Az alvás minősége is befolyásolja az edzés eredményességét

Publikálás dátuma
2019.02.09 14:14
Illusztráció
Fotó: pixabay
Sokaknak eszébe sem jut, hogy nemcsak az számít, mikor és mit eszünk, mikor és mit sportolunk, a fogyáshoz és izmosodáshoz regenerálódásra, pihenésre és megfelelő minőségű alvásra is szükség van.
Az alvásra általában csak akkor gondolunk, amikor nagyon hiányzik. Pedig a megfelelő minőségű és mennyiségű pihenés, alvás lényeges eleme a szervezet optimális működésének, részt vesz az izmok regenerációjában és fejlődésében. A fizikai teljesítőképességen túl a szellemi fittségnek is alapfeltétele – írta a Dívány
Sokan az amúgy is hajszás munkanapjukat követően este, sőt éjjel is tevékenykednek. Ezzel azt érik el, hogy másnap hullafáradtak lesznek, és az aznapi teendőket kétszer annyi idő alatt oldják meg, ráadásul biztosan marad megint estére is tennivaló. 
Ha tartós az alváshiányunk, ingerlékenyek, dekoncentráltak leszünk, csökken a szervezet terhelhetősége, amit a munkában, de az edzésben is megérzünk. A legyengült immunrendszer pszichés problémákhoz is vezethet. 
Alvás közben a szervezetet regenerálódik, „felépül”. A hipotalamusz növekedésihormon-kibocsátása a mélyalvási szakasz idején a legintenzívebb, és a fehérjeszintézis sokkal erőteljesebb, mint az ébrenlét bármelyik másik periódusában, és a hormonszintünk is ilyenkor kerül egyensúlyba.
Az alvásnál, éppúgy, mint az edzésnél a mennyiség és a minőség is számít. Hiába alszunk akár 10 órát, ha közben sokszor felébredünk. Sokan gyógyszerhez vagy éppen egy pohár borral próbálják elaltatni magukat. Ezek azonban megrövidíthetik az egyes alvási fázisokat, ami szintén az egyensúly felborulásához vezet. A legtöbb ember számára 6-8 óra pihentető alvás szükséges. A lényeg, hogy megtörténjen mind az öt alvási fázis.

Tippek

Lehetőleg legyen a rendszer a napjainkban, például próbáljunk mindig ugyanabban az időben lefeküdni. Előtte, sőt már késő délután se igyunk koffeint tartalmazó, pörgető hatású italt, a nyugtató citromfűtea jobb választás, és vegyünk egy forró fürdőt. Az ágyban ne kütyüzzünk, inkább olvassunk pár oldalt. 

Frissítve: 2019.02.09 14:14

Életveszélyes is lehet a sok ülés

Publikálás dátuma
2019.04.19 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Évente 70 ezren halnak meg Nagy-Britanniában olyan betegségekben, amelyeket a napi hat óránál hosszabb ülés okoz – erre a következtetésre jutottak a Queen’s University és az ulsteri egyetem kutatói.
A hosszú ideig tartó ülés jelentősen emeli az 2-es típusú cukorbetegség (88%), a vastagbélrák (30%), a méhrák (28%) tüdőrák (27%), valamint a szívbetegségek (14%) kialakulásának kockázatát. A korai halál fenyegetése 25 százalékkal nagyobb, mint azoknál, akik kevesebbet ülnek – ezt, a már két évvel korábbi amerikai kutatási eredményt erősítette meg a Journal of Epidemiology and Community-ben megjelent tanulmány. Ez ráadásul csak a munkahelyen való ülést vette figyelmébe, az otthoniakat nem, pedig az is súlyosbító körülmény – írta korábban a Daily Mail alapján a Szeretlek Magyarország.
Nehezíti a helyzetet, hogy egyes gyakori tevékenységek, amelyek régebben mozgást igényeltek – el kellett menni vásárolni, moziba, színházba, könyvtárba – ma mind elvégezhetők a számítógép segítségével.
Az emberi szervezet nem mozdulatlanságra van kitalálva, az ülőéletmód túlsúllyal is járhat, de hatással van a hormonokra, az anyagcserére, a koleszterinszintre és az inzulinra, amely a vérben a zsírok és a cukrok szintjét szabályozzák, sőt az agysejtek is lassabban újulnak meg. Több ezer eset tanulmányozása során kiderítették, hogy az ülés által okozott bajokra a munka utáni félórás sportolás megoldás lehet, és a hétvégi aktív pihenés: futás és kerékpározás is ajánlott. Az is kiderült, hogy azok, akik gyerekkorukban sokat ülnek, ezt a szokásukat viszik tovább felnőttkorukban is.
A káros hatások ellensúlyozására óránként fel kellene állni, kicsit járkálni vagy akár bizonyos feladatokat állva is lehetne végezni – ajánlják a kutatók.
Egy korábbi cikkünkben megírtuk, mire érdemes figyelni, ha egész napos ülésre kényszerülünk. Egy másik, gyógytornásszal készített interjúból pedig azt lehet megtudni, az is lényeges, hogy megfelelő fekhelyen aludjunk.  A sok ülés mellett a rengeteg kütyüzés is megviseli a gerincoszlopot, ami eleinte „csak” mozgásszervi problémákat; fájdalmat, majd sérvet okozhat, de idővel számos, látszólag más jellegű betegséget is előidézhet - mondta korábban lapunknak Bicskei Izabella edző. 
Témák
ülés
Frissítve: 2019.04.19 14:14

