Vakhitünk ára - elgondolkodtató a veszprémi Tartuffe-előadás

Publikálás dátuma
2019.02.11 11:30
Évszázadoktól és társadalmaktól független konfliktushelyzetek adódnak a hiszékenységből és a képmutatásból
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Marton László hagyományos eszközökkel, olykor túlzottan emelkedetten rendezte meg Molière Tartuffe című darabját Veszprémben.
Röpke előjátékkal indul a produkció. Árvai György színpadi terében Benedek Mari jelmezeit próbálják a színészek. Leakasztják a fogasról, belebújnak, aztán a későbbi Tartuffe és a későbbi Orgon is egy parókát vesz a fejére. Elcserélik, játszanak vele. Még bárkiből lehet bárki: áldozat és szélhámos egyaránt. Aztán kirohannak, a dolog eldőlt. A szereposztás gyakorlatilag megtörtént. Marton László rendezése Veszprémben igencsak konvencionálisan indul. A szereplők mindenféle különösebb izgalom nélkül felvezetik saját figurájukat. Zsurzs Kati, akit régebben láttam színpadon, Pernelle asszonyként próbál rendet tenni, de Vas István egyébként is talán túl emelkedett fordítását inkább szavalja, mint játssza. Orgon családtagjai is keresik a helyüket. Aki a társaságból kitűnik, a szerepe is a leginkább megírt, az Dorine a komorna, Horváth Csenge alakításában. Ő is és még mások is Marton László korábbi tanítványaiként kaptak szerepet a darabban. Horváth Csenge bátor és pontos játéka üdítő színfolt a produkció elején. Tudatosítja, hogy ő bizony mindent lát és kiált is rendesen, de akinek kellene még sem hallja meg. Kiált Cléante, Orgon sógora (Oberfrank Pál) is, mint afféle dörzsölt értelmiségi, de mindhiába. Aztán megérkeznek végre a főszereplők. Orgont Lukács Sándor alakítja. Rendezői szempontból fontos választás. Egyrészt jól ismerik egymást, hiszen évtizedeket dolgoztak együtt a Vígszínházban, másrészt Lukács szinte jutalomjátékként játssza a szerepet. A vakon hívő hiszékeny áldozatét, aki egy találkozástól elveszti a józan eszét. Ismerünk ilyet, szintén bármelyikünkkel megtörténhet. Kérdés, hogy aztán egyszer csak jelez-e a bizonyos vészcsengő, vagy nem. Itt hiába az összes külső jelzés, Orgon szépen menetel az elkerülhetetlen bukás felé. Ő hinni akar és hisz is. Lukács Sándor főként ezt a folyamatot mutatja meg a figura rétegeit és esendőségét éles kontúrokkal felvázolva. Jó látni őt ekkora szerepben. Gáspár Sándor Tartuffe-ként Orgon ellenpontja. A rendező, mint korábban lapunknak is megfogalmazta, korunk hősének tekinti, aki nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elérje célját. Másnak mutatja magát, mint amilyen valójában. És ha valaki akár manapság ezt jól csinálja, akkor tényleg határ a csillagos ég. Gáspár jól hozza a figurát, igaz olykor talán érződik a hanghordozásában, mimikájában némi modorosság. Orgon és Tartuffe kettősei mégis erősségei az előadásnak. Ahogy például az egyik jelenetben Tartuffe felemeli Orgont és a családfő tehetetlenül lóbálja a lábát a levegőben, igencsak szimbolikus. Jól működik a darab főjelenete is, vagyis a majdnem későn leleplezett csábítás. Orgon felesége (Kerekes Viktória) már majdnem Tartuffe-é lesz, mire a férj csak kikászálódik az asztal alól. A három szereplőről szinte mindent megtudunk ezalatt a néhány perc alatt. Drámai az a jelenet is, amikor a család kilakoltatottá válik. Elkeserítő tablóképet alkotva kuporodnak össze bőröndjeikkel. Arcukon a bizonytalan jövő és kétségbeesés. Elgondolkodtató az előadás vége. Marton meghagyja a feloldó „boldog” véget, de mintha maguk a szereplők se hinnék el, arcukon a zavar és bizonytalanság látszik, olyan mintha maguk sem hinnék el, hogy ilyen még létezik, vagyis a szélhámos bűnhődik és az áldozat jóvátételt kap. Mint ahogy elhangzik, az emlékezet nem felejti sohasem az érdemet és nem a rosszat őrzi meg. Ez azért valljuk meg, inkább az álmainkban reális, mint a valóságban. 

