Elhízás elleni gyógyszer foghatja vissza a szúnyogok étvágyát

Publikálás dátuma
2019.02.11 10:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az embereknél alkalmazott elhízás elleni gyógyszerrel csökkentették az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstényeinek "vérszomját" amerikai kutatók, akik szerint a módszer hatékony eszköz lehet a rovarok által terjesztett betegségek, például a zikaláz elleni harcban.
A New York-i Rockefeller Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az egyiptomi csípőszúnyog nőstényei leküzdhetetlen vágyat éreznek az emberi vér iránt, mivel az olyan proteineket tartalmaz, amelyekre a rovaroknak szükségük van a petéik lerakásához. Miután a rovar jóllakott, csak napok múlva érez újra késztetést az emberi vér iránt - írja a BBC hírportálja.
Amikor a kutatók az embereknél alkalmazott elhízásellenes gyógyszert tartalmazó sóoldatot adtak a nőstény szúnyogoknak, azt tapasztalták, hogy a rovarok étvágya csökkent, mert a szúnyogok "jóllakottnak" érezték magukat. Ezután letesztelték a szúnyogok összes neuropeptid-receptorát a gyógyszerrel, hogy megnézzék, melyik az az egy közülük, amely a rovarok étvágyának szabályozásáért és kikapcsolásáért felelős. Ennek ismeretében pedig a szakemberek már meg tudták állapítani, hogy ez a receptor hol termelődik a rovarok szervezetében és miként aktiválódik a táplálkozási szokásaik kontrollálása érdekében.
A Cell című folyóiratban publikált tanulmány szerint, mivel az emberi gyógyszerek használata nem lehetséges a szabadban - az emberekre gyakorolt esetleges mellékhatások miatt -, ezért a kutatóknak több százezer apró molekulát kellett átvizsgálniuk, hogy találjanak egy olyat, amely aktiválja a szúnyogokban az érintett receptort, ám az embereknél nem fejti ki a hatását. A szakembereknek végül sikerült találniuk hat olyan vegyületet, amely képes elnyomni a rovarok étvágyát.
"Kezdünk kifogyni az ötletekből, hogy miként lehetne kezelni a betegségeket terjesztő szúnyogokat, ez azonban egy teljesen újfajta megközelítése a problémának. Ha ma rá tudnám venni a világ összes szúnyogját, hogy igya meg a vegyületünket, akkor mindegyikük étvágytalanná válna 2-3 napra"
- mondta Leslie Vosshall, az egyetem munkatársa.
A szakember hangsúlyozta, hogy kevesebb szúnyogcsípés kevesebb új megbetegedést jelentene, de hozzátette, még nagyon messze vannak a módszer éles bevetésétől, és ha egyszer megtörténik, akkor is szükség lesz különböző kiegészítő stratégiákra.
Szerző
Témák
szúnyog
2019.02.11 10:15

Legalább négyezer elemből álló csillagfolyamot vettek észre a déli égbolton

Publikálás dátuma
2019.02.18 20:25

Fotó: ESA/
A déli égboltot szinte teljesen elfoglaló úgynevezett csillagfolyamot fedeztek fel a Bécsi Egyetem tudósai.
A csillagfolyam viszonylag közel helyezkedik el és legalább négyezer csillagból áll, amelyek együtt mozognak az űrben kialakulásuk óta, vagyis mintegy egymilliárd éve. A Földhöz való közelsége miatt ez az áramlat tökéletes lehetőséget nyújt a csillaghalmazok széthullásának tanulmányozására, a Tejútrendszer gravitációs mezőjének vizsgálatára és a Naprendszeren kívüli, azonos korú bolygópopulációk megismerésére, mely utóbbi segítséget jelent a jövőbeli bolygókereső missziók során. Kutatásaik során a szakértők az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű műholdját használták - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Galaxisunk, a Tejútrendszer különböző méretű és korú csillaghalmazok otthona. "A galaktikus lemez csillaghalmazainak legtöbb csillaga a születése után gyorsan szétszóródik, mivel a halmaz nem tartalmaz elég csillagot ahhoz, hogy azok elegendő gravitációs potenciált hozzanak létre vagy más szóval nem tartalmaz a halmaz elég kötőanyagot, mely összetartaná a csillagokat. Ugyanakkor a közvetlen szomszédságban is vannak olyan, elegendő csillagtömeggel rendelkező csillaghalmazok, amelyeknek tagjai több százmillió éven át egyben maradnak" - mondta Stefan Meingast, az Astronomy & Astrophysics című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. 
A Gaia műszerei precizitásának köszönhetően a szakértők a csillagok háromdimenziós mozgását is tudták mérni. "A közeli áramlatok azonosítása olyan, mint tűt keresni a szénakazalban. A csillagászok hosszú ideje nézték a halmazt és néztek át rajta, hiszen az éjszakai égbolt nagy részét beborítja, de csak most realizálták, hogy ott van, hatalmas, és sokkolóan közel a Naphoz" - mondta Joao Alves társszerző. 
"Az otthonunkhoz közeli dolgok felfedezése nagyon hasznos, mert nem túl halványak, nem túl elmosódottak a részletes vizsgálathoz. Ez a csillagászok álma"
- tette hozzá.
 A csillagászok szerint a csillagáramlat mintegy egymilliárd éves lehet, így már négy teljes kört megtett a galaxis körül. Ez elegendő idő ahhoz, hogy áramlatszerű szerkezet alakuljon ki a Tejútrendszer lemezének gravitációs hatása következtében. 
Ez az újonnan felfedezett, közeli rendszer kiválóan felhasználható gravitációs kutatásokhoz a galaxis tömegének megmérése céljából. Segíthet a kutatóknak annak megértésében, hogyan szerzik a galaxisok a csillagaikat, tesztelhetik a Tejútrendszer gravitációs mezejét, közelsége miatt pedig a bolygókereső missziók remek célpontja lehet.
Szerző
2019.02.18 20:25
Frissítve: 2019.02.18 21:10

