Össztüzet zúdítottak Ferenc pápára

Publikálás dátuma
2019.02.11 10:30
Miután Ferencet megválasztották egyházfőnek, egyre több lett a súrlódás az elődjénél nyitottabb pápa és Müller között
Fotó: AFP/ VINCENZO PINTO
Újabb támadássorozat indulhat a katolikus egyházfő ellen, ezúttal épp volt munkatársa írt egy kiáltványt, melyben burkoltan Ferencet bírálja.
Ferenc pápa aligha csodálkozhat azon, hogy újabb fronton indult támadás vele szemben. Ezúttal azonban a teológiai kérdésekben mindenható Hittani Kongregáció volt prefektusa, Gerhard Ludwig Müller támadta őt burkoltan, az a bíboros, aki eddig – nyíltan legalábbis – nem tartozott ellenfelei közé. Gerhard Ludwig Müller közzétette hitbéli kiáltványát, amelyben úgy véli, teológiai kérdésekben egyre nagyobb zavar tapasztalható. A szombatra virradóra, több nyelven, angolul, németül és olaszul az internetre feltett szövegben a bíboros négy oldalon keresztül védelmezi az egyház tanítását. Szerinte az egyház tanítóhivatalának az a feladata, hogy megvédje a híveket azoktól a befolyásoktól, amelyek hitüket gyengítik, illetve elbizonytalanítják őket, s visszataláljanak a régi gyökerekhez. A Hittani Kongregáció Ferenc pápa által elbocsátott prefektusa szövegében azt írta, Jézus Krisztus közvetített Isten és az emberek között. Kiáltványában megvédte a papi nőtlenség, a cölibátus intézményét. Szerinte az egyháznak nincs joga ahhoz, hogy a papság szentségét nőknek is adományozza, ezért a cölibátus örök. Úgy véli, ha ebben egyesek a nők diszkriminációját látják, az csak azt jelzi,  hogy akik ezt feltételezik, nem értik meg a szentség lényegét, nevezetesen nem a földi hatalomról, hanem Krisztus megjelenéséről van szó. Gerhard Ludwig Müller a korábbi vitákat nem említve ismételten hangoztatta, hogy az elváltak és újraházasodottak, illetve a nem katolikus vallásúak nem részesülhetnek az oltáriszentségben. Bírálta azokat a főpapokat, akik inkább politikusként, mintsem a hit őrzőiként lépnek fel. Ez Ferenc pápának szólhatott, aki szinte minden megnyilatkozásában a menekültek befogadására int. A bíboros antikrisztusi fordulatnak nevezi, ha egy lelkipásztor nem a katolikus igazságot tanítja a híveknek. A bíboros közölte, hogy az egyház több püspöke, papja és laikus tagja kérésére írta a „kinyilatkozás igazságáról szóló nyilvános tanúságtételét, mert lelkipásztorként ez kötelessége az egyházon belül tapasztalható egyre nagyobb zavarodottság miatt”. Felszólítja a katolikusokat, Krisztus útját kövessék, ha követik parancsait, az örök élet vár rájuk. Ha nem, akkor „Isten ellen dönthetnek”. Vélhetően nem véletlen, hogy Müller bíboros néhány nappal Ferenc pápa és az Al Azhar egyetem főimámja által aláírt dokumentum megszületése után tette közzé felhívását. A katolikus egyház és a muzulmán vallás kapcsolatában mérföldkőnek számító dokumentum megszületését ugyanis komoly fenntartásokkal fogadták a konzervatívok. Ezt jelzi, hogy pénteken Athanasius Schneider, a kazahsztáni Asztana segédpüspöke bírálta a közös katolikus-muzulmán nyilatkozatot. Mint fogalmazott, a kereszténység az egyedüli Isten által akart vallás. A dokumentum szerinte szembe megy az istenemberséggel. A szövegnek elsősorban azt a kitételét támadta, amely vallási, nembéli, nemzeti, etnikai és nyelvi pluralizmust hirdet. Elképzelhető, hogy a következő napokban újabb pápaellenes kiáltványok látnak napvilágot. A Gerhard Ludwig Müller által írt bírálatnak voltak előzményei. Müllert még 2012-ben honfitársa, XVI. Benedek nevezte ki. Teológiai kérdésekben hasonló álláspontot képviselt a két német főpap. Miután azonban 2013-ban Ferencet választották egyházfőnek, egyre több lett a súrlódás az elődjénél jóval nyitottabb pápa és Müller között. Elsősorban az elváltak és újraházasodottaknak való szentségek kiszolgáltatása terén akadtak nézetkülönbségeik. Müller ugyanis úgy vélte, erre kizárólag akkor van mód, ha az új pár „önmegtartóztató” életvitelt folytat, a pápa azonban nem értett egyet vele. 2014-ben Müller is aláírta azt a dokumentumot, amelyben 13 bíboros aggodalmát fejezte ki az egyházban tapasztalható folyamatok miatt. Müller volt a felelős a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények felderítéséért. 2017 februárjában tagadta a vádat, amely szerint a katolikus egyház megpróbálta eltussolni ezeket az ügyeket. Ám több eset nem éppen kijelentésének igazát erősítette meg. 2017 júliusában feltételezhetően azért váltotta le Ferenc pápa a Hittani Kongregáció éléről, mert úgy vélte, nem lép fel megfelelően a szexuális bűncselekményeket elkövetett papok ellen. Nagy visszhangot keltett az is, hogy Ferenc pápa – még Müller elbocsátása előtt – menesztette Müller három közvetlen munkatársát. A német főpap egy 2017 májusi interjúban hangot is adott ellenérzéseinek.
Ő is támadta Athanasius Schneider A kazahsztáni segédpüspöknek az Abu Dzabiban a pápa által aláírt nyilatkozat nem tetszett
2019.02.11 10:30
Frissítve: 2019.02.11 10:30

