Elhízás elleni gyógyszer foghatja vissza a szúnyogok étvágyát

Publikálás dátuma
2019.02.11 10:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az embereknél alkalmazott elhízás elleni gyógyszerrel csökkentették az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstényeinek "vérszomját" amerikai kutatók, akik szerint a módszer hatékony eszköz lehet a rovarok által terjesztett betegségek, például a zikaláz elleni harcban.
A New York-i Rockefeller Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az egyiptomi csípőszúnyog nőstényei leküzdhetetlen vágyat éreznek az emberi vér iránt, mivel az olyan proteineket tartalmaz, amelyekre a rovaroknak szükségük van a petéik lerakásához. Miután a rovar jóllakott, csak napok múlva érez újra késztetést az emberi vér iránt - írja a BBC hírportálja.
Amikor a kutatók az embereknél alkalmazott elhízásellenes gyógyszert tartalmazó sóoldatot adtak a nőstény szúnyogoknak, azt tapasztalták, hogy a rovarok étvágya csökkent, mert a szúnyogok "jóllakottnak" érezték magukat. Ezután letesztelték a szúnyogok összes neuropeptid-receptorát a gyógyszerrel, hogy megnézzék, melyik az az egy közülük, amely a rovarok étvágyának szabályozásáért és kikapcsolásáért felelős. Ennek ismeretében pedig a szakemberek már meg tudták állapítani, hogy ez a receptor hol termelődik a rovarok szervezetében és miként aktiválódik a táplálkozási szokásaik kontrollálása érdekében.
A Cell című folyóiratban publikált tanulmány szerint, mivel az emberi gyógyszerek használata nem lehetséges a szabadban - az emberekre gyakorolt esetleges mellékhatások miatt -, ezért a kutatóknak több százezer apró molekulát kellett átvizsgálniuk, hogy találjanak egy olyat, amely aktiválja a szúnyogokban az érintett receptort, ám az embereknél nem fejti ki a hatását. A szakembereknek végül sikerült találniuk hat olyan vegyületet, amely képes elnyomni a rovarok étvágyát.
"Kezdünk kifogyni az ötletekből, hogy miként lehetne kezelni a betegségeket terjesztő szúnyogokat, ez azonban egy teljesen újfajta megközelítése a problémának. Ha ma rá tudnám venni a világ összes szúnyogját, hogy igya meg a vegyületünket, akkor mindegyikük étvágytalanná válna 2-3 napra"
- mondta Leslie Vosshall, az egyetem munkatársa.
A szakember hangsúlyozta, hogy kevesebb szúnyogcsípés kevesebb új megbetegedést jelentene, de hozzátette, még nagyon messze vannak a módszer éles bevetésétől, és ha egyszer megtörténik, akkor is szükség lesz különböző kiegészítő stratégiákra.
Szerző
Témák
szúnyog

Beszédelemző szoftverrel szűrnék a demenciát magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ BURGER/Phanie
A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.
Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írta közleményében az egyetem.
 Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.
 „A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között”– idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét. A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.
A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák. A harmadik pedig egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 12:11

A nyelv is szagol, és ez segíthet az elhízás elleni harcban

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:45

Fotó: AFP/ PETER FRANK
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.
A nyelvről köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint az eddig feltételezettnél több olyan izom van a nyelvben, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is. 
Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze.
„Nem azt mondom, hogy ha kinyitjuk a szánkat, szagot érzékelünk”
– idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.
A szakember szerint a felfedezésük lehetőséget teremt arra, hogy a szagok egészségesebb táplálkozásra ösztönözhessenek. Például kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. 
„Ez egy páratlan lehetőség”
– vélte a kutató.
Ozdener és munkatársai genetikailag módosított egereket használtak az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben. Felfedezték, hogy az emberi ízérzékelő sejtek az illatokra is reagálnak. Bizonyítékot találtak arra, hogy az ízérzékelő sejtekben lehetnek mind illat- és ízérzékelő receptorok, amelyek kölcsönhatásba lépnek a hasonló molekulákkal. Az azonban még nem világos, hogy az íz- és illatérzékelő receptorokból érkező ingerületek közvetlenül az agyba jutnak-e, vagy az információ először egyesül a szájban – magyarázta Ozdener.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 11:45