May nem siet - az ellenzék akcióba lendült

Publikálás dátuma
2019.02.11. 15:02

Fotó: Ben Stansall / AFP
A brit Munkáspárt gyakorol a kormányfőre, hogy elkerülje az utolsó pillanatra maradó döntést az uniós kilépésről.
Akármilyen jó arcot igyekezett vágni Theresa May múlt heti brüsszeli és dublini tárgyalásai után, vitathatatlan tény, hogy nem hozott vissza Londonba olyan engedményt, melynek segítségével a Brexit-megállapodást át lehet segíteni a westminsteri gólvonalon. Mint emlékezetes, a kormány január 15-én történelmi, rekord mértékű vereséget szenvedett az alsóházban, amikor az Európai Unióval kötött alkuját 230 fős többséggel utasították el konzervatívok és ellenzékiek egyaránt. A tory vezető akkor február 13-ra tűzte ki a parlament korábbi határozatának értelmében kötelező érdemi szavazást. Most azonban úgy látszik, ezen a héten aligha születik történelminek nevezhető döntés. Politikai megfigyelők arra számítanak, hogy Theresa May szerdán állásfoglalásban ismerteti tárgyalásai eredményeit és beszámol arról, hogyan viszonyultak uniós partnerei a “backstop” helyére lépő ún. “alternatív megoldásokhoz”. Korrigált törvényjavaslat híján a miniszterelnök asszony úgynevezett semleges indítványt terjeszt elő, amely alkalmas lesz a másnapi, Valentin-napi vitára, illetve módosítások benyújtására. Hasonlóan a január 29-én közzétett javaslatokhoz, az újabb felvetések is jelentősen rányomhatják bélyegüket a Brexit-folyamatra, jogi megoldásokat kínálva a brüsszeli „deal” újratárgyalására. A kormányfő időt kér a parlamenttől, hogy elérje a képviselőket megnyugtató változásokat az északír határkérdés rendezésével kapcsolatban. Az elmúlt napok fontos fejleménye a Munkáspárt akcióba lendülése. A reménytelenül megosztottnak látszó Konzervatív Párt helyett mintha a Labour vette volna át a kezdeményezést Brexit-ügyben. A Jeremy Corbynnak a kormányfőhöz írt levelében említett öt javaslata, köztük az egyfajta vámunióhoz való csatlakozás és a munkavállalók jogainak védelme, Brüsszel érdeklődését is felkeltette. Az ellenzék vezére után a Labour Brexitért felelős árnyékminisztere, Sir Keith Starmer megismételte a The Sunday Times-nak adott interjújában: meg kell akadályozni, hogy a kormányfő halogassa a döntést és csak a március 21-re kitűzött EU-csúcs után, egyben nyolc nappal az EU március 29-i elhagyása előtt rendezze meg az “érdemi” voksolást. May zzel a manőverrel kényszeríthetné a képviselőket, hogy vagy az ő dealjét fogadják el, vagy vegyék tudomásul az EU-ból való rendezetlen távozást. Az erre vonatkozó, összpárti támogatást élvező javaslatot várhatóan csütörtökön nyújtja be a Munkáspárt, kérve, február 27-én kerüljön sor a sorsdöntő voksra. A Labour koncepciója a kormánytól sem teljesen idegen. Corbynhoz intézett friss válaszlevelében May üdvözölte a két párt közötti „mielőbbi” megbeszéléseket a „backstop” helyébe lépő „alternatív megoldásokról”. Ezek révén megállapodás születhetne az EU-val, és az ellenzéknek „sem idő előtti parlamenti választást, sem egy második népszavazást nem kellene sürgetnie”. A kormányfő megkérdőjelezi viszont egy vámunió előnyeit a szigetország újszerű, saját kereskedelmi szerződéseivel szemben. Felemelte a szavát a hétvégén a “no deallel” szemben az északír megbékélésben múlhatatlan érdemeket szerzett Tony Blair is. A szigetországot tíz évig irányító munkáspárti politikus szerint rendezés híján “az Ír-sziget északi és déli része között masszív határ alakulna ki, ami ellentétes a nagypénteki egyezmény szellemével. Blair vitatta a Brexit-pártiak állításait, mely szerint a “no deal” nem ártana a gazdaságnak. Úgy véli, “”óriási veszteségeket okozna az Egyesült Királyságnak, veszélyeztetné az észak-ír békefolyamatot és akár végzetes feszültségekhez is vezetne”.
Frissítve: 2019.02.11. 16:12

