Így rendezi át az EU erőviszonyait a választás - izmosodnak a reformellenesek

Publikálás dátuma
2019.02.12 08:00

Fotó: AFP/ Frederic Florin
Ha a "lázadók" megszerzik a mandátumok egyharmadát, érdemben lassíthatják az Uniót.
A mandátumok mintegy harmadát szerezhetik meg az Európa-ellenes pártok a május végén esedékes európai parlamenti választás során. Ez derült ki a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations – ECFR) felméréséből, amelyet ezen a héten tesznek közzé. E csoportnak az a legfőbb célja, hogy kisiklassa Emmanuel Macron francia elnök reformjait. A hét európai fővárosban működő, 2007-ben alapított, berlini központú szervezet kutatása szerint a jobboldali radikális pártok 132 mandátumot szerezhetnek meg, ami 19 százalékos szavazati arányt jelent. Ehhez hozzájöhet a konzervatív euroszkeptikusok (a jelentés ehhez sorolja például a lengyel, illetve a magyar kormánypártot, a svéd demokratákat) mintegy 9 százaléka. Az előbbi csoportban elsősorban Matteo Salvini olasz belügyminiszter pártja, a Liga mutat jelentős erősödést, hiszen 2014-hoz képest 23 százalékkal többen voksolhatnak rá, de koalíciós partnere, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) is 10 százalékot javít előző eredményéhez képest. (Azon azért erősen lehet vitatkozni, hogy az M5S-t a szélsőjobb között tüntetik fel. A jelentésben e pártok közé sorolják a magyarországi Jobbikot is.) A kutatás megállapítja, a szélsőséges pártok most először szerezhetnek annyi mandátumot, amely – legalábbis papíron – elegendő ahhoz, hogy lelassítsák az unió működését. A dokumentum utal arra, hogy Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke „új európai tavaszra” készül, ezért szövetséget akart létrehozni Orbán Viktorral, illetve Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. A tanulmány szerint az EP választás után megerősödhetnek azok az erők, amelyek nemzetállamokban és nem „több Európában” gondolkodnak. Amennyiben az Európa-ellenes erők megszerzik a mandátumok harmadát, úgy a szélsőségesek az Európai Tanács döntéshozatalát is befolyásolhatják – véli a dokumentum -, s megakadályozhatják fontos, az Európai Unió jövőjét is meghatározó intézkedések, reformok elfogadását. A jelentés szerint a 2016-os Brexit-referendumot követően megerősödtek azok az erők, amelyek elutasítják a status quót az Európai Unióban.
Más irodák felmérései is megerősítik az ezen iroda elemzésében foglaltakat. Ugyanakkor a tapasztalat alapján az Európa-, vagy Macron-ellenes erőket nem lehet egy tömbnek tekinteni, s meglepő lenne, ha ezek a pártok - Matteo Salvini vágyainak megfelelően - egy frakciót alakítanának. Jelenleg három képviselőcsoportba tömörülnek ezek a politikai erők.
Frissítve: 2019.02.12 08:00

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.