Internyet: az oroszok levágnák magukat a hálóról

Publikálás dátuma
2019.02.11. 11:13

Fotó: Shutterstock
Külföldi kibertámadásra veszélyére hivatkoznak, de az orosz hatóságok valójában teljesen függetleníteni próbálják az országot a globális internettől.
Az orosz szervek a legnagyobb netszolgáltatókkal együttműködve le akarják vágni Oroszországot a globális internetről egy jó ideje tervezett kísérlet keretében- írja az Index, a ZDNet értesülését idézve. A portál szerint tavaly év végén készült egy törvénytervezet, amely arra kötelezné az orosz netszolgáltatókat, hogy egy esetleges külföldi kibertámadás esetén sürgősen lecsatlakozzanak a globális hálózatról, ám az orosz internet ennek ellenére is akadálymentesen működjön tovább. Ezzel az akcióval a várható hatásokat szeretnék felmérni. 
Ezenkívül azt is meg kell oldaniuk a netszolgáltatóknak, hogy minden online forgalmat átirányítsanak a Oroszország távközlési hatósága által kezelt irányítórendszerek felé. Ez nagyjából olyan, mint a Budapest Internet Exchange (BIX), de az oroszok ezzel monitorozni is szeretnék a tartalmakat, hogy blokkolni tudják a nemkívánatos információkat. Abban is fontos szerepe lesz az átirányításnak, hogy az oroszok közti kommunikációt az országon belül tartsa, az adatok ne haladjanak át teljesen fölöslegesen külföldi eszközökön.
Az orosz netszolgáltatók egyetértenek a törvény céljaival, ám a technikai előírásokat kritizálták, mert szerintük komoly fennakadásokat fog okozni. A globális netről való leszakadással ki fognak derülni a problémák, és persze lehetőség is nyílik rá, hogy azokat időben kezeljék, mielőtt megszavazzák és hatályba léptetik az új törvényt. Oroszország évek óta készül arra, hogy önállósodjon az interneten. Már 2014-ben elkezdték tesztelni a saját DNS rendszerüket, hogy a szerverek és felhasználók címkiosztása országon belül történjen meg, és ez szerves része a mostani kísérletnek. Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.
Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.

Ha Putyin kéri, a Google is felcsap cenzornak

 Addig sem tétlenkednek, amíg a nemzetközi áramlatban maradnak: a napokban közölte a The Moscow Times, hogy a Google orosz hatósági kérésre cenzúrázni kezdte a helyi fogyasztók számára elérhető tartalmakat. A keresőóriás nem csak ebben hajtott fejet Putyinék előtt, külön elvárásra átrajzolják térképükön a Krím-félsziget határait is, úgy hogy a terület Oroszországhoz tartozzon .
Szerző

