A szégyen listája: gyerekeket toboroznak, élő pajzsként használják, illetve szexuálisan bántalmazzák őket

Publikálás dátuma
2019.02.12 08:30

Fotó: AFP/ Karim Jaafar
Elkészült a szégyen listája.
Világszerte fiúk és lányok tízezreit kényszerítik arra, hogy katonának álljanak – derül ki az ENSZ gyermekügyi szerve, az UNICEF adataiból. Pontos adat nem állhat rendelkezésre ezzel kapcsolatban, számuk azonban akár a negyedmilliót is elérheti. Különösen magas lehet a számuk olyan válságövezetekben, mint Dél-Szudán, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szomália vagy Szíria. Szintén sok gyermeket küldenek a harcmezőre Afganisztánban, Maliban vagy Mianmarban. Nem mindegyik gyermeknek kell közvetlen harci cselekményben részt vennie, akadnak közöttük, akik a katonáknak, illetve milicistáknak főznek, mások fát gyűjtenek. Egyes lányokat házasságra kényszerítenek a milicistákkal, illetve gyakran szexuálisan is bántalmazzák őket – írja jelentésében az UNICEF. A szervezet a „szégyen listáján” feltünteti azokat a szervezeteket, amelyek gyermekeket toboroznak. Ezen összesen félszáz hadsereg, illetve fegyveres csoport neve található meg. Húsz államban különösen súlyos jogsértéseket jegyeztek fel. Szélsőséges esetekben olyanra is akad példa, hogy a gyermekeket egyes konfliktusokban élő pajzsként használják, s előfordul az is, hogy öngyilkos merénylőként vetik be őket, forgalmas helyeken. Akadnak ugyanakkor pozitív példák is, az eltelt egy évtizedben 65 ezer gyermekkatonát sikerült felszabadítani. Az UNICEF minden kormányt felszólított arra, hogy keményebben lépjen fel a gyermekek jogainak védelmében. Kedden, a „vörös kéz napján” (Red Hand Day) nyomatékosítják a követelést. Ez az ENSZ által szervezett ünnepnap, amelyet minden év február 12-én tartanak. Ezen a napon a politikai vezetőket felhívják arra, hogy mellőzzék vagy hagyják abba a gyermekeknek a háborúkban illetve fegyveres konfliktusokban való részvételét. A vörös kéz napját 2000-ben kezdeményezték először, az ENSZ közgyűlése ebben az évben döntött róla. 2002 óta tartják meg minden évben.
Frissítve: 2019.02.12 08:30

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.