A szégyen listája: gyerekeket toboroznak, élő pajzsként használják, illetve szexuálisan bántalmazzák őket

Publikálás dátuma
2019.02.12. 08:30

Fotó: Karim Jaafar / AFP
Elkészült a szégyen listája.
Világszerte fiúk és lányok tízezreit kényszerítik arra, hogy katonának álljanak – derül ki az ENSZ gyermekügyi szerve, az UNICEF adataiból. Pontos adat nem állhat rendelkezésre ezzel kapcsolatban, számuk azonban akár a negyedmilliót is elérheti. Különösen magas lehet a számuk olyan válságövezetekben, mint Dél-Szudán, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szomália vagy Szíria. Szintén sok gyermeket küldenek a harcmezőre Afganisztánban, Maliban vagy Mianmarban. Nem mindegyik gyermeknek kell közvetlen harci cselekményben részt vennie, akadnak közöttük, akik a katonáknak, illetve milicistáknak főznek, mások fát gyűjtenek. Egyes lányokat házasságra kényszerítenek a milicistákkal, illetve gyakran szexuálisan is bántalmazzák őket – írja jelentésében az UNICEF. A szervezet a „szégyen listáján” feltünteti azokat a szervezeteket, amelyek gyermekeket toboroznak. Ezen összesen félszáz hadsereg, illetve fegyveres csoport neve található meg. Húsz államban különösen súlyos jogsértéseket jegyeztek fel. Szélsőséges esetekben olyanra is akad példa, hogy a gyermekeket egyes konfliktusokban élő pajzsként használják, s előfordul az is, hogy öngyilkos merénylőként vetik be őket, forgalmas helyeken. Akadnak ugyanakkor pozitív példák is, az eltelt egy évtizedben 65 ezer gyermekkatonát sikerült felszabadítani. Az UNICEF minden kormányt felszólított arra, hogy keményebben lépjen fel a gyermekek jogainak védelmében. Kedden, a „vörös kéz napján” (Red Hand Day) nyomatékosítják a követelést. Ez az ENSZ által szervezett ünnepnap, amelyet minden év február 12-én tartanak. Ezen a napon a politikai vezetőket felhívják arra, hogy mellőzzék vagy hagyják abba a gyermekeknek a háborúkban illetve fegyveres konfliktusokban való részvételét. A vörös kéz napját 2000-ben kezdeményezték először, az ENSZ közgyűlése ebben az évben döntött róla. 2002 óta tartják meg minden évben.
Témák
gyermekkatonák

Veszélybe kerülhet a sajtószabadság: az ET megint elővette Magyarországot

Publikálás dátuma
2019.02.12. 08:09
Fotó: Népszava
A magyarországi hatóságok tartsák tiszteletben, támogassák és segítsék elő a sajtószabadságot. Vizsgálják felül a törvényeket és a gyakorlatot, hogy egy olyan környezet jöhessen létre, amelyben a média az indokolatlan kormányzati befolyástól és beavatkozástól mentesen, szabadon tud működni.
Ezt követeli 12 nemzetközi szakmai szervezet, amelyek együttműködnek az Európa Tanácsnak (ET) az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát elősegítő platformjával. “Veszélybe kerülhet a demokrácia: fenyegetések és támadások a sajtószabadság ellen Európában” című éves jelentésüket kedden hozták nyilvánosságra. A dokumentum szerint a hidegháború befejezése óta a sajtószabadság még soha nem volt olyan sérülékeny a kontinensen, mint most. A szervezetek általános jelenségnek tartják, hogy 2018-ban az újságírók ellen elkövetett erőszakos cselekmények büntetlenek maradtak, a szakma jogvédelme fokozatosan gyengült és zsugorodott a sajtó lehetősége arra, hogy elszámoltassa a kormányt és a hatalmon lévőket. A beszámoló külön foglalkozik négy országgal: Magyarország mellett Olaszország, Oroszország és Törökország médiahelyzetét értékeli. A jelentés megállapítja, hogy a kormány meghatározó befolyást szerzett a média jelentős része fölött az Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta zajló átalakítások eredményeként. A kevés független sajtótermék számos akadállyal szembesül: nincs, vagy nagyon kevés a reklámbevételük, a tevékenységüket jogszabályokkal próbálják korlátozni, a független újságírókat nyilvános kampányokkal igyekeznek lejáratni. A beszámoló megemlíti “az ismert oknyomozó újságírót”, az indexes Dezső Andrást, akit hároméves börtönbüntetéssel fenyegettek, valamint Bayer Lilit, az amerikai Politico hírportál európai kiadásának riporterét, akit Kovács Zoltán kormányszóvivő folyamatosan támad a közösségi médiában és blogbejegyzéseiben. Az értékelés bírálja a magyarországi közszolgálati médiát, amely “erőteljesen központosított és kormánypárti”. Ennek alátámasztására szóba hozza az április 8-i parlamenti választásokat kísérő rendkívül kiegyensúlyozatlan tudósításait. A jelentés leszögezi: 2018 novemberében egy hatalmas jobboldali média konglomerátumot hoztak létre a miniszterelnök közeli szövetségesének az irányítása alatt. A megalakulás körülményeit övező homály, valamint az a tény, hogy a vagyonátadást nem követte semmiféle ellenőrzés, és még a magyar versenyhatóság sem vizsgálhatta, arról győzte meg a nemzetközi szervezeteket, hogy jogosak a magyarországi médiapluralizmussal kapcsolatos aggályok.

