A politika ne foglalkozzon a tudománnyal - amit most csinál, az a sztálinista felfogás

Publikálás dátuma
2019.02.12 07:30

Fotó: Tóth Gergő
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és kutatóintézeti hálózatának felszámolása helyrehozhatatlan károkat okoz az országnak – mondta a Népszavának Inotai András közgazdász, a tudományok doktora, aki 1967-től dolgozott akadémiai kutatóintézetben.
A kormány szerint az alkalmazott kutatásnak és a központosított irányításnak kell előtérbe kerülnie. Ettől hatékonyabb lesz a hazai kutatás, fejlesztés? Ha ez megtörténik, sok kutató, élve a nemzetközi kapcsolataival is, elhagyja az országot, ami hosszabb távon is óriási veszteséget okoz Magyarország nemzetközi tudományos és szakmai kapcsolati hálójában. A hatékonyság pedig nem javulna, hanem romlana, még akkor is, ha bizonyos átszervezéseknek lehet racionális szakmai hátterük. Egy ilyen súlyú intézkedés előtt azonban fel kellene mérni, hogy a jelenleg működő struktúra - összes hiányosságával - még mindig nem hatékonyabb-e, mint egy olyan új szervezet, amelynek puszta kiépítése, majd stabilizálása évekig tartana. És akkor még nincs semmi biztosíték arra, hogy jobban működik majd elődjénél. Általában, mint minden durva és átgondolatlan beavatkozás, hatalmas veszteségekkel járna, amit a 21. század páratlan gyorsasággal változó világában nem lehet ellensúlyozni. Akkor tehát maradjon minden a régiben? Természetesen nem. Nem mai felfedezés, hogy a tudományos, kutatási struktúrákat folyamatosan meg kell újítani, hogy tovább fejlődhessenek és a pénzt a lehető leghatékonyabban költsék el. A magyar K+F egy része ma is a világ élvonalában van, a Világgazdasági Intézet – más kutatási területekhez hasonlóan - például előkelő helyet foglal el a nemzetközi intézetek évente megújított rangsorában. Továbbá K+F vonatkozásában sokkal kevésbé vagyunk leszakadva mint a versenyképesség, a fenntartható kormányzás, a demokratikus alapértékek (lásd a Freedom House legutóbbi jelentését) vonatkozásában. Ezért inkább az utóbbiakban megjelenő súlyos problémák megoldására kellene koncentrálni, mint az MTA szétverésére.  Mi lesz az alapkutatással? Az új gyógyszerek, az új oktatási rendszerek, a mesterséges intelligencia alkalmazása, de akár a középtávú gazdasági prognózisok is csak hosszabb távon hoznak hasznot. A középtávú gazdasági stratégiai kutatások eredményeit felhasználva a politika olyan jövőképet alkothat, amelynek segítségével sok későbbi csapdát elkerülhet az ország, de legrosszabb esetben is, ha válság jön, csökkenthetők a költségek. Ezek azok az igazi társadalmi hasznok, amelyek nem fejezhetők ki pénzben. Az alkalmazott kutatások fejlődéséhez elengedhetetlenek az alapkutatások. A kettő mesterséges szétválasztása ugyanolyan – elnézést – valóban sztálinista felfogás, mint az, hogy szeretem a feldolgozóipart, de nem szeretem a szolgáltatásokat. Csakhogy ezek a területek már régóta szervesen összefonódtak. Integráció nélkül egyik terület sem működhet. A kormány az innovációt is szívesen vezényelné központilag, mert szerinte úgy hatékonyabb. Ez lenne a jó megoldás a kutatói szabadság helyett? Rendkívüli szűklátókörűségre vall, ha valaki az innovációt úgy fogja fel, hogy javítom a fékberendezések hatékonyságát. Az innováció nem