Pompeo felhánytorgatja Moszkva és Peking befolyását

Publikálás dátuma
2019.02.11. 14:26
Mike Pompeo. Törődést ígér és elhatárolódást kérhet a magyar kormányítól az amerikai külügyminiszter
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az orosz energiafüggés és a Huawei terjeszkedése egyformán zavarja az amerikaiakat – akik azért azt is elismerik, hogy az elmúlt tíz évben nem sokat foglalkoztak térségünkkel.
Az orosz energiára való ráutaltságot, illetve a Huawei kínai óriáscég jelenlétét is szóvá teszi az amerikai külügyminiszter hétfői, budapesti megbeszélései során - írta az AP amerikai hírügynökség, Mike Pompeo kíséretében tartózkodó, nevük mellőzését kérő tisztségviselők közlése alapján.  E források szerint a washingtoni diplomácia irányítója főként azért hangsúlyozza Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság fontosságát, hogy felhívja a figyelmet az orosz és kínai erőfeszítésekre , amelyek Magyarországnak és a térség más országainak a Nyugattól való eltávolítására, az EU és a NATO megosztására irányulnak. Amerikai részről mélységesen aggódnak a Huawei európai terjeszkedése miatt, különösen a NATO-államokat illetően, mert úgy vélik, hogy ez a terjeszkedés jelentős információbiztonsági kckázatokat hrdoz magában - olvasható az AP budapesti keltezésű tudósításában.  A hírügynökség szerint Pompeo azt reméli, sikerül véget vetnie annak az időszaknak, ami szerinte Közép-Európa amerikai elhanyagolásának az évtizedeként minősíthető. Ez az évtized olyan vákuumot teremtett, amit kiaknázott Oroszország és Kína, hídfőállásokra téve szert a térségben.     Amerikai tisztségviselők azzal indokolták az AP-nek a budapesti miniszteri látogatást, hogy nem lehet hatékonyan előmozdítani az Egyesült Államok érdekeit az Orbán Viktorral való találkozás nélkül. „Meg kell jelennünk, vagy számíthatunk arra, hogy elveszítjük” - idézte egyik forrását a hírügynökség.
Témák
USA

Internyet: az oroszok levágnák magukat a hálóról

Publikálás dátuma
2019.02.11. 11:13

Fotó: Shutterstock
Külföldi kibertámadásra veszélyére hivatkoznak, de az orosz hatóságok valójában teljesen függetleníteni próbálják az országot a globális internettől.
Az orosz szervek a legnagyobb netszolgáltatókkal együttműködve le akarják vágni Oroszországot a globális internetről egy jó ideje tervezett kísérlet keretében- írja az Index, a ZDNet értesülését idézve. A portál szerint tavaly év végén készült egy törvénytervezet, amely arra kötelezné az orosz netszolgáltatókat, hogy egy esetleges külföldi kibertámadás esetén sürgősen lecsatlakozzanak a globális hálózatról, ám az orosz internet ennek ellenére is akadálymentesen működjön tovább. Ezzel az akcióval a várható hatásokat szeretnék felmérni. 
Ezenkívül azt is meg kell oldaniuk a netszolgáltatóknak, hogy minden online forgalmat átirányítsanak a Oroszország távközlési hatósága által kezelt irányítórendszerek felé. Ez nagyjából olyan, mint a Budapest Internet Exchange (BIX), de az oroszok ezzel monitorozni is szeretnék a tartalmakat, hogy blokkolni tudják a nemkívánatos információkat. Abban is fontos szerepe lesz az átirányításnak, hogy az oroszok közti kommunikációt az országon belül tartsa, az adatok ne haladjanak át teljesen fölöslegesen külföldi eszközökön.
Az orosz netszolgáltatók egyetértenek a törvény céljaival, ám a technikai előírásokat kritizálták, mert szerintük komoly fennakadásokat fog okozni. A globális netről való leszakadással ki fognak derülni a problémák, és persze lehetőség is nyílik rá, hogy azokat időben kezeljék, mielőtt megszavazzák és hatályba léptetik az új törvényt. Oroszország évek óta készül arra, hogy önállósodjon az interneten. Már 2014-ben elkezdték tesztelni a saját DNS rendszerüket, hogy a szerverek és felhasználók címkiosztása országon belül történjen meg, és ez szerves része a mostani kísérletnek. Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.
Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.

Ha Putyin kéri, a Google is felcsap cenzornak

 Addig sem tétlenkednek, amíg a nemzetközi áramlatban maradnak: a napokban közölte a The Moscow Times, hogy a Google orosz hatósági kérésre cenzúrázni kezdte a helyi fogyasztók számára elérhető tartalmakat. A keresőóriás nem csak ebben hajtott fejet Putyinék előtt, külön elvárásra átrajzolják térképükön a Krím-félsziget határait is, úgy hogy a terület Oroszországhoz tartozzon .
Szerző