May nem siet - az ellenzék akcióba lendült

Publikálás dátuma
2019.02.11 15:02

Fotó: AFP/ Ben Stansall
A brit Munkáspárt gyakorol a kormányfőre, hogy elkerülje az utolsó pillanatra maradó döntést az uniós kilépésről.
Akármilyen jó arcot igyekezett vágni Theresa May múlt heti brüsszeli és dublini tárgyalásai után, vitathatatlan tény, hogy nem hozott vissza Londonba olyan engedményt, melynek segítségével a Brexit-megállapodást át lehet segíteni a westminsteri gólvonalon. Mint emlékezetes, a kormány január 15-én történelmi, rekord mértékű vereséget szenvedett az alsóházban, amikor az Európai Unióval kötött alkuját 230 fős többséggel utasították el konzervatívok és ellenzékiek egyaránt. A tory vezető akkor február 13-ra tűzte ki a parlament korábbi határozatának értelmében kötelező érdemi szavazást. Most azonban úgy látszik, ezen a héten aligha születik történelminek nevezhető döntés. Politikai megfigyelők arra számítanak, hogy Theresa May szerdán állásfoglalásban ismerteti tárgyalásai eredményeit és beszámol arról, hogyan viszonyultak uniós partnerei a “backstop” helyére lépő ún. “alternatív megoldásokhoz”. Korrigált törvényjavaslat híján a miniszterelnök asszony úgynevezett semleges indítványt terjeszt elő, amely alkalmas lesz a másnapi, Valentin-napi vitára, illetve módosítások benyújtására. Hasonlóan a január 29-én közzétett javaslatokhoz, az újabb felvetések is jelentősen rányomhatják bélyegüket a Brexit-folyamatra, jogi megoldásokat kínálva a brüsszeli „deal” újratárgyalására. A kormányfő időt kér a parlamenttől, hogy elérje a képviselőket megnyugtató változásokat az északír határkérdés rendezésével kapcsolatban. Az elmúlt napok fontos fejleménye a Munkáspárt akcióba lendülése. A reménytelenül megosztottnak látszó Konzervatív Párt helyett mintha a Labour vette volna át a kezdeményezést Brexit-ügyben. A Jeremy Corbynnak a kormányfőhöz írt levelében említett öt javaslata, köztük az egyfajta vámunióhoz való csatlakozás és a munkavállalók jogainak védelme, Brüsszel érdeklődését is felkeltette. Az ellenzék vezére után a Labour Brexitért felelős árnyékminisztere, Sir Keith Starmer megismételte a The Sunday Times-nak adott interjújában: meg kell akadályozni, hogy a kormányfő halogassa a döntést és csak a március 21-re kitűzött EU-csúcs után, egyben nyolc nappal az EU március 29-i elhagyása előtt rendezze meg az “érdemi” voksolást. May zzel a manőverrel kényszeríthetné a képviselőket, hogy vagy az ő dealjét fogadják el, vagy vegyék tudomásul az EU-ból való rendezetlen távozást. Az erre vonatkozó, összpárti támogatást élvező javaslatot várhatóan csütörtökön nyújtja be a Munkáspárt, kérve, február 27-én kerüljön sor a sorsdöntő voksra. A Labour koncepciója a kormánytól sem teljesen idegen. Corbynhoz intézett friss válaszlevelében May üdvözölte a két párt közötti „mielőbbi” megbeszéléseket a „backstop” helyébe lépő „alternatív megoldásokról”. Ezek révén megállapodás születhetne az EU-val, és az ellenzéknek „sem idő előtti parlamenti választást, sem egy második népszavazást nem kellene sürgetnie”. A kormányfő megkérdőjelezi viszont egy vámunió előnyeit a szigetország újszerű, saját kereskedelmi szerződéseivel szemben. Felemelte a szavát a hétvégén a “no deallel” szemben az északír megbékélésben múlhatatlan érdemeket szerzett Tony Blair is. A szigetországot tíz évig irányító munkáspárti politikus szerint rendezés híján “az Ír-sziget északi és déli része között masszív határ alakulna ki, ami ellentétes a nagypénteki egyezmény szellemével. Blair vitatta a Brexit-pártiak állításait, mely szerint a “no deal” nem ártana a gazdaságnak. Úgy véli, “”óriási veszteségeket okozna az Egyesült Királyságnak, veszélyeztetné az észak-ír békefolyamatot és akár végzetes feszültségekhez is vezetne”.
Frissítve: 2019.02.11 16:12