technológiai, de még csak nem is gazdasági, hanem alapvető társadalmi folyamat. A skandináv országokban már évekkel ezelőtt, amikor a 21. század versenyképességi tényezőit kellett meghatározni, akkor a korrupciómentes, minden szinten hatékony közigazgatás, a szociális kohézió egy bizonyos szintje és a humántőkébe, vagyis az oktatásba, kutatásba és egészségügybe való beruházás mellett nagybetűkkel hívták fel a figyelmet a társadalmi innováció alapvető fontosságára. Valóban, a 21. században csak az innovatív társadalmak lehetnek sikeresek. Az innovatív társadalom nyitott és nem zárt, befogadó és nem diszkriminatív, szolidáris és nem gyűlölködő, problémamegoldó, alkalmazkodóképes, jövőorientált és nem a múltba révedő. Végül, de nem utolsó sorban a társadalmi kohéziót is megvalósító, nem pedig arra törekszik, hogy szembe fordítsa, differenciálja, majd szétszakítsa a különböző társadalmi csoportokat.  Mi lehet az oka az MTA elleni támadásoknak? Az unióban létezik egy olyan tervezet, amely szerint 2021-től, a következő 7 éves pénzügyi ciklusban sok egyéb területtel ellentétben, ahol valószínűleg csökkennek a források, a kutatás-fejlesztésre a jelenlegi háromszorosát szánja Brüsszel. Magyarország különösen kényes helyzetbe kerülhet, mert addigra kimerülnek a jelenlegi források, és jelentősen változnak a jövőbeli forrásokhoz való hozzájutás feltételei, nem is beszélve arról, ha a pénzhez jutást a jogállamiság állapotához kötik. Vagyis alaposan megcsappanhat a rezsim potya pénze. A források apadását a K+F támogatásokkal lehet majd kompenzálni, és akkor jól jön majd a kormánynak, ha ő teheti rá a kezét ezekre az összegekre és nem az MTA, illetve a magyar tudományos élet. Majd központilag eldöntik, kik pályázhatnak az uniós pénzekre. Nemcsak a kutatóintézeteitől, de a pénzének nagyobb részétől is megfosztotta az Akadémiát a kormányfő megbízottja. Mi lesz az Akadémiával intézetek és pénz nélkül? A Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István alapította 1825-ben. Sajnos nem vagyok meggyőződve arról, hogy méltóan meg tudjuk ünnepelni az MTA születésének 200-ik évfordulóját. Az intézményt az Antall kormány idején is támadták azzal, hogy „sztálinista szervezet”. Kosáry Domokos, az Akadémia akkori elnöke, egyébként Antall József támogatásával, közölte, hogy az MTA-t nem Sztálin elvtárs, hanem gróf Széchenyi István alapította és ez ő öröksége és szellemiségének hordozója. Jó lenne, ha ezt ma is tudomásul vennék azok, akik döntenek a sorsáról. Meg kell mondanom, a ’70-es évek második felétől sokkal nagyobb függetlenséget élvezett az Akadémia, mint az elmúlt években. Az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében – kormányzati felkérésre – folyamatosan végeztünk kutatásokat arról, hogy belépjen-e Magyarország a Nemzetközi Valutaalapba, csatlakozzon-e a Világbankhoz, milyen feltételek mellett milyen előnyökre, esetleges szovjet megtorlásokra számíthatunk. Vagy hogyan alakítsuk kapcsolatainkat a nyugat-európai integrációval, illetve a KGST-vel. Éles viták is voltak az MSZMP illetékes vezetőivel. Sokszor nem értettek egyet következtetéseinkkel és ajánlásainkkal, vagy közölték, hogy javaslataink politikailag nem aktuálisak, a megvalósítással kapcsolatos politikai felelősség nem vállalható. A végszó azonban mindig az volt, hogy folytassuk a munkát, amihez folyamatos újabb megrendelések járultak. Senkinek eszébe sem jutott, hogy ha elemzésünk nem felelt meg az aktuális politikai széljárásnak, akkor bezárják a kutatóintézetet.  