Össztüzet zúdítottak Ferenc pápára

Publikálás dátuma
2019.02.11. 10:30
Miután Ferencet megválasztották egyházfőnek, egyre több lett a súrlódás az elődjénél nyitottabb pápa és Müller között
Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
Újabb támadássorozat indulhat a katolikus egyházfő ellen, ezúttal épp volt munkatársa írt egy kiáltványt, melyben burkoltan Ferencet bírálja.
Ferenc pápa aligha csodálkozhat azon, hogy újabb fronton indult támadás vele szemben. Ezúttal azonban a teológiai kérdésekben mindenható Hittani Kongregáció volt prefektusa, Gerhard Ludwig Müller támadta őt burkoltan, az a bíboros, aki eddig – nyíltan legalábbis – nem tartozott ellenfelei közé. Gerhard Ludwig Müller közzétette hitbéli kiáltványát, amelyben úgy véli, teológiai kérdésekben egyre nagyobb zavar tapasztalható. A szombatra virradóra, több nyelven, angolul, németül és olaszul az internetre feltett szövegben a bíboros négy oldalon keresztül védelmezi az egyház tanítását. Szerinte az egyház tanítóhivatalának az a feladata, hogy megvédje a híveket azoktól a befolyásoktól, amelyek hitüket gyengítik, illetve elbizonytalanítják őket, s visszataláljanak a régi gyökerekhez. A Hittani Kongregáció Ferenc pápa által elbocsátott prefektusa szövegében azt írta, Jézus Krisztus közvetített Isten és az emberek között. Kiáltványában megvédte a papi nőtlenség, a cölibátus intézményét. Szerinte az egyháznak nincs joga ahhoz, hogy a papság szentségét nőknek is adományozza, ezért a cölibátus örök. Úgy véli, ha ebben egyesek a nők diszkriminációját látják, az csak azt jelzi,  hogy akik ezt feltételezik, nem értik meg a szentség lényegét, nevezetesen nem a földi hatalomról, hanem Krisztus megjelenéséről van szó. Gerhard Ludwig Müller a korábbi vitákat nem említve ismételten hangoztatta, hogy az elváltak és újraházasodottak, illetve a nem katolikus vallásúak nem részesülhetnek az oltáriszentségben. Bírálta azokat a főpapokat, akik inkább politikusként, mintsem a hit őrzőiként lépnek fel. Ez Ferenc pápának szólhatott, aki szinte minden megnyilatkozásában a menekültek befogadására int. A bíboros antikrisztusi fordulatnak nevezi, ha egy lelkipásztor nem a katolikus igazságot tanítja a híveknek. A bíboros közölte, hogy az egyház több püspöke, papja és laikus tagja kérésére írta a „kinyilatkozás igazságáról szóló nyilvános tanúságtételét, mert lelkipásztorként ez kötelessége az egyházon belül tapasztalható egyre nagyobb zavarodottság miatt”. Felszólítja a katolikusokat, Krisztus útját kövessék, ha követik parancsait, az örök élet vár rájuk. Ha nem, akkor „Isten ellen dönthetnek”. Vélhetően nem véletlen, hogy Müller bíboros néhány nappal Ferenc pápa és az Al Azhar egyetem főimámja által aláírt dokumentum megszületése után tette közzé felhívását. A katolikus egyház és a muzulmán vallás kapcsolatában mérföldkőnek számító dokumentum megszületését ugyanis komoly fenntartásokkal fogadták a konzervatívok. Ezt jelzi, hogy pénteken Athanasius Schneider, a kazahsztáni Asztana segédpüspöke bírálta a közös katolikus-muzulmán nyilatkozatot. Mint fogalmazott, a kereszténység az egyedüli Isten által akart vallás. A dokumentum szerinte szembe megy az istenemberséggel. A szövegnek elsősorban azt a kitételét támadta, amely vallási, nembéli, nemzeti, etnikai és nyelvi pluralizmust hirdet. Elképzelhető, hogy a következő napokban újabb pápaellenes kiáltványok látnak napvilágot. A Gerhard Ludwig Müller által írt bírálatnak voltak előzményei. Müllert még 2012-ben honfitársa, XVI. Benedek nevezte ki. Teológiai kérdésekben hasonló álláspontot képviselt a két német főpap. Miután azonban 2013-ban Ferencet választották egyházfőnek, egyre több lett a súrlódás az elődjénél jóval nyitottabb pápa és Müller között. Elsősorban az elváltak és újraházasodottaknak való szentségek kiszolgáltatása terén akadtak nézetkülönbségeik. Müller ugyanis úgy vélte, erre kizárólag akkor van mód, ha az új pár „önmegtartóztató” életvitelt folytat, a pápa azonban nem értett egyet vele. 2014-ben Müller is aláírta azt a dokumentumot, amelyben 13 bíboros aggodalmát fejezte ki az egyházban tapasztalható folyamatok miatt. Müller volt a felelős a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények felderítéséért. 2017 februárjában tagadta a vádat, amely szerint a katolikus egyház megpróbálta eltussolni ezeket az ügyeket. Ám több eset nem éppen kijelentésének igazát erősítette meg. 2017 júliusában feltételezhetően azért váltotta le Ferenc pápa a Hittani Kongregáció éléről, mert úgy vélte, nem lép fel megfelelően a szexuális bűncselekményeket elkövetett papok ellen. Nagy visszhangot keltett az is, hogy Ferenc pápa – még Müller elbocsátása előtt – menesztette Müller három közvetlen munkatársát. A német főpap egy 2017 májusi interjúban hangot is adott ellenérzéseinek.
Ő is támadta Athanasius Schneider A kazahsztáni segédpüspöknek az Abu Dzabiban a pápa által aláírt nyilatkozat nem tetszett

