Így rendezi át az EU erőviszonyait a választás - izmosodnak a reformellenesek

Publikálás dátuma
2019.02.12. 08:00

Fotó: Frederic Florin / AFP
Ha a "lázadók" megszerzik a mandátumok egyharmadát, érdemben lassíthatják az Uniót.
A mandátumok mintegy harmadát szerezhetik meg az Európa-ellenes pártok a május végén esedékes európai parlamenti választás során. Ez derült ki a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations – ECFR) felméréséből, amelyet ezen a héten tesznek közzé. E csoportnak az a legfőbb célja, hogy kisiklassa Emmanuel Macron francia elnök reformjait. A hét európai fővárosban működő, 2007-ben alapított, berlini központú szervezet kutatása szerint a jobboldali radikális pártok 132 mandátumot szerezhetnek meg, ami 19 százalékos szavazati arányt jelent. Ehhez hozzájöhet a konzervatív euroszkeptikusok (a jelentés ehhez sorolja például a lengyel, illetve a magyar kormánypártot, a svéd demokratákat) mintegy 9 százaléka. Az előbbi csoportban elsősorban Matteo Salvini olasz belügyminiszter pártja, a Liga mutat jelentős erősödést, hiszen 2014-hoz képest 23 százalékkal többen voksolhatnak rá, de koalíciós partnere, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) is 10 százalékot javít előző eredményéhez képest. (Azon azért erősen lehet vitatkozni, hogy az M5S-t a szélsőjobb között tüntetik fel. A jelentésben e pártok közé sorolják a magyarországi Jobbikot is.) A kutatás megállapítja, a szélsőséges pártok most először szerezhetnek annyi mandátumot, amely – legalábbis papíron – elegendő ahhoz, hogy lelassítsák az unió működését. A dokumentum utal arra, hogy Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke „új európai tavaszra” készül, ezért szövetséget akart létrehozni Orbán Viktorral, illetve Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. A tanulmány szerint az EP választás után megerősödhetnek azok az erők, amelyek nemzetállamokban és nem „több Európában” gondolkodnak. Amennyiben az Európa-ellenes erők megszerzik a mandátumok harmadát, úgy a szélsőségesek az Európai Tanács döntéshozatalát is befolyásolhatják – véli a dokumentum -, s megakadályozhatják fontos, az Európai Unió jövőjét is meghatározó intézkedések, reformok elfogadását. A jelentés szerint a 2016-os Brexit-referendumot követően megerősödtek azok az erők, amelyek elutasítják a status quót az Európai Unióban.
Más irodák felmérései is megerősítik az ezen iroda elemzésében foglaltakat. Ugyanakkor a tapasztalat alapján az Európa-, vagy Macron-ellenes erőket nem lehet egy tömbnek tekinteni, s meglepő lenne, ha ezek a pártok - Matteo Salvini vágyainak megfelelően - egy frakciót alakítanának. Jelenleg három képviselőcsoportba tömörülnek ezek a politikai erők.