INFÓ

Molière: Tartuffe Veszprémi Petőfi Színház Rendező: Marton László

Témák
színház
2019.02.11 11:30
Frissítve: 2019.02.11 11:35

Milliárdok vallásos könnyűzenére, nagyprodukciókra

Publikálás dátuma
2019.02.18 22:00
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Lázár Ervin program néven az általános iskolások kulturális eseményeken való részvételét, Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában címmel pedig nagyprodukciók létrehozását támogatja a kormány, amely a vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működését segítő források biztosításáról is határozatot hozott.
A Magyar Közlöny hétfői számában közzétett kormányhatározat hangsúlyozza: "az ezeréves magyar kultúra a jelen állampolgárainak és a jövő nemzedékeinek művelődése, önkifejezése és nemzeti identitása, valamint Magyarország kulturális fennmaradása szempontjából fundamentális jelentőségű érték, ennél fogva kiteljesítése az állam kiemelt felelőssége". Ehhez a kultúrstratégiai célhoz kapcsolódóan a kormány létrehozza a Lázár Ervin programot, amely szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden, az 1-8. évfolyamon tanuló általános iskolai diák részére tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítja a színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyeinek látogatását. A Lázár Ervin program idei megvalósításához hatmilliárd forintot, 2020-tól beépülő jelleggel 5,5 milliárd forintot biztosít a határozat. A hazai sportlétesítmények és a nemzeti kultúra összekapcsolása, ezáltal a magyar történelmi és irodalmi örökséget bemutató nagyprodukciók létrehozása érdekében indul el a Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában program, amelyre ebben az évben négymilliárd forint áll rendelkezésre. A program megvalósítására a kormány 2020-tól beépülő jelleggel 1,6 milliárd forintot rendel. Külön kormányhatározat szól a vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működését segítő források biztosításáról, amelyek célja a Kárpát-medencei vallási hagyományok megőrzése és élővé tétele. A vallásos könnyűzene alkotói kiteljesedését elősegítő rendszerek kialakítását és fenntartását ettől az esztendőtől évi 905 millió forint kormányzati támogatás szolgálja.
Szerző
2019.02.18 22:00

Trianon-operettre írt ki pályázatot az Operettszínház

Publikálás dátuma
2019.02.18 20:56
Kiss B. Attila bemutatkozik, mint a Budapesti Operettszínház új főigazgatója. 2019. február 1.
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Új, nemzeti operettet ígért a főigazgatói széket február elsejével elfoglaló Kiss B. Attila, és láthatóan komolyan gondolta.
"A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására" hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház - olvasható a felhívásban. Az évszázados sebeket tépkedő mű lehet opera, operett, musical, daljáték vagy más zenés nyelvezetű, énekes, és a színházi formáknak megfelelő színpadi alkotás, amely még nem került nyilvános színpadi bemutatásra. A nyertes nem kap pénzbeli jutalmat, de bemutatják Trianon-operettjét a 2020/2021-es színházi évadban.
Február elsejével nevezte ki Kásler Miklós emberminiszter az Operettszínház új vezetőjét, Kiss B. Attila Kossuth-díjas operaénekest. Hogy Kiss B. foglalhatta el a Nagymező utcai teátrum főigazgatói székét, az sok kérdést vet fel. Csak a döntés után hozta nyilvánosságra a több mint száz oldalas dokumentumban leírt elképzeléseit, melyben erőteljes értékrendbeli és művészeti irányváltást, lényegében nemzeti operettet ígért.
2019.02.18 20:56
Frissítve: 2019.02.18 21:00