Jeremy Corbyn;Theresa May;Brexit;

2019-02-11 15:02:27

May nem siet - az ellenzék akcióba lendült

A brit Munkáspárt gyakorol a kormányfőre, hogy elkerülje az utolsó pillanatra maradó döntést az uniós kilépésről.

Akármilyen jó arcot igyekezett vágni Theresa May múlt heti brüsszeli és dublini tárgyalásai után, vitathatatlan tény, hogy nem hozott vissza Londonba olyan engedményt, melynek segítségével a Brexit-megállapodást át lehet segíteni a westminsteri gólvonalon. Mint emlékezetes, a kormány január 15-én történelmi, rekord mértékű vereséget szenvedett az alsóházban, amikor az Európai Unióval kötött alkuját 230 fős többséggel utasították el konzervatívok és ellenzékiek egyaránt. A tory vezető akkor február 13-ra tűzte ki a parlament korábbi határozatának értelmében kötelező érdemi szavazást. Most azonban úgy látszik, ezen a héten aligha születik történelminek nevezhető döntés.

Politikai megfigyelők arra számítanak, hogy Theresa May szerdán állásfoglalásban ismerteti tárgyalásai eredményeit és beszámol arról, hogyan viszonyultak uniós partnerei a “backstop” helyére lépő ún. “alternatív megoldásokhoz”. Korrigált törvényjavaslat híján a miniszterelnök asszony úgynevezett semleges indítványt terjeszt elő, amely alkalmas lesz a másnapi, Valentin-napi vitára, illetve módosítások benyújtására. Hasonlóan a január 29-én közzétett javaslatokhoz, az újabb felvetések is jelentősen rányomhatják bélyegüket a Brexit-folyamatra, jogi megoldásokat kínálva a brüsszeli „deal” újratárgyalására. A kormányfő időt kér a parlamenttől, hogy elérje a képviselőket megnyugtató változásokat az északír határkérdés rendezésével kapcsolatban.

Az elmúlt napok fontos fejleménye a Munkáspárt akcióba lendülése. A reménytelenül megosztottnak látszó Konzervatív Párt helyett mintha a Labour vette volna át a kezdeményezést Brexit-ügyben. A Jeremy Corbynnak a kormányfőhöz írt levelében említett öt javaslata, köztük az egyfajta vámunióhoz való csatlakozás és a munkavállalók jogainak védelme, Brüsszel érdeklődését is felkeltette. Az ellenzék vezére után a Labour Brexitért felelős árnyékminisztere, Sir Keith Starmer megismételte a The Sunday Times-nak adott interjújában: meg kell akadályozni, hogy a kormányfő halogassa a döntést és csak a március 21-re kitűzött EU-csúcs után, egyben nyolc nappal az EU március 29-i elhagyása előtt rendezze meg az “érdemi” voksolást. May zzel a manőverrel kényszeríthetné a képviselőket, hogy vagy az ő dealjét fogadják el, vagy vegyék tudomásul az EU-ból való rendezetlen távozást. Az erre vonatkozó, összpárti támogatást élvező javaslatot várhatóan csütörtökön nyújtja be a Munkáspárt, kérve, február 27-én kerüljön sor a sorsdöntő voksra.

A Labour koncepciója a kormánytól sem teljesen idegen. Corbynhoz intézett friss válaszlevelében May üdvözölte a két párt közötti „mielőbbi” megbeszéléseket a „backstop” helyébe lépő „alternatív megoldásokról”. Ezek révén megállapodás születhetne az EU-val, és az ellenzéknek „sem idő előtti parlamenti választást, sem egy második népszavazást nem kellene sürgetnie”. A kormányfő megkérdőjelezi viszont egy vámunió előnyeit a szigetország újszerű, saját kereskedelmi szerződéseivel szemben.

Felemelte a szavát a hétvégén a “no deallel” szemben az északír megbékélésben múlhatatlan érdemeket szerzett Tony Blair is. A szigetországot tíz évig irányító munkáspárti politikus szerint rendezés híján “az Ír-sziget északi és déli része között masszív határ alakulna ki, ami ellentétes a nagypénteki egyezmény szellemével. Blair vitatta a Brexit-pártiak állításait, mely szerint a “no deal” nem ártana a gazdaságnak. Úgy véli, “”óriási veszteségeket okozna az Egyesült Királyságnak, veszélyeztetné az észak-ír békefolyamatot és akár végzetes feszültségekhez is vezetne”.