Elhízás elleni gyógyszer foghatja vissza a szúnyogok étvágyát

Publikálás dátuma
2019.02.11. 10:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az embereknél alkalmazott elhízás elleni gyógyszerrel csökkentették az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstényeinek "vérszomját" amerikai kutatók, akik szerint a módszer hatékony eszköz lehet a rovarok által terjesztett betegségek, például a zikaláz elleni harcban.
A New York-i Rockefeller Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az egyiptomi csípőszúnyog nőstényei leküzdhetetlen vágyat éreznek az emberi vér iránt, mivel az olyan proteineket tartalmaz, amelyekre a rovaroknak szükségük van a petéik lerakásához. Miután a rovar jóllakott, csak napok múlva érez újra késztetést az emberi vér iránt - írja a BBC hírportálja.
Amikor a kutatók az embereknél alkalmazott elhízásellenes gyógyszert tartalmazó sóoldatot adtak a nőstény szúnyogoknak, azt tapasztalták, hogy a rovarok étvágya csökkent, mert a szúnyogok "jóllakottnak" érezték magukat. Ezután letesztelték a szúnyogok összes neuropeptid-receptorát a gyógyszerrel, hogy megnézzék, melyik az az egy közülük, amely a rovarok étvágyának szabályozásáért és kikapcsolásáért felelős. Ennek ismeretében pedig a szakemberek már meg tudták állapítani, hogy ez a receptor hol termelődik a rovarok szervezetében és miként aktiválódik a táplálkozási szokásaik kontrollálása érdekében.
A Cell című folyóiratban publikált tanulmány szerint, mivel az emberi gyógyszerek használata nem lehetséges a szabadban - az emberekre gyakorolt esetleges mellékhatások miatt -, ezért a kutatóknak több százezer apró molekulát kellett átvizsgálniuk, hogy találjanak egy olyat, amely aktiválja a szúnyogokban az érintett receptort, ám az embereknél nem fejti ki a hatását. A szakembereknek végül sikerült találniuk hat olyan vegyületet, amely képes elnyomni a rovarok étvágyát.
"Kezdünk kifogyni az ötletekből, hogy miként lehetne kezelni a betegségeket terjesztő szúnyogokat, ez azonban egy teljesen újfajta megközelítése a problémának. Ha ma rá tudnám venni a világ összes szúnyogját, hogy igya meg a vegyületünket, akkor mindegyikük étvágytalanná válna 2-3 napra"

- mondta Leslie Vosshall, az egyetem munkatársa.

A szakember hangsúlyozta, hogy kevesebb szúnyogcsípés kevesebb új megbetegedést jelentene, de hozzátette, még nagyon messze vannak a módszer éles bevetésétől, és ha egyszer megtörténik, akkor is szükség lesz különböző kiegészítő stratégiákra.
Szerző
Témák
szúnyog

Meglepő helyen lehet az elsüllyedt földrész

Publikálás dátuma
2019.02.09. 10:10

Fotó: YouTube/Bright Insight
Egy új elmélet szerint nem a tengerben, hanem a sivatagban lehet az Atlantisz, az elsüllyedt kontinens.
Az ókori filozófus, Platón óta sok elmélet született arról, hol lehet a rejtélyesen, egyetlen nap és éjszaka alatt elsüllyedt kontinens. Sokan az Atlanti-óceánba, Afrika és Amerika közé, mások a Földközi-tengerben történt vulkánkitörés helyére pozicionálják, a közelmúltban pedig Mexikó nyugati részén találtak egy nagy kiterjedésű piramist, amelyet szintén az Atlantisszal próbáltak azonosítani. Most egy YouTube csatorna üzemeltetője az állítja, a Szaharában érdemes keresni - írta a Szeretlek Magyarország a Mirror alapján.
A Bright Insight nevű csatorna a teóriáját Platón leírásaira alapozza. Az ógörög bölcselő szerint az Atlantisz Kr.e. 11 600 körül pusztult el, ez egybeesik azzal elmélettel, amely szerint akkoriban egy üstökös zuhant a Földre, és megkezdődött a jégkorszak. 
A "Szahara szemeként" emlegetett Richat-struktúra a nyugat-mauritániai Ouadane-ban egy furcsa, kör alakú természeti jelenségnek tartott szerkezet, amelyről azt feltételezik, hogy aszteroida becsapódása hozta létre. Ennek átmérője 23,5 km, Platón szerint Atlantisz városé 127 sztadión volt, amely nagyjából 23,9 km-nek felel meg. A szerinte koncentrikus szerkezete és tengerhez vezető csatornája is nagyon hasonlít ahhoz, ami a mostani műhold-felvételeken látszik. 
Bár Platón elmélete sem tekinthető biztosnak, a videó is megosztotta a nézőket: sokan tartották elgondolkodtatónak, mások szerint az egybeesések légből kapottak és könnyen megcáfolhatóak. 
Szerző
Témák
Atlantisz Szahara