Milyen következményei lehetnek a kormányzat alá rendelésnek? Egyebek mellett széthullhat az évtizedek alatt kialakult nemzetközi kapcsolati háló, ami különösen ma, az internet, az informatika világában minden korábbinál fontosabb, és az ország még meglévő nemzetközi bizalmi tőkéjének nem elhanyagolható hányada. A társadalomtudományokról pedig elmondható, hogy azok mindig politikaérzékenyek. Már a témaválasztással is, hiszen ha nemzetközi pénzügyekkel akarok foglalkozni, az szakmapolitikai környezet nélkül nem működhet. Ha tanulmányokat készítek a kutatás-fejlesztés hatásáról vagy arról, hogyan erősíthető egy ország nemzetközi versenyképessége, ezek nagyon is szakpolitikai kérdések. Eközben azt hallani, hogy a tudomány ne foglalkozzon a politikával. Én ezt megfordítom: a politika ne foglalkozzon a tudománnyal. A társadalomtudományok függetlensége egyes kormányokat zavar, hiszen minden kormánnyal szemben megjelennek kritikus nézetek, már csak azért is mert alaposan és mélyen elemzik a folyamatokat, látják a lehetséges következményeket és felelősséget éreznek a jövő iránt is. Amíg a kormányzat a pillanatnyi hatalom megőrzésében érdekelt, addig a hosszabb távú gazdasági-társadalmi elemzések a jövőbeli problémákra, feszültségekre, kihívásokra és ezek kezelésének szükségességére hívják fel a figyelmet. Normális kormányok megszívlelik ezeket az eredményeket, mert ezek segítségével elkerülhetők a rövid távú politika csapdái, és csökkenthetők a jövőbeli társadalmi-gazdasági költségek. Nálunk ma a „politikai törzsi ösztön” azt sugallja, hogy ezeket a – „külföldi összeesküvők által támogatott” - intézeteket meg kell szüntetni. Oroszországban már felszámolták a tudományos akadémia intézeteit, és éppen most folyik hasonló intézkedéssorozat a „baráti” Türkmenisztánban. Miközben az MTA-tól elvonandó 28 milliárd forint, ami a kutatóhálózat puszta fenntartásának nélkülözhetetlen eleme, nem egészen két futballstadion építési költsége, a fenntartási milliárdok nélkül. Eldöntendő: a futball vagy a tudomány fontosabb-e egy versenyképes és sikeres Magyarország számára a következő évtizedekben?  Merre halad a világ és merre haladunk mi? A társadalomtudományi kutatások jelentősége világméretekben felértékelődött a kommunikációs forradalom, a globalizáció, a felgyorsult világ, a rendkívüli kihívások miatt. Magyarországon ez a diszciplina tűnik ma a kormány szemében a legfőbb ellenségnek. Az Akadémia felszámolásának szándéka csak egy lépés, de ebbe a sorba tartoznak a gyakran minősíthetetlen minőségű általános iskolai állami tankönyvek, középfokú oktatás lezüllesztése és a tankötelesség 16 évre csökkentése, az egyetemi felvétel nyelvvizsgához kötésével széles rétegek gyermekeinek kizárása a felsőoktatásból. Vagyis felgyorsulva halad az ország az elbutított társadalom felé. Az ilyen társadalom nemcsak a 21. század kihívásaira nem tud megfelelően válaszolni, hanem saját jövőjét is aláássa. A sikeres és fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen felzárkózás esélyét pedig napról-napra csökkenti. 

