A Madriddal szembeni lázadással vádolják őket, mert megszervezték a katalán függetlenségi népszavazást. Akár 25 éves szabadságvesztéssel is sújthatják a vádlottakat. Nem kizárt, hogy példát statuálnak rajtuk, hiszen Madrid kemény jelzést akar küldeni minden szeparatista mozgalomnak. Ugyanakkor egy kemény ítéletnek nagyon komoly következményei is lehetnek. A szeparatista vezetőkből ugyanis igazi hőst csinálhatnak, ezzel pedig új lendületet kapna a függetlenségi mozgalom. Az eljárás során a bíróság tanúként hallgatja majd meg Mariano Rajoy volt spanyol miniszterelnököt, Artur Mas egykori katalán elnököt és Inigo Urkullu baszk elnököt is mások mellett. A tervek szerint a per ezen első szakasza három hónapig tart majd, és a legfelsőbb bíróság honlapján élőben is követhető lesz. Tavaly többször is tüntettek a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. Quim Torra katalán elnök azzal védte őket, hogy a vezetők csak a nép akaratát kívánták átültetni a gyakorlatba. Ezért döntöttek a függetlenségi referendum kiírása mellett. „Mi is bűnösnek érezzük magunkat, mint ők, egyúttal mi is ártatlannak érezzük magunkat, mint ők. Azért harcolunk, hogy bizonyítsuk ártatlanságukat” – fejtette ki a politikus. A katalán elnök hangsúlyozta: a függetlenségi vezetők elleni per "örökre" meg fogja változtatni a katalán-spanyol kapcsolatokat. Bár az 1978-as spanyol alkotmány önrendelkezést biztosít a 17 régió számára, elsősorban az oktatásügyet és az infrastrukturális beruházásokat illetően, a katalánok nem érik be ennyivel, mert szerintük régiójuk bevételeit túlságosan is lefölözi Madrid, s ha önálló országgá válnának, akkor nagyobb bevételből gazdálkodhatnának. Katalónia egyszer már kihirdette önállóságát, még 1934-ben, két évvel a spanyol polgárháború előtt. Akkor a központi kormányzat ugyanahhoz az eszközökhöz nyúlt, mint most, több politkust letartóztatott, s felfüggesztette a regionális parlamentet. A katalán elnököt 30 éves börtönbüntetésre ítélték, ám később elengedték és elnöki tisztségét is gyakorolhatta, amikor 1936-ban baloldali kormány került hatalomra. A referendumot még 2017. október 1-jén, a spanyol kormányzat akarata és fenyegetései ellenére rendezték meg. Bár 90 százalék voksolt a régió önállóságára, a részvétel mindössze negyven százalékos volt. Carles Puigdemont akkori katalán vezető ezért kihirdette Katalónia önállóságát. Ennek nyomán a negyven éve fennálló spanyol demokrácia történetének legnagyobb alkotmányos válsága alakult ki. A madridi kormány válaszként felfüggesztette a katalán parlamentet, átvette az ellenőrzést a régió felett, több politikust letartóztatott és idő előtti választást íratott ki, hogy a helyiek új vezetőket válasszanak. Az eltelt mintegy másfél év eseményei alapján teljesen egyértelművé vált a katalán társadalom teljes megosztottsága. Nagyjából hasonló arányban támogatják a függetlenséget, mint azt, hogy a régió Spanyolország része maradjon. Bár az előrehozott választáson többséget szereztek a szeparatista pártok a barcelonai parlamentben, ugyanakkor a függetlenséget nem támogató Ciudadanos liberális tömörülés szerezte meg a legtöbb mandátumot a pártok közül. Hónapokon át tartó politikai bizonytalanságot követően tavaly júniusban iktatták be a régió elnökének Quim Torrát, aki Puigdemont tömörülésének egy kevésbé ismert alakja volt. Miután Pedro Sánchez, a szocialisták elnöke alakíthatott kisebbségi kormányt Spanyolországban, 2018 júniusában, s megbukott Mariano Rajoy kabinetje, kissé megváltozott a politikai széljárás az országban. Politikai támogatókra volt szüksége, ezért a katalán szeparatistákhoz közeledett. Röviddel a mamutper megkezdése előtt is gesztust tett nekik. Carmen Calvo kormányfőhelyettes bejelentette, hogy ez semleges személyt bízna meg a kabinet a szeparatisták és a Madrid közötti párbeszéddel. A konzervatív ellenzék élesen bírálta a döntést, a konzervatív Néppártot vezető Pablo Casado árulással vádolta Sánchez kormányfőt. Ezért vasárnapra tüntetést is szervezett Madridba a a kabinetet egyébként kívülről támogató Ciudadanosszal. A semleges közvetítő a szeparatisták egyik követelése volt a megrekedt párbeszéd folytatására. A spanyol miniszterelnök lépését ezzel szemben nagyon is kedvezően fogadták a szeparatisták. Egyik pártjuk, az ERC képviselője, Gabriel Rufián azt közölte, részt vesznek a kormánnyal folytatandó egyeztető tárgyalásokon, mihelyst kinevezik a független közvetítőt. Természetesen Pedro Sánchez kormányfő sem lenne hajlandó elfogadni a katalán függetlenséget, ugyanakkor  emelné a régió anyagi támogatását. Eddig azonban nem jutott előrébb, mert az önálló Katalóniát óhajtók olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyek elfogadhatatlanok Madrid számára. Egyebek mellett azt akarják, ismerjék el önrendelkezésre való jogukat, ami lehetővé tenné az elszakadást. Madrid ezért jegeli a további tárgyalásokat, ki tudja, meddig.

Szembenálló nézetek

A vádlottak ügyvédi csapatában helyet kapott a katalán szeparatisták több illusztris személyisége, köztük Oriol Junqueras alelnök, vagy olyan aktivisták, mint Jordi Sánchez, vagy Jordi Cuixart, illetve Puigdemont kabinetjének több tagja. A legfelsőbb bíróság bírája, Pablo Llarena világossá tette, hogy a referendum támadás volt Spanyolországgal szemben, ezért az eljárás során azt igazolják, hogy a jelenlévők az alkotmányos rendet támadták. A védők viszont azzal érvelnek, hogy a katalánok érdekeit képviselték a referendum kiírásával, ezért a bírósági eljárással a demokráciát támadják. Novemberben több mint 120 egyetemi professzor kiáltványt írt alá, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy a vádak között a lázadás is szerepeljen. A spanyol demokráciában eddig egyetlen személyt ítéltek el ilyen váddal, egy tábornokot, aki részt vett az 1981-es puccskísérletben.

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27