Így rendezi át az EU erőviszonyait a választás - izmosodnak a reformellenesek

Publikálás dátuma
2019.02.12. 08:00

Fotó: Frederic Florin / AFP
Ha a "lázadók" megszerzik a mandátumok egyharmadát, érdemben lassíthatják az Uniót.
A mandátumok mintegy harmadát szerezhetik meg az Európa-ellenes pártok a május végén esedékes európai parlamenti választás során. Ez derült ki a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations – ECFR) felméréséből, amelyet ezen a héten tesznek közzé. E csoportnak az a legfőbb célja, hogy kisiklassa Emmanuel Macron francia elnök reformjait. A hét európai fővárosban működő, 2007-ben alapított, berlini központú szervezet kutatása szerint a jobboldali radikális pártok 132 mandátumot szerezhetnek meg, ami 19 százalékos szavazati arányt jelent. Ehhez hozzájöhet a konzervatív euroszkeptikusok (a jelentés ehhez sorolja például a lengyel, illetve a magyar kormánypártot, a svéd demokratákat) mintegy 9 százaléka. Az előbbi csoportban elsősorban Matteo Salvini olasz belügyminiszter pártja, a Liga mutat jelentős erősödést, hiszen 2014-hoz képest 23 százalékkal többen voksolhatnak rá, de koalíciós partnere, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) is 10 százalékot javít előző eredményéhez képest. (Azon azért erősen lehet vitatkozni, hogy az M5S-t a szélsőjobb között tüntetik fel. A jelentésben e pártok közé sorolják a magyarországi Jobbikot is.) A kutatás megállapítja, a szélsőséges pártok most először szerezhetnek annyi mandátumot, amely – legalábbis papíron – elegendő ahhoz, hogy lelassítsák az unió működését. A dokumentum utal arra, hogy Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke „új európai tavaszra” készül, ezért szövetséget akart létrehozni Orbán Viktorral, illetve Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. A tanulmány szerint az EP választás után megerősödhetnek azok az erők, amelyek nemzetállamokban és nem „több Európában” gondolkodnak. Amennyiben az Európa-ellenes erők megszerzik a mandátumok harmadát, úgy a szélsőségesek az Európai Tanács döntéshozatalát is befolyásolhatják – véli a dokumentum -, s megakadályozhatják fontos, az Európai Unió jövőjét is meghatározó intézkedések, reformok elfogadását. A jelentés szerint a 2016-os Brexit-referendumot követően megerősödtek azok az erők, amelyek elutasítják a status quót az Európai Unióban.
Más irodák felmérései is megerősítik az ezen iroda elemzésében foglaltakat. Ugyanakkor a tapasztalat alapján az Európa-, vagy Macron-ellenes erőket nem lehet egy tömbnek tekinteni, s meglepő lenne, ha ezek a pártok - Matteo Salvini vágyainak megfelelően - egy frakciót alakítanának. Jelenleg három képviselőcsoportba tömörülnek ezek a politikai erők.