Megfejtették, miért eshetett szét az antarktiszi selfjég

Publikálás dátuma
2019.02.18 10:10

Fotó: AFP/ NSIDC
Először sikerült közvetlenül megfigyelniük kutatóknak egy antarktiszi selfjég meghajlását a rajta lévő olvadékvíztavak óriási súlya alatt, a szakemberek szerint ez a jelenség idézhette elő a Larsen-B selfjég szétesését 2002-ben.
A selfjég meggörbülése hatással lehet más gyenge selfjegekre, szétesésüket okozhatja, felgyorsítva a jég elsüllyedését az óceánokba, hozzájárulva a globális tengerszint-emelkedéshez.
"Kutatók ezt a folyamatot már egy ideje megjósolták és modellezték is, de soha senki ne gyűjtött terepen adatokat, amelyek megmutatnák ezt a folyamatot"
- mondta Alison Banwell, a CIRES amerikai kutatóintézet kutatója, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
 Banwell és csoportja a Larsen-B selfjég katasztrofális szétesése elemzésének hatására döntött úgy, hogy közelebbről is megvizsgálja a selfjég eltűnésének okait. A selfjég a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömeg. Az Antarktiszon többtucat selfjég található. A nyugat-antarktiszi Graham-föld nyugati szélén elterült Larsen-B selfjég körülbelül tízezer éve képződött, ám 2002-ben gyakorlatilag két nap alatt szétesett.
A szakemberek észlelték, hogy a szétesés előtti hónapokban felszínén mintegy kétezer olvadékvíztó képződött. Olvadás idején tavak formálódhatnak a selfjegek felszínén. Ezek az olvadékvíztavak egyenként 50 ezer tonna, de akár kétmillió tonna súlyú vizet is tartalmazhatnak, ami lenyomja a jeget és bemélyedést okoz. Ha a tó kiürül, ez a bemélyedés felemelkedik. Ha az így okozott stressz elég nagy, a tó medrét körbe vevő jég gyengül, elkezd töredezni - magyarázták a kutatók.
A kutatócsoport négy ilyen olvadékvízmedret azonosított, ahol 2016 novemberében az antarktiszi olvadás kezdete előtt a McMurdo-selfjégen GPS-állomásokat helyezett el, hogy mérjék a vertikális emelkedést, a tavak mélységét. Három hónappal később gyűjtötték be a műszereket helikopterekről, amikor a tengeri jég olyan vékony volt, hogy egy gépkocsit sem bírt volna el. A kutatók kimutatták, hogy minden tó középpontjában a selfjég lefelé, majd felfelé mozgott mintegy 90-120 centiméterrel, amikor a tó megtelt vízzel, majd kiürült. A tavaktól mintegy 450 méterre azonban egyáltalán nem észleltek semmilyen vertikális mozgást. Ez a meghajlás ugyan nem okozta a McMurdo-selfjég széttörését, a kutatócsoport azonban számítógépes modellezéssel kiszámolta, hogy kicsit nagyobb tavak a közelben előidézhetnek széttörést. 
"A legnagyobb valószínűséggel ez történt a Larsen-B esetében 2002-ben"
- mondta Banwell.
 A klímamodellek előrejelzése szerint nagyobb mértékű lesz az olvadás a legtöbb selfjégen a következő évtizedekben, ami egyre több olvadéktó keletkezését jelenti - mondta Ian Willis, a tanulmány egyik szerzője. Ezek a megfigyelések azért fontosak, mert segítenek megérteni a selfjég széttörésének okait. Eredményeinket felhasználhatjuk a modellek javítására, jobb előrejelzésére annak, melyik selfjég sérülékenyebb, omolhat össze - magyarázta Banwell.
Szerző
Témák
Antarktisz
2019.02.18 10:10
Frissítve: 2019.02.18 10:30