Az emberi egoizmus malmai - avagy két ápolónő a barikádokon

Schilling Árpád magyar rendező, aki többször dolgozott már Ausztriában, és társszerzője, Zabezsinszkij Éva, művükben az elmúlt évek magyarországi szociális és politikai helyzetét vették alapul.

A harag napjával debütált rendezőként a színész Mercedes Echerer, aki 1999-2004 között a Zöldek európai parlamenti képviselőjeként gyűjtött politikai tapasztalatokat – írta a Die Presse. A konzervatív lap megjegyzi, Echerer a másfél órás darabjából, amely komoly egzisztenciális félelmekkel foglalkozik, a humor, a pátosz és a helyzetkomikum sem hiányzik. Gyakran váltakoznak a színek, amely az ötfős színészi gárdát kiválóan aknáz ki. A nézőből együttérzést vált ki a tragikomédia vesztes triója. A bemutatót hosszas tapssal jutalmazta a közönség – írja a Die Presse.

Schilling Árpád magyar rendező, aki többször dolgozott már Ausztriában, és társszerzője, Zabezsinszkij Éva, művükben az elmúlt évek magyarországi szociális és politikai helyzetét vették alapul – értékelt a Kleine Zeitung. Schilling, akit hazájában az állam ellenségének kiáltottak ki, nem hagyott kétséget afelől, hogy realista, s nem optimista. Egy az önzés és a nepotizmus által uralt környezet nem az idealisták világa. A darabban az ápolónő, Suse Lichtenberhet kiváló előadását láthatjuk. Naiv módon próbálja meg Erzsébet szerepében rövid ideig tartó médiaismertségét felhasználni, de minden vonalon kudarcot vall és elbukik. A rendező, Mercedes Echerer a szatíra és paródia eszközét is bevetette. A mű komoly érzelmeket vált ki a nézőkből. A Kleine Zeitung is kiemelte, hogy a közönség soraiban a darab nagy sikert aratott.

A Kronen Zeitung cikkében szerepel, hogy két ápolónő áll ki a barikádokra, s harcolnak azért, hogy osztályukon jobbak legyenek a körülmények. A politika és az emberek tapsolnak, később azonban minden megváltozik. Embervadászat, tragédia, sivárság következik. Schilling Árpád a jelenlegi magyar kormány irodalmi ellenlábasa, politikai darabot írt – állapítja meg a lap. „A politikáról? Nem, az emberekről. Az emberi egoizmus malmai őrölnek”. Erzsébet másokért harcol, de veszít. Mindenhol elutasítással találkozik.

A bécsi Kurier szintén azt állapítja meg, kezdetben mindenki együtt érez Fekete Erzsébettel, s látszólag a politika is segíteni akar, hogy kifizessék a már rég esedékes túlórapénzt. Sőt a miniszter ki is tünteti az ápolónőt. Az öröm azonban nem tart soká, az osztályt bezárják. Munkatársának helyzete, aki jó viszonyt ápol az igazgatóval, javul, Erzsébet azonban elveszíti az állását. Suse Lichtenberger másfél órán át harcol az igazságtalanság ellen. A rendező azzal teszi elviselhetővé Erzsébet szenvedéseit, hogy többször keveri humoros helyzetekbe.