Könnygáz és dezertáló katonák - egyre feszültebb a helyzet a venezuelai határon

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:50

Fotó: AFP/ RONALDO SCHEMIDT
Venezuela ellen-elnöke is beszédet mondott egy lezárt átkelőhelynél.
A venezuelai nemzeti gárda embereinek egy része könnygázzal támad azok ellen, akik a lezárt határon át a szomszédos Kolumbiába mennének, egy másik részük pedig maga is átszökött, írja a BBC. A feszültség egyre nő: az éhezéssel és gyógyszerhiánnyal sújtott Venezuelába szánt segélyszállítmányokat továbbra sem engedi az országba Nicolas Maduro elnök, míg a segélyek önkéntesek százezreinek segítségével történő megszerzéséről beszél Juan Guaidó, a nemzetgyűlés ellenzéki vezetője, aki szintén elnöknek nevezte ki magát. Ehhez adódik hozzá azok haragja, akik a határ túloldalára járnak dolgozni, ám a blokád miatt veszélybe került megélhetésük.
Barikádok állnak a kolumbiai határon a BBC tudósítója szerint, amit sorban ugrálnak át a venezuelaiak. Sokan arról győzködik a katonákat, hogy engedjék őket elmenekülni az országból, mások pedig kövekel esnek nekik. Nemrég a Nők fehérben nevű aktivista-csoport 300 tagja is a határhoz vonult.
Guaidó ellen-elnök a kolumbiai államfő társaságában szintén az egyik határátkelőhöz érkezett, a kolumbiai oldalról.
Guaidó a Simon Bolivar hídnál mondott beszédében árulással vádolta azokat a katonákat, akik teljesítik a parancsot, és nem engedik az élelmiszerszállítmányokat átkelni a határon. Arra bíztatta őket, hagyják el pozíciójukat, és szökjenek a határ túloldalára. Hárman közülük így is tettek - Kolumbiába érve azonnal letartóztatták őket. Egy negyedik parancsmegtagadásról is tudni, mi egy másik határátkelőnél történt.
Feszült a helyzet Venezuela brazil határán is, ahol nem sokkal korábban két civilt agyonlőttek Maduro katonái. Caracasban, az ország fővárosában eközben az elnök támogatói rendeztek felvonulást.

Kelemen Hunor maradt az RMDSZ elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:02
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszél a párt kongresszusán
Fotó: MTI/ Biró István
Újra Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombaton kolozsvári kongresszusán.
Kelemen Hunor egyedül indult a tisztségért, és 728 szavazatot kapott a leadott 757-ből. Programbeszédében rámutatott: míg 2018, Erdély és Románia egyesülése centenáriumának éve a visszatekintésre adott alkalmat, a 2019-es évnek a jövő felé fordulás évének kell lennie, hiszen a mostani gyerekek jó eséllyel megélik a 22. századot. Úgy vélte: nemzedékének az a feladata, hogy helyzetbe hozza a mai húsz-, harmincéveseket.  "Abból kell kiindulni, amit el akarunk érni" - fogalmazott az elnök. Az RMDSZ-kongresszuson pódiumbeszélgetésen bocsátották közvitára az Erdély jövőjéről készített vitairatot. Mint Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök megfogalmazta: cél a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, a két jelszó pedig az erdélyiség és a versenyképesség. A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. "Elvárjuk Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatását nemzeti identitásunk megtartásában jelképeink szabad használata által" - áll a határozatban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 16:28