Névjegy

A 75. életévét nemrég betöltött Inotai András 1967 óta foglalkozik közgazdasági kérdésekkel, elsősorban annak globális összefüggéseivel. Kezdetektől az MTA Világgazdasági Kutató Intézet munkatársa, a ma MTA KRTK Világgazdasági Intézet néven ismert intézményt 1991-től, a közgazdaságtudományok doktora cím elnyerésének évétől kezdve húsz éven át vezette. Leköszönése, 2012 óta professor emeritus az intézetben. A hat nyelven beszélő szakember kutatásai, témái - mint a globalizáció gazdasági kihívása, Kína gazdasága, a globális pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság és következményei, az európai integráció helyzete, valamint Kelet-Közép-Európa gazdasági átalakulása - révén több intézet és intézmény nemzetközi tanácsadó testületének, kuratóriumának, illetve szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Frissítve: 2019.02.12 07:30

Olaj- és gyógyszerfüggővé teszik a Corvinust

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:04

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Molos és rajkos kötődésű magánalapítványnak adja át a Budapesti Corvinus Egyetem működtetését az Orbán-kormány. A közgazdászpalánták jól teszik, ha az eddiginél is sűrűbben követik a Mol- és Richter-árfolyamot.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója irányítja a Budapesti Corvinus Egyetem üzemeltetését átvevő Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt – jelentette be a helyszínen Palkovics László, az egyetem fenntartói jogaival eddig megbízott innovációs és technológiai miniszter. A kuratórium tagjai Csák János, Lánczi András, Martonyi János és Palotai Dániel; a felügyelőbizottságot Bártfai Béla vezeti, tagjai Chikán Attila és Jánoskuti Levente. Nem lehet nem észrevenni a felsoroltak többségének erős kötődését úgy a Corvinus Egyetemhez, mint a Molhoz. Csák János az első Orbán-kormány idején két évig ült az olajtársaság elnöki székében, a 2010-es választások után Magyarország brit nagykövete, jelenleg például a Richter igazgatósági tagja, illetve a Corvinus pénzügyi helyzetének átalakítását előkészítő testület vezetője. Martonyi János, az Orbán-kabinet 2010-2014 közötti külügyminisztere, a Mol igazgatósági tagja. Bártfai Béla a Molhoz szintén sok szállal kötődő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség vezérigazgatója; számos más tisztsége mellett megemlítendő, hogy Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter férje.
Chikán Attila közgazdász, az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere, bár azóta inkább a kurzus bírálói közé sorolják. Ugyanakkor – már csak azért is, mert az egyetemnek a kuratóriumi tagokat az Orbán-kabinet számos tagjával összekötő, 1970-ben alapított Rajk Szakkollégiuma irányítója, illetve az egyetem korábbi rektora – megjelenése a listán szinte borítékolható volt. Lánczi András az egyetem jelenlegi rektora, a kormányagytröszt Századvég Alapítvány egykori kuratóriumi elnöke. Kurzushűségét az átalakítási folyamatot férfimunkának minősítő mostani felszólásával is bizonyította, ami után néhány női hallgatón kisebb megfázási tünetek lettek úrrá. Palotai Dániel a Magyar Nemzeti Bank fő közgazdásza – így akár Matolcsy György jegybankelnöknek is nagyobb rálátása lehet az alapítvány belső életére -, Jánoskuti Levente pedig az egyetemhez szintén nagyon sok szállal kötődő, McKinsey nevű tanácsadó cég budapesti irodájának vezető partnere. Kérdésünkre ugyanakkor Hernádi Zsolt elvetette, hogy a kuratóriumi vezetők kiválasztásánál molos és rajkos kötődésük központi szerepet játszott volna. A felszólalók is hangsúlyozták: az alapítványi testületekbe - különböző egyéb tisztségeiktől függetlenül - mindenkit magánemberként hívtak. A kormány a leginkább közgazdasági és társadalomtudományi profilú Corvinus működtetését átadja a frissen létrehozott Maecenas Universitatis Corvini magánalapítványnak. A szerveződésnek az állam tulajdonából 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényt biztosít, így az jogosulttá válik az ezek után járó osztalékra. Az alapítvány ebből származó idei bevételét lapunk kérdésére Hernádi Zsolt 13 milliárd forintra becsülte. Megjegyzendő: a pénzügyi háttér érzékeny kérdés, hisz a két cég nem adhat osztalékelőrejelzést. Ugyanakkor mostantól lényegében ettől függ az egyetem jövője.
Ezt a gordiuszi csomót Hernádi Zsolt úgy vágta át, hogy hosszú távon azért remélhető e két társaságtól egyfajta stabil osztalékbevétel. Habár nem zárta ki, hogy a gazdasági körülmények függvényében az osztalékfizetés egy-egy évben akár el is maradhat, emlékeztetett, hogy az alapítvány támogatásában más is részt vállalhat. Az esetleges bevételi hullámzásokra az alapítvány természetesen megfelelő gazdálkodással készül fel, aminek a tartalékolás is része - hangsúlyozta. Felszólalásában Palkovics László, Lánczi András és Hernádi Zsolt is reményét fejezte ki az iránt, hogy az átalakítás tovább emeli az oktatás színvonalát, így a Budapesti Corvinus Egyetem a világ 200 legjobbja közé kerülhet. (Pavlik Lívia, az intézmény kancellárja nem szólalt fel.)  Palkovics László hangsúlyozta: ha a kísérlet beválik, a magánalapítványi formát más egyetem esetén is bevezethetik.
Kérdésünkre Hernádi Zsolt leszögezte: az állami finanszírozást felváltó ösztöndíjrendszert 2021-től vezetik be. Habár a részleteken még dolgoznak, abbéli reményét fejezte ki, hogy ennek révén a jelenleginél is több diák tanulhat az eddigi állami finanszírozáshoz hasonlóan tandíjmentesen. Kérdésre célnak nevezte a diákság és a tanári kar fokozottabb nemzetköziesítését és az oktatók képzését. (Megjegyzendő: azt, hogy eme, az egyetemi közegben teljesen bevett fordulat milyen ellentmondásokat mutat a jelenlegi politikai kurzussal, jellemzi, hogy a kormánnyal szintén kitüntetetten jó kapcsolatokat ápoló Hernádi Zsolt a Mol által alapított Petőfi díjat tavaly decemberben annak a Václav Klausnak adta át, aki az ünnepségen ezt megköszönve éles kirohanást intézett "a multikulturalizmus előretörése" ellen.) Hernádi Zsolt azt sem tagadta: a Mol tizedének alapítványi kezelése még inkább növeli az olajtársaság ellenséges felvásárlási kísérletek elleni védelmét.
Frissítve: 2019.04.24 14:41

