Tovább drágulnak az üzemanyagok

Publikálás dátuma
2019.02.11 14:43

Népszava
A Mol bruttó 2-2 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán – értesült az MTI piaci forrásokból.
Az emeléssel a benzin 347 forintra, a gázolaj 385 forintra drágul literenként. Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, akkor a 95-ös benzin literenkénti ára 3 forinttal, míg a gázolajé 2 forinttal nőtt. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A  benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző

Még fix a Paks 2 beruházás ára

Publikálás dátuma
2019.02.19 19:17
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A magyar kormány fixáras szerződést kötött Oroszországgal a Paks 2-es beruházásra, amit az esetleges késedelmek nem befolyásolnak – közölte a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János Szél Bernadett független képviselő írásbeli kérdésére. A kérdező arra emlékeztetett, hogy Aszódi Attila, a miniszter nemrég felmentett államtitkára egy interjúban az árat akkor nevezte fixnek, ha nem módosítunk az igényeinken. Ennek kapcsán Szél Bernadett azt tudakolta, hogy a rendszer hűtése, az utólagos biztonsági előírások és az esetleges késedelmes megvalósítás pluszköltségeit ki állja, illetve mi az, aminek kialakítását Magyarország vállalta. Ezekből válaszában Süli János mindössze arra utalt, hogy az oroszoknak adott megbízás a hűtés kialakítását is magába foglalja. Emellett rögzíti, hogy az erőmű a terveket átfogóan vizsgáló EU szerint 7,35 százalékos hasznot termelhet. Így változatlanul kiáll a beruházás mellett. Szél Bernadett arra is utalt, hogy a magyar kormány a kivitelezési szerződést a titkosítás megszüntetése, sőt a közzétételre vonatkozó, jogerős bírósági kötelezvény ellenére sem hozza az anyagot nyilvánosságra. Erről korábban a Magyar Hírlapnak az új államtitkár, Kovács Pál annyit mondott, hogy eleget tesznek a bírósági döntésnek. Érdemi válaszok tárgyában a hazai erőművek áramárát tudakoló, DK-s Oláh Lajos se járt több sikerrel. Miután először válaszként az innovációs és technológiai tárca nemzetközi szervezetek internetoldalait ajánlotta, visszakérdezett, hogy a kabinet a Paks 2-es bővítési döntés előtt valóban nem végzett-e saját számításokat a témában. Új válaszadóként már Süli János biztosította arról, hogy az egyedi áramár-adatok titkosak és a döntésben nem csak az árat nézték. Oláh Lajos újabb tisztázó kérdésére pedig annyit közölt, hogy munkatársai számos szakmai konferencián vesznek részt, illetve munkájukat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is segíti.
Szerző

Érvényesek a devizaszerződések, újabb perek jöhetnek

Publikálás dátuma
2019.02.19 16:04
Képünk illusztráció
Shutterstock
Egy egyedi ügyben a bírói felülvizsgálati fórum olyan döntést hozott, hogy a bankok által megkötött devizahitelszerződések nem semmisek. Újabb perek várhatók az alsóbb rendű bíróságokon.
A Kúria továbbra is hajthatatlan. Kedden a Vezekényi Ursula által vezetett bírói tanács egy egyedi ügyben hozott ítéletet, amelynek lényege: a deviza alapon megkötött hitelszerződések nem semmisek, vagyis a bankok jogszerűen jártak el a szerződéskötéskor. Árnyalja a képet, hogy a Kúria végeredményben formai okok miatt utasította el a felülvizsgálati kérelmet - legalábbis ez a véleménye Ravasz Lászlónak, aki ügyvédként az ügyben érintett devizahitel-károsultat képviseli a perben. Az ítélethozatalt követően a Népszavának nyilatkozva az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Szegedi Törvényszék első fokon, hosszú-hosszú évekkel ezelőtt hozott ítéletében kimondta: a kölcsönszerződés semmis, mert abban nem szerepel konkrét összeg. (Csak svájci frankot tüntettek fel, de annak forint árfolyamát nem, tekintettel arra, hogy az folyamatosan változik. Számítások szerint a 145 415 svájci frank 22 millió forintnak felelt meg.) A bank fellebbezett, és az ezt követő bírósági szinteken lefolytatott tárgyalásokon hozott ítéletekben már annak érvényességét állapították meg, akár úgy is, hogy a határozatban állapították meg a szerződés forintösszegét. A Kúria mostani határozatában elutasította az adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított. Időközben azonban a Kúria jogegységi döntést hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, ez után indított a bank újabb pert – a jelen eljárást – az ügyfél ellen a szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. Ezt a pert a bank jogerősen megnyerte, (az eljárás során a bíróságok határozták meg a kölcsön összegét), ám az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen. Mindez még abban az időszakban történt, amikor még nem volt ismeretes az Európai Bíróságnak az a C 51/17-es számú ítélete, amely szerint a szerződés feltétele "... abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára." Kiemelten vonatkozik ez arra, amikor "a fogyasztó nem tudta annak (a szerződésnek a szerk.) tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében." Az uniós ítéletből egyértelműen következik, amit a Kúria korábbi közleményében is magáévá tett, hogy egy adott ügy összes körülményeinek vizsgálatával a bíróságnak kell megállapítania, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről. Vagyis a perek újrakezdődhetnek. A Kúria azonban most még ezt az uniós bírósági ítéletet nem vette figyelembe. Mint Vezekényi Ursula kifejtette, a feladatuk arra szorítkozott, hogy a korábbi ítélőtáblai jogerős ítélet jogszerű volt-e, vagyis minden a deviza-hitelszerződés időpontjában érvényes jogszabályt figyelembe vett-e. Álláspontjuk szerint igen, vagyis a az eredeti szerződés érvényben maradt. A Kúria álláspontja szerint, ha a bank a szerződésnek megfelelően folyósítja a hitelt, s adós éveken keresztül törleszt is, akkor ez azt tükrözi, hogy a szerződést a maga részéről, elfogadta, vagyis évekkel később nem lehet a szerződés jogszerűségét kifogásolni. Vezekényi Ursula emlékeztetett arra,hogy ha egy szerződésben hiba van, akkor a szerződő feleknek arra kell törekedniük, hogy ezt kijavítsák, és nem lehet a semmissé nyilvánítás a cél. Jogi nyelven szólva a bank és az adós között akarategység állott fenn abban a tekintetben, hogy a hitel folyósítása létrejöjjön. Ha a szerződés szövege nem volt tiszta és egyértelmű, akkor azt is korrigálni lehetett volna. Ravasz László erről azt mondta lapunknak, ha leírták volna, hogy olyan árfolyamkockázatot tartalmaz a szerződés, amely az ügyfél életvitelét is károsan befolyásolhatja, akkor ilyen szerződést senki nem írt volna alá. Az ügyvéd szerint a Kúria elmenekült az érdemi döntés elől. Ezért hivatkoztak a joggyakorlatot elemző csoport vizsgálatának eredményére. (A mostani ítéletet egyébként az elemző csoport csak kis többséggel meghozott álláspontja támasztotta alá. A Wellmann György, a Kúria polgári kollégiuma vezetője által összehívott csoport tagjai olyan bírák, akik devizahiteles ügyeket tárgyalnak.) Ravasz László szerint most új időszak kezdődik. Újabb pert kívánnak indítani az első fokú bíróságon, beadványuk már tartalmazza majd hivatkozásként az Európai Bíróság C 51/17-es ítéletének indoklását, valamint azokat a hazai jogszabályokat, amelyeket a Kúria nem vizsgált.  
Frissítve: 2019.02.19 17:30