Internyet: az oroszok levágnák magukat a hálóról

Publikálás dátuma
2019.02.11 11:13

Fotó: Shutterstock
Külföldi kibertámadásra veszélyére hivatkoznak, de az orosz hatóságok valójában teljesen függetleníteni próbálják az országot a globális internettől.
Az orosz szervek a legnagyobb netszolgáltatókkal együttműködve le akarják vágni Oroszországot a globális internetről egy jó ideje tervezett kísérlet keretében- írja az Index, a ZDNet értesülését idézve. A portál szerint tavaly év végén készült egy törvénytervezet, amely arra kötelezné az orosz netszolgáltatókat, hogy egy esetleges külföldi kibertámadás esetén sürgősen lecsatlakozzanak a globális hálózatról, ám az orosz internet ennek ellenére is akadálymentesen működjön tovább. Ezzel az akcióval a várható hatásokat szeretnék felmérni. 
Ezenkívül azt is meg kell oldaniuk a netszolgáltatóknak, hogy minden online forgalmat átirányítsanak a Oroszország távközlési hatósága által kezelt irányítórendszerek felé. Ez nagyjából olyan, mint a Budapest Internet Exchange (BIX), de az oroszok ezzel monitorozni is szeretnék a tartalmakat, hogy blokkolni tudják a nemkívánatos információkat. Abban is fontos szerepe lesz az átirányításnak, hogy az oroszok közti kommunikációt az országon belül tartsa, az adatok ne haladjanak át teljesen fölöslegesen külföldi eszközökön.
Az orosz netszolgáltatók egyetértenek a törvény céljaival, ám a technikai előírásokat kritizálták, mert szerintük komoly fennakadásokat fog okozni. A globális netről való leszakadással ki fognak derülni a problémák, és persze lehetőség is nyílik rá, hogy azokat időben kezeljék, mielőtt megszavazzák és hatályba léptetik az új törvényt. Oroszország évek óta készül arra, hogy önállósodjon az interneten. Már 2014-ben elkezdték tesztelni a saját DNS rendszerüket, hogy a szerverek és felhasználók címkiosztása országon belül történjen meg, és ez szerves része a mostani kísérletnek. Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.
Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.

Ha Putyin kéri, a Google is felcsap cenzornak

 Addig sem tétlenkednek, amíg a nemzetközi áramlatban maradnak: a napokban közölte a The Moscow Times, hogy a Google orosz hatósági kérésre cenzúrázni kezdte a helyi fogyasztók számára elérhető tartalmakat. A keresőóriás nem csak ebben hajtott fejet Putyinék előtt, külön elvárásra átrajzolják térképükön a Krím-félsziget határait is, úgy hogy a terület Oroszországhoz tartozzon .

Ötmillió dollárt adományoz a Notre-Dame újjáépítésére a Disney

Publikálás dátuma
2019.04.18 14:48

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
A Walt Disney vállalat ötmillió dollárt (1,4 milliárd forintot) adományoz a tűzvészben súlyosan megrongálódott Notre-Dame újjáépítésére. A Disney szerdán jelentette be, hogy csatlakozik a nemzetközi adományokhoz, amelynek segítségével elkezdődhet a székesegyház újjáépítése.  „A Notre-Dame a remény és a szépség világítótornya, amely évszázadokig testesítette meg Párizs szívét és Franciaország lelkét ihletadó és elismert művészete és építészete révén, amelynek örökös helye van az emberiség történetében” – fogalmazott Bob Iger, a vállalat főnöke Twitter-üzenetében.  Iger hozzáfűzte, hogy a 
Disney együtt érez barátaival, és felajánlja szívből jövő támogatását a pótolhatatlan mestermű helyreállításában.
A filmvállalat számos más adományozóhoz csatlakozott: az Apple vezetője, Tim Cook kedden jelentette be, hogy vállalata adománnyal támogatja az újjáépítést, bár azt nem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora összeggel. Franciaország leggazdagabb családjai közül szintén többen tettek felajánlásokat az újjáépítés finanszírozására, az adományok szerdán már 900 millió dollárra (256 milliárd forintra) rúgtak a francia kulturális miniszter közleménye szerint.  
A Disney stúdióban 1996-ban készült el A notre-dame-i toronyőr című animációs film Victor Hugo regénye nyomán.
Egy Quasimodót ábrázoló Disney-rajz, amelyen a toronyőr átöleli a Notre-Dame-ot, a tüzet követően bejárta az online közösségi médiát.

