Így rendezi át az EU erőviszonyait a választás - izmosodnak a reformellenesek

Publikálás dátuma
2019.02.12 08:00

Fotó: AFP/ Frederic Florin
Ha a "lázadók" megszerzik a mandátumok egyharmadát, érdemben lassíthatják az Uniót.
A mandátumok mintegy harmadát szerezhetik meg az Európa-ellenes pártok a május végén esedékes európai parlamenti választás során. Ez derült ki a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations – ECFR) felméréséből, amelyet ezen a héten tesznek közzé. E csoportnak az a legfőbb célja, hogy kisiklassa Emmanuel Macron francia elnök reformjait. A hét európai fővárosban működő, 2007-ben alapított, berlini központú szervezet kutatása szerint a jobboldali radikális pártok 132 mandátumot szerezhetnek meg, ami 19 százalékos szavazati arányt jelent. Ehhez hozzájöhet a konzervatív euroszkeptikusok (a jelentés ehhez sorolja például a lengyel, illetve a magyar kormánypártot, a svéd demokratákat) mintegy 9 százaléka. Az előbbi csoportban elsősorban Matteo Salvini olasz belügyminiszter pártja, a Liga mutat jelentős erősödést, hiszen 2014-hoz képest 23 százalékkal többen voksolhatnak rá, de koalíciós partnere, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) is 10 százalékot javít előző eredményéhez képest. (Azon azért erősen lehet vitatkozni, hogy az M5S-t a szélsőjobb között tüntetik fel. A jelentésben e pártok közé sorolják a magyarországi Jobbikot is.) A kutatás megállapítja, a szélsőséges pártok most először szerezhetnek annyi mandátumot, amely – legalábbis papíron – elegendő ahhoz, hogy lelassítsák az unió működését. A dokumentum utal arra, hogy Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke „új európai tavaszra” készül, ezért szövetséget akart létrehozni Orbán Viktorral, illetve Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. A tanulmány szerint az EP választás után megerősödhetnek azok az erők, amelyek nemzetállamokban és nem „több Európában” gondolkodnak. Amennyiben az Európa-ellenes erők megszerzik a mandátumok harmadát, úgy a szélsőségesek az Európai Tanács döntéshozatalát is befolyásolhatják – véli a dokumentum -, s megakadályozhatják fontos, az Európai Unió jövőjét is meghatározó intézkedések, reformok elfogadását. A jelentés szerint a 2016-os Brexit-referendumot követően megerősödtek azok az erők, amelyek elutasítják a status quót az Európai Unióban.
Más irodák felmérései is megerősítik az ezen iroda elemzésében foglaltakat. Ugyanakkor a tapasztalat alapján az Európa-, vagy Macron-ellenes erőket nem lehet egy tömbnek tekinteni, s meglepő lenne, ha ezek a pártok - Matteo Salvini vágyainak megfelelően - egy frakciót alakítanának. Jelenleg három képviselőcsoportba tömörülnek ezek a politikai erők.
Frissítve: 2019.02.12 08:00

Letartóztatták Macron tüntetőket verő biztonsági főnökét

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:59

Fotó: AFP/ Christope Archambult
Előzetes letartóztatásba vették kedd este Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, aki ellen azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve.
A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a francia elnök volt biztonsági főnökét azért vették őrizetbe, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került. Alexandre Benallát és Vincent Crase-t is azért idézték be kedden a vizsgálóbírók, mert a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelésük után készült beszélgetésről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba a bírói döntés alapján, miután négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak. Benalla ügyvédje, Jacqueline Laffont azonnal tiltakozott az őrizetbe vétel ellen és jelezte, fellebbeznek a döntéssel szemben. "Nevetséges, hogy azért börtönzik be, mert állítólag hét hónappal ezelőtt volt egy egyeztetés" - hangsúlyozta az ügyvéd, aki vitatja a Medipart által közzétett felvétel törvényességét. A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is első helyen szerepel a francia médiában. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberét januárban ismételten meghallgatta a francia szenátus jogügyi bizottsága, de Alexandre Benalla nem válaszolt érdemben a kérdésekre. A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta a diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak "semmilyen kapcsolatban" nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett. A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. 
Szerző

Juncker hazugságnak nevezte a kormány legújabb kampányát

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:40

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Így értékelte a magyar kormány legújabb, úgynevezett tájékoztató kampányát az Európa Bizottság elnöke.
Jean-Claude Juncker kedden este egy stuttgarti rendezvényen nyilatkozott az ügyben. „Hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni” – idézte az Európai Bizottság elnökét a Reuters, melynek cikkét az Index szemlézte. Juncer hozzátette: Manfred Webernek, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének és EP-választási kampányarcának fel kellene tennie magának a kérdést, hogy szüksége van-e a Fideszre a frakciójában. Elismételte egy októberi kijelentését is,  
miszerint a Fidesznek ki kellene lépnie a jobbközép Európai Néppártból.
Juncker felidézte, hogy a Fidesz képviselői nem támogatták őt a szavazatukkal akkor, amikor az Európai Parlament 2014-ben jóváhagyta a kinevezését az Európai Bizottság élére. „A szélsőjobb sem szavazott rám – mondta. – Emlékszem, amikor [Marine] Le Pen azt mondta: ‘Nem szavazok magára.’ Én azt mondtam neki: ‘Nem is kérek a szavazatából’. Vannak olyan szavazatok, amikből egyszerűen nem kérsz” – jelentette ki Jean-Claude Juncker. 
Lapunk is megírta, hogy az Európai Bizottság már reagált a kormány legújabb, Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert gyalázó plakátkampányára. Joseph Daul, a Fidesz és a KDNP pártcsaládjának, az Európai Néppártnak az elnöke szintén elítélte a kampány. Csendben maradt eddig viszont Manfred Weber, az Európai Bizottság élére pályázó néppárti jelölt, aki sokszor megvédte már Orbán Viktort.
Frissítve: 2019.02.20 06:53