Teknőspáncél ihlette inzulintűt fejlesztettek

Publikálás dátuma
2019.02.08. 15:15
Illusztráció
Fotó: pixabay
Szederméretű, injekciót tartalmazó kapszulát fejlesztettek ki amerikai tudósok, amely a gyomron át juttatja a vérbe az inzulint. A kapszula formáját a leopárdteknős páncélja ihlette.
A kapszula apró, összepréselt inzulintűt tartalmaz, így a tabletta felválthatja az injekciót, melyet a 2-es típusú cukorbetegek naponta adnak be maguknak - számolt be a medicalxpress.com a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai vezette kutatásról. A kis inzulintű akkor fejti ki hatását, amikor a kapszula a gyomorba ér. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a kapszulával elég inzulin jut a szervezetbe a vércukorszint olyan csökkentéséhez, mint amilyet a bőrön át adott injekcióval érnek el. Azt is bizonyították, hogy az eszköz más gyógyszerek beadásához is átalakítható.
"Reméljük, hogy az újfajta kapszula segíthet majd azoknak, akik ma csak injekcióban vagy infúzióban juthatnak orvosságukhoz"

- mondta Robert Langer, a MIT David H. Koch Intézetének professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője.

 A kutatók sok évvel ezelőtt kifejlesztettek egy apró tűk borította tablettát, amellyel a gyomor és a vékonybél falába tudtak gyógyszer injekciózni. Az új kapszulát úgy alakították ki, hogy csak egyetlen tűt tartalmazzon. Azt akarták elkerülni, hogy a gyógyszer a gyomor belsejébe jusson, ahol a gyomorsavak lebontanák, mielőtt kifejti a hatását.
A tű hegye majdnem 100 százalékban összepréselt, fagyasztott és szárított inzulinból készül ugyanazzal a módszerrel, ahogy a tablettákat gyártják. A tű szára - amelyik nem hatol a gyomorfalba - lebomló anyagból készül. A kapszulán belül a tűt egy összenyomott rugóhoz erősítik, amelyet egy cukorkorong tart a helyén. Ahogy a beteg lenyeli a kapszulát, a gyomorfolyadék feloldja a cukrot, az elengedi a rugót és belövi az injekciót a gyomorfalba. A gyomorfal nem tartalmaz fájdalomreceptorokat, ezért a tudósok reményei szerint a páciens nem érez ilyenkor fájdalmat. Úgy tervezték a készüléket, hogy mindegy, milyen pozícióban jut a gyomorba a kapszula, úgy fordul, hogy a tű érintkezzen a gyomorfallal.
A kapszula működéséhez a leopárdteknős nyújtotta az ihletet. Az Afrikában élő teknőst magas, kupolás páncéljának gördülése segíti, hogy lábra álljon, ha a hátára esne. A kutatók számítógépen szimulálták a leopárdteknős páncéljának gördülését, hogy a kapszula alakját olyanra tervezzék, amivel a folyton mozgó gyomorban is "talpra állhat". A tudósok azt is meg tudják határozni a tervezés során, hogy az inzulin milyen ütemben szívódjon fel a vérben, amint a tű belefúródott a gyomorfalba. Ebben a kutatásban nagyjából egy óra kellett, hogy az összes inzulin a vérbe kerüljön.
Szerző
Témák
inzulin