Csecsenföld nem fizet a gázért

Publikálás dátuma
2019.02.11. 09:00
Egy nyugdíjas asszonynak döntenie kellett: a számlákat fizeti be, vagy a gyógyszereit váltja ki
Fotó: Mladen Antonov / AFP
Oroszország-szerte óriási, behajthatatlan tartozásokat halmozott fel a lakosság. Ám a csapok elzárása néhol egyenlő a fagyhalálra ítéléssel.
Gáz van a gáz körül. Oroszországban ugyanis egyre többen vannak, akik nem képesek kifizetni gázszámlájukat. A Gazprom kimutatása szerint a felhasználók adóssága majdnem 138 milliárd rubel, ebből közel harmincnyolc milliárd a lakosságot terheli. Valószínűleg még soha senkinek nem jutott eszébe az a pofon egyszerű megoldás, amit Csecsenföldön alkalmaznak. A Grozniji területi bíróság kötelezte az orosz Gazprom gázipari óriás helyi kirendeltségét, hogy engedje el a lakosság 2015 decemberéig felhalmozódott tartozását. Kilencmilliárd rubelről van szó. A csecsen ügyészség kezdeményezte a bírósági eljárást, azzal igyekezve alátámasztani a döntést, hogy megítélése szerint a közszolgáltatásokért járó befizetések terhei társadalmi elégedetlenséghez és utcai tiltakozásokhoz vezethetnek. Az orosz főügyészség azonban ezt a kezdeményezést megalapozatlannak és megengedhetetlennek mondta ki. Ramzan Kadirov elnök cáfolja, hogy az adósság elengedéséről lenne szó, a bíróság szerinte csupán arra kötelezte a Gazpromot, hogy tegyen rendet az adósságfronton, mivel a társaságnak éveken keresztül még a fogyasztók számáról sem volt hiteles kimutatása. Ebben szerepet játszott, hogy a csecsen háborúk házak sokaságát semmisítette meg. Emberek haltak meg, akiket továbbra is fogyasztóként tartanak nyilván, nem beszélve azokról, akik elmenekültek a köztársaságból. Sokáig még gázórákkal sem látták el a fogyasztókat. Ezek az érvek azonban nem hatnak azokra az oroszországi régiókra, amelyek a csecsen példára hivatkozva elkezdték követelni gáz-adósságaik elengedését. A lakosság tartozásai közül több mint 13 milliárd rubellel Csecsenföld áll az élen, Dagesztán 9 milliárddal, Kabardino-Balkaria 2,7 milliárddal, a Krasznodari terület 1,2 milliárddal és Ingusföld 1,1 milliárddal követi. A csecsen példa végigviharzott az egész országon. A Szmolenszki terület helyi képviselői az ügyészséghez fordultak, hogy kövesse a csecsen példát. Egy nyugdíjas asszony példáján igyekeztek bemutatni, milyen helyzetbe sodródnak az emberek, amikor a gáz- és villanyszámla kifizetése vagy a gyógyszer kiváltása között kell választaniuk. Az asszony a gáz kifizetéséről mondott le, ezért kikapcsolták a szolgáltatást. Csuvasföld államtanácsi képviselője is az ügyészséget szólította fel a behajthatatlan tartozások elengedésének előmozdítására. Ő is a szociális elégedetlenségre hivatkozott. A Távol-Keleten, bármennyire is nagy a támogatás, az emberek itt sem képesek kifizetni egyre növekvő számláikat. Az ordító hidegben a Gazprom meg sem kísérelheti a gázszolgáltatás leállítását, mert ezzel fagyhalálra ítélné az embereket. A Novaja Gazeta tudósítója tette fel azt a kérdést, miért Csecsenfölddel engedékenyebbek a hatóságok? Arra a 30-40 ezer felfegyverzett emberre hivatkozik, akik, ha egyszer megmozdulnak, nem érik be az egyszerű tüntetéssel. Az orosz kommentátorok egyike-másika érinti azt a kényes kérdést is, hogy a tartozásban érdekeltek között sok a muzulmán, ami akár vallási ellentéteket is szülhet. Moszkvai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az adósságok elengedése együtt járna a közszolgáltatások színvonalának csökkenésével, márpedig a lakóházakban bekövetkezett sorozatos gázrobbanások, éppen ennek az ellenkezőjét követelnék meg. Ha a csecsen példa ragadós lesz, az mindenképpen rontana az amúgy sem rózsás helyzeten. A magnyitogorszki lakóházban történt gázrobbanás 39 ember halálát követelte. Az életben maradottak elhelyezésére 900 millió rubelt fordítanak, amiből ötszázat a kormány tartalékalapjából fedeznek. Ennél is nagyobb feladat a lakóházak biztonsági ellenőrzése, a lepusztult berendezések lecserélése, egész hálózatok felújítása. Pont most, amikor országos méretet ölt a tartozások visszafizetésének megtagadása. Egyelőre nem látni, mindez mivel végződik. Az biztos, hogy szinte megoldhatatlan feladat elé állította a kormányt a kialakult helyzet. 
Szerző
Témák
Csecsenföld