Így válasszunk egészséges(ebb) sonkát

Publikálás dátuma
2019.04.18 16:16

Fotó: Shutterstock
Érdemes egészséges(ebb) húsvéti sonkát választani, a nitrites pácsót pedig elkerülni, mert nagy mennyiségben fogyasztva növeli a rák kialakulásának kockázatát.
2015-ben az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) bizonyítottnak találta a kapcsolatot a feldolgozott húsfélék - szalámik, kolbászok, virslik, felvágottak, füstölt és pácolt húsok - fogyasztása és a vastagbélrák kialakulása között. Állásfoglalásuk kiadása óta 800 különböző epidemiológiai vizsgálat eredményeit összefoglalva arra a következtetésre jutottak, hogy a feldolgozott húsfélék az „emberre bizonyítottan rákkeltő” 1. csoportba tartoznak, ahol a cigaretta, az alkohol és az azbeszt is található. Bár később ezt a kijelentést az igazgató, Cristopher Wild tompítva úgy nyilatkozott: arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy az 1-es csoportba tartozók valóban bizonyítottan okozhatnak daganatos megbetegedéseket, igaz, a húsok nem ugyanolyan mértékben. Az IARC szerint 
a rendszeresen, napi 50 gramm feldolgozott húsfogyasztás 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
A másik megállapításuk a vörös húsokra vonatkozott, az ide sorolt sertést, marhát, bárányt, borjút, birkát, és kecskét is valószínűsíthetően rákkeltő hatásúnak találták, ezért a 2-es csoportba sorolták.
A legtöbb tanulmány a húsfélék rákkeltő hatásáért a kálium-, illetve nátrium-nitrátot teszi felelőssé, amelyek a hús szövetei közé kerülve nitritté alakulnak. Nitrites pácsó-keverék rengeteg húskészítményben található, ettől lesz szürke helyett rózsaszínű a hús, és azért is felel, hogy pácolt íze legyen a készítménynek. Ha hőkezelve nagy mennyiségben fogyasztjuk, megnöveli a rák kialakulásának kockázatát.
Mindezek ellenére a magyarok a Nielsen piackutató cég adatai szerint tavaly feldolgozott húsra költöttek a legtöbbet, a sonka, a szalámi és a virsli iránt még nőtt is a kereslet. Ez azért is elgondolkodtató, mert Magyarországon nők és férfiak körében is az egyik vezető daganatos megbetegedés éppen a végbél- és vastagbélrák.

Milyen a jó sonka

A Magyar Élelmiszerkönyv szabályzata szerint a húsvéti sonka is külön kategória, ami lehet nyers, hőkezelt és a parasztsonka is. Létezik nyers, hőkezelt, valamint formában vagy bélben hőkezelt sonka. Külön alcsoportba tartozik a parasztsonka, amelyet a hagyományos eljárás szerint száraz sózás után hónapokig érlelnek, majd hidegen füstölnek. 2017-ben több módosítás is történt a szabályzatban, például csökkentették a maximális sótartalmat, de érdemes alaposan megnézni, milyet vásárolunk - írta a Tudatos Vásárló
A jó sonka onnan is felismerhető, hogy sokkal keményebb, mint a gyorsabban érlelt változatok. Vannak úgynevezett közepes érlelésű, gyors pácolással készült, nyers vagy főtt sonkák is. A gyorsérlelésűek húsába nagy mennyiségű páclét juttatnak, és csak néhány napig érlelik. A címkét elolvasva kiderül, milyen eljárással, hagyományos vagy gyorspácolással készült, füstölt vagy csak füstölt ízű-e a termék. Az ilyen, ráadásul gyorspácolt terméket jobb elfelejteni. A nitrites pácsóval kezelt sonkákat az élénk rózsaszín hússzín mellett arról lehet felismerni, hogy ezek általában főtt, előre fóliázott termékek - és ezek a legolcsóbbak.
Frissítve: 2019.04.18 16:29