Élve megégettek egy bangladesi lányt, aki zaklatással vádolta iskolaigazgatóját

Publikálás dátuma
2019.04.18 11:54
Tüntetők Nuszrat gyilkosainak felelősségre vonását követelik Dakkában
Fotó: AFP/ STR
Élve felgyújtották a diáklányt, aki nem volt hajlandó visszavonni vallomását arról, hogy intézményvezető irodájában szexuálisan molesztálta.
Diáktársai petróleummal leöntöttek és felgyújtottak egy bangladesi lányt, mert szexuális zaklatással vádolta meg az iskolaigazgatót. Nuszrat Dzsahan Rafi belehalt égési sérüléseibe - számolt a BBC. A 19 éves lány egy Feni nevű kisvárosban élt, és egy helyi muszlim oktatási intézményben, medreszében tanult. Március 27-én az igazgató behívatta irodájába, és fogdosni kezdte. A lány kiszaladt a szobából, mielőtt még jobban elfajulhatott volna a helyzet.  
A bangladesi nők az erős társadalmi és családi nyomás hatására általában inkább hallgatnak a hasonló ügyekről.
Nuszrat azonban családja támogatásával még aznap a rendőrséghez fordult. Egy rendőr filmre vette a zaklatott lány vallomását, amelyet nem nagy ügynek nevezett. Az igazgatót végül őrizetbe vették, de a helyiek - politikusokat is beleértve - tüntetésen követelték szabadon engedését.   Április 6-án Nuszrat záróvizsgázni indult iskolájába. Vallomása szerint egy diáktársnője felhívta az iskola tetejére azzal az ürüggyel, hogy egyik barátját megverték. Amikor a lány felért, négy-öt burkába öltözött társa körbefogta, és azt követelte tőle, hogy vonja vissza feljelentését. Nuszrat megtagadta ezt, mire leöntötték petróleummal, és felgyújtották.
Eredetileg öngyilkosságnak akarták álcázni, de a lány túlélte, és vallomást tudott tenni.
Nuszrat testének 80 százaléka megégett. A helyi orvosok Dakkába szállíttatták, hogy megfelelő ellátást kapjon, azonban április 10-én meghalt. Temetésén ezrek jelentek meg.
Nuszrat halála tüntetésekhez vezetett, és ezrek adtak hangot dühüknek a közösségi oldalakon.
A rendőrség 15 embert vett őrizetbe az ügyben. Az iskolaigazgató továbbra is őrizetben van, a lányt filmre vevő rendőrtisztet pedig áthelyezték. Sejk Haszina Vazed bangladesi miniszterelnök azt ígérte Nuszrat családjának, hogy a lány meggyilkolásáért felelős összes embert bíróság elé állítják. A Banglades Mahila Parisad nevű jogvédő csoport szerint 
2018-ban 940 esetben követtek el nemi erőszakot az ázsiai országban.
Kutatók úgy vélik, hogy a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. 2009-ben a bangladesi legfelsőbb bíróság elfogadott egy rendeletet, amely szexuális zaklatási ügyekkel foglalkozó irodák létrehozását javasolja az oktatási intézményekben, ahová a diákok benyújthatnák panaszaikat. Azonban egyelőre csak kevés iskola valósította meg a kezdeményezést.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 12:03