Ha Trump vámháborút kezd az EU-val, az uniónak már kész a válasza

Publikálás dátuma
2019.02.18 21:58
Illusztráció
Fotó: Getty Images/ SCOTT OLSON
Gyors válaszlépésekkel készül az autóipari védővámok elrendelésének esetére az Európai Unió.
Gyors és hatékony válaszlépéseket fog elrendelni az Európai Unió, amennyiben az Egyesült Államok védővámokkal sújtja a gépjárművek és autóalkatrészek importját - figyelmeztetett hétfőn az Európai Bizottság szóvivője.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium vasárnap nyújtotta be jelentését Donald Trump elnöknek arról, hogy álláspontja szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e a nagymértékű jármű- és alkatrészimport az Egyesült Államokban. Egyes források szerint a tárca arra jutott, hogy igen, és ennek nyomán az elnök védővámokat rendelhet el, mint tette tavaly az acél- és alumíniumáruk esetében is.
Az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker még tavaly nyáron megállapodott Donald Trumppal, hogy tárgyalásokat kezdenek az ipari termékek vámmentességéről és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörléséről, az egyeztetések ideje alatt pedig egyik fél sem vet ki új vámokat. Juncker egy friss interjújában kiemelte:
Trump a szavát adta, s ő hisz neki, de amennyiben ennek mégsem tesz eleget, akkor az EU sem fogja feltétlenül tartani magát a több amerikai szójabab és cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására vonatkozó korábbi vállalásához.
A bizottság korábban hangsúlyozta, hogy az európai autóexport nem fenyegeti az amerikai ipar és gazdaság életképességét, nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, sőt épp ellenkezőleg, az állítólagos kockázatokkal magyarázott újabb protekcionista korlátozások pedig 13-14 milliárd dolláros kárt is okozhatnának az Egyesült Államok számára.
Az Egyesült Államokban 2017-ben értékesített körülbelül 17 millió autónak valamivel kevesebb mint fele származott importból. Ezek közül is a legtöbb Kanadából és Mexikóból érkezett, amelyek nagy valószínűséggel mentességet kapnának a Fehér Ház által korábban beígért 25 százalékos büntetővámok alól. A német autógyárak tavaly mintegy 470 ezer járművet szállítottak az Egyesült Államokba Németországból. Donald Trump beiktatása óta a kereskedelmi konfliktus mellett számos más ügy is mérgezi az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatát. Komoly nézeteltérések vannak az Atlanti-óceán két partja között sok területen a klímaváltozástól, a NATO és az EU-n, valamint általában véve a multilateralizmosan át egészen a szíriai és az iráni helyzetig.
2019.02.18 21:58

Tucatnyi amerikai vállalat lett kínai és iráni kibertámadás célpontja

Publikálás dátuma
2019.02.18 20:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az elkövetők az iráni és a kínai kormányzathoz köthetőek, Donald Trump elnöki döntései vezethettek a történtekhez.
Iráni és kínai, állami hátszéllel dolgozó hackerek ismét mintegy tucatnyi amerikai vállalat, bank és kormányzati ügynökség számítógépes rendszereit támadták - írta hétfőn a New York Times című napilap. Az újság nevük elhallgatását kérő hírszerzési forrásokra hivatkozva konkrétan megnevezett hármat a közalkalmazott kiberbűnözők célpontjai közül, ezek:
  • a Boeing,
  • a General Motors és
  • a T-Mobile.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Fire Eye nevű, informatikai biztonsággal foglalkozó magánvállalat szintén meg nem nevezett elemzőit idézve pedig azt közölte: a decemberben kezdődött és januárban folytatódott részleges kormányzati leállás idején
a belbiztonsági minisztérium riadót is elrendelt.
A lap információi szerint a hackerek az iráni és a kínai kormányzathoz köthető személyek voltak. Nem világos ugyanakkor, hogy a hackertámadások mennyire voltak sikeresek. Sem az érintett vállalatok, sem a washingtoni kínai nagykövetség munkatársai nem kívánták kommentálni a lap értesüléseit.
Adam Segal, a Külkapcsolatok Tanácsa kiberprogramjának vezetője a kínai hackertámadásokra utalva azt nyilatkozta a lapnak: a kínaiak amellett, hogy katonai információkat is meg akarnak szerezni, elsősorban az amerikai technológia megszerzésére összpontosítanak.
A New York Times elemzése szerint a számítógépes támadások megélénkülése azzal magyarázható, hogy Washington egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut, illetve kereskedelmi vitában áll Kínával - vagyis Donald Trump elnöki döntéseinek közvetlen következményeiről van szó. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az Egyesült Államok legfőbb ellenfele a kibertérben Oroszország.
2019.02.18 20:11