Új csillagháborús tervvel készülhet Kína és Oroszország

Publikálás dátuma
2019.02.12. 07:51
A Szojuz MS10 fellövése. Képünk illusztráció
Fotó: Kirill Kudrjacsev / AFP
A két nagyhatalom már most is számon tartja a Föld körül keringő összes műholdat, és azon dolgoznak, hogy űrfegyverkezésben is utolérjék az Egyesült Államokat.
Kína és Oroszország lépéseket tesz a világűr felfegyverzésére - állapította meg elemzésében az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA), amely Biztonsági kihívások a világűrben címmel tette közzé jelentését hétfőn. A legfontosabb amerikai katonai hírszerző szervezet azokat a világűrrel kapcsolatos fegyverkezési programokat vizsgálta meg, amelyek álláspontja szerint kihívást jelenthetnek az Egyesült Államoknak vagy szövetségeseinek.
A tanulmány megállapítja, hogy az Egyesült Államok világűrben még meglévő előnyét - amely a katonai, kereskedelmi és polgári célú feladatok világűrből történő védelmére vonatkozik - egyre több kihívás éri, mivel egyre több állam és kereskedelmi vállalkozás képes műholdak létrehozására, felbocsátására, a világűr feltárására és emberek űrutazásának lebonyolítására. Ezek az új eredmények azonban nemcsak új lehetőségeket, hanem új kockázatokat is hordoznak - szögezi le az elemzés. A DIA úgy véli: "Néhány külföldi kormányzat olyan képességeket fejleszt ki, amelyek fenyegetést jelentenek másokra, akik szintén használják a világűrt." A katonai hírszerzés ezzel kapcsolatban Kínát és Oroszországot nevezi meg. a kínai és az orosz katonai doktrína a DIA szerint már önmagában is jelzi, hogy e két állam számára a világűr a modern háború és elhárítás fontos terepe, egyik eszköze az Egyesült Államok és szövetségesei katonai hatékonysága csökkentésének, és a két ország máris erőteljes fejlesztéseket hajtott végre.
Jelentésük példaként említi a világűrbe telepített hírszerző, megfigyelő és felismerő rendszereket, valamint a már meglévő hordozórakéták és műholdas navigációs szisztémák tökéletesítését.
A DIA hangsúlyozza, hogy az űrbe telepített kínai és orosz megfigyelő rendszerek képesek felkutatni, követni és pontosan leírni a Föld körül keringő valamennyi műholdat. A jelentést összeállító hírszerzők megjegyzik azt is: mind Kína, mind Oroszország erőteljesen fejleszti zavaróeszközeit és a kibertérben meglévő képességeit, irányított energiájú fegyvereit és földi telepítésű műholdelhárító rakétáit.

Az amerikaiak kezdték el

A csillagháborús doktrína nem új, ám először az amerikaiak alkalmazták: Ronald Reagan elnök 1983-ban jelentette be A hivatalosan Stratégiai Védelmi Kezdeményezésnek (SDI) nevezett programot, melynek lényege az lett volna, hogy egy földre és az űrbe telepített védelmi rendszer segítségével globális pajzsot alkottak volna tömeges rakétatámadások ellen. Az árában is csillagászati katonai program végül csak részleteiben, technológiai újítások formájában valósult meg, de mult-kor.hu cikke szerint már a terv is hozzájárult a fejlesztésekkel lépést tartani nem tudó Szovjetunió felbomlásához.
Szerző

Trump rendeletet írt alá a mesterséges intelligencia kutatásáról

Publikálás dátuma
2019.02.12. 07:07
Illusztráció: pexels.com
Donald Trump rendeletet adott ki hétfőn a mesterséges intelligencia kutatásáról és fejlesztéséről.
Az amerikai elnök ebben arra utasította a szövetségi kormányzati hivatalokat és ügynökségeket, hogy - kiemelt fontosságúnak tekintve a mesterséges intelligencia (angol betűszóval: AI) fejlesztését - bocsássanak rendelkezésre nagyobb erőforrásokat és biztosítsanak több beruházást a kutatás-fejlesztéshez, tegyék lehetővé szélesebb körben a hozzáférést a szövetségi adatbázishoz és számítógép-kapacitásokhoz, kínálják a megfelelő képzési programokat, ösztöndíjakat, továbbá készítsék fel az embereket a mesterséges intelligencia új korszakára. Az Amerikai AI Kezdeményezés néven aláírt elnöki rendelet egyúttal szorgalmazza, hogy a szövetségi hivatalok és ügynökségek, miközben nagyobb hozzáférést biztosítanak a kormányzati adatbázisokhoz és a számítógépes rendszerekhez, őrizzék meg ezek biztonságát, bizalmas jellegét. Arra is felhívja az érintetteket, hogy "védjék meg a polgári szabadságjogokat, a jogot a magánélethez és az amerikai értékrendet". A dokumentum nem tartalmaz a finanszírozásra vonatkozó részleteket. A kormányzat álláspontja, hogy a kongresszusnak kell előteremtenie a szükséges összeget. A Fehér Ház szerint a mesterséges intelligencia fejlesztése "kulcsfontosságú a jövő iparágainak megteremtéséhez", például önjáró autók és ipari robotok gyártásához, betegségek diagnosztizálására alkalmas algoritmusok megalkotásához. Az elnöki rendelet célja, hogy megőrizze az Egyesült Államok jelenleg meglévő előnyét a mesterséges intelligencia kutatásában és fejlesztésében. Elemzők és a tudományos élet szereplői ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy Amerika még mindig világelső az AI terén, de más országok is erőteljesen beruháznak, és felzárkózóban vannak. Elsősorban Kínát említik.
Szerző