Már egy magánlevéllel is fegyelmit kockáztathat a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:10

Fotó: DISOBEYART
A munkavállalók eddigi lehetőségeit korlátozó rendelkezések is életbe lépnek pénteken. A személyes adatok védelme címén 85 törvényt módosított az Országgyűlés.
Egy mozaikszó tartotta „rettegésben” majd egy évvel ezelőtt a vállalatvezetőket, miután két év késéssel ugyan, de a hazai jogban is helyet kapott az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozása, a GDPR (General Data Protection Regulation). Ennek célja, hogy védje az uniós polgárok személyes adatait, szabályozza az adatgyűjtés módját, feldolgozását, tárolását, törlését, az adattovábbítást és a felhasználást is. Nincs kibúvó: az új előírásoknak minden olyan helyi és nemzetközi cégnek meg kell felelnie, amelyik Európában üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már akkor figyelmeztetett: érdemes figyelmet szentelni az új szabályoknak, mert a szigorral együtt a bírságtételek is brutálisan nőnek majd. A hazai viszonyok között százezertől húszmillió forintig állapíthat meg büntetési tételt a hatóság. Az unió szabályai szerint a büntetés mértéke elérheti az éves globális bevétel 4 százalékát vagy 20 millió eurót, ráadásul a kettő közül azt kell kifizetni, amelyik a magasabb. Az általános szabályok tavaly május 25-i hatálybalépését követően hazánkban majd egy évet kellett várni, hogy a részletek is kiderüljenek. Azaz a különböző területeken működő cégek, hivatalok számára is egyértelművé váljon: miben kell módosítaniuk eddigi adatkezelési gyakorlatukat. Az április 12-én elfogadott salátatörvény 85 – különböző területek, hivatalok, intézmények működését szabályozó – törvényt módosított, és pénteken lép hatályba. Mértékadó jogászi körök szerint ennél jóval több területen volna szükség a részletszabályok megalkotására. Miután az emberek idejük felét-harmadát munkahelyükön töltik, leginkább ott szembesülnek azzal, hogy adataik milyen szintű védelmet élveznek. Azok, akiknek a munkavégzését a Munka törvénykönyve igazgatja, egyszerre találkozhatnak lehetőségeiket korlátozó, a munkáltatónak szélesebb ellenőrzést biztosító, valamint valóban személyes adataikat védő rendelkezésekkel is az új szabályok között. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddigi megengedő gyakorlattal szemben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja. Így munkáltatói kegy lesz egy magánemail-váltás, de akár egy személyes fénykép, vagy dokumentum tárolása is a munkahelyi számítógépen, vagy éppen a céges okostelefonon, tableten. A munkáltatók ráadásul szélesebb jogosítványokat kapnak az ellenőrzéshez. Az új szabályozás ellentmondásosnak tűnő passzusa szerint azonban ez csak odáig terjedhet, ameddig a munkáltató fel nem ismeri, hogy már a munkavállaló magánszférájában kutakodik. Ekkor vissza kell vonulnia, mert ezt a teret akkor sem vizsgálhatja, ha a tiltás ellenére a céges gépen történik a privát levelezés vagy adattárolás.

