Internyet: az oroszok levágnák magukat a hálóról

Publikálás dátuma
2019.02.11 11:13

Fotó: Shutterstock/
Külföldi kibertámadásra veszélyére hivatkoznak, de az orosz hatóságok valójában teljesen függetleníteni próbálják az országot a globális internettől.
Az orosz szervek a legnagyobb netszolgáltatókkal együttműködve le akarják vágni Oroszországot a globális internetről egy jó ideje tervezett kísérlet keretében- írja az Index, a ZDNet értesülését idézve. A portál szerint tavaly év végén készült egy törvénytervezet, amely arra kötelezné az orosz netszolgáltatókat, hogy egy esetleges külföldi kibertámadás esetén sürgősen lecsatlakozzanak a globális hálózatról, ám az orosz internet ennek ellenére is akadálymentesen működjön tovább. Ezzel az akcióval a várható hatásokat szeretnék felmérni. 
Ezenkívül azt is meg kell oldaniuk a netszolgáltatóknak, hogy minden online forgalmat átirányítsanak a Oroszország távközlési hatósága által kezelt irányítórendszerek felé. Ez nagyjából olyan, mint a Budapest Internet Exchange (BIX), de az oroszok ezzel monitorozni is szeretnék a tartalmakat, hogy blokkolni tudják a nemkívánatos információkat. Abban is fontos szerepe lesz az átirányításnak, hogy az oroszok közti kommunikációt az országon belül tartsa, az adatok ne haladjanak át teljesen fölöslegesen külföldi eszközökön.
Az orosz netszolgáltatók egyetértenek a törvény céljaival, ám a technikai előírásokat kritizálták, mert szerintük komoly fennakadásokat fog okozni. A globális netről való leszakadással ki fognak derülni a problémák, és persze lehetőség is nyílik rá, hogy azokat időben kezeljék, mielőtt megszavazzák és hatályba léptetik az új törvényt. Oroszország évek óta készül arra, hogy önállósodjon az interneten. Már 2014-ben elkezdték tesztelni a saját DNS rendszerüket, hogy a szerverek és felhasználók címkiosztása országon belül történjen meg, és ez szerves része a mostani kísérletnek. Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.
Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.

Ha Putyin kéri, a Google is felcsap cenzornak

 Addig sem tétlenkednek, amíg a nemzetközi áramlatban maradnak: a napokban közölte a The Moscow Times, hogy a Google orosz hatósági kérésre cenzúrázni kezdte a helyi fogyasztók számára elérhető tartalmakat. A keresőóriás nem csak ebben hajtott fejet Putyinék előtt, külön elvárásra átrajzolják térképükön a Krím-félsziget határait is, úgy hogy a terület Oroszországhoz tartozzon .
2019.02.11 11:13

Ha Trump vámháborút kezd az EU-val, az uniónak már kész a válasza

Publikálás dátuma
2019.02.18 21:58
Illusztráció
Fotó: Getty Images/ SCOTT OLSON
Gyors válaszlépésekkel készül az autóipari védővámok elrendelésének esetére az Európai Unió.
Gyors és hatékony válaszlépéseket fog elrendelni az Európai Unió, amennyiben az Egyesült Államok védővámokkal sújtja a gépjárművek és autóalkatrészek importját - figyelmeztetett hétfőn az Európai Bizottság szóvivője.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium vasárnap nyújtotta be jelentését Donald Trump elnöknek arról, hogy álláspontja szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e a nagymértékű jármű- és alkatrészimport az Egyesült Államokban. Egyes források szerint a tárca arra jutott, hogy igen, és ennek nyomán az elnök védővámokat rendelhet el, mint tette tavaly az acél- és alumíniumáruk esetében is.
Az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker még tavaly nyáron megállapodott Donald Trumppal, hogy tárgyalásokat kezdenek az ipari termékek vámmentességéről és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörléséről, az egyeztetések ideje alatt pedig egyik fél sem vet ki új vámokat. Juncker egy friss interjújában kiemelte:
Trump a szavát adta, s ő hisz neki, de amennyiben ennek mégsem tesz eleget, akkor az EU sem fogja feltétlenül tartani magát a több amerikai szójabab és cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására vonatkozó korábbi vállalásához.
A bizottság korábban hangsúlyozta, hogy az európai autóexport nem fenyegeti az amerikai ipar és gazdaság életképességét, nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, sőt épp ellenkezőleg, az állítólagos kockázatokkal magyarázott újabb protekcionista korlátozások pedig 13-14 milliárd dolláros kárt is okozhatnának az Egyesült Államok számára.
Az Egyesült Államokban 2017-ben értékesített körülbelül 17 millió autónak valamivel kevesebb mint fele származott importból. Ezek közül is a legtöbb Kanadából és Mexikóból érkezett, amelyek nagy valószínűséggel mentességet kapnának a Fehér Ház által korábban beígért 25 százalékos büntetővámok alól. A német autógyárak tavaly mintegy 470 ezer járművet szállítottak az Egyesült Államokba Németországból. Donald Trump beiktatása óta a kereskedelmi konfliktus mellett számos más ügy is mérgezi az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatát. Komoly nézeteltérések vannak az Atlanti-óceán két partja között sok területen a klímaváltozástól, a NATO és az EU-n, valamint általában véve a multilateralizmosan át egészen a szíriai és az iráni helyzetig.
2019.02.18 21:58

Tucatnyi amerikai vállalat lett kínai és iráni kibertámadás célpontja

Publikálás dátuma
2019.02.18 20:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az elkövetők az iráni és a kínai kormányzathoz köthetőek, Donald Trump elnöki döntései vezethettek a történtekhez.
Iráni és kínai, állami hátszéllel dolgozó hackerek ismét mintegy tucatnyi amerikai vállalat, bank és kormányzati ügynökség számítógépes rendszereit támadták - írta hétfőn a New York Times című napilap. Az újság nevük elhallgatását kérő hírszerzési forrásokra hivatkozva konkrétan megnevezett hármat a közalkalmazott kiberbűnözők célpontjai közül, ezek:
  • a Boeing,
  • a General Motors és
  • a T-Mobile.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Fire Eye nevű, informatikai biztonsággal foglalkozó magánvállalat szintén meg nem nevezett elemzőit idézve pedig azt közölte: a decemberben kezdődött és januárban folytatódott részleges kormányzati leállás idején
a belbiztonsági minisztérium riadót is elrendelt.
A lap információi szerint a hackerek az iráni és a kínai kormányzathoz köthető személyek voltak. Nem világos ugyanakkor, hogy a hackertámadások mennyire voltak sikeresek. Sem az érintett vállalatok, sem a washingtoni kínai nagykövetség munkatársai nem kívánták kommentálni a lap értesüléseit.
Adam Segal, a Külkapcsolatok Tanácsa kiberprogramjának vezetője a kínai hackertámadásokra utalva azt nyilatkozta a lapnak: a kínaiak amellett, hogy katonai információkat is meg akarnak szerezni, elsősorban az amerikai technológia megszerzésére összpontosítanak.
A New York Times elemzése szerint a számítógépes támadások megélénkülése azzal magyarázható, hogy Washington egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut, illetve kereskedelmi vitában áll Kínával - vagyis Donald Trump elnöki döntéseinek közvetlen következményeiről van szó. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az Egyesült Államok legfőbb ellenfele a kibertérben Oroszország.
2019.02.18 20:11