Nem kell törölni a kamerafelvételeket

A munkahelyeken felszerelt kamerák felvételeit eddig – ha nem használták fel –, törölni kellett (3-30-60 nap elteltével), az új szabályozás feloldja ez alól az adatkezelőt (munkáltatót), és addig tárolhatja, amíg jogos érdeke megkívánja, igaz ezt úgynevezett érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania. Ugyanez vonatkozik a beléptetőrendszerekből gyűjtött adatokra is. Újdonság még, hogy a NAIH megbízásából a helyi jegyző is ellenőrizheti az önkormányzat területén működő cégek adatkezelését.

E határ tiszteletben tartása az ellenőrzést végző belátásán múlik, ezért az egész szabályozást hibásnak tartja Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSz) jogász végzettségű elnökségi tagja. A kormány szokás szerint ismét a legegyszerűbb megoldást választotta, letiltott mindent  –  tette hozzá. Úgy véli: a szándék egyértelműen az, hogy még nehezebb legyen a munkavállalóknak. Mivel főszabály szerint a munkáltató mindent megnézhet, amíg el nem éri a magánszférát, könnyen fegyelmit kockáztat az a munkavállaló, aki magánemailezést folytat hivatali, munkahelyi gépén. A szakszervezet ugyanis számos tagjával céges emailcímen keresztül tartja a kapcsolatot, mert a tagok ezt adták meg elérhetőségként. Sokaknak eddig elég volt egyetlen, munkahelyi emailcím, ők most készíthetnek újabb fiókot, ha nem akarnak összetűzésbe kerülni munkáltatójukkal – említett egy példát. Ha a vállalat, a hivatal mégis engedné az eszközök magáncélú használatát, akkor ezt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Ha ezt elfelejtik megtenni, az az ellenőrzéskor nem várt bonyodalmakhoz, tiltott adatkezelés gyanújához is vezethet. A munkáltatók számára hasonlóan sikamlós terület, hogy milyen adatokat, dokumentumokat kérhet és tárolhat a munkavállalókról. Megszokhattuk, hogy eddig minden, végzettséget, képesítést igazoló, személyes adatokat tartalmazó dokumentum vagy annak fénymásolata a cég tulajdonaként akár örökre annak archívumába került. Ezután az okiratok túlnyomó részének csupán a bemutatását kérheti a cég, azokról másolat sem készíthető, csak a kivonatos tartalom jegyezhető fel a munkavállaló kartotékára. Eddig a cégek válogatás nélkül kérhették a dolgozóktól az erkölcsi bizonyítvány beszerzését is. Volt, amelyik időről-időre azt ismét bekérte, így bizonyosodva meg arról, hogy még mindig megbízhat-e dolgozójában. Az új szabályozással ennek vége, miután egy belső szabályzatban előre és pontosan le kell fektetnie a vállalatnak: az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást - mondta a témában tartott tájékoztatón Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A korábban begyűjtött erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteni. Az újak bemutatása pedig csak akkor kérhető, ha elkészültek az új szabályzatok – tette hozzá, megjegyezve: feltételezése szerint alaposan megcsappan majd a büntetlenséget igazoló dokumentumok iránti igény.

Védelem a bejelentőnek

Véletlen az egybeesés, hogy a hazai adatvédelmi részletszabályok életbe lépése egybeesik az uniós jog megsértését bejelentőknek nagyobb védelmet kínáló rendelkezések európai parlamenti elfogadásával. Az új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak a közösségi jogsértések bejelentőinek egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén. A jogszabály kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére, és ez akkor is megilleti, ha az információkat nyilvánosságra hozza. A közérdekű bejelentő segítői, például kollégák vagy családtagok is védelemben részesülnek – derül ki az MTI tudósításából. A hazai jogrendbe – az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának jóváhagyását követően – két év alatt kell átültetni a bejelentők kiemelt védelmét előíró jogszabályt.

Frissítve: 2019.04.24 10:07